Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

W\T .»«ft »f, 1988. JANUÁR 15., PÉNTEK Ijesztő Értelmetlen Tűnődhetünk, hogy mi vált­ja ki azt a jelenséget, amely nem mondható helyinek, ke­serít bennünket valamennyi településen. Panaszáradat ér­kezik többek között a duna­keszi Barátság úti lakótelep­ről, ahol hét végén felébresz­tik az alvókat, nem biztonsá­gos az utcára kilépni, feltö­rik a gépkocsikat, a Park ét­teremből a diszkómősor után hazatérő fiatalok egy-egy kis csoportja. Helybeliek, gödiek, váciak láthatók köztük, s miattuk követelik a környék­beliek e műsorok beszünteté­sét. Amit azonban mégsem akarnak megtenni az illeté­kesek, mert a rombolók tet­teiért akkor a kulturáltan szórakozókat büntetnék. Tűnődhetünk az értelmet­len, duhaj magatartás okán, melyben bizonyára szerepet játszik a szülők elfoglaltsága is, s a korábbi években a gyermeknevelés, a közvetlen, tartalmas kapcsolatok rovásá­ra folytatott más tevékeny­ségek. Ide sorolhatjuk az unalmat, az érzelmi szegény­séget, ami ezeket a tünete­ket kiváltja. A tudomány feladata lenne a törvénysze­rűségek feltárása, az útmuta­tás. A lakosság egyelőre a ható­sági intézkedéseket sürgeti, s az illetékesek a maguk részé­ről a járőrszolgálat megerő­sítésével, a munkásőrség, a megyei főkapitányság segítsé­gének kérésével válaszolhat­nak. Igazoltatnak, felelősség­re vonnak a fóti Dózsa étte­rem környékén. Dunakeszi más területein, ahová a rend­bontások átterjednek. De szükség van az emberek se­gítségére is. A rendőrség kéri. hogy akinek telefonja van, ilyen esetekben hívja a kapitány­ságot. Azt is jelezzék, ha a parkoló gépkocsik között lát­nak gyanús személyeket. A járőr perceken belül ott te­rem. DUNAKESZI VtWflP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Parkok, ligetek tisztasága Jelentkezőket toboroznak A hatékonyság lehet ugyanolyan jelszó, mint a rugal­masság vagy a korszerűség. Ám. ha csak beszélünk róla, vagy csupán óhajtjuk, a valóságban puszta szólam marad. A szervezetet is korszerűsíteni kell, ha bebizonyosodik róla, hogy némely feladatot évek óta nem tud ellátni. Dunakeszi parkjainak gondozását is más feltételek közt kell megoldani. A városi tanács végrehajtó bizottsága most például úgy döntött, hogy a zöld területek fenntartására, ápolására pá­lyázatot hirdet gazdálkodó szervezeteknek, vgmk-knak és gmk-knak. Elfogadják lakás­építő és -fenntartó szövetke­zetek, társasházak lakószö­vetkezeteinek és magánsze­mélyeknek a jelentkezését, azok társulását is. A pályázók között március 15 után, ha erre az időre már minden je­lentkezőről tudnak, verseny- tárgyalást tartanak. A műszaki és ellátásfel­ügyeleti osztályon bárki kéz­hez kaphatja azt a részletes feltételeket, tartalmazó kiírást, mely szerint a parkok, zöld­területek fenntartásáról, ápo­lásáról. növényvédelméről, felújításáról, korszerűsítésérői kell gondoskodni. Üzemképes és biztonságos állapotban kell tartani a játszótéri és más építményeket, berende­zéseket, többek között fon­tos, hogy például a kicsik homokozóját rendszeresen fertőtlenítsék, a homokot cse­réljék. Vagy többek között gondoskodjanak az ivókutak, csapok javításáról, téli időjá­rás elleni védelméről, a csa­padékvizek elvezetéséről, a síkos utak feUzórásáról, a hó eltakarításáról, a társadalmi tulajdon őrzéséről. A vállal­kozókat. akik jelentkezésére számítanak, a tanács költség- vetéséből fizetik. A helyi közigazgatásban új ötletnek számító megoldás a vállalkozások bővülését is je­lenti, több munkát, a megél­hetés vagy mellékjövedelem újabb lehetőségét. Kellemes egyiittlét Figyelmesség egymás iránt Szorgalmas levelezőnk. Ke­lemen Sándor nyugdíjas ta­nár. ahhoz már későn küldte hozzánk az írását, hogy tudó­sításnak tekintsük. Ám a tar­talma elismerést és köszöne­tét fejez ki, s meglehetősen közérdekű jellege miatt Napi nyolcszázezer ember A gyógyítás központjában Alig akad már hely a par­kolóban, kocsisor ál! az új szakrendelő előtt, melynek falai között mozgalmas az élet. — Hogy érzik magukat? — Köszönjük, jól. Kitű­nőek a munkafeltételek — mondják az asszisztensek, s láthatóan mindenki örül, hogy itt dolgozhat. Dr. Molnár László megbí­zott igazgató főorvos is ezt tapasztalta kollégái körében. Szerinte a betegeknek még meg kell szokniuk azt, hogy elő­ször a kartonozóban jelent­keznek. Kisebb gondok még mindig előfordulnak. Például nem lehet a kereskedelmi in­tézményektől beszerezni nej- loníóliát, ami sok szempont­ból nélkülözhetetlen kellék. Látogatásunk alkalmával ta­pasztaltuk, hogy üzemzavar miatt nem jár a lift. Egyelőre a váci szakrendelő segít né­hány olyan dologban, amit még rövid idegi itt nem tud­nak megoldani. A fóti autóbuszjáratok most már rendszeresen közleked­nek. A körzetből szakvizsgá­latra érkezők száma napi 300—1000 páciens. Ekkora forgalom mellett már kellene egy saját büfé is, hiszen a vizsgálatok előtt többen jön­nek reggeli nélkül, no meg a házban dolgozók sem talál­nak a közelben olyan helyet, ahol kávét ihatnak, szendvi­cset vehetnek. Vállalkozó len­ne, akár maszek is, csak kap­jon engedélyt, ha lehet, mi­nél hamarabb. — Türelmet kérünk bete­geinktől, amíg minden át­menti zavar forrásét meg­szüntetjük — mondja a fő­orvos. Két gödi fiatalember csend­ben vár a gyógytornára. — Hogy tetszik az új ren­delő? — Szép, s ha nem is kell annyit várni, mint azelőtt a váci szakrendelésen, azért itt is elég hosszú az idő. Majd hozzáteszi egyikük mosolyog­va: — Csinos a gvógytornász- nő, ezért szívesen várako­zunk. adunk róla tájékoztatást. Valóban mentes a formalitá­soktól, ahogy a városi könyv­tárban működő nvugdíjaspe- dagógus-klub vezetősége igyek­szik színessé tenni tagsága mindennapjait. Kelemen Sándor azt a ka­rácsonyi hangversenyt méltat­ja levelében, amelyen a jeges, csúszós utak ellenére is sokan vettek részt, s többek között Acollay; a-moll hegedűver­senyét hallgatták Kalla Bri­gitta előadásában, Damoszlai Erzsébet tanárnő zóngorakísé- retével, majd Székely Lilla és Monia Péter négykezes előadásában Ravel: Lúdanyó meséi következtek. A levél részletesen ismer­teti a nyugdíjasok karácsony fája mellett lezajlott esemé­nyeket, nem hagyva említés nélkül Kovács László fiatal pékmester kedves gesztusát sem. aki frissen sütött sajtos pogácsával vendégelte meg egykori tanárait. Bárcsak általános szokássá válna az egymás iránti fi­gyelmesség ! Hidrogalván berendezés a fizikoterápiái osztályon. Ne feledjék, hogy tulajdonosok Ha ötletgazdagok a vezetők Vállalkozási formák a mezőgazdaságban Az idő múlásával a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek arca is változik; sok olyan vonás is megerősödött, amely korábban kizárólag az iparra, a nagyüzemekre volt jellemző. A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövet­kezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmunkásként kezd dolgozni a közösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem alkal­mazottja. hanem tulajdonosa a gazdaságnak. Kétségtelen, hogy kényel­mesebb a tagnak nem gyako­rolni a szövetkezeti demokrá­cia kínálta jogokat, tulajdo­nosként nem véleményt mon­dani, mellőzni a különféle munkahelyi, gazdasági dönté­seket hozó fórumokat., s csak elvégezni a napi penzumot, türelmesen várván a havi já­randóságot. Belső erők Persze, igaz az is, hogy ke­vés olyan gazdaság van, ahol a vezetés tényleg igényli a kollektív véleményalkotást, és lehetőségeit is teremt a tulaj­donos tagok meglévő jogainak érvényre juttatásához. Holott, a tulajdonosi érzés gyengülé­se és kihunyta attól a belső hajtóerőtől fosztja meg terme­lőszövetkezeteinket, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság ered­ményessé, európai mércével mérve is sikeressé vált. Az ipar pedig éppen mosta­nában próbálja belső érdekelt­ségi rendszerét a tulajdonosi kötődés erősítésével megala­pozni. mert már bebizonyoso­dott, hogy nagyobb teljesít­ményre serkent, ha a dolgozók közvetlenül, a pénztárcájukon keresztül érzékelhetik munká­ink minőségét, értékét. A vál­lalati tanács intézménye, illet­ve az itt-ott már bevezetett részjegyek is e célt szolgálják. Ám gyakran a gyárakban teljesen új utakat is kell ke­resni. a mezőgazdasági szövet­kezetekben viszont nem, ott tulajdonkéonen az egyszer már működött rendszert kell csak feléleszteni és friss, a ma követelményeinek megfe­lelő megoldásokkal ,<-,*,'sészífe­ni, gazdagítani. A cél az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt: eredményesebb gaz­dálkodásra ösztönözni. Ennek egyik módja a terme­lőszövetkezetekben ; az önel­számoló egység. Ez a rendszer nem csupán a feladatok de­centralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra kész­tető forma bevezetését is, ahol az emberek figyelnek _ az anyag- és energiafelhasználás alakulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségtaka­rékosságra, vagyis ahol köz­vetlenül érvényesül a dolgo­zók gazdasági érdekeltsége. Anyagi érdekek A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlettségi fokon működik. Legegysze­rűbb forma, amikor az ered­ménytől függő részesedést csak differenciáltan szétoszt­ják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga dönt a belső vezetésről és munkamegosztásról, a munka­rendről, a jövedelem elosztá­sáról, sőt, gondolkodhatnak arról is. hogy a feladatok vég­rehajtásához milyen eszközö­ket vegyenek igénybe. Az au­tonómia csúcsa viszont az. amikor egy ilyen részleg ha­tározhat már arról is, hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg, oszt szét. vagy fordít fejlesz­tésre. beruházásra, gazdálko­dásának dinamizálására. Arról egyelőre azonban még szó nincs, hogy az önelszámo­lás rendszere, mint az anyagi érdekeltségen alapuló, a tulaj­donosi szemléletet javító belső vállalkozási forma általánossá vált volna mindenfelé. Van megye, ahol ódzkodnak beve­zetésétől. máshol viszont szí­vesen fordulnak ebbe az irányba a gazdaságok: Sza- bolcs-Sza tmárban például a tsz-ek háromnegyedében mű­ködik már valamilyen szinten önelszámoló egység. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ahol mér meg­szerveződött egy-egy részlég, mindenhol tökéletesen harmo­nikus az élete is. Több gazda­ság közeli vizsgálata bizony megmutatta, hogy a kimondott és deklarált önállóság csak formális, nincs valódi vállal­kozási szabadság. Persze, nemcsak az önelszá­molás rendszerének különféle változataival igyekszenek nö­velni az üzemekben a munka hatásfokát, több helyen bevált módszerként meggyökerese­dett már — például — az áta­lánydíjas elszámolási forma is. Ennek lényege: egy ilyen vál­lalkozási formába került ága­zat dolgozói a munkaeszközeik egy részét bérlik, másik részét megvásárolják a közöstől, áll­ják a termelésük egyéb költ­ségeit is, a jövedelmük meg­határozott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról^ vi­szont szabadon határozhat­nak. Saját zsebre Az itt munkálkodó a saját és munkatársai zsebét ..fosztja ki" akkor, ha lazsál, pazarolja az anyagot és energiát. E rendszer szépséghibája vi­szont hogy erre a formára egyelőre csak a tsz-ek mellék­üzemágaiban. javítóműhelyei­ben térhetnek át, nem alkal­mazható ellenben a növény;- termesztésben, az állattenyész­tésben. Horváth L. István Negyvenéves az MHSZ Vetélkedő Mint arról lapunkban már többször írtunk, a Magyar Honvédelmi Szövetség meg­alapításának negyvenedik év­fordulóját ünnepeljük ebben az évben. A városi szervezet rendezésében tartott megem­lékezésre február VO-éTr kerül sor. Az évforduló tiszteletére Szocialista hazánkért címmel vetélkedőt szerveznek, mely­ről részletes forgatókönyvet készítettek. Péntektől péntekig ündíg szerettem a magyar nyelvet Szokatlan iskolai alapítvány Szerencsés ember voltam az életben. Megőriztem az egészségemet. kiegyensúlyo­zott családi életet éltünk. Csak gyermekünk nem született, s most, hogy három éve már egyedül maradtam, kicsit, ne­hezebb, bár napközben a hú­gomnál vagyok. Ö is nagyon jó testvér. Az 1. Számú Általános Is­kola igazgatói irodájában szemben ülünk egymással. Kenyeres Mihályról az első pillanatban az a benyomá­som, hogy nagyon intelligens ember, kellemes társalgó, csak az lep meg, hogy már 15 éve nyugdíjas. Nem látszik meg rajta ez a kor. Nem gazdag ember, volna hová tennie meg­takarított pénzecskéjét, bár a nyugdíja nem kevés, igaz, nem is sok, csak annyi, amennyivel egy nyomdász­betűöntő szakember mondha­tott búcsút a szép pályának, ahol megbecsülték, s noha gyerekkorában asztalos szere­— Népszerű tudomány. Taktikai ismeretek. Antal György előadása a sakkról. 16-án este 8 órakor. — A borkezelésről beszél Horváth Károly a József At­tila Művelődési Házban 18- án este 6 órakor. — Foton. Üstökösök, me­teorok. Racskó György elő­adása 20-án délután fél há­romkor a községi könyvtár­ban. — Kertbarátoknak. A Hu­ba utcai székházban 18-án es­te 6 órakor. A gyökérzöldsé­gek termelése. Dr. Nagy Jó­zsef előadása. — Hogy érzi magát? Egész­ségről, közérzetről készít fel­mérést a Magyar Vöröskereszt és annak helyi szervezete. Az aktivisták reprezentatív vizs­gálataikhoz adatokat kérnek. a különböző korosztályú csa­ládoktól, személyektől. Ennek érdekében néhányuk otthoná­ba is bekopogtatnak. Ehhez a munkához kérik a lakosság megértő támogatását. — Sakk. A múlt hét vé­gén befejeződött Gödön a há­rom napig tartó II. Nádud­vari József-emlékverseny. Az összetett verseny eredménye: 1. Kovács György (Gödöllő), 2. Hönsch Pál (DSE). 3. Szá­dóczki József (Gödi Tsz SE). Egyéni I. osztályban: 1. Hönsch Pál, 2. Hámori Jenő (Vác, DCM SE). II. oszt.: 1. Kovács György, 2. Szádóczki József, 3. Cseleszki Gábor (Gödi Tsz SE). III. oszt.: 1. Mundi György (DSE), 2. Molnár Sándor (DSE), 3. Ko­sa György (Gödi Tsz SE). IV. oszt : 1. Bakos László (Gödi Tsz SE). 2. Kocsis Sándoi (Gödöllő). Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimoia Károly tett volna lenni, később mégis Gutenberget tisztelte, s úgy ejti a nevét ma is, mint más a szentekét. Volt százezer fo­rint megtakarított pénze, az­zal mások számára szokatlan dolgot művelt. — Sokat tűnődtem azon, hogy jó lenne egy gyereken segíteni, valami jót tenni — magyarázza az indítóokot. — Én ebbe az iskolába jártam négy évig. aztán következett a négy polgári, miután inas lettem. Ide kötnek az emlé­keim, így hát velük vettem fel a kapcsolatot. Kenyeres Mihály hiteles ala­pítványából az idei évtől kezdve, megtakarított száz­ezer forintjának évi kamatát mindig az a végzős, nyolca­dikos diák kapja, aki ma­gyar nyelvből és irodalomból kitűnőre vizsgázik. — Mindig nagyon szeret­tem az irodalmat és a nyel­vet, hiszen a munkámnál fog­va is azzal volt dolgom, szük­ségem volt az ismeretére — fejtegeti, s különös hangsúly- } lyal teszi hozzá —, hisz ma­gyar vagyok. Azt is megjegyzi Mihály bácsi, hogy tudtával már az 1 ősei is dunakesziek voltak, ! ezért szereti nagyon ezt a ' várost, bár, hogy mit szeret ' az ember a szülőhelyén, azt ; már nehezebb megmagyaráz- ■ ni. ! — Nem gondoltam — foly­tatja —, hogy ilyen nagy do­lognak tartják az én elhatá- ; rozásomat. Ügy fogadtak, , hogy két napig a hatása alatt voltam. A nyemdászpálya, a szak- ; ma fortélyai, majd az isko- < lai emlékek kerülnek szóba, 1 s e nemzedék hányattatásai a háborús években, amiktől fá­radtabbak is lettek, meg böl- csebbek is, s amitől többre tartják azt az emberi maga­tartást a pénznél, kényelem­nél, amit általánosítva úgy nevezünk: humánum. — A József Attila Művelő­dési Központ műsorából. Ja­nuár 13-án 15 órakor. Szim­fonikus zene. Ifjúsági hang­verseny. 19-én. 14 óra. Magas­tátrai túrák. Vetítettképes elő­adás a nyugdíjas kirándulók klubjában. 20-án, 17.30. Cso­dák a föld alatt. Regős Jó­zsef barlangkutató előadása. Nyolcadikosok klubja. 22-én, 17 órakor. — Bánk bán. A magyar drámából és operából részle­teket mutat be Bánhegyi Pé­ter operaénekes, Halász Aran­ka színművész, Máray Enikő rendező, 21-én 14 órakor a • művelődési központ színpadán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom