Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

1988. JANUÁR 15., PÉNTEK Hazai kuratórium Mosofyrend Megalakult a gyerekek által adományozott nemzetközi díj, a Mosolyrend 12 tagú ma­gyarországi kuratóriuma csü­törtökön a Magyar Úttörők Szövetségének székházában. Lengyel gyerekek javasla­tára a Kurier Polski című he­tilap kezdeményezésével jött létre 1967-ben a Mosolyrend, amellyel azóta — nyílt szava­zással — a véleményük szerint legkedvesebb felnőtteket ju­talmazzák évente. Ma már en­nek a nemzetközi elismerés­nek Indiától Japánig, az USA- tól a Szovjetunióig több mint 30 országban csaknem 300 dí­jazottja van. Az egyes orszá­gokban odaítélt díjakat a len­gyel kuratórium hagyja jóvá, s azok így emelkednek nem­zetközi rangra. Hazánkban 1986-ban a Ké­pes 7 című hetilap vezette be a Mosolyrendet, amelyet ab­ban az évben az úttörőszövet­ség parlamenti fenyőümnep- ségén adtak át Halász Judit színművésznek. Ezt követőem tavaly a Képes 7, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Pajtás és a Magyar Televízió Tízen Túliak Társasága együttes tá­mogatásával ismét meghirdet­ték a szavazást a díjra. A Mo­solyrend magyarországi álta­lános képviseletére és a sza­vazás lebonyolításához kura­tóriumra van szükség, amely a hat magyarországi gyermek- város két-két tagjával most alakult meg. Vonzóbb lesz a katonai pálya Igazodás az igényekhez Tegnap délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tartottak Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, ahol a ka­tonai pályára irányítás legfon­tosabb kérdéseiről beszéltek. Papp Dezső vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium pá­lyairányítási főosztályvezetője az újságíróknak elmondta, hogy a katonai pályára irányí­tás eredményességét egy átfo­gó intézkedéssorozat révén tervezik javítani. Ennek kere­tében elemezték a magyar ka­tonatisztek életkörülményeit, fejlesztették a káderképző in­tézetekben folyó munkát, erő­teljes agitációt fejtettek ki. A fiatalok hazafias-honvé­delmi tevékenységének erősí­tésére a Honvédelmi Minisz­térium szoros kapcsolatot ala­kított ki a párt-, állami és tö­megszervezetekkel, a pedagó­gusokkal, az iskolákkal és a szülőkkel is. A hivatásos katonatisztek közül többeket képeznek ki arra, hogy a különböző okta­tási intézményekben a tanu­lók körében népszerűsítsék a katonai pályát. A tanintézetek felvételi rendjét hozzáigazít­ják a várható követelmé­nyekhez. feltételekhez. Javít­ják a propagandamunkát, gyarapodni fog a jó minőségű és informatív kiadványok vá­lasztéka és példányszáma. A vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők káder- utánpótlás gondjait csak tár­sadalmi összefogással lehet megoldani. Az előadó örvendetesnek nevezte, hogy szűkül azoknak a pedagógusoknak a köre, akik elzárkóznak a fegyveres testületekkel való együttmű­ködéstől. A honvédelem veze­tői ugyanis úgy tartják, hogy ebben a tevékenységi körben a pedagógusnak döntő szerepe van. Az utánpótlás bázisa a jövőben is az iskola lesz. Ki­egészítő forrásként számításba jöhetnek az állami gondozot­tak és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok is. A mintegy kétéves erőfeszí­tések eredményeként máris elérték, hogy a katonai főisko­lákon 1,9, a kollégiumoknál 1,6-szoros a túljelentkezés. Ja­vult a felvettek tanulmányi eredménye, a főiskolásoknál az átlag 3,4, a kollégiumoknál 4 fölött van. Papp Dezső vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy ma már hivatásos tisztnek lenni biztos és megbecsült egzisztenciát je­lent. Nem rejtette véka alá, hogy ez a pálya roppant ne­héz, időnként kimondottan ál­dozatvállalást követel a hiva­tásos állománytól. A vendégek ezután megte­kintették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát. Hiányoznak az egységes elképzelések Erdészeti gépek Szentendréről Manapság a nagy Iparvállalatok vezetői arról panaszkod­nak, hogy nincs elegendő pénzük a műszaki fejlesztésre, s így a piac igényeivel csak nehezen tudnak lépést tartani. A Szent­endrei Erdészeti Gépgyártó Vállalatnak — bár nem tartozik az óriások közé — inkább a felhasználók igénytelensége okoz gondokat. Kis pénz, nagy eredmény A megbízott igazgató — ko­rábban műszaki igazgatóhe­lyettes —, Stumpfel József el­mondta, hogy tevékenységük­nek mindössze negyedét teszi ki az, amit a nevük takar. Sokkal inkább illik rájuk a környéken használatos kocsi­gyár elnevezés, hiszen elsősor­ban mezőgazdasági gépek elő­állításával és pótkocsigyártás­sal foglalkoznak. Az igazgató a termékskála összetételét így indokolta: — Magyarországon az erdő­művelés nem áll olyan tech­nikai színvonalon, hogy igé­nyes. nagy mennyiségben elő­állított berendezésekre szük­ség lenne. Elsősorban a kis so­rozatban gyártott, olcsóbb gé­pek iránt mutatkozik érdeklő­dés. Ez jelzi, hogy az erdészeti szakembereknek nem igazán egységes az elképzelésük a kü­lönböző műveletek megoldásá­ra, illetve a gépesítésre. Rövi­den tehát: csak ebből nem le­het megélnünk. A gépgyártó vállalat azon­ban nem csak a talponmara- dás miatt foglalkozik más termékekkel is, hiszen gyárt­mányaik hiányt pótolnak. Az NDK-ból eddig szállított pót­kocsikat most ők próbálják helyettesíteni, valamint szín­vonalas és viszonylag olcsón beszerezhető szervestrágya- szórókkal, valamint személy­gépkocsi-utánfutókkal állnak a vásárlók szolgálatára. Persze azért a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium erdészeti és faipari fő­hatóságának irányítása alá tartozó gyár sem dúskál a fej­lesztéshez szükséges pénzesz­közökben. Stumpfel József er­ről a következőket mondta: — A technológiai fejleszté­sünk nehézkes, s a gyártmány­fejlesztésre is csak 5 millió forint jutott az elmúlt esz­tendőben. A szűkös anyagia­kat szerencsére sikerült vala­mennyire pótolni a létszám­gondokkal küzdő szakember- gárda aktivitásával. A na­gyobb energiaráfordításnak köszönhetően az 1987-es év eredményei közé sorolhatjuk a 8 tonnás közúti pótkocsi ki- fejlesztését, valamint az RTG rotációs trágyaszóró, a bio­humusz-kezelő gépcsoport és az NT—6-os nehéztárcsa meg­alkotását. Fejlesztés lépésenként A felsorolt újdonságok élet- képességét jelzi, hogy a piac bízik a szentendrei berendezé­sékben, s közülük a bio- humusz-kezelő gépcsalád iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés, annak ellenére, hogy az igazgató bevallása szerint ed­dig a reklámra, illetve a mar­keting tevékenységre nem so­kat adtak. — Mostanára szükségessé vált. hogy ezt a hiányosságot pótoljuk, ezért a múlt év vé­gén a Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság segítségével Nagykanizsán termékbemuta­tót tartottunk, valamint a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban egy erdészeti szakkiál­lításon is részt vettünk. Utób­binak az eredménye igazán jó­nak mondható, hiszen a be­mutatott Tönkszállítónkat és hasítógépünket ott helyben megvásárolták a házigazdák — újságolta a megbízott igaz­gató. S hogy a tőkés országok­ba mikor sikerül betörniük? Ezt nehéz megjósolni, de a gyártmányaik bemutatását megkezdték az igényesebb nyugati piacon, s már rész- eredményekkel is dicsekedhet­nek. A műszaki fejlesztéssel kap­csolatos elképzeléseikről meg­tudtuk, hogy náluk csak rövid távú tervek készítése éri meg, hiszen a hazai felhasználók igénye változó, s csak a konk­rét megrendelések alapján tudnak és érdemes fejleszteni. A működés körülményeinek javítása egyébként már 1980- ban megfogalmazódott, akkor hozzá is láttak a megvalósítás­hoz, vagyis Szentendre új ipar­telepén egy korszerű üzem felépítéséhez. Sajnos a kezdet­ben 180 milliósra tervezett be­ruházásra nem volt elegendő az anyagi forrás, így a mun­kálatok még 1984-ben megsza­kadtak. Az igazgató véleménye szerint az új telepet már csak lépésenként lehet létrehozni. Remélhetően ebben az esz­tendőben végre előrébb jut­nak, annak ellenére, hogy köz­ponti támogatásra ők sem számíthatnak. Talán ennek is köszönhető, hogy a vállalat 1988-as tervei egy kicsit visszafogottabbak az elmúlt évi eredményekhez ké­pest. Az igazgató ezt a követ­kezőképpen magyarázta: — A múlt esztendőben ne­héz körülmények közt ugyan, de a 190 milliós árbevételi ter­vet teljesítettük. A jövő azon­ban nekünk is komoly fej­törést okoz, hiszen a mező- gazdasági nagyüzemek keve­sebb beruházást valósíthatnak meg, ami azt jelenti, hogy a mi termékeink iránti kereslet is kisebb lesz. A létszám marad A szentendrei vállalat hely­zetét tovább nehezíti, hogy a központi árszabályozás alá tartozó termékeiket nem drá­gíthatják. Sőt a termelési költ­ségeket csökkenteniük kell, annak ellenére, hogy a fel­használt alapanyagok ára köz­ben fokozatosan kúszik föl­felé. A szakemberek azonban bíznak benne, hogy ellensú­lyozni tudják a növekvő költ­ségeket, s így a mintegy 300 dolgozót foglalkoztató üzem­ben nem kell végrehajtani lét­számleépítést. Bánsági György A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) galom, csökkent a külkeres­kedelmi mérleg passzívuma. A konvertibilis elszámolású áruforgalom egyenlegének ja­vulása azonban a számított­nál kisebb. Bár a kivitel a tervezett szint körül alakult, a behozatal jobban növeke­dett. A belföldi felhasználás a vártnál gyorsabb ütemben nőtt, elsősorban a beruházá­sok értéke nagyobb a terve­zettnél. A kormány mindebből azt a következtetést vonta le — hangoztatta a szóvivő —, hogy ezek a tények megerősítik az 1988. évi népgazdasági tervben előirányzott feladatok fontos­ságát. Alapvető érdekünk, hogy szigorúan takarékoskod­junk a behozatallal, s emellett jobban növekedjen a kivitel. Evégett szükségszerű feltétel a termelési szerkezet átalakí­tásának meggyorsítása. Azzal is segíteni kell az egyensúly helyreállítását — mutatott rá Bányász Rezső hogy gaz­daságos hazái termeléssel le­hessen kiváltható az import. Lakossági érdekeket szolgáló beruházások A szóvivőt megkérdezték, hogy milyen beruházások szol­gálják 1988-ban a lakosság életviszonyainak javulását. Bá­nyász Rezső példaként néhá­nyat említett közülük. így el­mondta, hogy a Kőbányai Könnyűfémműnél megvalósí­tott beruházás által évente 1700 tonnával több háztartási fóliát termelnek, mint azelőtt. A Lehel Hűtőgépgyár moder­nizálásával további 100 ezer mélyhűtő láda és hűtőszekrény kerülhet forgalomba. A nagy- mányoki brikettgyár bővítésé­vel tovább javul a lakosság szénellátása. Korszerűbbé vá­lik a Videoton Elektronikai Vállalat is. Ennek eredménye­ként ezentúl évente összesen 300 ezer magas színvonalú ké­szüléket állítanak elő, s remél­hetőleg ezek egy részét konver­tibilis elszámolású piacokon is el tudják helyezni. Környezet- védelem szempontjából fontos létesítmények lépnek majd üzembe. Folytatódik a veszé­lyes hulladékot égető üzem építése Dorogon, s befejeződik az aszódi lerakótelep készítése. Beruházások eredményeként több helyütt az országban javul a vízellátás és számos helyen új ■ szennyvíztisztítók kezdik meg működésüket. Egy kérdés kapcsán Bányász Rezső külön foglalkozott a közlekedési beruházások idei várható alakulásával. Emlé­keztetett Urbán Lajos minisz­ternek a rádióban a hallgatók kérdéseire elhangzott válaszai­Komputeres letapogató A Váci Kötöttárugyár 20 millió forintos beruházása le­hetővé teszi az időigényes szabásminták szériázási munkáinak automatikus tervezését. A spanyol gyártmányú Investronika komputeres szériázó és terítéktervező berendezés segítségével a tervezés és rajzolás ideje a felére csökkenthető és a jobb anyagkihasználás nyo­mán évi 15-20 millió forint takarítható meg. Képünkön: kom­puteres letapogatóval történik a betáplálás. ra, amelyekből kitűnt, hogy a tárca a tavalyi szintet fenn kí­vánja tartani beruházásaival. Felhívta a figyelmet arra, hogy folytatódik a Budapestet elke­rülő, országos jelentőségű kör­gyűrű építése, s tovább halad a vasútvillamosítási program. Mivel foglalkozik a tervgazdasági bizottság ? A kormányszóvivőt megkér­ték, hogy adjon bővebb tájé­koztatást az újonnan létreho­zott tervgazdasági bizottság feladatköréről. Bányász Rezső elmondta, hogy ez a szerv az eddigi három gazdasági kor­mánybizottság helyett alakult. Indoklásként hozzáfűzte, hogy a kormány stabilizációs prog­ramjának megvalósítása haté­kony, politikai felelősségű kormányzati irányítást követel meg. Az eredményes műkö­déshez a kormányzati szervek tevékenységét is összehangolt­tá kell tenni. Kifejtette: a Mi­nisztertanács a jövőben főként a stratégiai jelentőségű társa­dalmi, politikai és: gazdaságpo­litikai kérdésekkel kíván fog­lalkozni. Ennek feltétele, hogy a tárcaszintű irányításban jobban érvényesüljön az illeté­kes miniszterek döntési önál­lósága és felelőssége. E kor­mánybizottság megteremtését a kormány tehermentesítése, munkájának érdemi, szakmai előkészítése indokolta. A bi­zottság, amely gazdaságpoli­tikai kabinetként működik, szűk körű. Tagjiai: az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, továbbá az Országos Terv­hivatal elnöke és a pénzügy- miniszter. Állandó meghívott­ja a bizottságnak a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a Miniszter- tanács Titkárságának vezető­je. A bizottság elnöke Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes. A bizottság nem tárgyal meg miniszteri hatáskörben elbírálható javaslatokat — hangsúlyozta Bányász Rezső. Előkészíti a Minisztertanács átfogó, az egész gazdaságra kiterjedő döntéseit. Döntéseket hoz a gazdaságirányítás mű­ködését és fejlesztését érintő ügyekben. Állást foglal a nép­gazdasági tervezőmunkában készülő jelentősebb részelkép­zelésekről, a termelési és ér­tékesítési szerkezet lényegbe vágó irányairól, beruházási indítványokról. Feladatai kö­zé tartozik a népgazdasági terv és az állami költségve­tés teljesítésének ellenőrzése, s általában a kormányzati szintű gazdasági döntések végrehajtásának felügyelete. Ismét növekedett a takarékbetét-állomány Kérdés hangzott el az ENSZ 42. ülésszakáról adott külügyminiszteri beszámoló tartalmáról. A szóvivő rámu­tatott: ENSZ-delegációnk min­denben a Minisztertanács ál­tal jóváhagyott irányelvek szerint képviselte politikánkat a világszervezetben. Élt a két­oldalú kapcsolatok elmélyíté­sére kapott lehetőséggel is: az általános vita időszakában 23 kétoldalú tárgyalást tartot­tunk külügyminiszteri szin­ten. Delegátusaink majd negy­ven felszólalásban ismertették hazánk álláspontját a nemzet­közi kérdésekben és 25 hatá­rozati javaslat benyújtásánál vállalkoztunk társszerzői sze­repkörre. Adatokat közölt a kormány- szóvivő egy kérdés kapcsán a lakossági betétállomány ősz- szegével kapcsolatban. El­mondta, hogy december 31-én az OTP-nél és a takarékszö­vetkezeteknél mintegy 285 milliárd forint volt a betét- állomány, s ez tízmilliárddal több, mint egy esztendővel az­előtt. Mindez azért jelentős, mert ha összevetjük azzal, hogy júniustól decemberig az adó- és árreformmal kapcso­latos hírek hatására, mintegy 16 milliárd forinttal csökkent a betétek állománya, szembe­szökő a változás. Kitűnik az, hogy december második felé­ben kedvező fordulat követ­kezett be, s a korábban fel­vett pénzek, illetve a kész­pénzben tartalékolt jövedel­mek egy része visszaáramlott a pénzintézetekhez. Mint Bá­nyász Rezső hangsúlyozta, ez a tendencia most, januárban is folytatódik. Mint rámuta­tott: lakossági megtakarítás­nak tekinthető tulajdonképpen a kötvényvásárlás is. Hiszen ezek nagy része a vállalatok pénzügyi forrásait növeli. Ta­valy a lakosság 11,4 milliárd forint értékben vásárolt köt­vényt. Egy tájékoztatási hiányosság bírálata Arra a panaszra, hogy a tö­megtájékoztatás szervei közül csupán két napilapunk kapott, információt a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai tanácskozásáról, Bányász Re­zső egyetértett mindazokkal, akik bírálják ezt a tájékozta­tási hiányosságot. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy nem a szokásos tanácskozásról volt szó, hanem arról, hogy a kor­mány és a SZOT egyes képvi­selői folytattak eszmecserét, ami munkamegbeszélés és konzultációs jellegű volt. A véleménycsere végén azonban úgy határoztak, hogy tájékoz­tatják a kormány és a szak- szervezetek lapjának olvasóit az elhangzottakról. Ezzel azonban a közvélemény na­gyabb részét kirekesztették az elhangzottak megismeréséből. Egy másik kérdés kapcsán Bányász Rezső szólt arról is, hogy egyes híresztelések elle­nére nem valós az, hogy a kormány emelte volna az ál­lami vezetők fizetését. Hang­súlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben senki sem gondol­na ilyesmire. A. I. Szájtáiva Lyukas rosta j£sze' h°sy lyukas, hiszen míkt rusta! No ige«, csak mekkora az a lyuk? Kisebb, kellene, avagy ellenkc- ,a kívánatosnál nagyobb? A«ól függ, mit akarunk rostál- ni. Talán képességeket, ráter­mettségét, alkalmasságot, hi­szen ez tagadhatatlanul szeb­ben mutat a papíron, mintha azt olvashatnék, hogy Ifjú emberek kerül (né) nek a rostá­ra. Oda jutnak pedig, csak ép­pen, s ez az indíttatása a beve­zető töprengésnek, nem tudni milyen lehet, legyen az a ros­ta. Ha túlságosan szűk, ha túl­ságosan tágas, egyaránt baj csak éppen ki tud feleletet ad­ni arra, a jő az ilyen és Ilyen...?! Lelkesnek nem nevezhető ép­pen a kért felvilágosítás nyo­mán a válasz, de korrekt. In­tézményenként s azon belül karonként ugyan léteznek (nem kirívóan nagy) eltérések, de összességében a megye fel- sooktatásj intézményeiben eí százalék körüli az ún. végleges lemorzsolódás. Az első évfo­lyamot kezdők közül teliát öt százalék híján a hallgatók vé­geznek, diplomát szereznek. Százból öt tehát, s ha a mai, háromezer fő feletti létszámot nézem, a százötven főt meg­haladó mérséklődésre nem mondhatjuk rá, sok. Azt sem, hogy kevés. Mert mihez mér­ten sok vagy kevés? Csak éppen azt tudni, mert tapasztalni, hogy (döntően a nappali tagozatosokra értve) 6Záp számmal vannak olyanok akik ugyan nem hagyták ott az egyetemet, de végzés után egy pillanatig sem dolgoztak, dolgoznak saját szakmaterüle­tükön, amint egyre többen vannak olyanok is, kiknek disz csupán a diploma, mert nincsen szükségük rá. Munka­körük, beosztásuk nem köve­tel felsőfokú végzettséget. Nagy dilemma tehát, a rosta hol, hogyan legyen, miként működjék, ml hulljon át, mi maradjon fenn rajta. Egyva­lami azonban bizonyos. Egyén­nek. közösségnek ezek a mai rosták, amelyek aligrosták, sok­ba kerülnek, anyagiakban, lel­kiekben. MOTTO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom