Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

I K/dítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Lyra a masókonyhában Kulturális magánvállalkozás Egy televízióriportban lát­tam a már-már ízléstelen vi­tatkozást a kerületi házkeze- lőség vezetője és egy lakó kö­zött. A vita tárgya egy butik­ká is alakítható körúti helyi­ség volt. Állítólag a vezetők egymás kezére játszottak, amikor „potom” 180 ezer fo­rintért, ami főnyereménynek számít, elhappolták a lehető­ségeit a balesetet szenvedett korábbi vásározó elől. Az ál­lítólagosán kijátszott, becsa­pott illető a nyílt színen ájul- dozott, és nyilvánvaló csalás­sal vádolta a hivatalnokot. Ügy látszik, el kell fogad­nunk, hogy egyeseknek ma ez a legnagyobb problémájuk. Én mégsem hiszem, hogy Létkér­dés lenne butikot butikra hal­mozni. Nálunk, Vácott talán még más a helyzet, bár a bel­város itt ugyanolyan kapós, ki is használják. A külvárosban üzletet nyitni ezek után me­részségnek tűnik, s ha azt is megtudjuk, hogy múló divatú ruhácskák helyett könyvekkel kereskednek, elcsodálkozunk. Meg lehet ebből élni? A Lyra könyvesbolt vállal­kozó vezetője Fábiánná Jess Kinga szerint úgy mindenkép­pen, mint eladóként egy álla­mi boltban. A Deákvári főúton lévő lakóház földszintjén ta­lált 20 négyzetméterre egy társasház áddig kihasználatlan közös helyiségében. — Mi adta ezt az első hal­lásra különösnek tűnő ötletei, hogy saját könyvesboltot nyisson? —■- Elsősorban, hogy ehhez értek. Öt évig dolgoztam el­adóként, és időközben elvé­geztem egy szaktanfolyamot is. ami már elég volt az enge­délyek megszerzéséhez. Nehéz volt megfelelő helyiséget ta­lálni. Pontosabban nem is ta­lálni, mert sok hasonló mosó­konyha áll üresen, ahol fűtés is van, s emellett csodálatos nagy panorámaablakok. In­kább a lakók bizalmatlansága jelentett nehézséget. Sok he­lyen végi.g se hallgatták, úgy utasítottak el. Itt is meg kel­lett győzni néhány ellenzőt, de remélem nem bánták meg — jegyezte meg aggodalom nél­kül. — Nem hiszem, hogy lenne rá okuk. Kaptak egy ízléses, nagy választékú könyvesbol­tot, ahová letotyoghatnak az emeletről, akár papucsban is. Természetes, hogy ők és a kö­zelben lakók itt vásárolnak, de vajon megéri-e messzebbről idejönni? Versenyképesek-e a nagy könyvesboltokkal szem­ben, amelyek sokkal elérhe­tőbb helyen vannak? —< Azt hiszem, igen. Még­pedig a gyorsasággal, ahogy az újdonságokat megkapom. Az állami boltok legkevesebb há­rom hetet várnak, amíg a le­adott rendelésből könyv lesz. Én pedig azonnal hozom, hi­szen magam megyek érte. Keddenként erre szánom a napomat, Egyébként azt ta­pasztaltam, hogy nagyobb a bizalom a kiskereskedőkkel szemben. Tudják, hogy ne­künk közvetlen ‘ érdekünk a forgalom, amiért mindent megteszünk. — Ennek a várakozásnak meg is kell felelni. A kínála­tukban szerepel-e olyasmi, amit nem találunk máshol? — Az Ecclesia és Szent Ist­ván Társulat kiadványai tud­tommal csak nálam kaphatók a városban. — Mennyire gyakoriak ma­napság a magán könyvesbol­tok? Tud még hasonlóról? — Csak egyről, az Kaposvá­ron van. A kiadóknál szoktunk találkozni. Igazság szerint nem nagyon éri meg vglünk, a mi néhány darabos megrendelé­sünkkel foglalkozni, mert sok munka van vele, de számíta­nak rá, hogy egyre több ilyen vállalkozás lesz. ami végered­ményben az ő forgalmukat is növeli. Eddig a Corvina és Helikon Kiadóval alakítottunk ki köz­vetlen kapcsolatot,. de ezeken és a már említett egyházi ki­adókon kívül a Könyvértéke­sítő Vállalattól is veszek át könyveket. Remélem, egyre bővül ez a kör, holnap például a Móra Kiadóhoz várnak szer­ződéskötésre — mondta a fia­tal üzletasszony. — Furcsa érzés volt bejönni ide. Az ember önkéntelenül is kopogni akar... — Nem kell kopogni, ahogy más bolttan se, de az való igaz, hogy itt családiasabb a légkör. Személyesen is megis­merjük a visszatérő vásárlóin­kat. sőt ha valami keresett kü­lönlegesség éppen nincs a polcon, azt kívánságra meg­szerzőm. Dudás Zoltán Nagy Feró Verőcemarosén A tervezettnél jóval tovább tartott a közönségtalálkozó Nagy Feróval, a verőcemarosi művelődési házban. Közvet­lensége, ahogy életéről, gond­jairól és örömeiről beszélt, magával ragadta hallgatósá­gát — annyira, hogy végül a videokészülék is sötét maradt, a beharangozott Bikini-kon­cert felvételét végig sem néz­ték. Ez aztán a siker! Nagy Feró nem híve a külső­ségeknek: a koncerten ne a látvány, hanem a zene „be­széljen” ... Beszélgetőtársak között... A közönség akaratára új együt­tesének neve ismét Beatrice lesz. (Kép és szöveg: Sintár Antal) Adós, fizess! Szanálás vagy csődeljárás? Szaporodnak a hírek nagy-' vállalati csődökről és szaná­lásokról. A magyar ipar egy­kor nagynevű óriásai kerül­tek tavaly válságos helyzet­be, gondoljunk csak a Ganz- MÁVAG-ra, a Láng Gép­gyárra vagy éppen a Tata­bányai Szénbányákra. A gaz­dálkodási problémák, az egy­re súlyosbodó pénzügyi hely­zet, a növekedő adósság már évekkel korábban jelezte, hogy jó néhány cég nem ké­pes az új követelményeknek megfelelően a piaci helyzet­hez alkalmazkodni, és haté­konyan, nyereséggel gazdál­kodni. Ám korábban a fölül­ről kapott milliók vagy oly­kor milliárdok orvosolták a bajt, s lendítették tovább a kátyúba jutott szekeret. EiúsztaK a milliárdok Ezen a folyamaton a felszá­molásról szóló jogszabályok sem segítettek, a hitelezők olykor érthetetlen nyugalom­mal viselték el, hogy hóna­pokig nem jutnak hozzá a pénzükhöz. S a felszámolási eljárások túlnyomó többségét — ez alól csak a VÁÉV em­lékezetes esete kivétel — kis­szövetkezetek, leányvállalatok ellen indították. A költségvetés viszont már nem vállalhatja automatiku­san a veszteséges vállalatok megsegítését újabb milliárdok juttatásával vagy éppen az adósságok végleges elengedé­sével, hiszen ennek az árát tulajdonképpen a hatékonyan gazdálkodó cégek adóiból le­het megfizetni. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi, ha­sonló segélyakciók nem vál­tották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vállalati ígéretek a gazdálkodás meg­javításáról, a hatékonyság nö­veléséről nem teljesültek. Rá­adásul ezek a cégek óriási tö­két kötöttek le, pénzben és gépben egyaránt, amely más területen több hasznot hajt­hatott volna. Ennek a káros folyamgtnajc vetett véget az a miniszterta­nácsi döntés, amely pár hó­nappal ezelőtt a felszámolási eljárások gyorsításáról, az el­húzódó szanálási eljárások be­fejezéséről született Példás gyorsasággal hozták meg az intézkedéseket, s ezek összha­tásukban tulajdonképpen a hi­telezőket szorítják rá arra, hogy a pénzüket minél hama­rább visszakapják, illetve visz- szaköveteljék. Mert tarthatat­lan a mostani állapot; egy év­vel ezelőtt 61 veszteséges és 60 alaphiányos vállalat és szö­vetkezet volt. Közülük 68-nál nem sikerült saját erőből pó­tolni a hiányzó pénzt. Logikus következtetésként adódna, hogy akkor ezeket a cégeket már fölszámolták. Ehelyett a statisztikák azt mu­tatják, hogy két céget számol­tak föl és öt szanálási eljárás indult, amelyekből csak nem­régen fejeződött, be a Láng Gépgyáré és a Ganz-MÁ- VAG-é. A mezőgazdaságban pedig 88 gazdálkodót szanál­tak és két szövetkezetei szün­tettek meg. Tehát a hitelezők eddig, bár a törvényes eszkö­zeik adottak, nem éltek a le­hetőséggel. Az új intézkedé­sek révén gyökeresen átala­kult a helyzet. Elég volt a jófiúságból A tartósan gazdaságtalan te­vékenységet folytató gazdálko­dók helyzetét gyorsított eljárás keretében kell fölülvizsgálni, és még az év végéig dönteni kell a sorsukról. Ezentúl az állami kötelezettségek vissza­fizetése alól sem lehet a tar­tósan fizetésképtelen gazdál­kodóknak kibújniuk. Tehát nem lehet fölfüggeszteni a visszafizetést és így meghosz- szabbítani a cég működését, s a gazdálkodók egymással szemben is rákényszerülnek a szigorúbb eljárásra. Ha egy cég 90 napig nem kapja meg a jogos követelését a másik­tól, akkor nem juthat hozzá a számára megállapított álla­mi támogatáshoz, amíg nem indítja meg a felszámolási el­járást az adósával izemben, il­letve amíg meg nem kapta az adóstól a pénzt. Tisztelt Szerkesztőség! lem tudom, mit higgyek Ritkán fogok tollat, ha en­gem ért sérelem. Inkább ma­gamban füstölgők. Ez a „je­lenség” azonban nem csak en­gem érintett, és nagyon felhá­borított. Minek nevezzem azt, amit a 150. sz. ABC-ben tapasztal­tam? Arurejtegetésnek, árdrá­gításnak, a vásárló megkáro­sításának — vagy csak a bolt­vezető előrelátásának? Bármi­nek is hívják, csak a vásárló járhat rosszabbul. Az történt ugyanis, hogy szilveszterkor Délelőtt fél tíz. Fásult, ko­mor arcú emberek ácsorognak az ajtó előtt. Rajta tábla: Ren­delés 10 és 12 óra között. A várakozók toporognak, néhá­nyon suttogva beszélgetnek. A felületes szemlélőben békésen álldogáló csoport látszatát kel­tik, pedig nem az. Lassú, de céltudatos a helyezkedés. Kü­lönösen nagy a mozgolódás elöl, az ajtó körül. Közben egyre többen le­szünk. Érkeznek az újabb be­tegek és a táppénzre vételben reménykedők. Az utóbbi ka­tegóriába tartoznak a másnapi dolgozattól félő diákok, a fu­sizni akaró vagy éppen hét­végi telekre igyekvő férfiak, nagymosást tervező feleségek. Valóban, ők is nagyokat tüsz- szentenek, egypáran nyögdé- cselnek, sóhajtoznak, úgy gon­dolják, illő, elvégre orvosra várnak. Ez utóbbi típushoz tartozhat az a két szótlannak éppen nem mondható asszonyka is, akik mindent és mindenkit figyelmen kívül hagyva igye­keznek a feltér ajtóhoz férkőz­ni. Mert ugye akinek időben sikerül a hőn áhított bejárat kritikus jobb oldalán elhelyez­kedni, az félig bent érezheti magát. Ajtónyitáskor már gye­rekjáték besurranni. Bezzeg aki a szemközti ajtófélfánál leragad, az várhat a sorára. A két asszony a gyakorlott sorban állók közé tartozhat, Pardon, ügyeskedünk Most, hogy végre ott vannak taktikát változtatnak. Jöhet az ilyenkor bevált módszer. Be­szélnek és beszélnek. Szinte csodaszámba megy a pillanat­nyi csend. Így azután két lé­legzetvétel között megtudjuk, Teri miért válik, Lajos milyen körülmények között mondott le és hogy a háztáji tojás sem a régi már. A körülállók szemmel láthatóan kókadoz- nak a pletykáktól, de nincs könyörület. Üjabb roham. — Te, hogy vagy ezekkel a nyugtátokkal? Én kizárólag Seduxent használok. — Érdekes, én nem bírom. A múltkor bevettem két sze­met, s ha hiszed, ha nem, a szó szoros értelmében elszé­dültem. — Persze, mert a te szerve­zeted más, vagy talán a bio­ritmusod ... bezzeg én nem tudnék meglenni nélküle. Ne­ked inkább Valeriánát aján­lok. Ezt ugyan nem szedem, mert tudod az egyik jó isme­rősömtől hallottam... Hogy mit? Immár titok ma rád. Nyílik az ajtó és ciné zést, csak receptet írafi »'? mondják, s benyom u inak asszisztens karjai alatt Győri András lementem vásárolni az előbb említett üzletbe. Egy nő né­zegetett előttem egy Libero super pelenkát. ,Ő letette, én pedig fogtam, hogy ha neki nem kell, én megveszem. Ez­után a hölggyel együtt meg­kérdeztük, hogy níncsen-e még véletlenül több ebből a pelenkából. Már régóta nem lehetett kapni ezt a fajtát, ezért szerettem volna venni még belőle többet. És az sem mindegy természetesen, hogy a régi vagy már az új áron kapom-e meg. Közölte az egyik eladónő, hogy nincs több. Később lementem még kétszer a fent említett ABC- be, hogy hátha mégis tettek ki belőle. Nem létezik, hogy a Libero cég egyesével szál­lítja a pelenkát. Újból közöl­ték, hogy nincs. Január 4-én betévedtem ugyanebbe az ABC-be, ahol a kirakat tele volt a fent említett pelenká­val, természetesen, már az új áron. Két lehetőség van: vagy az áruház raktára volt tele ez­zel a cikkel, már előre át­árazva, vagy a Libero cég szállított árut január elsején, másodikén vagy harmadikén, amit természetesen nem na­gyon hiszek. Bukovinszki Mihályné Vác, Sas u. 8. A bankok is a korábbinál szorultabb helyzetbe kerültek, s ha egy bizonyos meghatá­rozott időn túl nem jutnak hozzá a követelésükhöz, nekik is meg kell indítani a felszá­molási eljárást. Látszólag tehát a vétlen vállalatokat, illetve bankokat sújtják a rendelkezések. Ám más megoldás nehezen képzel­hető el, hiszen fölülről nem lehet beleavatkozni a vállala­tok és a bankok egymás kö­zötti kapcsolatába. Olyan gazdasági helyzetet kell terem­teni, amelyben alapvető az az érdek, hogy mindenki időben fizessen. Ha erre képtelen, szembe kell néznie a felszá­molás esetleges lehetőségével. Célunk a megújulás Persze ettől nem lehet auto­matikusan azt várni, hogy el­tűnnek az adósságok, illetve csökkennek a költségvetésből a vállalatoknak adott támoga­tások. Egy felszámolási eljárás végződhet az adott vállalat megmentésével is, igaz, ehhez gyökeresen át kell alakulnia és megújítania a gazdálkodá­sát. Esetleg átmeneti időre újabb milliókat keli invesztál­ni. Viszont ennek révén hosz- szabb távon megtérülhetnek a korábban hitelezett pénzek is. A cél nem a mindenáron va­ló felszámolás, hanem a meg­újulás. L. M. Vizeink története Megjelent a KSH új kiad­ványa, a Vízgazdálkodási sta­tisztikai zsebkönyv, amely át­tekintést ad az ágazat csak­nem három évtizedes fejlő­déséről, az ország vízkészleté­ről és ennek felhasználásáról, a közüzemi víz-, csatorna- és fürdőszolgáltatás alakulásáról, valamint az ár- és belvízkárok elhárításának munkálatairól. Az adatokból egyebek között kitűnik, hogy 1980 óta a ve­zetékes ivóvízzel ellátott tele­pülések száma 1551-ről 1887- re, a közüzemi vízzel ellátott lakosoké 8 millióról 9 millió fölé növekedett. Magyarország vízháztartásá­nak sajátossága, hogy felszíni vízkészletének 95 százaléka érkezik be külföldről, s mind­össze 5 százaléka keletkezik az országon belül. A beérkező folyóvíz nagy részét azonban nem nyáron kapja az ország, amikor a legnagyobb szüksége volna rá. Ezért víztárolók épültek. A vízért folytatott, küzdelem mellett az ágazatnak állan­dóan készenlétben kell állnia az ár- és belvíz okozta károk elhárítására. Ezért folyóink mentén 4233 kilométer 'hosz- szú árvédelmi fővonal épült. Mosógép, grillsütő 17 váci nyeremény Közzétették a Skála nyere- móny-szupergála nyeremény­listáját. A kihúzott számok közül a következő 17 volt a váci: Diana mosógép: 52 473 936. — Páradúsító: 33 793 311. — Grillsütő: 26 653 801. — Fan­tázia rádió: 47868 990. — Grill­sütő : 49 929 060. — Szakács- könyvek: 33 792 766 - 41 105 217 — 37 158 491 — 27 397 386 — 49 329 433. — Virágváza: 52 575 051. — Szódásszifon: 50 072 791. - Jénai tál: 45 165 317. — Diplomatatáska: 49 926 141. — Villáskulcskész­let: 37 151 202. — Csavarhúzó­készlet: 45 168 527. — Autós- készlet: 47 869 661. A nyeremények január 31-ig átvehetők a váci Naszály Áru­házban. Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): január 14-től 17-ig es­te fél 6 és fél 8 órakor, fel­emelt, I-es helyáron játsszák az 1982-ben készült Szívfáj­dalom című amerikai filmet. Rendezte: Donald Shebib. Főbb szereplők: Margot Kid­der, Annie Pets. Robert Car- indine és Winston Reikert. — Január 15-től 17-ig, csak dél-’ ■dán fél 4 órakor, a Móricz -í'ügniond regénye nyomán készült Árvácska című ma gyár filmet vetítik. — Videó­mozi (az épület kistermében): január 15-től 17-ig, 15 óra­kor: Arlechino kalandjai (francia rajzfilm). — Január 15-én és 16-án 17 és 19 óra­kor: Ne verekedj! (hongkongi bűnügyi kalandfilm). — Ja­nuár 17-én és 18-án 17 és 19 órakor: A hongkongi ember (hongkongi kalandfilm). ISSN 0133—2749 (Váci Hírlap) mert technikájuk elismerésre méltó. Az előbb, még a hátsó sorban vitatták a reuma kül­földi gyógyszereit, az isteni Je­nő aranykezét, most pedig lám, középen, egy láztól csil­logó szemű fiatalember mögött csevegnek. — ... és képzeld, drága Len­kém, a két gyerek a szomszéd­ból mindent látott. Bocsánat, kedves — szól mellékesen az előtte várakozóhoz, s behízel­gő mosollyal, egy finom moz­dulattal kibillenti egyensúlyá­ból a csillogó szeműt, hogy az­után a következő pillanatban a helyére lépjen. Követi ba­rátnője is. Akik hasonló ügyben fura­kodnak, ámbár kevesebb si­kerrel, kényszeredetten moso­lyognak. De nem adják fel. Sakknyelven élve, kemény po­zícióharc kezdődik. A szoro­san összesimuló váljak, hátak mindent takarnak. Csak a lá­bak és a könyökök dolgoznak. A figyelmes szemlélődővei mindössze az itt-ott felhang­zó „pardon” sejteti, hogy kö­zülük egyesek most „sorban állnak”. Néhány morózus öreg­úr, köhögő páciens rosszallóan csóválja a fejét. A két „élhar­cos”, se lát, se hall, csak a nagy fehér ajtó lebeg előttük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom