Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1988. JANUÁR 18., SZOMBAT Ha a vendég messziről érkezik Dános Lászlóm- és férje Törökszentmiklósról érkezett Monori- erdőre, s Budapestre igyekeztek kórházba látogatóba — őket Nagy Károly szolgálta ki, a két pincér egyike (A szerző felvétele) Traccspartik és kártyacsaták Összetartó közösséget termálul Péteriben is fesz npgdíjasklub j . Hányszor elmondjuk, leírjuk: nem olyan könnyű an- f nak, aki több évtizedes kemény és becsületes munka j után nyugalomba vonul. Sokan tudják a receptet is, í nem szabad azonnal leállni, értelmes elfoglaltságot kell '<f keresni mindenkinek, aki erre a sorsra jut. Mert bár- j; hogy van, egyszer csak ránk köszönt a nyugdíjas- ^ élet... Természetesen a legnagyobb felüdülést, kikap- ^ csolódást a mindennapi munkában lelheti az ember, % de fontos a lazítás is. Erre pedig jó alkalom az egyre ^ szaporodó nyugdíjasklubok munkájába való bekapcsoló­it dás. Monori-erdőn, a régi 4-es út mellett áll a Rózsakért ven­déglő. Amikor helyet foglal­tam egy asztalnál, a többinél hatan ültek. Nem lehet nagy forgalmú üzlet, gondoltam, de két perc múlva ketten érkez­tek, majd öt perc múlva még hárman. Amint ketten föláll­tak az asztaltól, néhány perc múlva ketten-hárman ültek a helyükre. Mindezt persze úgy vettem észre, hogy állandóan forgolódtam ebédelés közben, s figyeltem a vendégeket is, a felszolgálást is. Nyilván emiatt gondolt arra Nagy Ká­roly, a pincér, hogy valamiféle ellenőr lehetek, de legalábbis abban biztos volt, hogy nem a szokásos civil vendég néze­geti olyan feltűnően a nyu­godtan étkező, halkan beszél­gető embereket s az ő mun­káját. Így tehát akarva aka­ratlanul is elárultam maga­mat, hogy nem csupán ebédel­ni mentem oda, hiába halasz­tottam bemutatkozásomat a fizetés utánra. Meg is jegyez­te a fiatal pincér, s mutatta is, hogy a számla pontos, le van bélyegezve, s alá is írta. Az más kérdés, hogy a pontos számla a 95 forint 50 fillérrel nekem aligha lesz a minden­napi ebédelésem megszokott költsége. S éppen erről beszélgettem, vagyis az árak változásáról, il­letve az azt követő vendégfor­galom alakulásáról Marosán József néval, aki férjével együtt a vendéglő üzletvezető­je (a tulajdonos Berki József). Mert arra voltam kiváncsi, hogy milyen hatással voltak az árváltozások a forgalomra, a vendéglő dolgozóinak és lá­togatóinak hangulatára, hiszen nem is olyan régen sokan már megásták a sírját ennek a tisztes iparnak. — Először is azt mondanám el. hogy kilencen vagyunk ér­dekelve a forgalom alakulásá­ban, négy konyhai dolgozónk, két pincér, én magam, a fér­jem és a tulajdonos. Hát úgy kell gazdálkodni, hogy mi ki­lencen megéljünk a mun­kánkból. ugyanakkor semmi­lyen mértékű áremelés miatt ne rontsuk szolgáltatásunk, kínálatunk minőségét, s ez ne­künk azért is különösen fon­tos. mert kettőnk nevén van a férjemmel az iparengedély. Az áremelés a közelmúltban nem is annyira, mint inkább tavaly március-áprilisban ért minket váratlanul, s nagyon érzékenyen. Akkor valóban pánikba estünk, mert hosszú ideig üres volt az üzlet, alig tért be hozzánk vendég. Az idén inkább a hús és a szeszes italok áremelkedéséhez kellett igazodnunk saját árainkkal, ugyanis az étel után nem kell forgalmi adót fizetni. így téte­lenként nem sok. mindössze 5—10 forinttal voltunk kény­telenek emelni az árat. ami szerencsére nem hozott magá­val feltűnő mértékű forgalom- csökkenést. — Nem titok, hogy az el­múlt év végi nagy vásárlási láz után már jóval kevesebb pénz van az emberek bukszá­jában. A gazdaság nehezedő gondjai, terhei sejtetni enge­dik. hogy az idén újabb meg­próbáltatások elé nézhet a szolgáltatóipar, netán éppen a vendéglátás. Mindezt tudva van félnivalójuk önöknek? — tettem föl a jól körülírt kér­dést. Az üzletvezető első rea­gálása egy meglepett igenlés volt, majd némi töprengés után még hozzátette: — Nekem is. a férjemnek is felső fokú szakmai végzettsé­günk van, s korábban mindig az állami szektorban dolgoz­tunk. Tehát szereztünk ta­pasztalatokat a „másik olda­lon” is, és végszükség esetén azért találunk majd magunk­nak a szakmán belül máshol, más körülmények között munkahelyet, megélhetést. Bár valószínű, hogy az üzlet akkor is megmarad, de a férjem biz­tos. hogy állami szektorba megy dolgozni. Hiszen ha a körülmények annyira meg- romlanának. legalább egyi­künknek muszáj, hogy legyen biztos keresete. — Ezek szerint várható, hogy csökken az önök vendég­lőjének a forgalma is? — Számítunk a forgalom­csökkenésre, ha nem is va­gyunk pánikba esve — mond­ta végezetül Marosán József- né, aztán sietett felszolgálni a többi asztalhoz, mert kettő óra felé már egyre többen tértek be a vendéglőbe. Természetesen magukat a vendégeket is megkérdeztem, például a kiszolgálás, az éte­lek milyenségéről, az árak megítéléséről. A felszolgálók magatartását. a terítést, az ételek minőségét valamennyi megkérdezett ven­dég kifogástalannak tartotta. Sőt Szolnoktól Budapestig utazók szerint a Rózsakertben a legeliogadhatóbbak az árak, s a legjobb a minőség, a ki­szolgálás. Néhányan még na­gyon dicsérték körzetünkben a Kugli büfét, és Abonyban a Mészáros-féle, szintén maszek vendéglőt. S egy sajátosság is kiderült a Rózsakertről. hogy a betérő, étkező vendégek túlnyomó többsége nagy távolságról. Bu­dapestre járó. s majdnem min­denkinek utazó foglalkozása van. a -sofőrtől az üzletkötőig széles skálában, vagy éppen gyakori kórházlátogatók. Többnyire autós vendégek térnek be a Rózsakertbe, akik Szolnokról, Debrecenből, Tii- rökszentmiklósról, vagy éppen a fővárosból érkeztek átutazó­Szerencséré szűkebb pátri­ánkban az utóbbi években sorra alakultak ezek a kö­zösségek, s ma már egyre színvonalasabb programok­kal szolgálnak tagjaiknak. Igen jól dolgozik például a Rákos Mezeje Tsz és Ecser község nyugdíjasklubja, a monori és a gyömröi közös­ség, de a maglódiak is igye­keznek felzárkózni. S legújabban körzetünk egyik legkisebb településén — az 1 ezer 800 lelket számlá­ló Péteriben — igyekeznek megteremteni a leendő nyug­díjasklub alapjait. Az ötlet már régi, de konkrét lépések­re csak az utóbbi pár hét­ben került sor. A Hazafias Népfront helyi bizottsága volt a kezdeményezője a dolog­nak. Egy felmérés szerint Pé­teriben több mint háromszáz­ötven nyugdíjas él, szabad­idejük hasznos eltöltésére tö­rekednek a jövőben. Mert napközben éppen elég munkát Az elnök nemsokára jubi­lálhat, közel négy évtizede ül az elnöki székben. Göbölyös Sándor pontosan 39 éve veze­tője Üllőn a galambászegye- sületnek, most is vagy 300 szép madár kering az udva­ra. házának teteje felett, köz­tük néhány pár azonban az Ady-bankó értékű alföldi ke­ringő, a többi még párosán is csak amolyan „vihar a pusztán" ... Olyan jeles tenyésztőkkel kezdődött a szervezeti élet. mint Balatoni József, Kiss Miklós, Tóth Sándor. Kovács, János. Koczó Sándor. Nyer­ges Gyula, Csorba György és kisbírói mivoltának teljes tu­datában komoly felnőtt fejjel Kiss János bácsi. Neves te­nyésztője volt a galambnem­ad nekik a háztáji föld, a kerti munka. Nincs azonban olyan hely, ahová szívesen be­térhetnének egy jó kis traccs- partira, esetleg egy kártyacsa­tára, Egyelőre nincs, de ha­marosan lesz. Szenyán János — szintén nyugdíjas — Péteri község elöljárója, aki nélkül semmi sem történik a községben, ezt mondja: — Bizony kicsit későn éb­redtünk fel. de most már a tetteken a sor. Elkezdődött a HNF helyi nyugdíjasklubja szervezése, már túl vagyunk a kezdeti nehézségeken és for­maságokon. A falunkban élő nyugdíjasok Is vágynak a ki- kapcsolódásra, s erre jó lesz ez a klub, ahová — remélhe­tőleg — szívesen eljárnak. A gyömrőiek készségesen felajánlották segítségüket az alapok lerakásához. Eljöttek hozzánk tavaly karácsony előtt, s olyan színvonalas mű­sorral rukkoltak ki, hogy zetségnek. A közel négy évti­zed alatt volt sok eredményes verseny, emlékezetes bemuta­tó, számtalan első díjjal, faj­tagyőztes jelzőkkel tarkított kiállítás. A galambászegyesületnek ha- gyománytisztelö vezetői , nem akarják megszakítani a hosz- szú sorozatot, csak most ün­nepélyesebb körülmények kö­zött, kulturáltabb környezet­ben. mutatós csoportosításban rendezik meg január 16-án és T7-ín a helyi művelődési ház­ban a galambok nagy sereg­szemléjét. Több mint 200 für­ge röptű madár ..képviseli" a község színeit, abból a kö­rülbelül tízezerből, amely a községben a háztetők felett kering és piszkítja, szennye­zi az annyira még nem vé­dett környezetet. Persze, lesz­nek szívesen látott idegen te­nyésztők is a kiállítók kö­zött Maglódról, Gyömröröl, Ismét láthatjuk a Romániából szármázó galambokat is. A díszes ketrecekbe zártfai- tagyőzelemről ábrándozó ér­tékes madarak között, ame­lyeknek a gyakori simogatás- tó! fényesedik a tollúk, talán lesz olyan, amelyik még ma­nikűrt is kap és szemfén.ve- sítőt. hoev lobban csillogjon a szembogara .. . Kiss Sándor Monor városi jogú nagyköz­ségi KISZ-bizottság sport-mun­kabizottsága kispályás foci ku­pát hirdet minden sportked­velő fiatal számára. A sport- rendezvény célja: a szabad­idő hasznos eltöltése, az egész­séges életmód kialakítása. Helye a jelentkező csapatok számától is függ, ennek pon­tosítása a nevezés alkalmával történik, illetve írásban való jelentkezés esetén erről — a nevezések beérkezése után — értesítést küldenek. Ideje: 1988. február. A résztvevők köre: amatőr játékosok ku­pája (férfi és női) és igazolt játékosok kupája. A verseny­ben mindenki a saját felelős­ségére játszik. Amatőr ver­senyzők a saját felelősségük­re játszhatnak az igazolt ver­senyzőkkel, ám az igazolt versenyzők nem szerepelhet­nek az amatőr kupában A mérkőzéseken bárki részt ve­het, aki a versenykiírás sza­bályait betartja. A lebonyolítás módja a je­lentkezők számától függően — mint már említettük — egy vagy több helyszínen és kieséses vagy körmérkőzéses formában, illetve csoportos mi csak ámultunk-bámultunk. Bár tudjuk, nekünk sokkal nehezebb lesz, mégis megpró­bálunk a nyomukba ered­ni... De ajánlom, keresse fel Fürt Ferencet, aki a nyugdi- jasklub elnöke, ő már talán konkrétabb dolgokat is el tud mondani... A kedves kis családi ház udvarán találkozom Fürt Fe­renc nyugdíjas pedagógussal, alci éppen a saját termésű bor fejtéséhez készülődik. De azért készségesen beljebb in­vitál, s máris sorolja az ed­digieket s a jövőbeni elkép­zeléseiket: — A HNF gyömrői nyugdí­jasklubja igazán készségesnek mutatkozott, s karácsony előt­ti műsoruk osztatlan sikert aratott leendő tagjaink köré­ben. Mi is szeretnénk valami hasonló kultúrcsoportot ala­kítani, ahol népdalokat éne­kelnénk együtt, meg kisebb jeleneteket adnánk elő. A kezdeti próbálkozások nehéz időszakát éljük. Feleségem — lévén nyugdíjas énekszakos pedagógus — is segít majd a klubnak, mondjuk abban, hogy elvállalja az énekek be­tanítását. De akarunk szín­házlátogatásokat is szervezni. Azt akarjuk, hogy később például egy operaelőadásra is szívesen eljöjjenek a péteri nyugdíjasok. Természetesen. amikor erről szót ejtettünk, máris jött a tiltakozás:—Hát mi nem operát akarunk vés­ni a színházban, hanem va­lami vidámat... Először te­hát egy-egy vidám műsort vagy operettet nézünk majd meg, később esetleg szó le­het az operáról... Vezetőségünk máris aktí­van dolgozik, négy bizhfinink pedig a szervezéssel van ' el­foglalva. Ügy tervezzük, hogy január 25-én hivatalosan is megalakítjuk a HNF péteri nyugdíjasklubját... A hely: Erkel Ferenc Művelődési Háztól ígéretet kaptunk, hogy megkapjuk a klubhelyiséget. Szeretnénk még ezen a télen orvosi elő­adást szervézfci- az öregkori betegségekről, sakk-készlete­ket. kártyacsomagókat vásá­rolunk, s még sorolhatnám to­vább a terveinket. — De javaslom, jöjjön el közénk pár hónap múlva, s meglátja, nem volt hiábava­ló a fáradozásunk, nyugdíjas- klubunkban pezsegni fog az élet . . . Gér József Áramszünet Január IS-tól 25-ig munka napokon 8-tól 16 óráig áram­szünet lesz Monoron a Bocs­kai, a Liliom. a Mikszáth az Árpád, a József Attila, a Kisfaludy, a Dugonics és a Zalka utcákban — vezeték­csere miatt. (osztott) körmérkőzéses renc' szerben történik. Külön kát: góriában díjazzák az igazo’ játékosokat, valamint az ama­tőr férfi és női kupagyőztes csapatot. Díjazás: vándorkupn (kategóriánként) és oklevél Nevezési díj: csapatonkém 200 forint, amelyet a ver­senyző csapatok a helyszínen fizetnek be. Óvás a helyszí nen. mérkőzés után legfeljebb 30 perccel, óvási díj: 100 -fo­rint. Egyéb rendelkezések: fel­szerelésről minden csapat sa ját maga gondoskodik (csak tornacipő!, mez — lehetősé szerint egyforma). A rendezők szándéka a Fo­cifarsang megrendezésévé1 kettős: szeretnének neme. versengési lehetőséget és ak­tív kikapcsolódást biztosítan1 a résztvevőknek, valamint útjára indítani egy rangos kupát, amelyet évente ítél­nének oda a győzteseknek. Nevezéseiket a KlSZ-bizott- ság címére várják, legkésőbb január 30-ig (Monor, Kossuth L. u.). ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ban. Aszódi László Antal Jegyzet Hová lett a esesd? Imentem, megnéztem. Akkor éppen csend volt, zúzmara olvadozott a mindszentről és karácsony­ról maradt fenyökoszorú- kon, tobozokon, egy lelket sem lehetett látni, hiszen az ég úgy lógott a sírok fölött, mintha minden percben várható lenne, hogy kinyitja könnycsator­náit. Borongás, szomorú volt ott minden. De mert ezen a télen gyakran van napos, szép idő, olyankor a monori temető is más. Még ahhoz képest is más, mint amit egy sírkerttől elvár a magyar. Nálunk ugyanis a „te­metőkultúra” ismertetője­gyei: sok-sok kő, lehetőleg tisztára sikálva — mind­szent előtt egyáltalán nem ritka látvány a sírkövek között az Ultra és a sú­rolókefe — drága virágok, díszes koszorúk... A mi temetőinkben sétálni, sírni, emlékezni lehet, irigyked­ni, hivalkodni is. százez­reket érő sírköveket nej­lonfóliával letakargatni, le­kötözni. kiírni a temető- kapura, hogy a padok ál­lításának szabályai van­nak, azt igen. Tölünk tel­jességgel idegen az a szo­kás, hogy halottainkra fies- tákkal emlékezzünk, nagy családi evés-ivással, kopo­nya formájú nyalókákkal a gyereknek, s mindezt a szent kövek között. Ne­künk a halál félelmetes. S a temetőtől szinte elvár­juk. hogy tisztes távolsá­got tartson az élettől, őrizze azt a hangulatot, ami a megszokhatatlan ha­lál közelében tölti el az embert. Aztán ez az egész, rég­től megszokott rend bom­lani kezd. Felháborítja ez a temetőbe emlékezni, ke­gyeletet leróni igyekvőt, aki nem tudja hová tenni a jelenségeket, amik az­előtt nem voltak — most meg szaporodnak. És aki egyszer, kétszer, harmad­szor is felháborodik, utóbb panasszal is él. Elpana­szolja, hogy a monori ka­tolikus temető Bocskai ut­ca felé eső tisztásán foci­derbik zajlanak, harsány kurjongatásokkal, fűszeres kiáltásokkal. A sírok kö­zött gyerekek bújócskáz- nak, a fákra fészkeket épí­tenek, ..erődítményeket” a csatáikhoz. Csoportokban bóklásznak szanaszét. le­szedik a sírokról a vázá­nak használt befőttesüve- geket, s szórakozás gya­nánt a levegőbe dobálják, s amikor lefelé hullanak, botokkal csapkodják szét. Üvegcserepek maradnak a nyomukban. A szemétbánya után a temető is „játszótérré” lé­pett elő. Azok játszóteré­vé, akik nem . tehetnek ró­la. hogy nekik ilyen tér és ilyen játék jut. körülmé­nyeik és a nevelést teljes­ségeiéi nélkülöző ..nevelte­tésük” olyan helyekre vonzza vagy éppen sodor­ja őket, aminek a közfel­fogás szerint más funkció­kat kell. kév viselnie. S minthogy a közfelfogás so­sem játszott redves dobo­zok között a szemétbányá­ban. sose kötött a dereká­ra út szélére dobott, nyász- szalaoot a koszorúról — természetesen elítéli a szaporodó, sűrűsödő jelen­ségeket. Az idős asszonyok fél­nek. A sihederekkel nem mernek szembeszállni, de még a kisebbekkel sem. Kinek hiányoznak a csú­nya inzultusok? Ki megy a temetőbe azért, hogy fel­kergessék a vérnyomását, hogy arcpirító röhögést és választ halljon a kérdésre, figyelmeztetésére? A református temető vi­szonylag szerencsésebb he­lyen van — mó-T ami a fo­cipálya és játszótérként való igénybevételét jelenti. A Cinka Panna utca és a periférikusabb helyek a katolikus temetőt szeren­cséltetik. A református te­metőn át visz viszont az út a pincékbe. Az időtlen idők óta megszokott, hogy demízsonnal. kapával bal­lagnak keresztül az útjain — ez nem is zavar senkit. A motorosok annál in­kább. ÍJ óvá lett a temetők *-* csendje, rendje? — kérdezte legutóbb szer­kesztőségünkben egy fia­talasszony. Kinek a dolga tenni a rendbontások el­len, és egyáltalán, lehet-e tenni valamit? Attól tar­tok, nemigen. Érzelmeink megszokott rendjéből vala­mi megint kiválni készül, megbontani, nemcsak magát a helyet fosztva meg egyre több dologtól, ami hozzá tartozna, hanem a hozzá kapcsolódó tartal­mat is kiüresítve. És ez ellen szabályokkal megint csak nem megyünk sem­mire. K. Zs. Fürge röptű madarak Föüifarsang ’SE Rangos kupát hirdetnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom