Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

Műszerfedél Gödöllőről Sokféle műanyagterméket gyártanak a kerespestarcsai Szilas Menti Termelőszövetkezet gödöllői bakelitüzemében. Egye­bek között műszerfedeleket az EMG-nek. Képünkön: Kiss István a fedeleket előállító automata fröccsöntőgép mellett (Vimola Károly felvétele) Aszódi anyakönyvi hírek Született: Semsei Ildikó, Aszód, Dózsa György út 19., Solti Éva, Aszód, Dózsa György út 6.; Szabó Roland, Aszód, Falujárók útja 5/8.; Ádám Zsuzsanna, Domony, Ady Endre utca 14.; Gecse Adrienn, Aszód, Falujárók útja 5/9.; Szomszéd Eszter, Aszód, Falujárók útja 5/8.; Székely Ádám, Aszód, Falujá­nak útja 5/13.; Molnár József, Aszód, Kossuth Lajos utca 95.; Bittó Ágnes, Aszód, Fa­lujárók útja 5/17.; Adorján Viktor, Aszód, Kossuth Lajos utca 70.; Konkoly Csilla, Aszód, Arany János utca 2.; Micsutka Péter, Aszód, Bocs­kai utca 8.; Szlovák Szabolcs, Aszód, Kossuth Lajos utca 14.; Párkány Katalin, Iklad, Szabadság út. 110.; Kolonics Sándor, Aszód, Falujárók út­ja 4/A; Marsai Tamás, Do­mony, Fő út 57/A; Diószegi Judit, Aszód, Szabadság tér 3.; Lestyán Andrea, Iklad, Pe_ tiófi utca 6.; Kovács Róbert, Domony, Dankó utca 13.; Sza­bó Richard, Aszód, Petőfi ut­ca 10.; Balogh Beáta, Iklad, Csokonai utca 9. Névadót tartott: Balázs Jó­zsef és Mayer Zsuzsanna Jó­zsef Gergő nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Marton Ferenc és Kázmér Gyöngyi, Agócs István és Forberger Ág­nes, Hangya Tibor és Enyedi Anikó, Király Zoltán és Li- tauszlti Zsuzsanna, Bochunka Zsuzsanna és Blaubacher Pál, Oroszi Sándor és Majoros Er­zsébet, Lajtos László és Klupp Hajnalka, Kiss András és Horváth Tünde, Csitári Ist­ván és Petrovics Marianna, Giriti Sándor és Jermi Ágnes, Takács Attila és Bobál Ka­talin, Babinecz Csaba és Tol­di Erika, Győrfi István és Ba­lázs Erika, Rózsahegyi Gábor és Sima Éva, Gyetván László és Rózsahegyi Márta, Nagy László és Spisák Magdolna Teréz, Katona Zoltán és Tóth Ágnes. Elhunyt: Bobály Istvánná, Aszód, Kondoros tér 3.; Re- menár Pál, Domony, Baross utca 4.; Fizel Gyuláné. Aszód, Kossuth Lajos utca 93.; Asz­talos József, Aszód, Csiki ut­ca 2.; Tóth János, Aszód, Hu­nyadi utca 5., Varga György- né, Aszód, Berkes utca 1., Va- lentinyi Pálné, Domony, Fő út 121.; Zdenkó János, Aszód, Arany János utca 6.: Moharos János. Aszód, Sportpálya; Pas- kó József, Aszód, Kossuth La­jos utca 38.; Stefanik István, Aszód. Horváth utca 3.; Ke- czán Imréne, Aszód. Rákóczi utca 54.; Kiss Károlyné, Aszód, Vörösmarty utca 1.; Varga Mihályné, Aszód, Vö­rösmarty utca 20.; Budai Im­re, Aszód. Kondoros utca 6'C; Udvardy Ferenc, Aszód, Bocs­kai utca 23.; Margócsy Gyu­láné, Aszód. Baross tér 6.; Deszk Pál, Iklad, Parti utca 3.: Mészáros Mihályné, Ik­lad, Rákóczi utca 2. MÓISVÜ Intenzív képzés Intenzív, alapfokú tűzvédel­mi előadói és középfokú eme­lőgép-ügyintézői tanfolyamot tartanak január 18-tól a MÉM Műszaki Intézet továbbképző irodájának szervezésében. Az intenzív azt jelenti, hogy a korábbi hosszadalmas tanfo­lyamok helyett 11. illetve 10 nap alatt sajátíthatják el a je­lentkezők a vizsgához nélkü­lözhetetlen ismereteket, s kap­hatják meg a képesítést bizo­nyító oklevelet. HALAK. A halakat teher­autóval hozták. A csupasz pla­tón hevertek egymás hegyén- hátán. Egyik-másik olykor ki­tátotta a száját, megemelte a farkát. Néha tátogtak, moz­gatták a farkukat, többnyire azonban tehetetlenül hevertek a teherautó platóján. Később két férfi nagy lapátokkal föl­mászott a járműre, kezdte rakni a halakat a földön álló műanyag tartályokba. Mint a szenet, sódert. Mintha élette­len tárgyak volnának, úgy bántak velük a rakodók. A halak még éltek. Az élet alie- alig pislákolt bennük, hosszú időközönként tátogtak. moz­gatták a farkukat — a legerő­sebbek. A fájdalom mindegyi­kükben nagy lehetett. A halakat nem védik egye­sületbe tömörült jó szívű em­berek. A kutyákat ellenben védik. Hallom, az a kutya, amelyik körzetünk egyik köz­ségében megmarta egv gyerek arcát, továbbra is bejáratos az iskolába. Az állatorvos azt mondja, tehetetlenek a kóbor kutyákkal szemben. Hiába je­lentjük be, nem tudják őket .befogni. Hurokkal tilos, hát akkor hogy fogják be őket, kérdezi tőlem az állatorvos. S különben, azt sem tudják megállapítani, melyik kutya kóbor. Lehet, hogy az utcán egyedül ballagó kutya a gaz­dit kísérte ki az állomásra. Mint egyik kutyatartó levele­zőnk írta: van, amikor ki­bontják a kerítést, és utánunk szöknek, megvárják, amíg a vonat elhalad, majd hazabal­lagnak, írja az állatbarát ku­tyatartó. Azt is tudatja leve­lében, hogyha az ő kutyáját valaki befogni és kivégezni merészelné, azt a vandál bar­mot megölné. Ügy tudom, a hal is állat. Érző lény. Kínzó fájdalmaival senki sem törődik. A kutyá­kat több országos szervezet védi. Embervédő ligáról sem hallottam. Olyan tehetetlenek vagyunk, mint a platón szen­vedő halak. Védekezni talán úgy tudunk, ha találkozunk az úton egyedül sétáló kutyá­val, átmegyünk a másik ol­dalra. De ha mégis megmar­na, haladéktalanul menjünk el a gazdihoz, leérjük el az oltási bizonyítványt, s kér­jünk bocsánatot, amiért nem kerültük ki a kutyát idejében. AD HOC. Még ma is élnek emberek, akik büszkék a ma­gyarságukra. Magyarságuk mibenlétét nem tudják ugyan megfogalmazni, de büszkék rá. Nem is könnyű meghatározni. Ne is bíbelődjünk ilyesmivel. Bizonyos ismérvek azonban szembetűnőek, ezekről min­denki tudhat, különösen, ha büszke. Ilyen ismérv a nyelv. Amely jól megkülönböztethe­tő más nyelvektől. Amelyet folyamatosan ápolni kell. Amelyet nem szükséges ok­vetlenül más nyelvek fölé he­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 13. SZÁM 1988. JANUAR 16., SZOMBAT Ölvaséhiány Kerepestarcsán? Fiókkönyvtár a tanító néninél A közművelődési intézmé­nyekről igen sokat olvasha­tunk. hallhatunk rádióban, televízióban egyaránt. A könyvtárak is ebbe a kategó­riába tartoznak. Kíváncsiak voltunk egy húszezres nagy­község olvasási szokásaira, az olvasással kapcsolatos gon­dokra, anyagiakra, személyi feltételekre. Annál is inkább, mivel Kerepestarcsán a könyvtár az egyetlen közmű­velődési intézmény. Csaknem tíz éve nincs háza a kultú­rának, nincs helyiség, ahol egy hangversenyt, egy szín­darabot, legyen az bármilyen kicsi is, bemutathassanak. A bábkiállítás és a könyvtár egy ilyen fejlődésben lévő községnek kevés. Lassan érkeznek Vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy ami van, legalább az jól működik. A nagyköz­ség három település alkotta területein három könyvtár van, plusz az iskolák könyv­tárai, közülük is kiemelkedik a III. számú általános isko­láé, amely a legnagyobb. A központi téka a kerepestar- csai részen található a régi iskola helyén. 1982-ben ala­kították ki a volt tanterme­ket e célra. Három olvasóte­rei fogadja az olvasni aka­rókat. el. A könyvtárellátótól kapják az újabb köteteket, feldolgoz­zák azokat a központi könyv­tárban, majd szétküldik. Na­gyon lassú az átfutási idő, mindig 3—4 hónapos késéssel érnek ide a könyvek. A köz­ségnek csaknem harminchá­romezer közös kötete van, nagyrészt szépirodalom és szakirodalom, de szép szám­mal megtalálhatók az ifjúsá­gi könyvek is. Ritka a gyerek Ha az ide tartozó terület nagyságái vagy a lakosság számát nézzük, kevésnek tűn­hetnek a felsorolt számok, de a könyvtár vezetője, Almási Miklósné, aki hónapok óta a kistarcsai részen is helyette­sít, megnyugtat: — Az olvasási kedv na­ivon visszaesett, az egész nagyközség területén mind­össze ezerkettöszáz olvasónk van. ami nem teszi ki a la­kosság tíz százalékát sem. Ennyi embernek elég, de a többi miért nem olvas? Any- nyi könyv lenne magánsze- mé’veknél, vagy ennyire nincs a lakosságnak ilyen igénye? Ebből a kicsi számból na­gyobb hányadot felnőttek tesznek ki. Gyérek átlg-alig jár könyvtárba. Megtudtuk még, hogy a kistarcsai részen többen ol­vasnak, mint a másik két te­rületen. Szilasligeten fiók- könyvtár működik egy peda­gógus lakásán, hetente há­romszor két órát tart nyitva. Várja a gyerekeket a nyugdí­jas tanító néni, minden se­gítséget megadna nekik, hogy visszaterelje a jövő nemzedé­két a video és a tévé világá­ból a könyvekhez. A könyv varázsát, az olva­sás szeretetét és fontosságát nem lehet elég korán beol­tani, egy gyerekbe, s nem elég szavakkal, példával kell járni előtte. Ahol látja a gyerek, hogy olvasnak a fel­nőttek, előbb-utóbb kipróbál­ja ő is, belekóstol. Szülőkre, pedagógusokra igen nagy fel­adat hárul e téren, van ja­vítanivaló nem csak Kere­pestarcsán. Fogjuk kézen Fogjuk meg a gyerekek ke­zét, vezessük el a könyvtár­ba! Szép festmények vannak a falon, ott láthatók a falu egykori művésze által készí­tett szobrok, a gyermekköny­vek felett a mesefigurák, min-d. mind formálják, alakít­ják ízlésüket. Bízhatunk ben­ne, hogy rákapnak az olva­sásra, s kinövik-e a kicsi, de mégis üresen tátongó községi könyvl4;;a^gjl?M%W|.j| • ^ . A nap programja Almási Miklósné, a köz­ponti könyvtár vezetője vi­szont látogatásunkkor is egyedül üldögél a rendezett könyvek birodalmában, olvas­ni akaró nincs. A nagyközség kerepes tárcsái és kistarcsai fiókja a C kategóriájú könyvtárak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a nemzeti és városi könyvtárak után a harmadik szintet kellene tar­tania, aminek egyik feltétele az is, hogy ötvenféle folyó­iratot szerezzenek be. Sajnos ezt pénzhiány miatt nem en­gedhetik meg. A három könyvtár évente nyolcvanezer forintot költhet. Január 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Játsszunk.együtt! 15 órakor. A Kaposvári Csíky Gergely Színház vendégjátéka, 19 óra­kor: Godot-ra várva, színmű két felvonásban. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány tá­mogatására, megtekinthető 10—lg óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamaraki állítás, az Erzsébet királyné szoborpályázatra ké­szített művek kiállítása, meg­tekinthető 1Ó—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Hall- statt-kori bronzkard, megte­kinthető 9—17 óráig. Január 17-én: lyezni, de alá sem. Akadnak, akik nyelvükre is büszkék, noha más nyelvek némely szavait, kifejezéseit többre tartják sajátjukénál. Néhány hete Gödöllőn, a tanácsi tes­tületből ad hoc bizottságot hoztak létre. Senki sem til­takozott az elnevezés ellen. Másról se hallottam, mint így az adhok, úgy az adhok bi­zottság. Ad hoc bizottságot egy bi­zonyos célra, alkalomra hoz­nak létre. Nem állandó. Ideig­lenes, alkalmi. Felfoghatatlan, miért nem lehet alkalminak, ideiglenesnek nevezni. Igaz, számomra az is í'ölfoghatatlan, miért jobb a Pro Űrbe kitün­tetésnév A városért elnevezés helyett, Az ad hoc bizottságot a Pro Űrbe kitüntetés odaíté­lésének előkészítésére hívták életre. NAGYMAMÁK. Zsuzsika pelenkázza a kisdedet. Édes­anyja, a kicsi nagymamája, ott ül mellett.. Folyton sza­badkozik. Már nyúlna, mar segítene, de idejében vissza­fogja magát. Közben magya­ráz. önmagának, lányának, meg nekem. Ma már mindent másképp csinálnak, az ő ko­rában nem volt Libero, ha­nem ... az ő korában a kicsi táplálása is másként történt, nem akar, nem is merne be­leszólni. Lánya folyton mér, számol, tudományos alapon állítja össze azt, amit a kicsi szájába tesz, s aminek a felét ugyanúgy kimaszatolja, mint régen. Egy ideig még figyel a nagymama, aztán kimegy. Megeteti a tyúkokat. Tápszer­rel azokat is, de azt még rá­bízzák. Nagyon rendes a ma­mám, magyarázza Zsuzsika, pem szól bele, noha észreve- szem, már nyílna a szája, nyúlna a karja, aztán észbe kap. Jobb is. Más ma már minden, nem értenek ők eh­hez. — Noha ők már bizonyí­tottak — mondom. — Hogy érted ezt? — kérdezi Zsuzsi­ka. — Hány gyereket nevelt föl a mamád? — Hát tudod, a két fiút, Ritát meg engem. — így értem. Mind a négyen- fölnőttetek, itt vagytok erőben, egészségben. — Zsuzsika rám néz. — Csak nem akarod azt mondani, hogy . . . — Félbe­szakítom. Nem akarok mon­dani semmit sem, Zsuzsika. Csupán annyit, hogy a ma­mád négy egészséges embert nevelt föl. Négyet szült, né­gyet pelenkázott, etetett, is­kolázott, házasított ki. Ennyi az előnye. Ö már sikeresen túl van ezeken a feladatokon. Te még csak az elején. Még nem bi­zonyítottál. Zsuzsika kezd fe- héredni. Csúnyán néz rám. Nem hagyom szóhoz jutni. Ki- megyék az udvarra. A tava- szias télbe. Kör Pál Gödöllő, művelődési ház: Pribojszky Mátyás citeramű- vész műsora. 10 órakor. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány tá­mogatására, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem műso­ra megegyezik a szombatival. A kupát akarják Bár még távoli a labdarú­gó-bajnokság folytatása, a ba- gi szurkolók holnap már tét­mérkőzésekre kísérhetik el kedvenceiket. Reggel fél 7- kor indul a csapat autóbu­sza a ceglédi városi sport- csarnokban 9 órakor kezdődő megyei labdarúgó-teremtorna döntőjére. A Bagi SE játé­kosai a következők. Kapu­sok: Sipeki Attila és Király Elek; mezőnyjátékosok: Ró­zsavölgyi Sándor, Sápi Pál, Ecker Dániel. Lipcsei Zol­tán, Tóth Lajos, őszi Csaba, Csapó Antal és Baranyi Ti­bor. Január 16-án és 17-én: Vámpírok Havannában. Magyarul beszélő, színes ku­bai rajz-játékfilm. 4 órakor. A széljáró. Színes kanadai kalandfilm. 6 és 8 órakor. a Szombati ügyiét b Hitel Múlt szombati számunk­ban közzétettük a város­gazdálkodási vállalat szak­emberének nyilatkozatát arról, miért vágták ki Gö­döllőn, a volt járási hiva­tal előtti fákat. A szakem­ber szerint a fák állva haltak meg. Kiszáradtak, életveszélyessé váltak, hi­szen már ágak is hullot­tak róluk. Menthetetlenek voltak. Megnéztem a fák vágási felületét, s úgy ta­láltam, nem mindegyiknek a törzse volt beteg. De hát én nem vagyok szakem­ber. A saját kertemben ugyan mindig eltalálom, melyik fa beteg, itt azon­ban közterületről van szó, ehhez nem érthetek. A fák kivágását pénte­ken reggel észleltük. Né­hány pillanatig föl sem fogtuk. mi történhetett, csak furcsának éreztük a látványt. Valami hiány­zott. A csonkokat észrevé­ve ocsúdtunk föl. Fél óra múlva már kopogtattak az ajtómon, s köszönés he­lyett kérdezték: látta, mit szól hozzá. Láttam, nem szólok hozzá semmit. Nem háborodtam föl, nem zök­kentem ki a nem létező nyugalmamból. Akik a ki­vágásra utasítást adtak, bizonyára szakemberek, minden körülményt mérle­gelve hozták meg döntésü­ket. Százszázalékosan meg­bízom. a szakemberekben, az illetékesekben. Jól néz­nénk ki. ha minket, hozzá nem értőket kérdezgetné­nek. mit szólunk hozzá, kivághatják-e a fákat. Na de ilyet! Ennyire futotta a fejét az ajtón bedugóbői miután végighallgatta ci­nikus okfejtésemet. Engem mindenesetre dühít, tette hozzá kisvártatva, mikor ismét ritmusossá vált a lé­legzete. Azon a napon nem ö volt az utolsó, aki megszólalt a fák. ügyében. Hétfőn reggel fotókat dugott az orrom alá isme­rősöm. Mit látsz rajtuk? Hirtelen nem tudtam azo­nosítani a tájat. Hatalmas, dús lombú fák. Itt a má­sik, csúsztatta tovább a fényképeket. Ezeket vágták ki, csaptára a homlokomra. Ismerősömben egy csöpp­nyi kétely sem volt afelől, hogy ezeket a fákat hagy­ni kellett volna. Koruk­ban, egészségi állapotuk­ban meg sem próbálta ke­resni kivágásuk okát. Azóta megállítottak még néhányan. Egyetlenegy sem akadt, aki a szakemberek magyarázatát elfogadta volna. Mindegyikük gondol valamire. Hogy azért egyet mégis mondjak: azt hiszik, ezáltal nagyobb lesz a parkolási felület vagy leg­alábbis könnyebb lesz oda­állni járművel a kijelölt sávba. Ilyenek az embe­rek, mit lehet tenni, mond­hatná a szakember, aki különben természet- és fa­párti. aki Gödöllőt ligetes, parkos, nagy zöldterületit, virágos városnak képzeli el, s maga is számon tart mindent, ami ennek való­ságos kialakulását hátrál­tatja, nehezíti. Mi hát a baj? Baj a hi­tellel van. Az úgynevezett egyszerű embert túl sok­szor érték már csalódások nem mer már hinni. Túl gyakran esett meg. hogy szakemberek, illetékesek holtbiztosra mondtak vala­mit. s nem sokkal utána széttárták a karjukat, hát ezt elszúrtuk. Akkor már nem lehetett rajta segíte­ni. A kivágott fát vissza­ültetni, a fölhúzott épüle­tet máshová vinni, az utat arrébb vezetni. Sajnos a mostani eset­ben sem lehetünk bizonyo­sak a jó döntés felől. Erre maga a szakember ad okot. Azt mondta ugyanis, honv a ..nénbolt” másik oldalán, a Dózsa György úton álló fák. a kivágottak testvérei próbaidőt koptak Megvárják a tavaszt, hátha kihajtanak. A kiváltottak tavaly dús lombot növesz­tettek. Hátha az idén is kihajtottak. volna? Ök ■miért nem kaptak próba­időt? K. P. ISSN 0183-4957 (GődöHSi Hírlap) Mindennapi apróságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom