Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

MW _ _ , _ mm, I rim /// 1981. DECEMBER 31.; CSÜTÖRTÖK " MI TÖRTÉNT? - MI TÖRTÉNT? - Ml TÖRTÉNT? M iről írtunk 1987-ben? Természetesen igyekeztünk tükrözni mindazt, ami körülöttünk a világban, az országban, de mindenekelőtt Pest megyében történt. Írtunk jelentős politikai, gazdasági és kulturális eseményekről, eredményekről. De nem hallgattuk el a hibákat, a hiányosságokat sem. Megkíséreltük érzékel­tetni azokat a folyamatokat, amelyek ezt az útkereső időszakot leginkább jellemzik. A Pest Megyei Hírlap 1987-es számait lapozgatva bi­zony nem volt könnyű eldönteni, melyik hónapból mit válasszunk ebbe a kis visszapillantó összeállításba. Szin­te mindennap találtunk olyan cikket, ami fontos, éle­tünket döntően befolyásoló eseményről tudósít, vagy olyan jelenséget — példaként állíthatót vagy éppen el­ítélendőt — mutat be, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül. Ezek között az írások között tallóztunk, fölidézve, hogy az év egy-egy hónapjában mi történt — miről ír­tunk? Január Többször foglalkoztunk la­punkban azzal, hogy Zsámbok lakossága népszavazáson úgy döntött, kiválnak a Valkói Nagyközségi Tanácsból. Az alakuló tanácsülést ja­nuár első napjaiban tartották meg Zsámbokon. A 21 tagú testület Holló Ilonát válasz­totta meg elnöknek. Az alakuló tanácsülésen Ró­nai Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője a kö­vetkezőket mondta: „A megye vezetése végig figyelemmel kísérte az itt folyó munkát és édes gyermekének tekintette Zsámbokot. Igaz, elkövettünk néhány esetben — különböző szinteken — olyan dolgokat, amelyeket később revideálni kellett. Azt hiszem, ezt köl­csönösen megtettük, megértet­tük, hogy váltásra van szük­ség és támogattuk is.” szerűtlen berendezéseket és technikát erőltetünk a gazda­ságra, ennek súlyos következ­ményei lesznek. Ugyanakkor saját gépiparunk struktúráját és minőségi színvonalát is a jelenlegi szinten tartósítjuk. ... a vállalati mozgástér bővítésére szükséges olyan automatizmusokat működtet­ni, amelyek lehetővé teszik a többleterőforrások legcél­szerűbb felhasználását. Elen­gedhetetlen továbbá a költség­Magasépítő Vállalat ügyé­vel, míg a dossziét becsuk­hattuk, de le nem zárhattuk, hiszen: „Hírt kell majd még adnunk a közvéleményneK ar­ról, milyen felelősséget állapít meg a rendőrség, ügyészség, bíróság .. „Ez azonban a dolgoknak csak az egyik fele. A másik oldal éppolyan súlyos: szánt- szándékkal vezették félre sa­ját dolgozóikat, irányítóikat — mindenkit. A számok mani­pulálása pedig következmé­nyekkel jár. S hogy milyen­nel, szeretnénk, ha mielőbb ki­derülne. Mert az lesz a leg­főbb tanulság mindenki szá­mára, hogy egyetlen ember sem lehet büntetlenül társ az ilyen ügyeskedésben, a becs­telenek pedig nem úszhatják meg annyival, hogy az Építő­ipari Beruházási Vállalat fel­számolja kétes emléküket.” nak bizonyult egy helyi kezde­ményezés iránt. Mindez élesz­tője lehet a fotóművészet mél­tó megbecsülésének.” Június Május „Ide ötven kép kell — mond­ta André Kertész, amikor meg­mutatták neki a szigetbecsei házat. E rövid kijelentés bele­egyezés és ígéret volt egyben. Február Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke la­punknak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy 1987 kulcséi) lesz a magyar gazda­ság fejlődésében. „Az idei népgazdasági terv például több feszültséget tar­talmaz. S ezek, a tapasztala­taink szerint, az év folyamán nemhogy oldódnának, hanem szinte törvényszerűen erősöd­nek. ... ha az importkeretek ki­töltése érdekében támogatá­sokkal, kedvezményekkel kor­Országos visszhangot keltett a Dunakanyar egyik legmaga­sabb csúcsára, a Prédikáló­székre építendő víztározó ter­ve. Az aggodalmaknak lapunk elsőként adott hangot, s né­mi kis részünk nekünk is le­het benne, hogy a terv le­került a napirendről. „... nemcsak személyes él­mények vezérlik azokat, akik nem fogadták örömmel a hírt,' hogy a Prédikálószékre szi­vattyús tározó építését terve­zik. A környék szerelmesei persze a Dunakanyar kedvelt csúcsán még egy harangláb felállítását is tájrombolásként értékelnék, hát még egy ilyen riasztó nevű, semmi jót nem ígérő ipari létesítményét. A pénzszűke persze nyomós érv. De ha kevés van, még nagyobb felelősséggel kell a döntéseket előkészíteni, hogy ne kelljen néhány év, vagy évtized múlva megbánni ... Nemzeti vagyonunk, amúgy is csökkenőben lévő szépséges környezetünk nem mérhető az áram értékével vagy egy tár­ca számítási egyenlegével” egyik alvállalkozójának, az Universale—Bau-nak leány­vállalata, a Brandner speciális kotróhajói és modern munka­gépei már tegnapelőtt éjszaka megérkeztek a munkaterület­re. Rajtuk kívül, több osztrák vállalat mellett, mintegy más­fél millió schilling értékben hazai vállalkozók is részt vesz­nek a kivitelezésben. Néhány napja írták alá azt a szerző­dést, amelynek értelmében 500 millió schillingért a Ganz- MÁVAG és a Ganz Villamos- sági Művek egyebek között acélszerkezeteket és villamos- sági berendezéseket szállít. ——‘ A kotrás még ezen a héten N(W£niS''Pir megkezdődik. A tervek szerint ”U*C,‘IUCI 1991 végén megnyitják a hajó­zsilipet, az első turbina pedig 1992 áprilisában kezdi meg az energiatermelést.” gyártott úgynevezett acél őr­falat ráhelyezték a mederbe már korábban beágyazott vas­beton pilléralaptestre. A mun­kálatok során a Clark Adóm­ról elnevezett 120 tonnás úszó­daru teljes, teherbírására szük­ség volt, s lézeres mérőmű­szereket is alkalmaztak. Az őrfalból majd kiszivattyúzzák a vizet, s így zavartalanul dol­gozhatnak a tartócölöpök be­állításán. A befejezés után az egész acélszerkezetet a követ­kező pillér építésénél ismét fölhasználhatják.” Szeptember Július Munkában az MO-ás autópálya hídjának építői vetési kiadások érdemi csök­kentése és az igazgatás költ­ségeinek visszafogása. Március Rossz híre kelt a váci Sző- nyi Tibor Kórház szülészeti nőgyógyászati osztályának, s ezzel az egész intézménynek. Kollégánk utána járt a híresz­teléseknek. „Cáfolhatatlan tény: való­ban meghalt tavaly március 3- án egy újszülött. Az édesanya szülés közben méhrepedést szenvedett. Rendőrségi vizsgá­lat követte ezt..., majd az el­járást beszüntették. Ennek in­doklásában ez áll: Bizonyos­sággal nem állítható, hogy az újszülött halálát orvosi gon­datlanság, mulasztás okozta. Am arra is fény derült, hogy a szülés módjáról döntő or­vos a diagnózisnál téve­dett .. A megyei főorvos véle­ményéből: „Ügy gondolom, a kórházi osztály iránti bizal­matlanság miatt ezek az ese­tek a város közvéleményében sokkal nagyobb port vertek fel, mint amennyire szakmai­lag indokolt. Az, hogy így történhetett, az betudható az együttműködni nem tudó orvo­sok emberi hibáinak is, sőt, elsősorban azoknak.” S három év elteltével meg­nyithatta kapuit a szigetbecsei André Kertész Múzeum.” „Hazánk első fotóművészeti állaindó múzeumát Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. E gyűjtemény megalá- pítása szép példája — mon­dotta —, hogy a világot meg­hódító nagy emberek nem feledkeznek meg indító él­ményeikről, szűkebb pátriá­jukról. Tanulságos az a nyi­tottság is, ahogy a helyi ve­zetők felismerték a lehető­séget, s az a lelkesedés, ami­vel ‘ megvalósították a szép tervet. S a magyar fotográfia történetében először a kul­turális irányítás is fogékony­A súlyos vízgondokkal küsz­ködő érdieknek szólt elsősor­ban az örömhír: „Befejeződött az a gyorsított ütemű mun­ka, amellyel lehetővé válik, hogy a Csepel-szigetről átveze­tett ivóvizet a még épülő fo­gadóállomás-komplexum el­készültéig a városi vezeték- rendszerbe juttathassák.” „A Duna alatt a múlt ősz­szel áthúzott vezetékről, cső­ről a csőre kötés kényszerű, gyors megoldás volt. A be­ruházás, a fogadóállomás épí­tése folytatódik oly módon, hogy teljes elkészülte után 1990-ben képes legyen az újabb tízezer köbméter, s ak­kor már összesen napi húsz­ezer köbméter, Csepelről ér­kező ivóvíz átvételére.” Pest megye általános isko­lái évtizedek óta pedagógus­hiánnyal küszködnek. Az EL­TE Tanárképző Főiskolájának új, gödöllői képzési helye ta­lán , nem megalapozatlan re­ményekre ad okot... „A távlati elképzelések sze­rint négy-hat esztendőn belül évfolyamonként száz-százötven pedagógusjelölt tanulhat majd Gödöllőn. A fejlesztési tervek variációi most készülnek, s a művelődési miniszter október­ben dönt arról, hogy melyiket találja megvalósításra alkal­masnak. Egyetemi városunk, Gödöllő tehát egy újabb felsőfokú ok­tatási intézménnyel gyarapo­dik, mely által még jobban ki­bontakozhat a település amúgy is méltán híres kulturális ar­culata, s Pest megyének is meglesz az esélye arra, hogy a kétezredik évre ne legyen képesítés nélküli tanár az is­kolákban.” A munkaerőhelyzetről, a várható kilátásokról többek között a következőket mond­ta lapunknak dr. Szabó Fe­renc, a megyei munkaerő­szolgálati iroda vezetője: „Tényleg nem lehet garantál­ni, hogy valamennyi munka- vállaló a lakóhelyén, vagy an­nak közelében keresse meg a kenyerét, és hogy azonnal másik munkaalkalmat talál. Kétségtelen, hogy Nagykáta környékén és az Ipoly völgyé­ben nem csökkennek majd a foglalkoztatási gondok. Ott is és .általában másutt is első­sorban a csökkent munka­képességűeknek, a nagycsalá­dos anyáknak, azaz azoknak támadhatnak nehézségeik, okik nem vállalkózhatnak naponta hosszabb utazásra. A nők, a gimnáziumot végzett lányok elhelyezkedése egyébként sem megy simán, . . . hisz sok ipa­ri bázis férfi munkaerőre épült.” December Október Augusztus Az ország legjelentősebb be­ruházása ezekben az években a bős—nagymarosi vízlépcső építése. „A mintegy hatmilliárd schillinges államközi megál­lapodás alapján az erőmű építésére az österreichische Donau Kraftwerke kapott megbízást. Az osztrák cég Az MO-ás autópálya a táv­latokban nemcsak a főváros közlekedését javítja majd, de tehermentesíti megyénk út­jait is. „Tegnap délelőtt körültekin­tő előkészítés után kezdték el MO-ás autópálya 770 méter hosszú Duna-hídja első tartó­pillérének építését Halásztelek határában. A nagy szakértel­met" igénylő művelet — amely­nek megtervezésével és a vég­rehajtás kidolgozásával a ki­vitelező Hídépítő Vállalat olyan felkészültségről tett tanúbizonyságot, hogy,az ele­gendő volt a világbanki ver­senytárgyalás megnyerésére is — két és fél óráig tartott. Ez­alatt a komlói üzemegységben Nemcsak kiemelkedő ese­ményekről, nyomasztó gon­dokról írtunk ebben az évben, hanem csendesen, de becsület­tel dolgozó emberekről is, ami­lyen például Kartal tanács­elnöke. „Figyelem ezt az embert, amint beszél: társadalmi munkákról, falugyűlésekről, minisztereknél és különböző főhivatalnokoknál tett deputá- ciókról, az ehhez a munkához elengedhetetlen kapcsolatok­ról. Értem, amit mond, meg hiszem is ..., de meg nem is­merhetem Sőregi Jánost, eh­hez _egy-két óra kevés. Való­színűleg jó elnök, gyarapodott a falu a keze alatt. Tekintélye is lehet, hiszen — amint mondja — többnyire elérte, amit akart, önelégültnek sem gondolhatom, mert arra a kérdésre, hogy szeretik-e a faluban, csak annyit felel: Még a legutóbbi választáson is én kaptam a legtöbb sza­vazatot a tanácstagok közül. Értsem, ahogy akarom!" w* Április Hét cikket tartalmazott a mi KKMV-dossziénk, ennyi írás­ban foglalkoztunk a Közép- A KKMV helrén tanárképző Magyarországi Közmű- és Osztrák kivitelezők építik a bős—nagymarosi erőművet. (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom