Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

L LŐ I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1987. DECEMBER 29.. KEDD Emberek a telepen A fölszámolás hosszú évtizedei Földértékelés Talajtérképezők A termőföldek minősége közötti különbségeket Ma­gyarországon majd* egy év­századon át az aranykorona- rendszerrel határozták meg. Ez a termőhelyi értékelés már elavult, nem tükrözi, nem tükrözheti a mai társadalmi- gazdasági viszonyokat. A Mi­nisztertanács új. korszerű földértékelési rendszer beve­zetéséről rendelkezett. A munka részét képezi a talaj - térképek felújítása. A Pest Megyei Földhivatal ebben az évben két új térségben indí­tott ilyen tevékenységet. Az egyik a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet területe, amely részben a Gödöllői- dombság homokszövetű, rozs­dabarna erdőtalajokkal borí­tott felszínén, részben a Tá- pió-vidék zömében csernozjom talajain termel. A növényvé­delmi és agrokémiai 'állomás talajtérképezői, a Galga völ­gyében folytatva a megkez­dett munkálatokat, átléptek a galgamácsai Galga-parti ösz- szefogás Termelőszövetkezet területére. Túrái énekes Maczkó Mária túrái népdal­énekest is láthatjuk ma este a Magyar Televízió második csatornáján. A 20 óra 50 perckor kezdődő Népzene ze­nekarra című műsorban a Csűrdöngölő együttes Kükül- lő vidéki táncokat ad elő. Vi­dékünk neves énekese velük együtt lép fel. A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 6 és 8 órakor. Született: Balog Eszter, Gö­döllő, Peres út 54.; Szabó And­rás Miklós, Szőlő utca 38.; Tóth Ingrid Bernadett, Stromfeld Aúrél sétány 6/A; Antal Ka­talin, Kandó Kálmán utca 49.; Halász Levente, Stromfeld Aurél sétány 6.; Kleinfeller László, Arany János utca 61.; Dobos Balázs Márton, János utca 21/A; Szörényi Tamás Ist­ván, Nyisztor György tér 4.; Tiszai Nóra, Kör utca 4.; Tu­ba Koppány, Nyisztor tér 8.; Barcza Enikő, Stromfeld Aurél sétány 5.; Merényi Zsolt, Szi­várvány utca 26.; Péter Gábor, János utca 18.; Szekeres Ist­ván, Isaszegi út 85.; Tóth Lász­ló Kálmán, Fenyvesi főút 36. Házasságot kötött: Hajdú At­tila és Gáspár Andrea Katalin, Molnár Dániel és Ruck Judit Veronika, Völgyi-Csik Sándor és Strinovich Edina, Számpor Pál és Kondella Erika, Gyenes Zoltán és Petrák Ágnes, Zsig- mond Attila és Kovács Ildikó, Galántai Zsolt és Kerek Ágnes, Csőke Ferenc és Taskovics Ág­nes, Dobosi Csaba Jenő és Nagy Gabriella Éva, Kanalas Sándor és Huszár Ilona, Bur­ján László és Medve Mária, Rózsa Gábor és Babar Anikó, Tamás István és Körösi Zsu­zsanna, Szabó István és Ju­hász Ida, Nagy Miklós és Mi- halcsik Anna Valéria, Jánvári Imre és Robb Edit, Heim Ká­roly és Frey Judit, Botka Jó­zsef és Bányánszki Ildikó. Elhunyt: Takács Józsefné Marton Mária, Gödöllő, János utca 24.; Bemer Antalné Ma- gosi Katalin, kastély; Katona Ferencné Angyal Erzsébet, Damjanich út 62.; Farkas Mi­hály, Táncsics Mihály út 34.; Aszódi Sándor, Csokonay utca 4/A; Vozár Mihály, Ságvári Endre utca 6.; Gonda Sándor- né Aranyi Eszter, Dózsa György út 1—3.; Berki Ernőné Oláh Ilona, Attila utca 8.; Nagypál Lajosné Farkas Er­zsébet, Rózsa utca 2.; Sztre- hovszki Mihály, Kandó Kál­mán litca 24.; Gelybó-Pintér Józsefné Pintér Borbála, Esze Tamás utca 5.; Nagy Ferenc, Simon István utca 31.; Kurucz István, János utca 14.; Nagy Andrásné Stark Margit, Nyisz- tor György tér 11.; Várhegyi János, Munkácsy Mihály utca 2/A; Miksi Csaba, Szilhát ut­ca 21.; Nánási Imréné Máthé Lujza, kastély; Tóth Imre, Sza­badság út 217.; Lenkei Vilmos- né Pálos Ilona, Béke utca 12.; Patkó Jánosné Huszti Erzsé­bet, Stromfeld sétány 6/A; Ta­kács Ferenc, Illés István út #0.; Marosvölgyi László, Mun­A minap egy fiatalabb és egy idősebb nő állított meg a folyosón. A korosabb hátán tarisznyái éle. ő érdeklődött: tessék inár mondani, hol az a vereskereszt. Eligazítottam őket. Rövid idő múlva ismét összefutottunk. Hát ide is fö­löslegesen jöttünk, mondta az idősebb a fiatalabbnak. Ké­sőbb megkérdeztem a vörös­keresztes titkárt, mi járatban voltak. Isaszegről jöttek, vála­szolta, zsírt, szalonnát, hagy­mát kértek. Két asszony a hátrányos helyzetűnek mondottak közül, akik etnikai csoportot alkot­nak, évszázadok lemaradását kellene pótolniuk, beilleszked­ni a megállapodott társada­lomba. élni, mint a többiek, kulturáltan, hasznosan, értel­mesen. Amikor 1961-ben meg­született a politikai határozat, amely szerint folyamatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság többi részétől nem elkülönülten, állandó lakóhe­kácsy Mihály út 7.; Rácz Já­nos Mihályné Rácz Anna, Bla- háné út 2.; Pomázi Józsefné Kovács Margit, Fácán sor 16.; Hangay Sándorné Stadt Te­rézia, Forint utca 5.; Werkner László, Semmelweis utca 12.; Sosterics Matild, kastély; Gleichner Géza Ferenc, Dózsa György út 5—7.; Ocsovay György, Akácfa utca 5.; Nagy József, Hegy utca 34.; Terényi Józsefné Stáhly Mária Mag­dolna, János utca 7.; Maholá- nyi Ilona, Kossuth Lajos utca 8.; Pecsovszky László, Mosoly­gó Antal körút 1.; Turányik Lajos, Puskás Tivadar utca 7.; Pribil Dezsőné Vatzinger Ka­rolina, kastély; Hucskó János­né Laczkó Piroska, Kölcsey utca 21.; Petró Dezső József, Bajcsy-Zsilinszky utca 19.; Búzás István, Gábor Áron ut­ca 5.; Pólyák Lajos, Knézich Károly utca 2.; Gecsei János­né Kellinger Katalin, Szabad­ság út 121. Egyszer régen, amikor az autópálya nyomvonala még csak a mérnökök rajzlapjain volt feltüntetve, Mogyoród fe-. Iol gyalog bandukoltam Szá­déra. Közel a község névtáb­lájához szekérrel találkoztam. Két izmos négylábú ló húzta, bakján két erős férfiú ült. Egyikük leszólt bakja maga­sából : gyalogosan persze minden messze van. Manap­ság minden messze van gya­logosan, hiszen ha a busz­megállót nem a ház előtt ala­kítják ki, jönnek a tiltakozó levelek, mi dolog ez, a szo­cializmus jelen szakaszában métereket gyalogoljon a dol­gozó ... Az autó nélküli régi világ­ban mindenki tudott gyalo­golni. És akkor történtek még oly csodák, mint amilyent a Sej, Szada falu eszembe se volna című dalban megéne­keltek: Sej, amikor mentem Szada falu felé / Megnyílt az ég háromezer felé / ragyog­tak rám a csillagok / sej, megtudták, hogy szeretőm el­hagyott. Akkoriban sem tódul­tak a legények a faluba, csak ha ott lakott a baba: Sej, Szada falu eszembe se vol­na / ha a babám lakosa nem volna . . Cziberéné Szító Mária bő tizenkét esztendeje Szada fa­lunak lakosa, s azóta másra se tud gondolni, mint erre a szép fekvésű településre. Sok társával 1975 óta gyűjti a he­lyi népi hagyományokat. Amit lyen települjenek meg, alig-' hanem kevesen gondoltak ar­ra, hogy 1987-ben még nem leszünk túl a feladaton. A beszámoló szerint az el­telt időszakban jelentő? válto­zások történtek a szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telepek fölszámolásában. Az országban a statisztikai adatok szerint a cigány lakos­ság tizenegy százaléka él tele­pen. A mi körzetünkben az arány hét-nyolc százalék kö­zött mozog. A tanácsi szervek célja a feljődés további segí­tése, a teiepi körülmények új­ratermelődésének megakadá­lyozása. Mert ezek az emberek is, miként a többiek, állandó mozgásban vannak. Ha csak azokról lett i volna szó, akik 1961-ben Gödöllőn laktak, vagy a többi településen, már rég elfelejtették volna a dol­got. Csakhogy a kiköltözöttek helyébe állandóan érkeztek mások. A telepekről folyama­tosan költöztették ki az em­bereket, azok mégis állandóan tele voltak. Mit tehet a tanács? Lakást vásárol, építtet, bérlakást ad, építkezéshez kamatmentes kölcsönt, vissza nem téríten­dő támogatást. Időközben a la­kásépítésben megváltozott minden. Emelkednek a költsé­gek, növekszenek az ingatlan­árak, módosult a hitelrend­szer. A segítés ma sokkal ne­hezebb, mint volt akár néhány éve is. A legnehezebb az évszázados hagyományokat megtömi, más­fajta szokásokra, életvitelre késztetni embereket. Enélkül pedig keveset 'ér az új lakás, a telepek fölszámolása. A tes­tületi ülésen azt mondta az előterjesztő, felmérésük szerint nem elég a műszaki, gazdasá­gi feltételek megteremtése, a cigányságot következetes ne­veléssel, jó példák bemutatá­sával vezethetjük rá életmód­juk megváltoztatására. Ki neveljen, hol neveljen, ki mutasson példát, hol mutasson példát? Pedagógus ismerősöm húsz éve nevel, húsz éve mu­tat példát elkeserítő ered­ménytelenséggel. eddig összegyűjtöttek, azt ír­ták le a Sej, Szada falu... című néprajzi olvasókönyv­ben. A könyv tartalmaz: nép­rajzi, helytörténeti, történel­mi vonatkozású emlékeket és cikkeket, vőfélykönyvet, Pet­rák János-verseket, régebben és napjainkban készült fotó­kat. A szerkesztő, Szító Mária úgy véli: összegyűlt az anyag, mely nagyjából a századfor­dulóig nyúlik vissza, ezt ér­tékesnek tartjuk és főleg a szadai olvasóknak hasznos­nak. Nádaski László tanács­elnök: Ezt a könyvet a sza­da iák írták ... ajánlom azok­nak, akik szeretnének jobban betekinteni szűkeb. b hazánk életébe, s még inkább kötőd­ni ehhez a tájhoz. Figyelemre méltó, hogy a szerkesztő szerint mi nem ez a könyv: Az emlékanyag ugyan a néprajztudomány ál­tal is vizsgált terület, ez a könyv mégsem néprajzi mo­nográfia. Nem törekedett tel­jességre sem a hagyományok körét, sem azok mélységét il­letően. E takaros kis könyv szer­zői, összeállítói nem hiszik önmagukat kis történészeknek, kis íróknak, kis tudósoknak, Mérni mindenesetre köny- nyebb a lélekszámot, hol mennyien laknak, hánynak juttattak lakást, telket. A te­lepek állami lakásokban, illet­ve azok környékén jöttek lét­re. Az idén ismét fölszámol­tak egyet, öt családot helyez­tek el. Továbbra is gondot je­lent a Fenyvesi nagyúton lévő penzió, amelynek közelében élők panaszkodnak, nem tud­nak nyugodni, pihenni. A ta­nács szakigazgatási szerve azt mondja, fokozottan kell itt el­lenőrizni, s kiemelt feladat a környezet rendbetétele, a telep megszüntetése. Jövőre a Harmat utcában ti­zennégy tanácsi bérlakást kez­denek építeni, ezek kiutalásá­nál figyelemmel lesznek a fel­számolandó telepre. Továbbra is igyekeznek támogatni az építkezni szándékozókat, te­lekkel. kölcsönnel. A múlt év­ben hat család lakásügyét ol­dották meg, saját erőből négy fogott építkezéshez. Kerepestarcsán több mint százan élnek két telepen. Gondjuk, hogy több a telek- igénylő, . mint amennyi az ér­tékesíthető parcella. A másik: az elhelyezésre váró családok nem rendelkeznek a kölcsö­nök, támogatások igénybevéte­léhez szükséges feltételekkel. Nincs munkaviszonyuk. Péce- len a négyszázhetvenből száz­nyolcvan él telepen. Itt is épít­keznek magánerőből, tanácsi bérlakásba az elmúlt két év­ben hét család költözött. Dányban mindössze nyolcán élnek telepen a kétszázötven­ből. Ellenállásuk miatt nem sikerült szétköltöztetni őket, ezért a telep mellett alakítot­tak ki telkeket. Isaszegen ti­zenegy család lakik telepen. Itt is az a baj, hogy nincs megfelelő telek. Erdőkertesen négy telep van. Tavaly és az idén tizenegy család helyzetét rendezték. A jövőben a tanácsok vál­tozatlanul folytatni kívánják a telepek fölszámolását, noha ez most már a társadalmi, gaz­dasági nehézségek növekedése miatt sem lesz könnyű. hanem olyan embereknek, akik tudnak valamit, s ezt röviden, egyszerű szavakkal, érthetően, világosan elmond­ják. Volt Magyarországon egy híres irodalmi folyóirat, amelynek egyik szerkesztési elve így szólt: egy kitűnő könyv méltatására harminc gépelt sort szánunk. A hibá­sat,, problémásat, félresikerül­tét elemezzük, akár négyszer akkora terjedelemben. Az elvben az is benne foglalta­tik, hogy a kitűnően sikerült műről nincs mit írni. Hát nem? Látunk egy szép, jó alakú leányt. Mit mondunk? Semmit. Nézzük, gyönyörkö­dünk benne. A csúnyácskát? Elemezzük: ha nem volna olyan hosszú az orra, ha nem ülne olyan magasan a sze­me. ha volna dereka, egyál­talán, ha az az ötvenöt kiló arányosabban volna elosztva. Mert ez a fontos, a mérték és az arány. Ez a szadai olyan könyv, amelyről nem lehet sokat ír­ni. Jól szerkesztett, áttekint­hető, pontos és takaros. És egyszerű. Szerzői nem törték a fejüket holmi szerkezeten, struktúrán. Azt mondták, ve­gyük sorjába az évszakokat. «Anyakönyvi hírek» K. P. Sej, Szada falu... Jegyzetek egy könyvről Egy szakasz nyomás alatt Árokásás, csőfektetés. Ezek a közműépítés látványosabb mun­kálatai. De mit csinálnak ebben az árokban? Kerepestarcsán a gázvezeték-hálózat egyik szakaszát helyezik nyomás alá a Tigáz Palotai és Benke brigádjának dolgozói. (Balázs Gusztáv felvétele) Őszi mérleg az NB ll-ben Véget ért az 1987—88. évi röplabdabajnokság őszi idé­nye. Mint ismeretes, városun­kat a GSC női csapata képvi­seli az NB II középcsoport­jában. Az idei bajnokság nyitányá­ra az NB II-ben ötödik éve szereplő női gárda nem a leg­jobb előjelekkel készülődött. Átigazolás, illetve családi okok miatt, a tavalyi 5. helyezett csapat kezdő hatosából két já­tékos is hiányzott. Ugyanakkor új játékost nem sikerült iga­zolni, így a tavalyi gárda lét­számban megfogyatkozva, de annál nagyobb elszántsággal vágott neki az új bajnoki év­nek. Balszerencsére a középcso­port tavalyhoz képest erősö­dött, mert az elmúlt évi baj­nok nem tudott feljutni azNB I-be, ugyanakkor az NB I-ből kiesett Testnevelési Főiskola csapatát ide osztotta be a ver­senybíróság. Mindezek alapján a csapat edzője és játékosai a közép­mezőnyben való megkapasz­kodást tűzték ki célul. Az igen jól sikerült egyhe­tes székesfehérvári edzőtábo­rozás után a tatabányai, majd ezt követően a gödöllői tornán A tavasznál leírjuk a farsan­got, a böjti ételeket, a hús- vétot, a májfaállítást, né­hány gyermekjátékot. Nyár címszó alatt összefoglalták a házépítést, a menyecskesor­sot, a cseléd- és summáséle- tet, az aratást, a kenyérsü­tést, a búcsút, néhány gyer­mekjátékot. Ősszel szüret, ku­koricatörés, -fosztás, iskolá­zás, katonai sorozás, lakoda­lom. vőfélykönyv, gyerekjá­tékok. Télen söprűkötés, bet- lehemezés, pásztorvesszőzés, kántálás, gyermekjátékok. A végére hagytak egy kis hely- történetet, történeti áttekin­tést. . Ez a könyv is ékesen bizo­nyítja, hogy az egykori falu­ban lényegében azonos volt az élet. A sajátosságok a ben­ne lakó egyéniségek erejéből, eredetiségéből adódtak. Mun­kában, dalban, játékban egy­aránt: Akadtak ékesszólóak, akik hol mosolyt, hol köny- nyeket fakasztottak a lako­dalmi seregletből. jó hangú- ak, akik megénekelték az örömet és a bánatot, ügyesek, akik a kezükbe kerülő vesz- szőből, csuhából, kukorica­szárból, nádból játékokat ké­szítettek. Valamint olyanok, akik versezetékbe fűzték a szavakat, strófákban mond­ták el érzéseiket. Minderről szól a Sej, Szada falu .,. című néprajzi olvasó­könyv, amely az ünnepek elő­estéjén jelent meg. Kör Pál már kezdett kialakulni az új Összetételű kezdő csapat. Lányaink jó rajtot vettek a bajnokságban, mert első mér­kőzésükön biztosan verték 3-0 arányban Szigetszantmiklós csapatát, majd hatalmas küz­delemben 3-2-re győzték le a tavalyi 4. helyezett Tipográfia együttesét. Ezután Budaörsön vereséget szenvedtek, de azt követően sorozatban négyszer egymás után győztesen hagy­ták el a pályát. Sajnos ekkor egy sérüléshullám következett, melynek következményeként többször csak ifista játéko­sokkal kiegészítve tudott a csa­pat kiállni. Ez azt eredmé­nyezte, hogy az utolsó négy mérkőzést elvesztették lá­nyaink, bár az utolsó forduló­ján rendkívül szoros mérkő­zést vívtak a tavalyi ezüstér­mes Bp. Harisnya SE otthoná­ban. A csapat végül a 6. helyen végzett, elérve a kitűzött célt. Az őszi végeredmény: 1. TFSE 2. Rákosmenti TK 3. Budaörsi DSE 4. Bp. Harisnya SE 5. Salgót. VTSC 6. Gödöllői SC 7. Tipográfia TE 8. Lehel SE 9. Hatvani KVSC 10. Dahasi SE 11. Szigetszent- miklósi TK 12. Bp. Honvéd Auróra SE 11 — 33- 2 22 10 1 31- 6 21 9 2 28-11 20 8 3 27-14 19 7 4 23-17 18 6 5 20-19 17 5 6 22-19 16 4 7 14-21 15 3 8 11-26 14 2 9 8-30 13 1 10 6-31 12 — 11 6-33 11 A sikeres szereplés a követ­kező játékosok érdeme: Bodi Krisztina, Dóczi Judit, Havas Szilvia, Kiszel Erika, Kolozs Julianna, Somogyiné Szántó Zsuzsa csapatkapitány, Sza- niszló Andrea és Zsulya Ag­nes. A lányok most január 4-ig pihenőt kaptak. Január 5-én alapozással kezdődik a felké­szülés a tavaszi idényre. , A legjobbak A vasasszakszervezethez tartozó Pest megyei vállala­tok 1987,. évi tömegsportmoz­galmát értékelő bizottság a Ganz Árammérőgyár kollek­tívájának eredményeit tartot­ta a legjobbakna’k. Ezzel har­madik alkalommal yégeztek az első helyen az árammérő- gyáriak. s megkapták a vele járó húszezer forintos jutal­mat. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Játék — beszél­getés a pszichológussal, 16 órától. Urbán Tamás: Jelen idő, fotókiállftás, megtekinthető 15 —19 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom