Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

6 %9£Man 1988. JANUAR 13., SZERDA Jogi tanácsok A korengedményes nyugdíjazás esetei A kilépő ftsz-fag és a háztáji • A nyelvpót­lék • Lemondás az örökségről • A földvá­sárlás szabályai a törvény tükrében A tüzes kályhára zuhant Halált okozott a nagy poíon Az alábbi két bűncselekmény elkövetői ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt emeltek vádat. Közös sajá­tosság mindkét tragikus esetben az, hogy a vádlott erősen ittas állapotban volt. 0 „őszirózsa” jeligéjű inát- esi olvasónk egészségi állapo­ta megromlott. Leánya, aki 51 éves és 28 évi munkavi­szonnyal rendelkezik, szülőjé­nek ápolására nyugdíjba akar vonulni. Ügy tudja, erre lehe­tőség van az új jogszabály 1 ' szerint. Olvasóink körében elterjedt az a félreértés, hogy ez év­től a nyugdíjkorhatár betöl­tése előtt nyugdíjba vonulhat­nak azok, akik meghatáro­zott szolgálati idővel rendel­keznek. Ezért ismételten fel­hívjuk figyélmüket, hogy a korengedményes nyugdíj igénybevételére csak a jog­szabályban meghatározott esetekben van lehetőség, ak­kor, ha a dolgozó munkahelyét felszámolják, illetőleg más módon megszüntetik vágy átszervezik. Ilyen esetben az öregségi nyugdíjkorhatárnál <— ide érve a korkedvezmé­nyes életkort is — legfeljebb öt évvel alacsonyabb életko­rú dolgozó korengedményes nyugdíjazását engedélyezheti az illetékes megyei tanács el­nöke. A korengedményes nyugdí­jazást a vállalat (szövetkezet) az érintett dolgozó hozzájá­rulásával és a munkahelyi érdekvédelmi szerv egyetérté­sével akkor kezdeményezheti, ha az illető megfelelő elhe­lyezése nem biztosítható, és a dolgozó nő legalább 25 évi, a férfi legalább 35 évi szolgá­lati idővel és az adott mun­káltatónál legalább ötévi munka- (szövetkezeti tagsági) viszonnyal rendelkezik. Mind­ezek alapján olvasónk gyer­meke a nyugdíjba vonulásra nem jogosult. • Az elmúlt évben kilépett « szövetkezetből „Háztáji” Jeligéjű olvasónk. A tsz a ki­lépés miatt még ki nem fize­tett háztáji Juttatását meg­vonta. Jogos volt-e az eljá­rás? A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdálkodásra jogo­sult. Abban az esetben, ha a meghatározott munkameny- nyiséget teljesítetté, a tag részére — ha jogszabály ki­vételt nem tesz — háztáji földet vagy terményt köteles a termelőszövetkezet biztosí­tani. Az év közben kilépő tag kérheti, hogy a vezetőség engedélyezze a kijelölt ház­táji föld betakarításáig való használatát, illetve a ter­ményjuttatás arányos részé­nek kiadását. A vezetőség mérlegeli, hogy ezt a kérést teljesíti-e vagy sem. Arra azonban nincs joga, hogy a kilépés miatt az időarányos juttatást megtagadja. Olva­sónk tehát kérelemmel for­dulhat a szövetkezeti döntő- bizottsághoz, melytől a sérel­mes határozat megváltoztatá­sát kérheti. • H. J. dunakeszi olvasónk középfokú nyelvvizsgával ren­delkezik. Azt kérdezi, hogy a nyelvpótlékra vonatkozó sza­bályok hogyan változtak az ÚJ esztendőben. Az idegennyelv-tudás anya­gi elismeréséről szóló 1/1982 (III. 12.) ABMH sz. rendel­kezést módosította a 2/1987. (X. 25.) ME-rendelet 10. pa­ragrafusa. A változtatás kö­vetkeztében a nyelvpótlék mértékét a kollektív szerző­désben úgy kell meghatároz­ni, hogy középfokú nyelvvizs­ga esetén az európai nyelv után a pótlék legalább az alapbér 4%-a, nem európai nyelv után pedig 8%-a le­gyen. Abban az esetben, ha a dolgozó felsőfokú nyelvvizs­gával rendelkezik, a pótlék mértéke európai nyelv után legalább az alapbér 8, nem európai nyelv után pedig 10'Vo-a. Ha a dolgozó alapfokú vizsgával igazolt nyelvtudás­sal rendelkezik, annak hasz­nálatát személyi alapbérének megállapításánál kell figye­lembe venni. Ezt az elisme­rést a dolgozó besorolási ér­tesítésében is fel kell tüntet­ni. Az alapfokú vizsgára bér­pótlék a kollektív szerződés rendelkezése alapján csak ki­vételesen állapítható meg. • Édesapám egy nagyobb összeget akar nekem adni, azzal a feltétellel, hogy az örökségről lemondok, Írja A. L. Makádról. Köteles vagyok ezt a nyilatkozatot megadni? — kérdezi. Igen gyakran előfordul, hogy az örökhagyó és a gyer­mekei még az örökhagyó életében el kívánják rendezni a vagyon sorsát. Ilyenkor elő­fordul, hogy az öröklésre jo­gosult nem tart igényt az őt egyébként megillető részre és arról lemond. A lemondás szerződés, amelynek az érvé­nyességéhez az szükséges, hogy az öröklésre jogosult kijelentse, hogy a hagyatékra (vagy annak egy részére) nem tart igényt, és szükséges az is, hogy az örökhagyó ezt a nyilatkozatot tudomásul ve­gye. Mivel a lemondás ké­sőbb vita forrása lehet, a tör­vény úgy rendelkezik, hogy az csak írásban történhet, a szóbeli lemondás tehát sem­mis. A lemondás általában nem hat ki a lemondó leszár- mazóira, kivéve, ha a megál­lapodás kifejezetten így szól, vagy ha a lemondás a köteles részt elérő kielégítés fejében történt. A lemondás általában a szerződéskötés időpontjában fennálló vagyoni helyzet ala­pulvételével történik. Előfor­dulhat azonban, hogy az örökhagyó a lemondás után újabb vagyont szerez. Felme­rül a kérdés, hogy erre is vonatkozik-e az örökös le­mondó nyilatkozata? Az ál­talános szabály az, hogy a lemondás az utóbb szerzett vagyonra is kiterjed, termé­szetesen csak akkor, ha a fe­lek másként nem rendelkez­tek. Ha azonban az örökha­gyó vagyonában az utólagos szerzés olyan rendkívüli nö­vekedést idézett elő, melynek ismeretében a lemondó nyi­latkozatot az örökös nem tet­te volna meg, az előbbi sza­bályt alkalmazni nem lehet. Fontos még azt is tudni, ha a lemondás kényszer, fenye­getés. tévedés vagy megté­vesztés hatása alatt született, azt a jogtól eleső fél megtá­madhatja. Olvasónk tehát ezek isme­retében eldöntheti, hogy meg- teszi-e a nyilatkozatot vagy sem. # S. T. aszódi lakos kérde­zi, miként változtak a ma­gántulajdonban lévő föld vá­sárlására vonatkozó szabá­lyok. ö ugyanis nem foglal­kozik földműveléssel. Az 1987. szeptember 1. napjával hatályba lépett föld­törvény megszüntette azokat a szabályokat, amelyek sze­rint foglalkozástól függő nagyságú mezőgazdasági föld­terület lehetett egyes magán- személyek tulajdonában. Az új szabályozás alapján ma­gánszemély 6000 m2 föld tu­lajdonjogát megszerezheti. Az előbb említett mérték azonban eltérően alakul asze­rint, hogy a föld hol talál­ható. Kiemelt településeken (a városok, a városi jogú nagy­községek és az országos je­lentőségű külterülettel ren­delkező községek) a megsze­rezhető föld mértékének fel­ső határa belterületen 1500, zártkertben és egyéb külte­rületen pedig 3000 m2. A kedvezőtlen adottságú te­lepüléseken (ahol mezőgazda- sági nagyüzem nem műkö­dik, vagy amelynek területén a termőhelyi értékszám a 25-öt nem haladja meg) a megszerezhető föld nagysága belterületen 3000, zártkertben és külterületen pedig a 30 000 m2-t nem haladhatja meg. Fontos szabály, hogy a felső határnál a családtagok tulajdonát együttesen kell fi­gyelembe venni. A 14. élet­évét betöltött gyermek azon­ban további földet szerezhet az előbb ismertetett mérték szerint. Vannak olyan esetek, ami­kor a földtulajdon azért ha­ladja meg a jogszabályban I maximált mértéket, mert ah­hoz a tulajdonos öröklés, há­zasságkötés, örökbefogadás vagy elbirtoklás útján jut. Ilyen esetekben 15 hektárig elidegenítési kötelezettség őt nem terheli. Dr. Sinka Imre . .... x , Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanács­adást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszo­lunk. Vasúti közlekedés. A Mi­nisztertanács 80/1987. (XII. 24.) rendelete módosította a vasúti közlekedéssel összefüg­gő egyes minisztertanácsi ren­delkezéseket. Társadalombiztosítás. A Mi­nisztertanácstól kapott felha­talmazás alapján az 5/1987. (XII. 24.) ME sz. rendelettel módosították az egyes társada­lombiztosítási rendelkezések­ről szóló 3/1975. (VI. 14.) SZOT- szabályzatot. Költségvetési szervek. A 17/1987. (XII. 24.) EüM rende­let az állami költségvetési szervek gazdálkodási és érde­keltségi rendszeréről szóló 10/1980. (IX. 27.) PM-rendelet- ben szabályozott kérdések végrehajtásáról rendelkezik. A cukorbetegek anyagi tá­mogatását a 18/1987. (XII. 24.) EüM-rendelet állapította meg. Szociális gondozás. A terü­leti szociális gondozásról szóló 10/1986. (IX. 24.) EüM sz. ren­delet módosításra került. A látszerészipar tevékeny­ségi körét a 8/1987. (XII. 24.) IpM—EüM—BKM rendelet szabályozza. Mezőgazdasági munkafelté­telek. A mezőgazdasági nagy­A következőkben az egész­ségügyi ellátás legfontosabb területéről, a gyógyító-megelő­ző ellátásról lesz szó. Bizonyos értelemben pontosabb lenne megelőző-gyógyító ellátásról szólni, hiszen világszerte min­den civilizált országban, s így hazánkban is kezdi a megelő­zés (prevenció) átvenni a ve­zető szerepet. A korszerű me­dicina inkább megelőz, mint gyógyít. Mégis indokolt az egészségügyi törvényben le­írt sorrend, minthogy ma még a gyógyítás az egészségügyi tevékenység legáltalánosabb, legkiterjedtebb és legszerte- ágazóbb tevékenysége. A gyó­gyító-megelőző tevékenység körébe tartozik a rehabilitáció is (a betegségen túljutott sze­mély egészségének teljes vagy részleges visszaállítása, hogy egészen vagy részben gyógyul­tan vehessen részt a társadal­mi életben). A gyógyító-megelőző-reha- bilitációs ellátás alanya a pá­ciens. A jog ezt a kifejezést nem használja, hanem rend­szerint a „beteg” szót olvas­hatjuk az egészségügyi jog­szabályokban. Mi mégis a pá­ciens gyűjtőfogaimat használ­juk, mert ezen mind a bete­get, mind a terhes vagy szülő nőt, mind a rehabilitációban részesülő személyt értjük (az utóbbiak ugyanis nem bete­gek, de a gyógyító-megelőző ellátásnak mégis alanyai). A gyógyító-megelőző ellátás feladata, hogy óvja a lakos­ság egészségét, munkaképessé­gét, megakadályozza a beteg­ségeket, az állapotromlást, meg­betegedés esetében az egész­séget és a munkaképességet mielőbb a lehetséges mértékig Az első történet színhelye az érdligeti Kutyavár bisztró. A Diósdra vezető úttól mint­egy 30 méterre lévő kétszin­tes épület emeletén étterem van, a földszintjén pedig ital­mérés. Az utolsó sakkparti Ide tért be Spák János 23 éves fiatalember, aki sört és vodkát ivott. Később megis­merkedett egy másik férfival, akivel rexezett és sakkozott. A játék tétje az volt, hogy a vesztes fizeti a cechet. A vendégek tanúvallomása sze­rint mindketten erősen itta­sak voltak már, amikor ösz- szeszólalkoztak. Spák János tett egy megjegyzést, mely szerint a kutyavári bisztró­üzemek dolgozóinak munka­idejéről és munkadíjazásáról, valamint a vezetők képesítésé­ről a mezőgazdasági miniszter rendeleteket adott ki. Szakszervezeti jogok. A szakszervezeti szerveknek a középfokú oktatási intézmé­nyek működésével kapcsolatos jogait a 23/1987. (XII. 24.) MM- rendelet tartalmazza. Térítési díjak. A 71/1987. (XII. 24.) PM-rendelet alapján újólag kell megállapítani az egészségügyi, az oktatási és szociális intézményekben a té­rítési díjakat. Termelési adó. A belföldi közúti árufuvarozás termelési adóját a pénzügyminiszter 72/1987. (XII. 24.) PM-rendelet határozza meg. Költségvetési üzem. A taná­csi költségvetési üzem gazdál­kodásáról a 74/1987. (XII. 24.) PM—ÉVM együttes rendelet állapít meg szabályokat. Adó. A pénzügyminiszter 75/1987. (XII. 24.) sz. rendelete a különbözeti termelői forgal­mi adót szabályozza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 62. számá­ban jelentek meg. helyreállítsa, illetőleg a bete­get más munkára alkalmassá tegye. Az egészségügyi törvény előírja: „Biztosítani kell, hogy a lakosság a települési viszo­nyoktól lehetőleg függetlenül, kellő időben hozzájusson a számára szükséges korszerű gyógyító-megelőző ellátáshoz." Mint látjuk, tehát egészség- ügyi jogszabályok nem írják elő az állampolgárok részére a „legmagasabb szintű” ellá­tást, hiszen ez képtelenség is lenne, mert mindenki nem ré­szesülhet a tudomány csú­csain éppen kialakított leg­modernebb eljárásban, sehol a világon. Nincs olyan egész­ségügyi jog egyetlen államban sem, amely ezt előírná. Az a hiedelem, hogy a magyar egészségügyi jog milyen ma­ximalista előírást tartalmaz, tévedésen alapszik. Nagyon fontos azonban, hogy a tele­pülési viszonyoktól lehetőleg függetlenül kell a lakosságot korszerű ellátásban részesíte­ni. Fontos előírás az is, amely szerint biztosítani kell, hogy a sürgős orvosi ellátásra szo­rult állampolgár a nap min­den szakában a legrövidebb időn belül megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. A gyógyító-megelőző ellátás végzésére elsősorban orvos irányításával más egészség- ügyi dolgozó jogosult és köte­lezett. A gyógyító-megelőző el­látás szabályai a magángya­korlatban dolgozó orvosra is vonatkoznak. Bizonyos esetek­ben azonban mindenkinek kö­telessége a segítségnyújtás. Az egészségügyi törvény előírja: „Minden állampolgár köteles szükség esetén a tőle elvár­ható segítséget nyújtani sérült, ban nem fair módon játsz- szák a sakkot, és hívta a pincért, hogy fizessen. A másik azonban sérteget­te, mire Spák János hirtelen indulatában pofon ütötte. A megtámadott ember a linó­leumborítású padlóra zuhant, beverte a fejét és elvesztette az eszméletét. A még mindig erős indulatban lévő támadó ezután fennhangon érdi pa­rasztoknak nevezte az ital­bolt vendégeit és elhagyta a helyszínt. Az egyik vendég utána sie­tett és az utcai kapu környé­kén megkísérelte feltartóz­tatni, ami nem sikerült. A többiek eközben megpróbál­ták elsősegélyben részesíteni az eszméletlen embert, de az erőfeszítésük hiábavaló volt. Az italbolt vezetője értesítet­te a mentőket, akik azonban már csak azt tudták megálla­pítani, hogy a 22 éves fiatal­ember meghalt. Az igazságügyi orvosszak­értő megállapította, hogy ha­lálát az eséstől származó koponyasérülés okozta. Tekin­tettel súlyos alkoholos befo­lyásoltságára, kisebb erejű ütéstől is hanyatt eshetett. A sérülése olyan jellegű volt, hogy azonnali orvosi beavat­kozással sem lehetett volna megmenteni az életét. Spák János, mint letartóz­tatása után vallotta, azért hagyta el a helyszínt, mert attól félt, hogy az italbolt fel­háborodott vendégei meglin­cselik. Egyébként sem gon­dolt arra, hogy a pofonnak ilyen tragikus következmé­nyei lesznek. Hazatérve átöl­tözött és munkába akart men­ni. Korábban magántaxis volt, de a gépkocsija egy ka­rambolnál totálkáros lett. így jelenleg takarítóként dolgo- zikv ’ ............ ~r — Útközben láttam a biszt­ró vezetőjének a kocsiját — mondotta —, és azt is észre­vettem, hogy keresnek vala­kit. Megkérdeztem, hogy kit keresnek. Mondták, hogy en­gem, mert meghalt az a srác, akit megütöttem. Kijelentet­balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe ju­tott.” Ezt a rendelkezést a Büntető Törvénykönyv is megerősíti olyan módon, hogy kimondja: aki a segítségnyúj­tást elmulasztja, vétséget kö­vet el és szabadságvesztéssel büntetendő. A gyógyító-megelőző ellátás keretében az orvosi vizsgála­tot és kezelést — ha jogsza­bály másként nem rendelke­zik — az ellátásra illetékes egészségügyi intézményben le­het igénybe venni. Az egész­ségügyi törvény egyik végre­hajtási rendeleté intézkedik arról, hogy az egyes minisz­tériumok felügyelete alá tar­tozó egészségügyi szolgálat (szervezet) lássa el azoknak az állampolgároknak az egész­ségügyi szolgáltatását, akik oda tartoznak (pl. Közlekedé­si Minisztérium, Belügymi­nisztérium stb. felügyelete alá tartozó dolgozók és családtag­jaik.) A beteget (pácienst) kór­házba kell beutalni, ha kor­szerű vizsgálata vagy gyógy­kezelése csak ott biztosítható. A beutaláshoz a betegnek hoz­zá kell járulnia. A hozzájáru­lást megoldottnak kell tekin­teni, ha a kórházba történő elhelyezés ellen a beteg nem tett észrevételt. Ez az előbb már tárgyalt „ráutaló maga­tartás” egyike, amelyet a tör­vény külön is megjelöl. Ilyen megszorítás nélkül esetleg szó­beli vagy írásbeli hozzájáru­lásra lehetne gondolni, de — ismételve hangsúlyozzuk — ha a jogszabályok erről külön nem szólnak, akkor is kell minden orvosi beavatkozás­hoz, vagy intézkedéshez (a tem, hogy természetesen visz- szamegyek a bisztróba. Akkor már a rendőrök is ott voltak, és rám tették a bilincset. Annyi minden összejött most nekem! A bisztróban egy lányra vártam, aki az orvosi rendelőbe ment, hogy meg­tudja, terhes-e vagy sem. Amikor én azt a pofont ad­tam, semmire sem gondol­tam. csak éppen elindult a kezem. Nem hittem volna, hogy emiatt meghal egy em­ber. Az italozó házaspár A másik történet színhelye Dunavarsány. Ebben a köz­ségben élt a feleségével a 39 éves Miknik József, aki már háromszor volt büntetve. Mindketten nagyon sokat ita­loztak. A férfi alkalmi mun­kásként dolgozott, az asszony pedig rokkantnyugdíjas volt. A szomszédok tanúvallomá­sa szerint gyakori volt köztük a verekedés és a veszekedés. Múlt év november 2-án az asszony reggel a temetőbe ment, de csak este 8 óra táj­ban tért haza. Ekkor hango­san veszekedni, majd vere­kedni kezdtek. Miknik József a vaskapunak lökte a felesé­gét, majd a betonjárdára ta­szította úgy, hogy összeesett. A már eszméletlen állapot­ban lévő asszonyt bevonszolta a házba. Vallomása szerint az ágyra fektette, de amikor felesége magához tért, újra verekedni kezdtek. Többször arcul ütötte a nőt, úgy, hogy a forró kályhára zuhant, majd végül, mikor ismét el­vesztette az eszméletét, az ágyra fektette. Nem hívott orvost a sé­rülthöz, aki egyre rosszabb állapotba került, majd más­nap belehalt sérüléseibe. Mik­nik József ezután újabb adag pálinkát ivott, majd átment a szomszédba és bejelentette: a Klári meghalt! Tegnap egy kicsit összeverekedtünk vala­min ... A szomszédok érte­sítették a mentőket és a rendőröket. Mindkét bűnügyet rövide­sen tárgyalja a Pest Megyei Bíróság. kórházba utalás ilyen) hozzá­járulás. Kivétel, ha a beteg kiskorú vagy cselekvőképte­len, illetve közvetlen életve­szély áll fenn. Az utóbbi eset­ben a beteg hozzátartozójának a kötelessége a kórházba ju­tást elősegíteni. Az orvos gyógyító-megelőző tevékenységének szabályai az egészségügyi jog legbonyolul­tabb és legtöbbet vitatott sza­bályai. Az egészségügyi törvény elő­írja: „A gyógyító-megelőző te­vékenység körében az orvosi vizsgálatnak a beteg minden panaszára és a vizsgálat so­rán észlelt minden kóros tü­netére ki kell terjednie.” Az orvosi vizsgálat körébe tarto­zik a beteg szükség szerinti személyes vizsgálata, ennek keretében a részletes kikérde­zése (meghallgatása) panaszai­ról, a kórelőzményekről (ko­rábbi orvosi vizsgálatok, ke­zelések, beavatkozások stb) és a tünetekről. Ha a beteg nyi­latkozni nem tud, azt a sze­mélyt kell kikérdezni, aki ál­lapotáról feltehetőleg felvilá­gosítást tud adni. „A beteget az adott lehető­ségek között az orvostudo­mány mindenkori állásának, a beteg egyéni adottságainak, valamint betegsége szakának megfelelő gyógykezelésben kell részesíteni." Az orvosi gyógykezelés körébe tartozik a szükséges gyógyszerek, gyó­gyászati segédeszl*3zök rende­lése, alkalmazása, a gyógymó­dok, gyógy el járások alkalma­zása, azok ellenőrzése, vala­mint a beteg felvilágosítása a gyógyszerek, gyógyító eszkö­zök helyes használatáról, a gyógyeljárások helyes alkal­mazásáról, az egészség vissza­nyeréséhez szükséges élet­rendről és egyéb feltételekről, következményekről, teendők­ről és a beteg meggyőzése e tevékenység eredményessé­géről. NAP RENDELETE! Gál Judit Gyógyító-megelőző ellátás Tévhitek a maxima lizmusról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom