Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

A türelem rózsát terem Igaz. Minden folyamatnak, történésnek, cselekedet­nek megvan a maga érési, kifutási ideje. Minden adott tárgytól (kérdéstől) és a reá vonat­kozó körülményektől függ. Az nem vitás, hogy türe­lemre, nagy türelemre van szükség az oktató-nevelő­munkában, amely eleve hosszú, lassú és rendkívül bonyolult folyamat. Ez a türelem hitet, kitartást és önuralmat kíván meg tő­lünk. De azért mindenben mégsem lehetünk türelme­sek, mert az a türelem ak­kor már nem rózsát fog teremni, hanem cinizmust, enyhébb esetben közöm­bösséget. Igenis, merjük kimondani, legyen a peda­gógus türelmetlen, ha fe­gyelmezetlenségről, ha­nyagságról, munkakerülés­ről vagy bármilyen más, már tűrhetetlen tanulói vétségről van szó. Miért nem érezheti a tanuló a saját bőrén a cselekedete súlyát, következményeit? Megbocsáthatatlanul el­nézőek vagyunk. Ez álhu­manizmus, ez közösségel­lenes, ez nem erő, hanem gyengeség, ami visszaüt. A tanulók nagy része nem ismeri a magatartás­sal, a munkával kapcsola­tosan a kell, a kötelesség, a követelmény szavakat. Pedig jól felfogott érde­kükben nem ártana ezek­kel a fogalmakkal is nap­rakész kapcsolatba kerül­ni, mert ezek nélkül a készségek és képességek nélkül képtelenek lesznek megbirkózni a gazdasági, technikai és tudományos fejlődés egyre fokozódó igényeivel. A türeiem rózsát terem, de azért Petőfinek is lehet valami igaza: „A türelem a birkák és a szamarak „ erénye.” D. B. Gy. Orvos a családban Könyv, ami kincs, ha van Szűkebb pátriánk egészség- ügyi ellátásának helyzetével sokszor foglalkoztunk már. Azt is mondhatom, hogy évek hosszú során át, folyamatosan figyelemmel kísértük az egészségügy helyzetét, a gyó­gyító apparátus munkáját ne­hezítő gondok megoldására, a hiányosságok megszüntetésé­re tett erőfeszítések sorsának, eredményességének alakulását. Lapunk sok munkatársa szer­zett személyes tapasztalatokat az egészségügy legkülönbö­zőbb szakterületein, rendelő­ben, kórházban, ügyeletben dolgozó orvosokat keresve fel, figyelve napi munkájukat. Ilyen tapasztalatokra ma­gam is szert tettem, amikor többnyire ügyeletben dolgozó körzeti orvosokkal, nővérekkel hosszú órákat, olykor egész napokat töltöttem" rendelőben vagy szolgálati gépkocsiban, amikor házhoz mentünk a be­tegek hívásának eleget téve. Ám nem csupán az egész­ségügyi dolgozókat figyeltem, hanem magukat a betegeket is. a hozzátartozókat is, a segítőkészen vagy éppen apá­ti kusan viselkedő közeli szom­szédokat is! Ezzel pedig elértem írásom lényegéhez, az orvos, a beteg és a családtagok kapcsolatá­hoz. Ez a kontaktus, megfi­gyeléseim szerint, elég gyak­ran hagy maga után kívánni­valót,. mert sokan félreértel­mezik a régi értelemben vett családi orvosi intézmény meg­újhodásának lényegét. Vagyis az orvos, legyen bármiilyen lelkiismeretes is, nem azért van, hogy a faluban néhány család családi orvosa legyen — a szó szoros értelmében! Itt elsősorban az indokolatlan házhoz hívásokra gondolok, meg arra. hogy a megérkező gyógyító embert nem úgy fo­gadják a hozzátartozók, aho­gyan kellene, vagy akarva, akaratlanul is akadályozzák munkája közben. Hát nem véletlen, hogy annyi újság­cikk, televíziós és rádiós ri­port, tanácsadó jellegű szak­könyv foglalkozik az orvos, a beteg és a családtagok kap­csolatának mikéntjével, illetve hiányosságaival. Pedig a „családi orvosok” iránti igény egyre növekszik, legalábbis abban a formában, hogy ugyanazzal a beteggel lehetőleg mindig, s akár éve­ken keresztül is ugyanaz a doktor foglalkozzon. Mert az igazi családi orvoslás egyha­mar nem fog megvalósulni. Hát magam egy olyan „csa­ládi orvost”„ ajánlanék, „aki”, vagy helyesebben ami min­den otthonba eljuthat, s mindössze 79 forintért meg­vásárolható. Nem, nem kérem, nincs itt semmiféle tréfa, ugyanis egy könyvről van szó. az Orvos a családban című sorozat egyik kiadványáról, dr. Szendéi Adóm tollából. A beteg és az orvos kap­csolatát taglaló fejezetben olyan címszavak olvashatók, mint a Mikor hívjunk orvost?; Az orvosi váró és rendelő il­lemtana; Mivel várjuk az orvost?; Az orvos búcsúzik. Hogy miért tartotta szüksé­gesnek mindezt leírni dr. Szendéi Ádám, arról legköze­lebb szólunk, idézve rendelő­intézeti és körzeti orvosok ta­pasztala tálból. Aszódi László Antal indenki Józsit mutogatta. Józsit, aki egyetlen napot sem hiányzott az iskolából, akinek nem ivott az apja. aki­nek nem váltak el a szülei, aki soha egyetlen diákzűrben nem volt benne, akit ke­nyérre lehetett kenni. Szaladj oda, hozd ide, ugorj át, fiam, a boltba, vidd el ezt a levelet — Józsinak csak ennyit mondtak a tanárok. Es Józsi rohant, és elegedettség- töl mázas képpel érkezett vissza. Ev végén pedig nyak- kendősen feszített az ünnepsé­geken, s ha valakit kihívtak a nagy tanári asztal elé. plecs- nire, oklevélre, hát az ö volt. Lépkedett határozottan, s ami­kor jött visszafelé, felhőtlen boldogságban úszott, lám, lám, elismerik a jó munkát. Józsit nem izgatta, hogy he­tente háromszor lejobbágyoz- tuk, s a kollégium folyosóján találkozva igencsak furcsa sza­vakkal illettük. a jellemét. Tény, hogy többször lespicliz- tük, pedig egyetlenegyszer sem lett volna képes elárulni bennünket. Mindegy, piszkálta a csőrünket, hogy ez a legény mindenféle szabályt betart. Első nekifutásra felvették az egyetemre, mintaszerűen tanult, soha egyetlen utóvizs­gája nem volt s ha nem is vörös diplomával lépett ki a nagybetűs életbe, mégiscsak ő állt be elsőként a pedáns gim­náziumi tanári karba. Fiatal volt, kimért és távolságtartó. De a diákok szerették, mert korrekt tanárnak ismerték meg. Mire az egyetemmel vég­zett, Józsi-apuka egy házat is épített neki, ő pedig egy sza­bályszerűen szép lánnyal már vonulhatott is be a boltíves kapubejárón. Gyerek menet­rendszerűen, reggeli, ebéd, vacsora, se cigi, se kávé, se kicsapongás, se kártya, se meccs, se semmi. Csak a tisz­tességes családi miliő és a kel­lően visszafogott közéleti sze­replés (nyelvművelő előadá­sokat tartott a kisváros gyá­raiban fáradt brigádoknak). Józsinak, a mintamagyarnak a veszte — most meg ne lepődjünk! — egy nő lett, ter­mészetesen. Az 1986/87-es tan­év végén, immáron harminc­évesen úgy beleszeretett egy érettségiző boszorkányba, hogy egy borongás őszi regge­len zsebébe csúsztatta kék út­levelét, s a lánnyal együtt meg son állt Ausztráliáig. Vitte öt a szerelem, hajlandó volt mindent otthagyni, sikereket, csendes, kisvárosi estéket, lo­kálpatrióta sopánkodásokat és helytörténeti vetélkedőket, mindent. A gyereket is. A for­más, hízásra hajlamos asz- szonykát is, aki sosem gondol­KÖRÖSI ínon A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Teljes bruttósítás a Ferrokémiánál Nyársapáton Nem szidják a szabályozókat A Ferrokémia Ipari Szövet­kezet nyársapáti telepén ja­nuár első napjaiban is serény munka folyik. A szokásos ter­mékeket gyártják a szorgos kezű asszonyok: tubusba ke­rül az importkiváltó Ferro- bond pillanatragasztó, töltik a bútorfényt, dobozolják az anti- kokszot is. Bognár István telepvezető - alighanem titkolni kívánt büszkeséggel — sorolja a gaz­dálkodás legújabb adatait. — Tény, hogy megint jó évet zártunk. Az összesített ered­mények ismeretében ennyi azonnal elmondható. A telje­sen precíz, főkönyvi számok ugyan még nem állnak ren­delkezésünkre, de a lényeg, úgy gondolom, jelen esetben nem is az. Sokkal inkább az, hogy telepünk huszonöt dol­gozója tavaly SS millió forin­tos termelési értéket állított elő, s bizony nem szégyen- kezünk a nyereséghányadunk­kal sem, ami megközelíti a 17 százalékot. Tegyük hozzá, mindezeket — a Ferrobond kivételével — tíz forint alatti árucikkekből gyűjtötték össze. Vagyis, igen­csak kemény munkát végez­tek dolgozóik. Ne felejtsük ki a szakcsoportot sem, hiszen az ő munkájuk elengedhetetlen­nek bizonyult az eredmények­hez. — Szép, persze hogy szép ez a harmincöt millió forint. Mit, lát ebből az egyszerű dolgo­zó? Pontosabban: mennyi a fi­zetés? — Nos, ezzel meg igazán nem szeretnénk dicsekedni, ámbár a tény az tény ... Ta­valy egy átlagos képességű dolgozónk 4700—6200 forintot vitt haza a főmunkaidő bére­ként, A szakcsoportban ehhez további 4500 forintot keres­hetett. Kemény munkával! Ne felejtsük el, itt az van szokás­ban, hogy a rendes műszak­ban is megvan a százharminc százalék . .. Meg azt sem, hogy nincs háztáji meg más mellé­kes. Egyszerűen nem jut rá idő. — Hogyan változik a bér a jövedelemadó bevezetésével? — Végeredményben minden elemet bruttósítunk, senkit nem ér keresetveszteség. — Tehát a szakcsoport bér­terheit is átvállalja az anya­szövetkezet? — Igen, természetesen. Elő­ször is, a bruttó árbevétel je­lentős hányada a szakcsopor­tokban képződik. Ha megszün­tetnénk ezeket, a bértömeg­gazdálkodás okozta feszült­ségek miatt szinte bizonyos, hogy csökkenne a termelés. Ez nem lehet az érdekünk. Ellenben, ha fenntartjuk, meg­emelje a" bérmunkadíjakat — abban kifizetve a bruttósítás költségét —, sokkal.jobban, jár a szövetkezetünk. Rekordszámú szabadalom Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Talál­mányi Hivatal: össszesen 6200 szabadalmi bejelentést nyúj­tottak be, 10 százalékkal töb­bet, mint a megelőző évben Az önálló magyar szaba­dalmi rendszer 1895-ben jött létre; az első években körül­belül háromezer találmányt jelentettek be, azóta — a mindenkori gazdasági kör­nyezettel összefüggésben ki- sebb-nagyobb hullámzásokkal — megkétszereződött ez a szám. A mostanit megelőző legsikeresebb év 1913 volt, Kisvárosi történet fa volna, hogy az ö Józsija valaha is elhagyja a meleg családi fészket a bizonytalan­ságért. A kengurukért meg azért a „kis csajért’’ — ahogy ő mondja. Történetünkben már csak az van hátra, amikor Józsi hazatér. Precíz azokban a percekben is, pont akkor ér­kezik, amikor még nem kell neki magyarázkodnia, amikor még elnézik neki a kirucca­nást. Hogy a „kis csajjal” mi lett, azt rövidre fogja: „Be­ült valami hippi kocsijába, el­ment.” Amikor ezt mondja, maga elé veszi a sörösüveget, megvizsgálja. helyes, zöld üveg. Józsi csak zöld üvegből issza a sört. Józsi fradista. Barnából még sohasem ivott. — Elég volt, záróra! — böf­fent rá a csaposnö. Megyünk haza. A lerobbant viskó aj­taja belelóg a sárba. Józsi most kőművesek mellett dol­gozik. A kamra előtt lapos bicikli, Józsi betámolyog, egyedül él, búcsúzunk. A város túlsó végén a kövér Márta asszony éppen most fordulhat a másik oldalára. Józsi öklen- dezík. Sötét van, jeges az éj­szaka. A gimnazisták is biz­tosan alszanak már. R. amikor kiugróan sok, 5686 szabadalmi bejelentést tettek. A tavalyi rekord elsősor­ban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepette — a Találmányi Hivatal és más áliami, illetve társadal­mi szervek, elsősorban a szakszervezetek, az MTESZ, a KISZ a korábbinál hatéko­nyabb kezdeményezésekkel igyekeznek fellendíteni a fel­találói tevékenységet. Létre­jött az országos újítási adat­bank, megalakult az újítási szakértői testület, szélesedett a találmányi tanfolyamok rendszere. Számos nemzetkö­zi és hazai kiállítást, ver­senyt, pályázatot szerveztek, illetve anyagilag támogattak. Az adatokból kitűnik, hogy a hazai szabadalmi bejelen­tések száma dinamikusabban növekedett, mint a Magyar- országon bejelentett külföl­dieké: míg 1986-ban 50,9, ad­dig tavaly már 52,1 százalék­kal részesedtek a szabadalmi bejelentések között a magyar eredetűek. A részarány-növe­kedés egyértelműen a magán­feltalálók aktivitásának tu­lajdonítható. — S nem lesz ez árfelhajtó hatású? — Nem, mert ez csak nyere­ségcsökkentő tényező, ön- rr.agában nem zavaró, hiszen az egyéb intézkedések nyomán is jelentősen változik a nyere­ségünk. A csaknem ötvenmil­lió forintos eddigi értékből kevesebb mint fele marad. Ám ha a felhasználható hányadot tekintjük, akkor sok­kal örvendetesebb a hely­zetünk, hiszen megszűntek a különféle alapok, s így beruhá­zásra. fejlesztésre az eddigi összegeknél nemcsak ará­nyaikban, de ténylegesen is többet fordíthatunk. Vagyis, most nincs okunk szidni a sza bályzókat... B O. Virágcsokrok dísze Hazai dekorszalag Ez évtől a teljes hazai ke­resletet ki tudja elégíteni a virágcsokrokhoz való díszítő­szalagokból a Rádiusz kisszö­vetkezet. amely tavaly kezdte el e termék gyártását. Az ere­detileg építőipari munkákkal foglalkozó kisszövetkezet hu­szonkét tagja és hat alkalma­zottja kiegészítő tevékenység­ként vállalkozott diszítőszala- gok készítésére. Mivel a kere­sett dekorációs kellékből csak igen csekély mennyiséget vá­sárol a kereskedelem a nyu­gati országokból, a virágbol­tok egy része magánimport­ból jutott hozzá a díszítösza- laghoz. A hazai termék alap­anyagának csupán öt százalé­ka importkészítmény, a fenn­maradó rész hazai gyárakból származik. A kisszövetkezet dolgozói maguk készítették a gyártósort is. A dekorszalagot tizenkét színben, sokféle méretben, számos mintázattal gyártják, minősége megegyezik a kül­földivel. A kisszövetkezet­nek 1988-ban mintegy 50 mil­lió forint bevétele származik a díszítőszalag készítéséből. MŐITiééí A nagyteremben: Misszió. Színes, angol film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Itt nem járnak idegenek. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film, fél 6-kor. Bronzérem - tekében Kecskeméten rendezték if­júsági korú tekézők részvéte­lével a meghívásos Tóth Jó- zsef-emlékversenyt. Ezen az egyre fejlődő Mészáros Tibor (Nagykőrösi Mészáros Ts2 SK) dobogón, a harmadik he-- lyen végzett; Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Közgép (Cegléd) ser­dülők 2239-2145 fa. A temető­hegyi tekecsarnokban, szemé­lyenként száz vegyes dobás­sal, barátságos csapatmérkő­zést vívtak a helyiek a fővá­rosi bajnokságban szereplő, jó képességű szomszéd városi fiatalokkal. A győzelem biz­tos volt. Ez volt az összeállí­tás: Bekő (361), Kovács (404), Mészáros (369), Farkas J. (377), Gállos (355) és Far­kas F. (379). Több meglepetés is szüle­tett a városi Téli Kupa teke­csapatverseny temétőhegyi te­kecsarnoki utolsó előtti for­dulójában. A nők is győztek, és így nincs már nyeretlen csapat a mezőnyben. A kö­vetkező eredmények szület­tek. A 15. játéknapon: Volán­busz férfiak—Konzervgyár 5-1 (823-712 fa). Egyéni pont­szerzők, Bere (248), ifj. Ba­logh (195) és Balogh B. (194), illetve Orbán (201). Vízmű—Mészáros Mgtsz 4-2 (734-720 fa). Egyéni pontfo­gók: Dénes (199) és Radics (189), illetve Pozsár (204) és Matuskáné (191). Arany János Mgtsz—Toldi 4-2 (693-624 fa). Egyéni pon­tok: Barabás F. (207) és Fe­hér (200), illetve dr. Kertész- né (174) és Farkas J. (166). A 16. játéknapon: Volán­busz nők—Rendőrség 5-1 (720-580 fa). Egyéni pontszer­zők: Nagyné (219), Laczkó Nagykőrösi apróhirdetések üzlethelyiség kiadó Nagykőrös. Encsi a, l. szám alatt. Érdeklődni a BŐRE butikban. Nagykoros. Ady E. út 13. sz. alatti komfort nélküli kis kertes hóz eladó. Érdeklődni dél­utáni órákban Csőke Bálint, Nagykőrös, Kecskeméti út 7. sz. FIGYELEM! Az ATT nagykőrösi iskolája személygépkocsi, mo­torkerékpár és segéd- motorkerékpár vezetői tánfol.vamot indít ja­nuár 22-én. Jelentke­zés a központi újság­á rusnél.________________ Másfél éves németju­hász nőstény kutya eladó. Érdeklődni: Ba­ross G. u. 16. Eladó, Tátra u. 1. sz.. garázsos. gázfűtéses ház, Babetta motor, gáztűzhely. 11 és 22 kg-os gázpalackkal, olaj kályha, 2 hl-es vashordók. Érdeklőd­ni 14 óra után. HIRDESSEN A NAGYKŐRÖSI HÍRLAPBAN! Figyelem! a Nagykő­rösi Lakás- és Ga­rázsszövetkezet 1938. január 1-jétfil hibael­hárító ügyeleti szol­galatot tart (lakatos, villanyszerelő, víz-gáz­szerelő stb. szakmák­ban) ünnep, munka­szüneti és szabadna­pokon. ügyeleti szol­gálat rendje: m.-szüo- neti és szabadnapo­kon: péntek 14.30-tól. hétfő: 6.30-ig, Ünnep­napokon: ünnepnapot megelőző nap 15 6ra ünnepnapot követő nap 6.3U óráig. Ügye­letes szakemberünk címét az alábbi he­lyen függesztjük ki: Nagykőrös. Deák tér 2. sz.. Nagykőrös. Tázerdei u. 8. sz. (187) és Pozsonyiné (175), il­letve Tomi esek (182). Volán TBF—Afész-spoitbü- fé 6-0 (847-715 fa). Egyéni pontok: Máté 22, Tajti D. 216, Bálint E. 206 és Sohajda (csere: Kismaréi 203). ’At" egyéni csúcsot, á volán- buszos Bere László, ismét megjavította: ezúttal 236-ról 248 fára. A csapatcsúéSot to­vábbra is a Volánbusz-fér­fiak tartják, 877 összfával. Ez az állás a befejező for­duló előtt: 1. Volánbusz ffi. 8 8 - - 42: 6 16 2. Volán TBF 8 i - 1 3'J: S 11 3. Mészáros Mgtsz 8 5 - 3 31:17 lü 4. Konzervgyár 8 5 - 3 26:22 10 5. Vízmű 8 4 - 4 24:24 8 0. Alany J. Mgtsz 8 4 14 10-29 8 7. Afész-sportbüfé 8 3 - 5 20:28 !> 8. Toldi 8 2 - G 12:36 4 0. Volánbusz nők 8 1-7 15-33 2 10. Kendőrség 8 1 - 7 12-36 2 A mezőny és a vetélkedő érdekessége, hogy az összes helyezés csak a kilencedik és egyben utolsó fordulóban dől el véglegesen. SZILVESZTERI FUTÁS Kecskeméten, az ottani Fu­tóhomok Klub az óesztendő utolsó napján szilveszteri fu­tóversenyt rendezett a csalá- nosi parkerdőben. A szokat­lanul enyhe napsütéses idő­járás a népes induló gárdá­nak megkönnyítette a tíz ki­lométeres táv megtételét, an­nak ellenére, hogy a két kilo­méteres körökben mind az öt alkalommal le kellett gyűrniük a résztvevőknek a magas szánkázódombot az arra való felfutással. Persze lefelé könnyebb volt. A spor­tos évbúcsúztató jól sikerült Öt kategóriában értékeltek a résztvevőket. A gyermek fiúknál a nagykőrösi Í3 éves. iíj. Bocskai László bizonyult a legjobbnak. Nagyapja, a 67 éves idős Bocskai László volt a verseny legidősebb résztve­vője. Mindketten sportruhát kaptak jutalmul. FOCIHÍR A Kinizsi labdarúgói pén­tekenként a Toldi-tornacsar­nokban átmozgató edzéseken vesznek részt jelenleg. A fel­nőttek az alapozást januái 26-án kezdik. S. Z. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö­szönetéi mondunk mindazoknak, akik szeretett feleségem, édes­anyánk, nagymamánk. MOLNÁR FERENCNK szül. Balogh Ilona el- hunyta alkalmából bán ltunkban osztoztak, öt utolsó útjára elkísér­ték, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek., mély gyászunkban osz­toztak. Köszönetét mondunk kezelőorvosainak lelkiismereteí- munkájukért. A GYÁSZOLÓ CSA­LÁD. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap Türelem a nevelésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom