Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
4 1988. JANUAR 13., SZERDA Szigethafmon rendelőbe megy az egészséges Nemcsak nagyobb, korszerűbb is Milyen lesz az idei bor? Testi-lelki nyavalyák ellen Orvoshoz menni soha nem öröm. Ennek ellenére majdnem bizonyos, hogy a szigethalmiak ezekben a napokban szívesebben keresik íel a rendelőt, sőt még olyanok is arra veszik útjukat, akik nem betegek. Az elmúlt év utolsó munkanapján avatták íel ugyanis a településen az új egészségházat, s januártól a jól felszerelt, korszerű és tágas helyen várta a betegeket a négy körzeti orvos, két fogorvos és a gyermek- gyógyászok. Párhuzamos beruházások Lapunk szinte az alapok lerakásától figyelemmel kísérte a létesítmény építését, elsősorban azért, mert annak idején, 1983-ban tanácsi beruházásban és kivitelezésben, afféle nagyközségi kalákában szerették volna tető alá hozni ezt a nagy épületet. A lelkesedéssel nem is voit baj, hiszen rövid idő alatt több mint százhatvanezer forint, önkéntes községfejlesztési hozzájárulás gyűlt össze a lakosságtól, s a teho-bevétel nagy részét is e célra fordították. Később mégis kivitelező vállalatnak adták át a munkát, amelyet elsősorban pénzügyi nehézségek lassítottak. — Tudni keil, hogy az egészségház építése mellett még egy új létesítmény készül Szigethalmon — mondja Németh Gábor tanácselnök. — Az úgynevezett Marlin-telepi iskola, amelyre, akárcsak a tágasabb egészségügyi létesítményre, égetően szüksége van a településnek. Ennek költségvetése azonban meghaladja a het- venmiliió forintot. Ezért tartott ilyen hosszú ideig az egészségház építésé. Annak idején arról is beszámoltunk, hogy az épület egy része leomlott. A vizsgálat megállapította, hogy a rosszul elvégzett téliesítés következtében a gázszilikát falazat nedvesedéit, majd fagyott meg, s ez okozta az omlást. A tanácsot ős erkölcsi káron túl idő- veszteség érte, hiszen emiatt csúszott az átadás. S ha a szigethalmi kiskereskedők nem határozzák el, hogy sportegyesületet alakítanak, talán ma sem lenne kész az új egészségház. Építette: a sportkör — Itt álltunk tavaly egy félkész létesítménnyel, kivitelező nélkül. Olyan céget szerettünk volna megbízni, amely szívén viseli a munkát, erre a helybeli építő a legalkalmasabb. Ilyet viszont nem találtunk — magyarázza az elnök. — Éppen ebben az időben a Szigethalmi Kiskereskedők Munkás Sportköre olyan tevékenységet keresett, aminek nyereségéből képes fenntartani a sportkört, amely egyébként az egész település tömegsportjának szervezését felvállalta. Igv jött az ötlet, s alakítottak kisiparosokból épitő- brigádot. Megyei segítséggel az új egészségház nem csak szebb és tágasabb, de lényegesen korszerűbb is, mint a régi. Több mint hatszázezer forintot kaptak berendezési tárgyakra, műszerekre. S az Egészségügyi Minisztérium segítségével olcsón jutottak leselejtezett, de még jó állapotban lévő bútorokhoz, eszközökhöz kórházak készleteiből. — Ez évtől lehetőséget kaptunk laboratórium és fizikoterápia kialakítására is. Ezek már hamarosan meg is kezdik a munkát, s akkor érezhetően csökken e területeken a szakorvosi rendelő zsúfoltsága is. Tíz kilométer járda Amikor sár vari, akkor látni csak igazán, hány utcában hiányzik a járda. Bizony sok helyen kell balettező léptekkel pipiskédül, oldalazni, hogy valahogy kikerülje a járókelő a tócsákat, a bokáig érő híg latyakot. Ezen a téren még igen sok a tennivaló. Tudják ezt a tanácsnál is, és a helyszínre szállított sóderrel, cementtel segítik a járdaépítést. A többi az ott lakók dolga. A tanácstagok, az utcabizottságok szervezik meg a munkát. Ezzel a módszerrel 1987-ben tíz kilométernyi járdával gyarapodott Cegléd, s ez négymillió forint értékű társadalmi munkát takar. A tanácsháza szomszédságában, a régi rendelőb n, aligha gondolhattak az orvosok a megelőző munkára, ismeret- terjesztő előadásokra, egészségmegőrző felvilágosító, propagandamunkára. Az új környezetben erre is mód és hely lesz. — Hogyan hasznosítják a régi rendelő épületét? — Ezzel kapcsolatban az a legnagyobb gondunk, hogy milyen célra is adjuk, hiszen szűkös körülmények között dolgozik a körzeti rendőr, áldatlan helyen végzi munkáját a ga- mesz és régen kinőtte a tanácsházát az apparátus is. Utazgatás eßen Az új létesítmény intézményi rendszerben dolgozik, vagyis az orvosok közül bíznak meg valakit a vezetői teendőkkel. így a szakmai irányítás gondjának nagyrésze lekerül a tanács válláról. Ma még találni üres helyiségeket a szép épületben, de mint hallottuk, nem sokáig; továbbfejlesztik az EKG-vizsgálatot és szeretnének kialakítani egy kisegítő gyógyszertárat, hogy legalább a leggyakrabban használt gyári készítményekért ne kelljen a betegeknek a gyártelepre buszozni. Egyébként is az a legfontosabb szempont az egész létesítmény kialakításában, üzemeltetésében, hogy minél több ellátást, vizsgálatot, szolgáltatást helyben kapjanak meg a betegek. Az ehhez hasonló, elhúzódó beruházásokat rendszerint csendben, nagyobb hírverés nélkül szokták átadni. A szigethalmi rendelő esetében ez mégis hiba, hiányérzetet okozó döntés lett volna. Mert igaz ugyan, hogy a tervezett nyolcmillióval szemben húszba került a szigethalmi egészségház, ám az eredeti költség- vetés — divat volt ez még néhány esztendeje — finoman szólva is, igen csak alultervezett volt. Nemcsak a tanácsi vezetés változott az eltelt évek alatt a településen, de gyökeresen átalakultak a gazdálkodás elvei, lehetőségei is. Ám mit sem csökkent az emberek társadalmimunka-kedve, bizonyítja ezt, hogy több mint egymillió forinttal csökkenti a végszámlát a lakosság és a helyi gazdálkodók dolgozói által végzett társadalmi munka. Móza Katalin A hónap legjobb dolgozója A vágyak és a lehetőségek A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán. 1984. március 10-én elfogadott javaslat alapján a munkaver- seny-mozgalom fellendítése, az egyéni teljesítmények elismerése érdekében „A Hónap Legjobb Dolgozója" cím adományozását javasolták a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. A cím viselésére alkalmas személyről — gyáranként 1—1 dolgozóról — a gyári faliújság fényképet közöl, munkája eredményét termelési tanácskozáson ismertetik. oklevelet és 1000 forint pénzjutalmat kap. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárában a tavalyi év utolsó fénvképe. amely a gyár udvarán elhelyezett faliújságon látható volt, Marosszéky Zoltán- nét. ábrázolja, aki a termelési osztály fonaicsoportjának adminisztrátora. Kérésünkre érkezik a szak- szervezeti irodába, ahol a többiek éppen nagy munkában vannak, a vállalat tavalyi szociálpolitikai munkáját értékelik. — Meglepőnek és hihetetlennek találtam, mikor megtudtam. hogy én leszek a hónap kiváló dolgozója — mondja a fiatalasszony. — Nem csináltam semmi különöset, csak dolgoztam, végeztem a munkámat. Huszonkét évvel ezelőtt szövőnőként kezdtem itt a gyárban, kilenc évig álltam a gép mellett. Szolnok megyében Cserkesző- lőn születtem. Arra nem nagyon volt munkalehetőség, és elindultam a nagyvilágba. Itt kötöttem ki Budakalászon. Albérlet. három műszak a gép mellett, szóval nagyon nehéz időszak volt egy fiatal lánynak. Aztán rádión megismerkedtem a férjemmel és tovább albérleteztünfc, de már együtt. Rádión...? — Itt a gyárban működött egy amatőr rádiós klub, és valahogy bekeveredtem közéjük. Akkor ő még a százhalombattai erőműben dolgozott és a hangommal ismerkedett meg először. Aztán látni akarta a hang gazdáiét, és házasság lett belőle. Neki iobban tetszett ez a pomázi dombos-hegyes vidék. ezért itt folytattuk közös albérletezésünket. Néhány év elteltével aztán sikerült egy olcsó telekhez jutnunk. Ennek már tizenöt éve. és mondhatom. azóta szinte egyfolytában építkezünk. Csöppnyi spórolt pénzzel indultunk, hozzá vállalati kölcsön innen és a férjem munkahelyétől is, s ahogy kerestük a pénzt, apránként mind beleöltük az építkezésbe. A rokonságból kiszakadva, teljesen magunkra utalva, családi háttér nélkül kezdtünk. Jóformán a férjemmel ketten építettük fel a házait. Csak a falakat húzták föl mesteremberek. Végül is tizenöt év munkája nyomán most úgy- ahogy elkészült a három szoba összkomfort, s már csak havi 860 forint vállalati kölcsön a fizetnivalónk. Közben persze már az albérletben jöttek egymás után a gyerekek, a két lány. Most már megnőttek ők is. Egyikük 15 éves és a szentendrei szakmunkásképzőbe jár, szabás-varrást tanul. A kisebbik még hetedikes, 6 majd óvónő szeretne lenni. — Hogy voltunk-e nyaralni ...? Nem, illetve egyszer, Bár az nem is nyaralás volt, inkább egy utazás. Férjem nagyszülei még Erdélyben éltek. Fölkerestük az egykori szülői házat. Persze ezt az elhatározást viták, veszekedések előzték meg. mert én nem nagyon akartam. Mint említettem, építkeztünk és annyira kellett minden fillér. Végül is elmentünk a gyerekekkel együtt és nem bántuk meg. — Vállalati beutalóval voltak-e valahol? — Mindig akad valamilyen állat a háznál, azok miatt nem lehet elmenni. Kell a konyhára a hús, nyulat, baromfit tartunk többnyire. — A házasságuk nem romlott meg a sok gürcölés közben? — Nem. Es csodálkozom is A nóta szerint: jő bor, jó egészség. Hát ez szerintem annyiban lehet igaz, hogy csak az egészséges ember ihat jó bort. Vagyis akkor maradhat hosszú távon egészséges az ember, ha valóban jó bort, de azt is csak mértékkel iszik. Hogy milyen manapság a „mérték”? Ügy szokták mondani, hogy embere válogatja. Gyanítom, hogy a mérték, a napi fogyasztást figyelembe véve, közelebb van a literekhez, mint a decikhez. Mert ha a hazánkban eluralkodott ivá- si szokásokat vizsgál gátjuk, könnyen kiderülhet, hogy inkább vedelési szokásokról beszélhetünk. Ennek bizony megmondhatói az egészségügy, a gyámügy és számos társadalmi szervezet dolgozói, önkéntes aktívái. Mintha teljesen elfelejtődött volna a bor eredeti szerepe. A patika szó a görög apó- tékából származik, ami viszont borraktárt jelent. Századokon át a bor volt a legfőbb orvosság. így volt ez nemcsak a salemói iskola idején, hanem például Erdélyben jóval később is. Apafiné Bornemissza Anna kéziratos szakácskönyvében egy füzet- nyi Kultsár mesterség című adalékot találunk, amely „ritka és drága tracta”-ként másolatokban forgott közkézen. E könyvecske végtelenül érdekes és műve'.ődéstörténeti- leg értékes borászati utasításokat tartalmaz, de számos gyógy bor receptjét és azok orvosi javallatát is leírja. Nadányi Lajos Kerti dolgok című fordítását (1669) hasonló függelékkel látta el és Pápai Páriz Ferenc nagy jelentőségű Pax Corporis-a nagyjából ugyancsak az említett írásokban szereplő gyógybo- rokat sorolja fel. Eszerint létezték ürmös, zsályüs, rozma- ringos, éuphrasiás, székfüves, és egyéb, borok, amikkel .gyógyították a különböző lelki és testi nyavalyákat. Ezek után talán érthető, hogy napjaink borisszái miért nyúlnak olyan gyakran a „gyógyvinkós” flaska után. Félreértették a dolgot ezek az emberek — már ha egyáltalán ismerik a bor történetét —, mert napjaink kommersz boraival nem tehet meggyógyítani a testi-lelki nyavalyákat. A bornak, ha valóban jó, egészen más a szeMarosszéky Zoltánná a „hónap legjobb dolgozója” azon, hogy az emberek, amikor végre már könnyebb volna az életük, fogják magukat és elválnak. Jó, rendben van, az otthonteremtés, a család- alapítás sok lemondással jár, de a vágyakat a lehetőségekhez kell igazítani. — Tervek...? — Egészség legyen, s a gyerekeknek szakma a kezében A munkámban ...? Most a fonalkészleteket tartom nyilván könyvelem ki- és beérkezésüket, vezetem az üzemek fonal- ellátását. Nekem az adminisztrációt a mindennapi gyakorlatban kellett megtanulnom, amikor lehetőségem lett volna rá, hogy tanuljak, építkeztünk és jöttek a gyerekek. Szeretném iobban megtanulni azt a munkát, amit most csinálok. A. P. Érik a bor (A szerző felvétele) repe, s fogyasztása is mintha kicsit másféle lett volna eleink idején... Mert az igazán értő emberek szerint a borivás mindenkori aranyszabálya a mértékletesség. Ennek betartását a bor szépsége, esztétikai értéke is megkönnyíti. A bort csupán kortyolgatni, ízlelgetni szabad. Aki rájön annak a nemesebb élvezetnek a nyitjára, amit a bor lassú ízlelgetése szerez, az képtelen lesz azt egyből felhajtani, mint ahogy szentségtörésnek véli majd a nemes bor vizezését. Hát ez volt eleink felfogása a borról és fogyasztásáról. Ugye, jó volna visszatéríteni az embereket az ilyen régi szokásokhoz? De van-e ahhoz elég jó bor hazánkban, vagy akár a Mi szűkebb pátriánkban? A kérdést az egyik legilletékesebb szakembernek tettük fel. A Promontor-Vin Borgazdasági Vállalat nagy- kátai kirendeltség- és pincészetvezetője igyekezett a kérdést megválaszolni. A pincészet bort, üdítőket, pezsgőt és vermutot forgalmaz. A bornak 80 százalékát, az üdítőket teljes egészében Nagykátán állítják elő, de társvállalatok badacsonyi, villányi, mecseki és egri borait is forgalmazzák. A vállalatnak a nagykátaihoz hasonlóan kereskedelmi tevékenységet is folytató üzeme van Budafok-Hároson, Vácott, Szentendrén, Dunaharaszti- ban, Esztergomban és Jászberényben. A tápiószelei pincészetben a szőlő feldolgozása és kezelése mellett, a háromnyakú Trión, a Márka vermutok — utóbbiak többszörösen aranyérmes vásárdíjasok — és a Jubileum konyak kézi palackozásával is foglalkoznak. — A jó bor alapanyaga, ugye, a jó szőlőtermés. De van-e elég és jó szőlő? —kérdeztük a pincészet vezetőjétől. — Tudni kell, hogy a felvásárlási területünket az utóbbi években óriási fagykárok érték. Ezért is igen nagy területeken kellett kivágni a szőlősöket. S mert a környező gazdaságoknak nem volt elég pénzük az újratelepítéshez, meg kell elégednünk a kisüzemek, egyéni és háztáji termelők jóval kevesebb szőlőjével. Egyetlen nagyobb partnerünk maradt meg. a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet. A felvásárlás mennyiségi mutatói is bizonyítják a rohamos terméscsökkenést. Mert amíg az 1984-es, legnagyobb fagykárok előtt 20—22 ezer, olykor 25 ezer mázsa szőlőt vettünk át a termelőktől, 84- ben már csak 3 ezer 136 mázsát. A következő évben ezer 800 mázsát, nyolcvanhatban 2 ezer 927 mázsát vásároltunk fel. Az idén az a mennyiség 8 és fél ezer mázsára nőtt, de a bolgár importtal együtt. A behozatalra hosszú ideje nem volt példa, ami a helyzetünket is jól szemlélteti. — Hányféle termékük van, milyen mennyiségben, minőségben? — Kilencfajta asztali borunk van, hatféle minőségi, utóbbiak 7 decís üvegekben kerülnek forgalomba. Ezek félédes és félszáraz homoki jellegű borok, s a társvállalatokéval együtt 12 ezer hektót értékesítünk évente, s ugyanannyi üdítőt is. Érdekesség, hogy mostanában a fehér bor fogy jobban, míg a korábbi években, a Coca-Cola-láz idején a vörös volt divatban. — Mit tehet a pincészet a bor minőségének megőrzése vagy akár javítása érdekében? — Rákényszerültünk például arra, hogy Mi irányítsuk a területünkön a szüretet. Ugyanis annyira elharapózott a korai szüret, hogy az minőség- romláshoz vezetett. Ezért a nagykátai tanács egyetértésével szabad csak megkezdeni a szüretet a nagyüzemekben és az egyéni termelőknél, hogy' csak teljesen érett szőlőt szállíthassanak a partnereink. Az idén a szintén nem túl jó terméseredmények ellenére kaptunk olyan szőlőt is az egyik közös gazdaságból, aminek a cukorfoka 18—20 volt. Ebből már lehet jo bort csinálni. A többi felvásárolt szőlő átlagos cukorfoka az idén 15,6 volt — válaszolt sorban a kérdésekre Hegedűs Ferenc. Tehát ez a „borkép”, vagy „borhelyzet”, amit a környékben elterjedt bögrecsárdák alaposan lerontanak az olcsó vinkókkal, s jelentős anyagi veszteséget okoznak a pincészetnek. S hogy mekkora kárt okoznak a rossz borok a szervezetben, arról bizony sokat mesélhetnének az egészségügy dolgozói. Aszódi László Antal Kisebb-nagyobb hullámzásokkal Rekordszámú szabadalom Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Találmányi Hivatal: össszesen 6200 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, 10 százalékkal többet, mint a megelőző évben Az önálló magyar szabadalmi rendszer 1895-ben jött létre; az első években körülbelül háromezer találmányt jelentettek be, azóta — a mindenkori gazdasági környezettel összefüggésben kisebb-nagyobb hullámzásokkal — megkétszereződött ez a szám. A mostanit megelőző legsikeresebb év 1913 volt, amikor kiugróan sok, 5686 szabadalmi bejelentést tettek. A tavalyi rekord elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepette — a Találmányi Hivatal és más állami, illetve társadalmi szervek, elsősorban szakszervezetek, az MTES1 a KISZ a korábbinál hatékt nyabb kezdeményezésekki igyekeznek fellendíteni a fe találói tevékenységet. Létn jött az országos újítási ada' bank. megalakult az újítá, szakértői testület, szélesedé a találmányi tanfolyamo rendszere. Számos nemzetkí zi és hazai kiállítást, vei senyt, pályázatot szervezte! illetve anyagilag támogatta] Az adatokból kitűnik, hog a hazai szabadalmi bejeier tések száma dinamikusabba növekedett, mint a Magva: országon bejelentett külfö; dieké: míg 1986-ban 50.9, ári dig tavaly már 52,1 százalék kai részesedtek a szabadalnr bejelentések között a magva eredetűek. A részarány-növe kedés egyértelműen a magán feltalálók aktivitásának tu lajdonítható.
