Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

Televíziózás Az előfizetésről Ezekben a napokban gyak­ran keresik föl a különböző gödöllői szerveket hetven éven felüliek, panaszolva, hogy a korább' tájékoztatás ellenére mégis fizetniük keli a tévére az előfizetési díjat. Itt is tá­jékoztatjuk őket arról, amit korábban talán nem eléggé emeltek ki a tájékoztatók, csak azok mentesülnek, akik egyedül élnek. Egy hetven éven felüli házaspár például ugyanúgy fizet, mint a töb­biek. S ha valaki mással, hoz­zátartozóval, fiával, lányával él a hetven éven felüli, akkor sem élvezi a mentességet. Bagi vendégek A magány arénája címmel Berzsenyi Dániel emlékműsor­ral lép fel január 29-én az Egyetemi Színpadon a Forrás kör. A pénteken este 7 órakor kezdődő előadáson szrepelnek Basa Annamária, Erős József, Karsai Éva, Homolya Attila, Szabó András és Torday Fe­renc előadóművészek, Maezkó Mária túrái népdalénekes, a bagi Muharay Elemér népi együttes .szólótáncosai és a Ta- risnyás zenekar. Bevezetőt mond Kiss Dénes, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára. A műsort Hevér Zoltán szerkesztette és rendezte. Jegyek az Egyetemi Színpad jegyirodájában — Bu­dapest, Váci utca 33. — és előadás előtt egy órával a helyszínen kaphatók. Holnap Házi muzsika Holnap, szerdán este 7 órai kezdettel ismét házi muzsika színhelye lesz a városi műve­lődési ház Galga terme. A mű­sorban közreműködik Barta Katalin és Ferenczi Anna zon­gorán, Págyor Erzsébet fa­gotton, Rácz János fuvolán. Az est közönsége meghallgathatja Beethoven G-dúr triójápak el­ső tételét, Sinisalo Három mi­nietűdjét, L. Moyse Fantáziá­ját, Mozart F-dúr szonátáját, Farkas Ferenc Bihari román táncok című kompozícióját, valamint Borne Carmen-fan- táziáját. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, IS. SZÁM 1988. JANUÁR 19., KEDD A kistarcsai fésűsfonóban Dinamikus emberek kerestetnek Napjainkban újra divat a kézimunkázás. Kevés nő van itt a környéken, aki valami­lyen formában ne találkozott volna a Hazai Fésűsfomó- és Szövőgyár kistarcsai gyára ál­tal gyártott fonalakkal. Amióta megnyílt Kerepes^arcsa kis­tarcsai részén, a gyár szom­szédságában. a fonalak minta­boltja s a kiskereskedők bolt­ja egyaránt nagy érdeklődésre tart számot, sokan keresik fel s vásárolnak termékeikből. Változás közben A kistarcsai gyárban mi nem fonalat kerestünk, hanem a múltról, jelenről, tervekről, gondokról érdeklődtünk. A gyár ebben az évben új vezetőt kapott a huszonnyolc éve a textiliparban dolgozó Laczonyi László személyében. Az új igazgató főmérnök ti­zenegy éve tevékenykedik Kis- tarcsán, ismeri a nehézsége­ket és pozitívumokat egyaránt, de ez az év mégis más, mint a többi. Sok mirtden változott, s még jó néhány változtatás vár dolgozókra, vezetőkre. Az első munkanapok egyi­kén kibővített vezetői értekez­letet hívott össze az igazgató, s egy szervezetmódosítási és funkcióváltozási javaslatot terjesztett elő. Meghívta a gyár dolgozói közül a vezér- egyéniségeket, azokat a mun­kásokat, akik hangulat-, il­letve munkastílus-változást képesek elérni az üzemben, hatnak munkatársaikra. Kérte tanácsaikat, javaslataikat, A gyár fő profilja gyapjú fésüsfonalak gyártása. Az alapanyag, az alkatrészek egy részét is külföldről szerzik be. Csökkenő létszám Az elmúlt évben a gyárból nagyon sokan elmentek a na­gyobb kereset reményében, je­lentős a főváros, a környező üzemek és termelőszövetkezet elszívó hatása. A csaknem 10 százalékos létszámcsökkenést, Hazai alapanyagból Szalag virágcsokorhoz Ez évtől a teljes hazai ke­resletet ki tudja elégíteni a virágcsokorhoz való díszítő- szalagokbóti a Rádiusz kisszö­Sajátos teljesítmények A kétszeresét téríttetni Az egységnyi idő alatt vég­zett munkát nevezzük teljesít­ménynek. Az eredményesség viszont függ testi-lelki adott­ságunktól. Sőt napi formánk­tól, erőnléti állapotunktól is. A bennünk rejlő képesség, cselekvés világot formálhat, változtathat. Van. amikor elégedetlenek vagyunk teljesítményünkkel, az elvégzett munka vagy vi­lágjobbító szándékunk nem egyezik elképzelésünkkel. Töb­bet várunk magunktól. Míg másoktól kevesebbet. Főleg azoktól, akik úgy tudnak élni a világban, hogy nem veszik észre közösség elleni cselekvé­süket. Akik közben fokozzák teljesítményeiket. Úton-útfé­len. Műveik többek között a megrongált, kiborított szemét- tárolók. A Rákos-patakba s partjára hordott felesleges hol­mik, köztük megpimpósodott befőtt, lekvár, ott a János ut­ca táján. A tettes talán arra gondolt, halakat etet, netán rá­kokat? Hiába fáradozik, ily élőlények a meder vizében már nincsenek. A közösségi tér, út, utca, liget és park miért teljesítmé­nyek színtere? Az eldobott, el­A Delta Vállalat felvételre keres rádió- és tévé-, valamint háztartásigép­műszerészt Érdeklődni lehet a vállalat igazgatójánál. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 4. Telefon: (281-10-180 ejtett papirzsebkendő rajzola­tú út, akaratlanul szabadtéri absztrakció? Új megfogalma­zása a világnak, tájnak. Ilyet láthatunk a kastély és a vasútállomás felé vivő úton. Utóbb ráadásnak lámpatestek estek teljesitmenyek áldozatá­ul itt. Nejlonzacskók és ivólédobo­zok, törött sörös- és pezsgős­üvegek garmadájába botolha­tunk. Az otthagyok, az elha­gyók, a volt tulajdonosok jó teljesítménynek vélik ily irá­nyú cselekedetüket? A városban dolgozók sem mindig teljesen befejezettre végzik el feladataikat. Miként nem egy helyen fedezhető fel a kicserélt villanyégök s más világítótestek maradványa, a kivágott fáknak a gallya, (Al­só-parkban) s a vezetékrend­szerek (víz, gáz. kábelek) ár­kainak hevenyészett, nem szakszerű utórendezése, főleg akkor, ha még járdaanyag is kerül rájuk. Többek között azoknak a tel­jesítményei irritálnak bennün­ket, akik látatlanban legény- kednek. Akik talán a sötétet szeretik, s ezért még bűvész­mutatványra is képesek. A há­rom méteren felüli lámpates­tek buráit, égőit veszik időn­ként teljesítményeik célpont­jául és van eredmény .. . Több bura is összetörtén hever a föl­dön. Mindez esetleg többek telje­sítménye. gúlát alkotva érik osak el a megrongálandó tár­gyat. egymás nyakába lépve- kapaszkodva jön el csak a si­ker. Talán a régi megfigyelés szerint vissza is térnek a tett színhelyére (a bűnös visszatér), s ilyenkor volna jó elkapni őket. Érdemeiket viszont úgy lehetne elismerni, hogy a kár kétszeresét téríttetnénk meg. s nem akárhogyan, hanem mun­kával. Szigorított munkával és tel- I jesitménnyei. Szántai Sándor vetkezet, amely .tavaly kezd­te el a termék gyártását. Az eredetileg építőipari munkák­kal foglalkozó kisszövetkezet huszonkét tagja és hat alkal­mazottja kiegészítő tevékeny­ségként vállalkozott díszítő- szalagok készítésére. Mivel a keresett dekorációs kellékből csak igen csekély mennyisé­get vásárol a kereskedelem a nyugati országokból, a virág­boltok egy része magánim­portból jutott hozzá a díszí­tőszalaghoz. A hazai termék alapanyagának csupán öt szá­zaléka importkészítmény, a fennmaradó rész hazai gyá­rakból származik. A kisszö­vetkezet dolgozói maguk ké­szítették a gyártósort is. A dekorszalagot tizenkét színben, sokféle méretben, számos mintázattal gyártják, minősége megegyezik a kül­földivel. A kisszövetkezetnek 1988-ban mintegy 50 millió forint bevétele származik a díszítőszalag készítéséből. a hiányzó munkáskezeket technikával lehetett volna pó­tolni, de az elmúlt évben nem volt semmilyen fejlesztés. Hogy ne legyen túl nagy a ki­esés, intenzívebb munkát kel­lett produkálni. A vezetők egyik fő felada­tának tartja Laczonyi László a költségek minimálisra szorí­tását. Egyre nagyobb eredmé­nyességre kell törekedniük. Szervezeti és szerkezeti válto­zásokat kell bevezetni. Az energiafelhasználást oly mó­don kívánják csökkenteni, hogy irodákat vonnak össze, tervezik az ebédlő áthelyezé­sét, szintén gazdasági okok miatt. A kiszolgáló apparátus lét­számát úgy csökkentik, hogy a kilépő irodistákat nem pótol­ják, a felszabaduló bért át­csoportosítják, s több bérért több munkát vállalnak. Meg kell szabadulniuk a felesleges terhektől, a kihasználatlan gé péktől és épületektől. Folyamatosan kívánják mindezt a rendszeres kibőví­tett vezetői tanácskozások ke­retében megvitatni és beve­zetni. — Dinamikus emberek­re van szükségünk, minden javaslatot szívesen veszünk, cselekedeteinket, döntéseinket minden esetben felül kívánjuk vizsgálni — hangsúlyozta az igazgató főmérnök. Leányvállalatként ? Többletpénzhez kívánják segíteni a nyugdíjasokat. A közeljövőben nagy teljesítmé. nyű gombolyító berendezést állítanak munkába. Külön épületben, a gyártól elkülönít­ve fonalnemesítő, bolyhozó gombolyító munkákat végez­hetnek a nyugdíjasok. A gyárnak a festőkapacitása jóval nagyobb a fonóénál. így a másutt — Bodajkon. Pomá- zon és Budapest gyáraiban készített fonalakat ide szállít­ják festetni. A vállalatnak a kistarcsai gyárral elképzelései vannak. Tervezik leányvállalati formá­ban való működtetését. A gyártmányfejlesztés folyama­tos. mindig kísérleteznek, új alapanyagokat próbálnak ki, a legdivatosabb színeket alkal­mazzák, hogy megtarthassák piacaikat. Árvái Magdolna A kalapács és a mutatóujj Anorákot gyerekcipőért Megdrágult a csecsemő- és gyermekruha, s ez a tény bi­zony a fiatal házasok pénz­tárcáját, családi költségvetését észrevehetően érinti. De hát a szegényember vízzel főz, vagy­is úgy segít magán, ahogy tud. A fontos az, hogy segítsen. Ismerek egy két gyereket nevelő ifjú házaspárt, akik megvalósítottak bizonyos kör­forgást, amely, ha jól műkö­dik, biztosítja az apróságok öltöztetését úgy, hogy egy fil­lért sem kell kiadni, viszont szükség van egy kötni szerető nagymamára, ö ugyanis az alap, aki reggeltől estig köti a gyerekkardigánokat, sapká­kat, sálakat, inert ezzel fizet­nek Klárinak, aki a jövő hé­ten hozza a gyerekei által ki­nőtt cipőt, s átadja Bori gye­rekeinek használatra, aki majd továbbítja Gézáéknak, s azok, ha még akkor is használhatók lesznek,, elviszik Vilma gyere­keinek. Boriék viszont már most odaadják a kinőtt háló­zsákot és az anorákot Klári ék- nak, mert tőlük kapták a kis­ágyat is, amire éppen a na­pokban jelentették be igényü­ket Gyöngyiék. Micsoda lánc, spontán létre­jött szükség hozta lánc! Amint hallom, Borinak külön meg­bízatása van, bővítenie kell a körön, neki kell megszereznie Istvánék bébikocsiját, amire Anikóéknak lesz hamarosan szükségük. Csak bámulva hall­gatom a fiatalok szervezkedé­sét, bámulok és csodálkozom, hogy Zsóka nagyi is részt vesz a körforgásban, aki a legrosz- szabb időkben sem kért köl­csön ruhaneműt. (Mi gyakorol­tunk valami hasonlót. Kollé­gistaként — 18-20 évesen —, ha éppen randevúra igyekez­tünk és nem volt rendes in­günk, vagy éppen nadrágunk, gondolkodás nélkül bebújtunk szobatársunk igényesebb ruha­darabjába.) De most, a szakadásig meg­telt áruházi polcok között, mi­közben az adóreformot ismer­tetik a televízióban, a szocio­lógus nyelve botlik bele abba. hogy most hányszor gazdagabb a legfelső millió a legalsó­nál, s hogy fel kellene már mérni, mekkora pénz vándorol a lakosság között ellenőriz­hetetlenül. egyszerre nevet­séges és döbbenetes arról hal­lani, hogy Boriék anorákot adnak gyerekcipőért. — Nincs ebben semmi kü­lönös vagy különleges — mondja Kovács István —, én már tapétáztam, és nemcsak saját, de a barátom lakását is. Egyikünk se tapétázott so­ha, most minden további nél­kül belevágtunk. Mi az ne­künk — .mondtuk —. aztán csináltuk. Lehet, hogy a szak­ember különb munkát végzett volna, de hát ha kifizetem a munkabért, akkor miből fize­tem ki a tapéta árát? — Ne­kem saját szerelésű és készí­tésű könyvesfalam van — mondja nem titkolt büszke- s-ggel Kalmár János, és még meg is toldja a szavait. — Mi mindent csináltam én az el­múlt évben! Vízaknát ástam, kerítést húztam, tetőcserepet raktam, betonoztam, ajtókat, ablakokat mázoltam, festet­tem, villanyt szereltem. Csupa olyan dolgot, amit azelőtt so­ha nem tettem. — Divat most a barkácso­lás — vetem közbe —, s úgy hallottam, vannak, akiket meg­részegít, megszédít a barkácso­lás öröme. — Csak az mondja ezt — hallom a dühös választ —, aki még nem szerelt saját kezűleg faltól falig polcot, egé­szen a mennyezetig, akinek az emésztőgödör ásása nem törte véresre a tenyerét, aki nem vert kalapáccsal a mutatóuj­jára, akinek a szemébe nem fröccsent az oltott mész csepp- je. És folytathatnám a felsoro­lását azoknak a kínoknak, amelyeket a hozzá nem értés miatti barkácsolás közben át kellett élni. Még csak azt sem mond­hatom, hogy társaimmal a szükség visz ilyen őrületbe. me>rt ki vagyon már számítva régen a család által, hogy minden munkánk tiszta ráfize­tés. Állítólag drágábban dolgo­zunk saját magunknak, mint a legdrágább maszek. Csak hát az öregek rosszul számolnak! ök még úgy gon­dolkodnak, ahogyan az ő ifjú­ságukban íolydogáltak a dol­gok. Akkor, ha mester vala­mit megcsinált, azt való­ban megcsinálta. Most meg? A fürdőszoba csempéi hulla­nak. A központi fűtés rend­szere levegőt kap, s ilyenkor valamelyik szoba hideg. A víz­vezeték csapjai csepegnek. De minek soroljam, talán ez is elég ahhoz, hogy ha nem is értek dolgokhoz, mégis leg­szívesebben mindent magam csinálnék. Már csak magam­ban bízom, s ezzel a gondolat­tal nem vagyok egyedül. Ar­ra gondolni állandóan, hogy vajon most becsapnak-e vagy sem, az ilyen bizalmatlan­ságot legjobb lenne elkerülni. Elgondolkodtató mondatok. Attól tartok viszont, hogy ez a magatartásforma bármennyire terjed is, nem oldja meg az igazi gondokat. Előbbre jut­nánk, könnyebben haladnánk, ha a munkavégzésünkben is kialakulna valami olyan hasznosnak bizonyuló körfor­gás, mint a gyermekruhák cseréje esetében. Fercsik Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Samuel Beckett: Godot-ra várva, színmű két felvonás­ban, a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház és a Gödöllői Mű­velődési Központ közös pro­A Galga két partján A vasúti személypénztár ablakánál egy fiatal fiú kért jegyet a távoli városba. Mögötte hosszú sor állt türelmetlenül jegyre vár­va. A kért összeget csupa tíz- és húszfilléresekkel fi­zette ki. Már csak néhány perc volt a vonat érkezé­séig. amikor izgulni, ide­geskedni kezdtek a hátul állók. Viselkedésük nem maradt válaszolatlanul, mert a fiú így szólt hátra: — Mit ugrálnak, ezek a fil­lérek is vannak olyan jók, mint a maguk forintjai! —• s nyugodtan keresgélte to­vább a maradék pénzt a zsebeiben. ★ A fiú nagyon szerette a kislányt. Az egyik nap azonban észrevette, hogy az más fiúval jár. A hop­pon maradt bánatosan tör­te a fejét, hogyan bosszul­hatná meg látványosan a sérelmét. Kapóra jött. hogy frissen meszelték a kisköz­ség vasútállomásának a várótermét. Másnap már az egész utazóközönség megtudta: Juli, utállak. ★ A férfi közismert volt fukarságáról. Ha csak te­hette, mindenen spórolt egy kicsit. Egyszer elhatároz­ta, hogy hosszabb útra in­dul az autójával. Indulás előtt félig megtankolta a négykerekűt, s elindult. Már jócskán elhagyta az is­merős tájat, amikor félre­állt az út szélére. Integeté­sére néhányan megálltak, s kisegítették egy kis ben­zinnel. hiszen bárkivel elő­fordulhat. hogy elfelejt megtankolni útközben. ★ A bérház udvara szinte sugárzott a kopárságtól. Végre az egyik lakó vette a fáradságot, beültette ecet­fával és bodzával. A kis nö­vénykék megeredtek, s ví­gan nyújtózkodtak a tava­szi ég felé. Mindenki gyö­nyörködött bennük mind­addig. míg hirtelen el nem kezdtek száradni. A titok­zatos kór'okozója az egyik szomszéd volt, aki elhatá­rozta. hogy kiirtja a növé­nyi nem e káros egyedeit. ★ Az öregasszony láthatóan fáradtan lépegetett az út szélén. Mögötte teherautó zúgása hallatszott. Amint a gépezet az asszony mellé ért, a sofőr egy pillanatra lekapcsolta a gyújtást, majd hirtelen visszakapcsolta. A feldúsult keverék hatalmas robbanással tódult ki a hengerekből, A néne meg­rémült, s szabályosan be­ugrott az árokba. A lát­ványtól a gépkocsivezető és utasa olyan jót nevettek, mintha egy jó burleszkfil- met láttak volna. ★ A lakótelep egyik házá­nak udvarán öregember ci- pekedett. hóna alatt egy csomó facsemetével. Ko­mótosan kis gödröket ásott, s beültette őket. Már majd­nem végzett a munkával, amikor lekiáltott neki az egyik cigarettázva nézelő­dő lakótárs: — Igyekezzen, papa. mert már nem bírom nézni ezt a piszmogást! K. I. Cs. dukciójában az MTA Soros­alapítvány támogatásával, este 7 órakor. Diáktanya: Játék-beszélgetés a pszichológussal, 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor alapítvány tá­mogatására, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, az Erzsébet királyné szoborpályázatra ké­szített művek kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Hall- statt-kori bronzkard, megte­kinthető 9—17 óráig. A Petőfi adón Isaszeg dalosai Az isaszegi népdalkor műso­rát hallhatjuk ma este 21 óra 35 perckor a Petőfi rádióban a Népdalkörök pódiuma című sorozatban. MSB MoZIBBgT Hajnali háztetők. Ottlik Gé­za regényéből készült színes magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom