Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
mr MUIÍ# 1988. JANUAR 13., SZERDA Első vizsgaidőszak az új főiskolán Helyismeret- és agygyakorlat Pórul jár, áld fellapozza a felsőoktatási intézmények napokban megjelent tájékoztatóját a 74. oldalon. Ott ugyanis az áll: ELTE-Göd. A hozzá tartozó telefonszám valóban gödi, csakhogy a tudományegyetem biológiai kutatóintézete jelentkezik a hívásra. Pedig aki tovább akar tanulni. az minden bizonnyal az ELTE általános iskolai tanárképző főiskolai kar gödöllői képzési helyét keresi. Ez pedig a városban, a Tessedik Sámuel utca 6. szám alatt található. Most azonban még javaiban tart a vizsgaidőszak. Ám az embert nem fogadja zsibon- gás, amikor az épületbe lép. Hiszen még csak első évfolyamosokkal találkozhat a nyolcemeletes házban. Az ötödik Kalmár Mária Szlávik Gábor adjunktus előtt ad számot tudásáról — Az 1988—89-es tanévre már csupán Pest megyéből, a megyehatár környéki településekről és a fővárosból veszünk föl jelentkezőket. Természetesen továbbra i,s csak nappali lesz az oktatás és négyéves a képzés, azonban szeptembertől matematika-földrajz szakpárral bővítjük az eddigi négy lehetőséget. Most nyolcvannégyen tanulnak nálunk, az idén azonban száz diák felvételére nyílik lehetőségünk ... Akit érdekel — máris tárcsázhatja a 28-as körzetszám után a 10-003-at! V. A. Nagy Irén még egyszer átfutja jegyzeteit, mielőtt felel emeleten az előadóteremben érződik a vizsgadrukk a levegőben. Vizsgára várók, magyar-orosz szakosok töltik itt még olvasással, tanulással az időt. Egy másik ajtón magas barna fiatalember lép ki. Arca ragyog. Négyes — mutatja a kezén az eredményt Walton Gusztáv. A többiek körülveszik. — Mi a véleményetek a vizsgázásról? — faggatom a diákokat. — Szerintem szükség van rá, jó erőpróba — válaszolja Vízi Mária mezőkövesdi lány, aki egy négyes logikai vizsgát tud maga mögött. — De egyáltalán nem tükrözi a tudást — mond ellent a zalaegerszegi Béres Katalin, aki ugyané tárgyból éppen most kapott ötöst. — Mindenképpen jó agygya- korlat — jut szóhoz ismét Walton Gusztáv, aki a fővárosból jár naponta Gödöllőre. — Hasonló a véleményem, mint Gusztié — kapcsolódik a beszélgetésbe a tatabányai Mestts Emőke, aki az ókor történetéből négyesre felelt — És kitűnő fővárosi helyismeret-gyakorlat. Ugyanis akadt most olyan kötelező irodalom, amelyet szinte lehetetlen volt megszerezni. Bólogató® jelzi az egyetértést. Pedig a főiskolának van saját könyvtára. — Sajnos, kicsi és hiányos is — tájékoztat Tóth László, a könyvtáros. — Köpeczi Béla művelődési minisztertől ígéretet kaptunk, hogy még ezerkétszáz kötettel bővíthetjük állományunkat. Ha ez megérkezik, akkor tanszéki szakolvasókat rendezünk be, mert ebben a helyiségben nem fémének el. Ha már a könyvtárba betértünk, feltétlenül meg kell látogatni az oktatástechnológiai központot és előadótermet. Sturman György oktatástechnikus fél évre jött ide az anyaiskolából, a Kazinczy utcából. — Csodálatos a felszerelés! — mutat körül. — Nehogy luxusdolgokra gondoljon! Csak olyan eszközöket vásároltunk, amelyek a hazai kereskedelemben kaphatók, ám ezekkel segítik az oktatást a pedagógusok az általános iskolában. Még egy dologra büszkék >bb'^n gz intézményben: magas a színvonal, amely már a felvételiknél is megmutatkozott Ezt azonban már Varga Ferenctöl. a főiskola titkárától tudom. — Milyen a .kapcsolat az anyaiskolával? — kérdezem tőle. — Napi! — vágja rá. — Nemcsak telefonon érintkezünk, hanem kézbesítőnk is van és pedagógiai vezetőnk, Kürthy Endréné dr. főiskolai docens hetente három napot tölt itt. A tanárok többsége is onnan jár ki. — Valóban a Pest megyeie- Vizi Mária hobbijáról, a baké lesz-e a főiskola? lettről beszél Kiállítótermekból Törekvéseik mindmáig hatnak műhelyek megújulását — szemléletben, technikában és eszközökben egyaránt. Sort kerít arm is, hogy a nagy hatású, mozgósító erejű agitáció« tömegművészet törekvéseit, plakátokat, képes röp- iratokat, utcai dekorációkat — is bemutasson. Láthatjuk az akkori iparművészet céljait, a formatervezés újdonságait, melyeket a szuprematista Malevics, Tat- lin kezdeményezett, s amelyek már a vizuális kultúra Picasso utáni korszakát jelentették. Tért kap a plakát- és a nyomdai sokszorosítás, a színpadi tervezés, mely Filo- nov, Skolnyik és Goncsarova révén szintén számottevő értéket teremtett Kulturális szabadság Lenyűgözőek az építészeti tervek, melyekből sajnos kevés valósult meg. Ma mérték !j A Művészet és forrada- i ^ lom című tárlat január 17- £ J ig tekinthető meg a Mű- < 5; csarnokban. I Ez a nagyszabású bemuta- ! tó azt az időszakot összegezi, amely 1910-től 1932-ig tér- . jedt; a szovjet-orosz avant- : gárd történetének korszakait, 1 képi árnyalatait. Mindez felhasználta az európai elözmé- ’ nyékét, de a forradalom szol- ' gálatában kezdeményezője is volt az új törekvéseknek. Megtörtént a nagy kézfogás a politika és művészet, az új ‘ eszme és az új vizualitas kö- zött, és a képi kultúra fejlő- ‘ dése szempontjából Igen saj- * nálatos, hogy ez a folyamat megszakadt. A tény azonban tény, s az elvitathatatlan, hogy a szovjet-orosz avant- ■ gárd igen fontos hatással volt J a kontinens, így hazánk képzőművészetére is. Ami min- ^ két illet: a kapcsolat azért , erősebb, mert Kassák köre és a Ma című folyóirat szintén ‘ a forradalmi mozgalom kezdeményezője lett, így eleve érzékenyebbé tette a reagálást. Uitz Béla, Mészáros László és mások itthon kezdett munkásságukat később a Szovjetunióban folytatták: igaz, az akkori követelményeknek i megfelelően módosítva szem- leletükön. így Uitz a maga avantgárd nyitányát monumentális méretekké növelve gyarapította a kép valóságos elemeit, alliterálva a mexikói festők, Rivera, Orozco. Siqueiros fogalmazási módszerével. í Múzeumok és gyűjtők A Műcsarnokban több mint hétszáz mű, 240 alkotó képe, plakátja, grafikája, szobra, építészeti terve mutatja be az egykori és mégis új elképzelések pazar kavalkádját. Mindez folytatása a nevezetes Párizs—Moszkva tárlatnak. Jellemző a méretekre, hogy több szovjet múzeum és magángyűjtő járult hozzá a kiállítás anyagához, amelyet 1988 márciusában Bécsben is bemutatnak —, köztük több olyan művet, amelyet a közönség most láthat először. Igen nagy gonddal jánfcak el az anyagot összeállító művészettörténészek, így a kiállítás egyúttal komoly kutatómunka eredménye is. Feltárja az adott időszak szovjetorosz avantgárd képzőművészetének irányzatait, az egyes lehetne a Borisz Jofan, Vlagyimir Scsuko és Gelfrejh közös terve alapján — ha elkészül — a Szovjetek Palotájáról. Végtelen sok változat jelzi a művészek sokoldalú tehetségét és a Lunacsarszkij nevéhez fűződő kulturális szabadságot, mely nélkülözhetetlen eredménye lett a rajrí álmoknak. Igaz, ez a termő folyamat megszakadt, de csak ideiglenesen, hiszen az eszmények ma is élnek a gyakorlatban — a tovább teremtés igényével. Felfedezést jer lent Rozenberg Bakszt, Be- logrud, David Davidovics Burljuk, Chagall, Deineka, El Liszickij, Kandinszkij, Larionov, Rodcsenko, Tatlin az európai horizontra is ható kezdeményezése. Tény, hogy a magyar képzőművészet már az 1930-as években reagált az új képi formanyelvre, eszmerendszerre. Elsősorban Hincz Gyula, aki színpad terveiben, képi felületeinek sziporicáaóan sokoldalú futurista, kubista eszköztárában ezen avantgárd folytatója. Talán ő az egyetlen, aki szintetizálni tudta és akarta az izmusok gyakorta ellentétes előjelű világát, sokszor egyazon festmény felületén Tatlin felvillanyozta alkotó energiát. Művészeti megújulás Az anyag még öt napig látható a Műcsarnokban — érdemes és fontos megtekinteni, mert e törekvések ma is hatnak a világ képzőművészetének megújulásában. Losonci Miklós Mesits Emőke már túl van a nehezén Rádiófigyelői kAcsos panoptikum. Bevallom, a rádiónak ezt a műsorát eddig nem ismertem. Ilyenformán összeha sonlí tási alapom sincsen. Gondolom, a riporter olyan embereket keres föl mikrofonjával, akik végül is rajtavesztettek bűnös üzelmeiken és megérdemelt büntetésüket töltik lakat alatt. Ez alkalommal a szegedi csillagbörtön egyik zárkájának ajtaján pislantott be dr. Martinkó Károly, hol a Béninek „becézett”, a zárak specialistájaként ismert betörő- király kapott kényszerű szállást tíz esztendőre, amiből még több mint a fele hátravan. Kétségtelen, az illető nem akármilyen figura a maga területén. Az úgynevezett jómódú középréteg — saját szavaival szólva — kölyke, akiről föl sem tételezték, hogy szabadidejében kisded bandájával betörni jár. Egyébként elvégezte a nyolc általánost, beszél angolul és valamit .németül, a börtönben könyvet fordít angolból és szerb-horvát nyelvet tanul időtöltésből. A lejtőre hogyan került? Életét nem tarkítják drámai fordulatok. Fiatalon sodródott a 60-as évek végén a belvárosi aranyifjak közé. Megtetszett a viszonylag gondtalan élet, megismerkedett olyanokkal, akiknek már több bűn- cselekmény tapadt a kezükhöz és addig még megúszták szárazon, egy gazdag rózsadombi villa tulajdonosától pedig még leckét is .kapott abból, hogy a tisztességtelenségnek nincsen határa. Tulajdonképpen mindössze ennyi az előzmény. A beszélgetés utolsó harmada az, ami tán a legtanulságosabb. Ez a betörőkirály, aki előtt majd minden zár titka kitárult és aki a titkos zárak rejteke mögül milliókban becsülhető értékeket zsákmányolt. még akkor is a világból számkivetett ember, amikor éppen szabadlábon van, ami egyre ritkább, hiszen — bírósági nyelven szólva — speciális visszaesőként folyamatosan börtönre ítélte magát. Kirekesztve a társadalomból megölt magában minden érzelmet a család és az értelmes közösség után. Cinikus pózban tetszelegve lefitymál minden igazi emberi értéket. Ebben a tekintetben vagyak zavarban dr. Martinkó Károly egyébként kitűnő riportjával. Interjúalanya — kiderült — nemcsak a zárakhoz, hanem a társasági csevegéshez is jól ért. A szavai nyomán kibontakozó kép azonban ilyenformán háttér nélkül maradt. Szereplőjét eddig háromszor ítélték el, összesen tizenkilenc évre. Gondolom, a három tárgyalás során szakértők is elemezték ezt a maga nemében szokatlan figurát, ám ezek közül sem bírót sem pszichiátert nem keresett föl az adás készítője. Véleményük hiányát éreztem. ÖNVESZÉLYES FIATALOK. Népi tudom, hogy a fönntebbi eset mennyiben kapcsolható össze azzal a jelenséggel, mely társadalmi életünk egyik olyan kínró problémája, mint a fiatalok korai úttévesztése, s italba, kábítószerbe vagy éppen a legsúlyosabba, az öngyilkosságba kerget tizenéves fiatalokat. Biztos, ennek sok minden károsan ható összetevője van. Elsősorban a családi környezet rontó hatása. Kovács B. Zoltán egy kórházat keresett föl, a pszichiátriai osztályt. Itt nincsenek kórtermek. Lakályos helyiségekben, otthoni viseletben élnek azok a fiatalok, akik önmagukat akarták elpusztítani, vagy alkoholba, narkózisba menekülve keresték a kibúvót az élet korán rájuk nehezedett nyűgei alól. Szinte meghatóan szeretetre méltó, ahogy orvosok, pedagógusok, nővérek igyekeznek kart karba öltve ezeket a kibillent életeket a rendes kerékvágásba visszahelyezni. Az ország minden tájáról érkeznek ide gyerekek. Az itteni szakemberek óvó, vigyázó tekintete minden egyes esetet külön tárt nyilván. Ami pedig a legfontosabb: hisznek abban, amit csinálnak, nem a csillagbörtönnek fognak utánpótlást nevelni. Szombathelyi Ervin A Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat Budapest V., Báthori u. 12. sz. alatti központi munkahelyére felvesz gondnoksági karban tartó ka t Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Cím: Budapest V., Báthori u. 12. Telefon: 531-000, 512-es mellék. Buda környéki üzem felvesz a műanyagüzemébe mű szakvezetőt, fröces- és extrudergépek üzemeltetésében jártas elektroműszerészt, valamint villanyszerelőt Felvételre keres továbbá műanyagüzembe gépkezelőket, a kiszerelőüzembe női betanított munkavállalókat Alkalmcz adminisztrációban jártas, a német nyelvet lehetőleg levelezési fokon ismerő munkavállalót Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a (26)-48-049-es telefonon. Tatlin: A III. Internationale emlékműve.
