Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

Könnyű, puha topánok Férfi félcipők felsőrészének készítésével kezdték az évet a Dél-Pest Megyei Cipész Szövetkezet Reggel utcai részlegének dolgozói. A könnyű, puha cipő a szövetkezet központi részle­gében kap majd talpat, s hazai piacra kerül. (Apáthi-Tóth Sándor felvétele) Ha vonzó a cél Szabadidőben önzetlenül A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ....^ . --a------------------------------------- -.............. ................. - - —| - '* X XXII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM 1988. JANUÁR 8., PÉNTEK Három boltot nyitottak A rosszabb tápok ideje lejárt A társadalmi munka újke­letű fogalomként épült be szókészletünkbe az utóbbi év­tizedekben. Olyan tevékenysé­get takar, amelyet az önzetlen, fizetség nélküli munkavégzés testesít meg, s egy szűkebb vagy nagyobb közösség érde­keit szolgálja. Egyének, azo­nos helyen dolgozó munkások csapatai, egész vállalatok, in­tézmények vállalkoznak ilyen teendőkre. A települések napjainkban nem nélkülözhetik polgáraik fizikai és szellemi közreműkö­dését. A technikus, a mérnök tervet készít, a tsz, az üzem fuvart ad, az utcabeliek járdát építenek, a földmunkagépek­kel rendelkező gyár terep- egyengetést vállal. A honvéd­ség megannyi megmozdulás­ból kiveszi a részét; katonái, eszközei gyakran a városi cé­lok rendelkezésére állnak. Ahhoz, hogy a sok jó szán­dékú felajánlás, ígérkezés a lehető legjobban hasznosuljon, a rendelkezésre álló erőket összehangoltan kell igénybe venni. A városi tanácsnál er­re egy külön személyt alkal­maznak. ö tartja a kapcsola­tot a munkahelyekkel, intéz­ményekkel, a tanácstagokkal, utca- és lakóbizottságokkal, a társadalmi szervekkel. Ök ugyanis a maguk keretei kö­zött ugyancsak bekapcsolód­nak a szervezésbe. Néhány éve a városi tanács rendeletet alkotott a városfej­lesztést segítő társadalmi munkáról, s ez lefektette a legfontosabb . alapelveket. Megfogalmazta azt is, hogy nemcsak fizetség nélküli munkáról van szó, de munka­időn kívül és szigorúan ön­kéntes elhatározásból kell vál­lalkozniuk a részvevőknek. A társadalmi munka körébe tar­tozik az a fáradozás is, ame­lyet például a tanácstagok, la­kóbizottságok, a népfront tár­sadalmi munkatársai, aktívái fejtenek ki szervező tevékeny­ségük során. A cél minden esetben a város fejlesztése, szebbé, esi- nosabbá, rendezettebbé formá­lása. értékeinek gyarapítása, megóvása. Mindez természete­sen az itt lakók életkörülmé­nyeinek fokozatos javulását hozza magával. A tanács rendelete a társa­dalmi munka szervezéséről, méréséről, a teljesítmény el­számolásáról is intézkedik. A városi tanács elnökhelyettesé­nek vezetésével öttagú bizott­ság irányítja ezeket a teen­dőket. A célok ismertetésében, a munkák szervezésében, le­bonyolításában a tanácstagok mellett részt vesznek a nép­front aktívái, a szakszerveze­tek, a KISZ és más szerveze­tek képviselői, a lakóbizottsá­gok. Az a tapasztalat, hogy a jól megválasztott, valós közösségi érdekeket szolgáló célok min­dig népszerűek, gyorsan támo­gatókra találnak. Természete­sen a legszorgalmasabb rész­vevők elismerése sem marad el. A Hazafias Népfront min­den év nyarán Érdemes-, il­letve Kiváló társadalmi mun­kás kitüntető jelvényt ado­mányoz. Azok, akik hosszú éveken át kimagasló tevékeny­séget fejtenek ki, megkaphat­ják a Cegléd városért emlék­érmet. indenki Józsit mutogatta. Józsit, aki egyetlen napot sem hiányzott az iskolából, akinek nem ivott az apja, aki­nek nem váltak el a szülei, aki soha egyetlen diákzűrben nem volt benne, akit ke­nyérre lehetett kenni. Szaladj oda, hozd ide, ugorj át, fiam, a boltba, vidd el ezt a levelet — Józsinak csak ennyit mondtak a tanárok. És Józsi rohant, és elegedettség- töl mázas képpel érkezett vissza. Év végén pedig nyak- kendösen feszített az ünnepsé­geken, s ha valakit kihívtak a nagy tanári asztal elé, plecs- nire, oklevélre, hát az ő volt. Lépkedett határozottan, s ami­kor jött visszafelé, felhőtlen boldogságban úszott, lám, lám, elismerik a jó munkát. Józsit nem izgatta, hogy he­tente háromszor lejobbágyoz- tuk, s a kollégium folyosóján találkozva igencsak furcsa sza­vakkal illettük a jellemét. Tény, hogy többször lespicliz- tük, pedig egyetlenegyszer sem lett volna képes elárulni bennünket. Mindegy, piszkálta a csőrünket, hogy ez a legény mindenféle szabályt betart. Első nekifutásra felvették az egyetemre, mintaszerűen Mindjárt kezdődhet az ér­tekezlet. A kávé lefőtt már, egy perc és hozzák. Ha va­laki esetleg nem kér, üdítőt ihat. A boltvezetők arcán szo­rongás és amolyan: vajon mi vár rám? — a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceg­lédi körzeti üzeme vezetőjé­nek irodájában ülnek. Aztán Fekete Jánostól ha­marosan megtudnak néhány információt. Idegenkedve nyúlnak a kék színű kész­pénzszámlatömbért — amit akkor kell csak kiállítani, ha a vevő ezt külön kéri (OTP- hitel esetén lehet erre szük­sége) —, s miután magyaráz­zák, hogy miként kell nekik kitölteni, van, aki tétovázik. Azért végre a megfelelő ro­vatokba kerülnek az első szá­mok. A különféle tápok ár­változását ismertető, hossza­dalmasnak ígérkező tájékoz­tatót nem hallgatjuk meg. Fekete Jánossal félrevonulunk egy másik szobába beszélget­ni. Ki gondolná, hogy a ceg­lédi körzeti üzem 27 ezer ton­na takarmánykeveréket gyárt. Ennek nagy részét az áfész- nak, tszker-nek adja el — azok bolthálózatukon keresz­tül értékesítik. A gépkocsi­jaikkal az üzemből közvetle­nül szállítanak olyan terme­lőknek, akiknek nagy az ál­latállománya. S ezt megte­szik termelőszövetkezeteknek is. Például a November 7. Tsz baromfitartó telepe több ezer tonna tápra vevő. Természetesen a kisterme­lőkkel sem bánnak mostohán. Hiszen kilenc boltjukban — Abonyban, Jászkarajenőn, Törteién, Újszilváson és Ceg­léden — a saját gyártmányú termékeikből mintegy ötezer tonnát adnak el évente. Je­lenleg úgy néz ki, hogy 50 százalék a takarmányforgal­mazás, és ugyanennyi a sze­mes termés is. Sajnos ez az arány valószínű, hogy változ­ni fog. Ugyanis a szemester- mény-felvásárlásuk elmaradt a tervezettől. Ezért nem tud­ják a megszokott mennyiséget tanult, soha egyetlen utóvizs­gája nem volt, s ha nem is vörös diplomával lépett ki a nagybetűs életbe, mégiscsak ö állt be elsőként a pedáns gim­náziumi tanári karba. Fiatal volt, kimért és távolságtartó. De a diákok szerették, mert korrekt tanárnak ismerték meg. Mire az egyetemmel vég­zett, Józsi-apuka egy házat is épített neki, ő pedig egy sza­bályszerűen szép lánnyal már vonulhatott is be a boltíves kapubejárón. Gyerek menet­rendszerűen, reggeli. ebéd, vacsora, se cigi, se kávé, se kicsapongás, se kártya, se meccs, se semmi. Csak a tisz­tességes családi miliő és a kel­lően visszafogott közéleti sze­replés (nyelvművelő előadá­sokat tartott a kisváros gyá­raiban fáradt brigádoknak). Józsinak, a mintamagyarnak a veszte — most meg ne lepődjünk! — egy nő lett, ter­mészetesen. Az 1986187-es tan­év végén, immáron harminc­évesen úgy beleszeretett egy érettségiző boszorkányba, hogy egy borongás őszi regge­len zsebébe csúsztatta kék út­levelét, s a lánnyal együtt meg sem állt Ausztráliáig. Vitte őt a szerelem, hajlandó volt mindent otthagyni, sikereket, kínálni Következésképpen fő­leg tápot forgalmaznak, amelyből mindenfélét lehet a boltjaikban kapni. A bolthálózat további nö­velését, illetve csökkentését nem tervezik. Nem kívánják elvenni azoknak a területeit — áfész, tszker —, akiknek az értékesítés a feladata. Csak ott nyitnak esetleg üzletet, ahol arra feltétlenül szükség van. Azon a környéken, ahol az ellátást mások jól megol­dották már, megszüntette a cég a felesleges boltját. A kistermelők állattartó kedve 1987 elején kissé alábbha­gyott. Szerencsére az ebből tá­madt bizonytalanság az év közepétől megváltozott. Oly­annyira nőtt a forgalom, hogy ezért három boltot is nyitottak. Persze más táp a kelendő — mondhatnánk a divat — Jászkarajenőn és más Újszilváson. Egyik he­lyen a hízó-, másikon a ba­romfitartás a népszerű. Egyéb­ként az, aki galambeleséget vagy netán a horgászáshoz nélkülözhetetlen csalit keres, az sem távozik csalódott arccal. A kisárutermelők az * évek során rájöttek, hogy a jó mi­Azt mondják, Szabó József olyaníéle ember, aki csak azért is megcsinálja. Virtus­ból. Mint ahogy megcsinálta most a fejőházat is itt Csemő- ben, a Mikebudai úton. Pár éve látott valahol valami ha­sonlót, s akkor elhatározta, meglesz. Meglett. Pontban a karácsonyi ünnepnapokat kö­vető hétfőn fejt először. Persze a dolog érdekessége nem a fejőház fölépültében rejlik, hanem abban, hogy a kisgazdaság magánkézben le­vő eszközökkel és a Magyar- országon föllelhető legkorsze­rűbb technológiával dolgozik. Az Alfa-Laval rendszer ele­mei és az egyéb kellékek egy csendes, kisvárosi estéket, lo­kálpatrióta sopánkodásokat és helytörténeti vetélkedőket, mindent. A gyereket is. A for­más, hízásra hajlamos asz- szonykát is, aki sosem gondol­ta volna, hogy az ő Józsija valaha is elhagyja a meleg családi fészket a bizonytalan­ságért. A kengurukért meg azért a „kis csajért” — ahogy ő mondja. Történetünkben már csak az van hátra, amikor Józsi hazatér. Precíz azokban a percekben is, pont akkor ér­kezik, amikor még nem kell neki magyarázkodnia, amikor még elnézik neki a kirucca­nást. Hogy a „kis csajjal” mi lett, azt rövidre fogja: „Be­ült valami hippi kocsijába, el­ment.” Amikor ezt mondja, maga elé veszi a sörösüveget, megvizsgálja, helyes, zöld üveg. Józsi csak zöld üvegből issza a sört. Józsi fradista. Barnából még sohasem ívott. — Elég volt, záróra! — böf­fent rá a csaposnő. Megyünk haza. A lerobbant viskó aj­taja belelóg a sárba. Józsi most kőművesek mellett dol­gozik. A kamra előtt lapos bicikli. Józsi betámolyog, egyedül él. búcsúzunk. A város túlsó végén a kövér Márta asszony éppen most fordulhat a másik oldalára. Józsi öklen- dezik. Sötét van, jeges az éj­szaka, A gimnazisták is biz­tosan alszanak már. R. nőségű. intenzívebb, ám drá­gább tápokkal jobb eredmé­nyeket érhetnek el. Egy esz­tendőben esetleg kétszer is tudnak hízót leadni. Tehát az olcsóbb és rosszabb minőségű tápok ideje lejárt. Az átárazási láz a gabona­forgalmi vállalatot sem ke­rülte el — még javában tart az értekezlet. Mivel az alap- anyagárakat későn kapták meg, ezért most végzik a cseppet sem derűs feladatot. A szemes termények felvá­sárlási ára jelentősen növeke­dett. Csoda-e hát, hogy a tá­pok átlagosan 11—12 száza­lékkal lesznek drágábbak? F. F. Külpolitikai tájékoztató A Kossuth Művelődési Köz­pont szervezésében ma, január 8-án, pénteken délután fél 2- kor a Május 1. Ruhagyárban, háromnegyed 3-kor a Kossuth Gimnáziumban dr. Pálfy Jó­zsef, a Magyarország című he­tilap főszerkesztője, az ismert külpolitikus tart előadást A szovjet—amerikai kapcsolatok címmel. esztendő alatt gyűltek össze, mégpedig az ország különböző szegleteiből, főképp olyan he­lyekről. ahol a típusváltás miatt leselejtezték a szerkeze­teket. Ennek megfelelően a gazda is olcsón jutott hozzá­juk, példázva azt, hogy némi ügyességgel (saját tervekkel, ötletekkel és munkával) a kis­gazdaságban is meghonosítha­tó a modern technológia. A hat (tehén)férőhelyes fejőház mindent beleszámítva sem ke­rült többe 100 ezer forintnál. Annak ellenére, hogy Szabó József az ügyvivő, a csemői November 7. Tsz sokat segí­tett már az előkészítés idő­szakában, és segít ma is, egye­bek között a takarmányellátás megszervezésével. A szövetke­zet és a fejőházi vállalkozó (mindössze egy beosztottja van) kapcsolatát szerződés rögzíti. A tsz adja a 76 tehén­ből álló .iószágseregletet, fizeti a kistermelőknek járó tejárat, és literenként az 50 filléres munkadíjat, gondoskodik az állománycseréről. Cserébe övé a felár és a borjúszaporulat. A fejőház pillanatnyilag na­pi 8—900 liter tej termelésére képes. Érdemes lesz figyelem­mel kísérni a vállalkozás sor­sát. V. S. Roniépáíiak A rontópáliakról a na- ** pókban hallottam, háttérrádiózás közben. Ezért azután a múltjukat csak töredékesen, felülete­sen ismerem. Ügy emlék­szem, eleinte sok baj volt velük. Oktalanul törtek, zúztak, pusztítottak, míg­nem a felettük való meg­elégelte a miattuk való bosszankodást, s nemhogy tiltotta volna, szinte egye­nesen kötelezővé tette szá­mukra a rontópálkodást. És persze mint ilyenkor lenni szokott, odalett a tiltott gyümölcs édessége, a ron- topáliak szép lassan leszok­tak a körülöttük levő tár­gyak, épületek, környezet rongálásáról. Igaz. addigra a hajdan­volt csillogó, tündöklő kris- lálypalotáikból már csak egy-kettő maradt mutató­ba, ök maguk egyszerű, de emberi mértékű házacská­ban laknak. Azért ma is látni a rontópáli szürkület­ben egy-egy idősödő férfit vagy nőt lopakodni — fe­jeződött be a történet —, hónuk alatt kendőbe csa­vart kalapáccsal. Az elha­gyott kristálypalotákhoz tartanak. Ott előkapják az ősi szerszámot és lesújta­nak vele. Egyszer, kétszer, többször, attól függően, ki­ben mekkora a régi gyöke­rű indulat. „Inkább ezt ve­rem szét — sziszegik a fo­guk között —, mint hogy az otthoni, ajándékba ka­pott vázát vagy a családi békességet tegyem tönkre.” S hogy mi ebben az ér­dekes? Nekem eszembe ju­tottak az óesztendőbeli,. az új esztendőre vonatkozó előrejelzések, intelmek. És az, vajon hányszor kerül­nek miattuk majd veszély­be a mi törékeny értékeink. Bár az is igaz, vigasztaló­dom, akadnak mifelénk is hamis érvekből, álhitekből, képmutató magabiztosság­ból, gyarló makacsságból, megalapozatlan szakmai önhittségből épült — néha anyagi valóságukban meg­jelenő — kristálypaloták. Annyira talán csak nem dobtuk még el a kalapá­csot . V. J. Moziműsor Cegléd, Szabadság film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: Az arany ember (magyar film). Este: Az el­veszett frigyláda fosztogatói (amerikai kalandfilm). Szom­baton éjszakai előadás: A cápa (amerikai kalandfilm). A ka­maramoziban: Veszélyes nyom (jugoszláv bűnügyi film). A mesemoziban szombaton és vasárnap, délelőtt és délután: Mint Rómeó és Júlia (bolgár rajzfilm). Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindazoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, volt munkatár­sainak, akik felejthetetlen felesé­gem, édesanyánk, nagymamánk SZEBERÉNYI JÓZSEFNÉ szül. Mucsi Eszter, Rózsika, váratlan el­hunyta alkalmából búcsúztatásán megjelentek, hamvaira koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel vagy táviratban nagy gyászunkat enyhíteni igyekeztek. A ceglédi MSZMP I. sz. területi alapszerve­zet tagságának, a CAT (volt ME­ZŐGÉP) gyáregység munkatársai­nak, az Alföldi Olajbányász fel­színi technológiai főosztály kollek­tívájának, a Hódgép Vállalat dol­gozóinak és kezelőorvosának, aki hosszú éveken át lelkiismeretesen és odaadóan kezelte. Külön köszö­netét mondunk mindazoknak, köz­tük a rendező irodának, akik úgy érezték, hogy segíteni kell és segí­tettek. Szeberényi József és csa­ládja. 33 éves elvált, egy kis­lány után elkötelezett, főiskolát végzett férfi megismerkedne házas­ság céljából filigrán, házias, monogám ter­mészetű növel. Dél- Pest megyeiek fény­képes levelét várom. Gyermek nem aka­dály. Levelet ..Közös megvalósítás 199 506” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Váll. kir.. Cegléd. Teleki u. 30. szám. __________________ C egléden, 3 szobás összkomfortos kertes családi ház sürgősen eladó, telefon, garázs van. Cím: Magyar Má- tvásné, Cegléd. Fecs­ke u. 7. Telefon: 10- 639. Felveszünk mélyfúró szakmunkásokat, mélyfúrási gépkeze­lőket (motorszerelő­ket mezőgazdasági gépszerelőket) kezdő­ket is. valamint kút­fúrási bet munkáso­kat változó munka­helyre. Ceglédi II. te­lepünkre csőmenet­vágó célgépre betanu­lást vállaló dolgozó­kat, forgácsológépek kezelésében járatos dolgozók előnyben I. sz. telepünkre laka­tos és motorszerelő szakmunkásokat. Je­lentkezni lehet VI- KUV. Ceglédi Üv munkaügy. Cegléd Rákóczi út 72. 2700. Pemü Ceglédi Cipő­ipari Gyára 1988. ja­nuár 4-étől két mű­szakos üzembe felvesz cipőipari szakmunká­sokat és betanított munkásokat. Jelent­kezés: Cegléd. Fűtő­ház u. 11. szám alatt a gyár személyzeti vezetőiénél Eladó 800 négyszögöl ezerió karósszőlő Zöldhalomban, a Fi­sher dűlőben. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Béke u. 4. Ház szőlővel eladó. Cegléd. Csengeti Kö­zén dűlő 7/A. 170 kg-os hízó van'll - adó. Cegléd, Fátyol u. 6. szám. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Idegen szavak szótára Etalon Fejőházi vállalkozás Ceglédi apróhirdetések

Next

/
Oldalképek
Tartalom