Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
Születésnapi hangverseny A szobi Körzeti Állami Zeneiskola igazgatósága és rézfúvós tanszaka két hangversenyt is rendezett a nagymarosi művelődési házban, egyiket a zeneiskola 15., másikat a szobi rézfúvószenekar születésének 10. évfordulója alkalmából. A zeneiskola tanárainak áldozatos munkája nyomán a tanulókból egy réz- fúvósegyüttes alakult, amely egy évtized leforgása alatt nagyon sok embernek okozott örömet szép muzsikájával. A zenekar vezetője Mayer József, aki a szobi zeneiskola tanára. A zenekar vegyes összetételű: az 5. osztályos kortól felnőttkorig vannak tagjai. Schupauer József mellett játszik az 5. osztályos fia. Említhetném Tóth Mariannt, aki itt nőtt fel a zenekarban, majd férjhez ment. Férje pedig addig kísérgette a próbákra és szereplésekre, míg ő is zenekari tag lett. Azóta együtt játszanak. A zenekar 35 tagból áll, s a minősítő hangversenyükön aranydiploma fokozatot értek el. Jeles ünnepeken ők szokták az ünnepi zenét szolgáltatni Szobon, Zebegényben, Nagymaroson, Verőcemaroson. Közben pedig hangversenyeket is adnak. A 10 éves évforduló alkalmából rendezett hangverseny végén — amelyen nagy sikerük volt — többször visz- szatapsolták őket. A zenekar tagjai és a szülők virágcsokrokkal és egy szép tortával (amelyiken 10 szál gyertya égett) köszöntötték a Mnyer Köszönet a lelkes közönség- házaspárt, akik meghatódva nek ... fogadták a gratulációkat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1987. DECEMBER 28.. HÉTFŐ HoS tanulják a szakmát? A diák a tananyag szerint főz Köszöntő — a sikeres zenekar születésnapján A zenekar muzsikával köszöni meg (Kép és szöveg: Sintár Antal) Változnak az idők, divatok jönnek, divatok mennek. Ahol egyszer szűk, ott másszor talán bő az irány, laza és feszes, ejtett és testhez simuló áttekinthetetlen ka- valkádban követik egymást. Csak gallérból hány féletfa jtat ismer a divattörténet. Volt már állógallér, keménygallér, legombolható és gomb nélküli, lekerekített és olyan, melynek oldalai hegyes szögben metszették egymást. S ugorjunk innen egy merészet a történelemre ... Milyen sokáig tartotta magát a „kék gallér’’divatja. Ám ahogy Cardin is szokott a jövő évi módiról nyilatkozni, ugyanígy jósoltak még majd száz évvel ezelőtt a marxizmus klasszikusai: ez a viselet elöbb-utóbb kimegy a divatból. Az ember a munkafolyamatok mellé lép, csupán ellenőriz, felügyeli az általa teremtett gépeket. A történelemnek azonban sokkal nehezebb új fazont adni, mint a férfikonfekciónak, egyszóval el kell még telnie néhány évnek a ..fehér gallérosok” társadalmáig. És addig... addig ügyeljünk a kék gallér szabására is. Vácott pillanatnyilag két iskolában folyik a szakmunkástanulók oktatása. Hányán jelentkeznek, hogyan, milyen színvonalon folyik a tanítás — többek között ezek felöl érdeklődtem Mészáros Péternél, a tanács oktatási csoportjának vezetőjenél. Kétezer tanuló — A 204. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben 951 diák tanul, összesen 41 osztályban, a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskola tanulólétszáma 763. Jövőre azonban a demográfiai hullám ezekben az intézményekben is éreztetni fogja hatását, az eddigiekhez képest mintegy 200 további jelentkezőre számítunk az ősztől. Az elhelyezés, a tanítás feltételei pillanatnyilag még adottak. A 204-esben ugyan sor kerülhet egy-két új osztály indítására, de a várható helyzetnek alapvetően a meglevő tanulócsoportok bővítésével szeretnénk megfelelni. E mellett azért készülnek az iskola bővítésének tervei, ami annál aktuálisabb, hisz 1989- ben a szakmunkásképzés mellett egy szakközépiskola is nyílik. — Térjünk vissza a jelenre. Említette, hogy az oktatás feltételei adottak. Ez a tárgyi Szerencsésnek mondhatják magukat a megyei kézilabdabajnokságban szereplő nagymarosi csapatok, amelyek a bajnokság befejezte előtt még eléggé labilis helyzetben voltak a bent maradást illetően. Végül is a bajnokok NB II- be történt feljutása azt eredményezte, hogy a célkitűzésüket, mely a bent maradást jelentette, sikerült elérniök. A fiúk teljesítményéről Ber- czelly Csaba edző a következőket jegyezte meg: — Ami a bent maradást illeti. teljesítettük terveinket, elégedett azonban mégsem lehetek, mert ennél biztosabb bent maradásra számítottam. A verőcei csapat felbomlásával, a tőlük igazolt négy játékossal megerősödve úgy éreztem, hogy sikerül a 7—8. helyen végezni, és hogy várakozásom nem volt alaptalan, mi sem igazolja jobban, mint az. hogy az őszi szezonban a tavaszi 3-maI szemben 11 pontot sikerült szerezni. Ha nincs ez a kiábrándító tavasz, akkor bizony elértük volna a várt helyezést. El kell mondanom azt is, hogy az őszi eredményekben közrejátszott, hogy végre van igazi otthonunk, jó főtételeink: új pálya, öltözők tekintetében is jelentős a javulás. Ami a csapatjátékot illeti, a védőjátékunk az, amely főleg edzésbeli hiányosságok miátt kritikán aluli. Támadásainknál viszont rutinból játszunk, és ott még nincs nagyobb gond. Egyéni teljesítményeket figyelembe véve kiemelném a gólkirály Kiss György teljesítményét, valamint Danitz kaflsgyuiErosi kéziíabdások Edzők a csapataikról pus, Kiss és Virág időszakos teljesítményét. A többiek viszont csak egy-egy alkalommal nyújtották azt, amit tudnak. Az őszi szezonban szerzett 11 pont úgy tűnt, elég lesz a bent maradáshoz. Sajnos azonban az ifjúsági együttesünk, mely az osztálykirándulások idejére szinte teljesen leépült, kétszer nem állt ki, így a kiírás értelmében a felnőttegyüttestől vontak le pontot. És ez a 9. helyett all. helyet jelentette. Sajnos ifjúsági szinten nem valami biztató a kép. Kivételt jelent talán Schaffer, aki a felnőttek közt is játszott már, sót tagja a megyei ifjúsági válogatottnak is. A jövőt tekintve nagyon bízunk benne, hogy feltételeink javulása megmutatkozik a csapat teljesítményében is, és 1988-ban már nem lesznek kiesési gondjaink, sőt a fentebb említett helyen tudunk végezni. ★ A fiúkhoz hasonlóan a lányok is a megyei bajnok feljebb kerülésével maradtak bent. Az éves produktumról Lányi Lajos edző a következőképp vélekedett: — Nagyon örülünk, hogy végül is sikerült bent maradnunk a magasabb osztályban, és bízom benne, hogy a lányok átértékelik az évet, s 1988-ban képességeiknek megfelelően fognak szerepelni. és személyi feltételekre egyaránt vonatkozik? — Sajnos a szóban forgó iskolák pedagógusgondokkal küzdenek. Sokan távoztak el az utóbbi időben, a meghirdetett állásokra pedig alig pályáztak. De mindez, azt hiszem, nemcsak váci, hanem országos probléma is. A tárgyi feltételek viszont, bár akadnak hiányosságok, összességükben tényleg jónak mondhatóak. Mivel a képzés egyhetes cserékkel az iskolákban, illetve magában a termelésben folyik, az előzőekkel egyenértékű kérdés a vállalatokkal való kapcsolat Költségek Sajnos nemigen akarták tudomásul venni, hogy a magasabb osztályban más a követelmény, és bizony elsősorban emiatt voltak gondjaink. Hogy a csapatban több van, azt bebizonyították a lányok Cegléden és Pilisszentivánban, sajnos a folytatás elmaradt. Egyénileg Kissné — aki egyben a házi gólkirály lett — Bárdos és Jung egész évi teljesítménye, ami kiemelhető, valamint Vitok és Jeszenszki tavasszal mutatott játéka. Sajnos Bán sérülés miatt csak tavasszal szerepelt, és ez nekünk nem volt. épp kedvező. Csalódtam az átigazolt játékosokban is, akik Verőcéről érkeztek, mert lassan elfogytak. Hetedik helyen végzett az ifjúsági együttesünk, ennek -ellenére ők sem a várt eredményt produkálták. Itt Palásti és Baranyi teljesítményét emelném ki, viszont a csapat legeredményesebb játékosai már hozzáállásukban nem épp a legjobb példát mutatták. A jövőt tekintve elsősorban a játékosok hozzáállásán kell javítani, jobban oda kell figyelni az edzés látogatottságára, és akkor nem marad el a megfelelő eredmény sem a fiúknál, sem pedig a lányoknál. Mert hasonló szerencsés végkimeneteire, mint 1987-ben, nem biztos, hogy sor kerül. —nyári— — Ahogy hallom, ez számos helyen nagy probléma. — Valóban így van, és sajnos városunk sem kivétel e „szabály” alól. Egyfelől a munkaadókat terheli a képzéssel járó költségek jelentős hányada. Szerszámokat biztosítanak, gyakorlóműhelyeket tartanak fenn, gyakran még az oktatói díjat is fedezik. Ráadásul a tanulók keze alól sokszor improduktív termék kerül ki, hisz ha el akarnak sajátítani egy-egy „fogást”, az ennek során elkészült munkadarab nem biztos hogy jó lesz mint alkatrész. A vállalatok ezért kicsit érthetően csökkenteni szeretnék a náluk tanuló diákok számát. — Az iskoláknak viszont szükségük van ezekre a munkahelyekre. — Pontosan emiatt ilyen felemás a helyzet, lényegében egymás ellen ható tendenciák között szerveződik a szakmunkásképzés. Az elmondottak. főleg az ipari termelő üzemekre, vendéglátó-ipari egységekre jellemzőek, a kereskedelemben egyelőre még nem erezni ezt a hatást. — Pedig valahol mégis meg kell tanulni a szakmát... — A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a vállalat közli, hány gyakorlóhelyet tud biztosítani, és az iskola ennek alapjan határozza meg az osztályok létszámát. A tantervi anyagot azonban mindenképpen nehéz menetrendszerűen elsajátítani. A vállalati profil behatárolja a lehetőségeket, az iskolák feladata, hogy ezeket a lehetőségeket összehangolja a képzéssel. Ezért gyakori a csoportok forgása, cseréje. A gépjármüszerelők például az Aíitnál csak személygépkocsit, a Volánnál csak buszt latnak; teherautókkal, munkagépekkel viszont a kommunális üzemnél találkozhatnak. Bizonyos idő elteltével tehát szükségessé válik a munkahelyek változtatása ahhoz, hogy kitanulhassák mesterségük valamennyi fortélyát. Kabinet híján í — És a vendéglátóipar ...? — Természetesen, ebben az esetben is az üzlet a domináns. A szerződéses egységekben gyakran szinte könyörögni kell, hogy fogadják a növendékeket. A megoldást esetleg egy vendéglátós kabinet felállítása jelentené. A diák itt megfőzhetné azt a pörköltet, amit esetleg a vendéglőben nem főzhetne meg. — Az órarendi pörköltet... — Igen, az órarendit, hisz a tanulók azért főznek az éttermekben, csak nem valószínű, hogy éppen a tananyagban szereplő ételt. Pillanatnyilag viszont ilyen kabinetre nincs pénz, egyelőre tehát a szakácsok, felszolgálók képzésére szintén a folyamatos csere jelenti az egyetlen lehetőséget. ★ Ahogy így elnézem, néhol még szorít a gallér. De változnak az idők — kezdtem a cikk elején. Ahol egyszer szűk, ott másszor talán bő az irány. Hátha egyszer itt is megszalad. Mert addig csak ki lehet gombolni az inget, amikor fojtogat. A gallér marad ugyanolyan... Falusy Zsigmond A játék A játék az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó ... Igen, pontosan olyan a játék, ahogy Kosztolányi látta. Ma is megdobogtatja a szivemet egy kis autó, egy lovas katona vagy egy üveggolyó. Talán jobban is, mint illene — legalább olyan jól emlékszem a párizsi bolhapiacon látott pléh játékautóra, mint a Louvre kincseire —, s ez már, és még nem éppen illik az életkoromhoz ... Szeretem a Legót. szeretem a Matchboxokat, az igazi azonban mégiscsak a régi játék volt. Amikor egy üveggolyót kaptam, aztán másnap vagy harmadnap egy másikat — és amikor összegyűlt egy tucatnyi, mennyi mindent lehetett játszani velük! Később az ólomkatonák. Azokból is csak egyet-egyet kaptam — sohasem lett egy égés: hadseregem —, de a legiz galmasabb kalandokat él tűk át együtt... Gyerekeimnek már ármá diája ■ volt a mozgatható kezű és lábú, öltöztethető katonákból, hatalmas várat is kaptak hozzá. Nekem pedig időnként eszembe ju tott: hogyan tudták volna rohamozni vagy védeni gyufaskatulya-v áramai, a kertben ágakból, homokból emelt erődítményemet... Próbáltam, és próbálok játszani ezekkel az új játékokkal — most már csak hébe-hóba, mivel gyerekeim kinőttek a játszókorból —. hiszen oly szép egy kis Matchbox, olyan impozáns egy Lego-építmény... Hátha újra sikerül játszanom, hatha sikerül újra eljátszanom azokat a játékokat amelyeket úgy három, három és fél évtizede olyan csodálatosnak találtam. Csak szebb, pazarabb játé kokkal. Hiába tudom ma is. hogy a játék gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó. Nem megy. Nem tudok már játszani. Végérvé- , nyesen kinőttem belőle Irigylem Kosztolányit. Ö felnőttként is tudott játszani. Talán valódi üveggolyókkal, titkon, talán a szavak voltak az ö üveggolyói És ebből a szempontból ez teljesen mindegy ... Szilveszteri hangverseny Az idén is rendeznek szilveszteri hangversenyt a Bartók Béla Zeneiskolában. December 31-én 16 óra 30 perckor kezdődik a műsor, amelyben közreműködik Ella István orgonaművész és a budapesti Táncsics Mihály Gimnázium reneszánsz együttese. Jelmezes, az alkalomhoz illően vidám előadással készülnek a diákok. Megjelent a Csudajé Csudajó címmel jelenik meg a Juhász Gyula Általános Iskola híradója. Pedagógusok is segítették a szerkesztését. Dr. Rusvay Tibor megemlékezik Li- povniczky Lászlóról, a tanintézet egykori tanár festőművészéről. Dr. Somogyi- Tóth Zsuzsa pszichológus jeligés levelekre válaszol a „lelki postaládádban. Fábián Sándorné tinikozmetika címen ad hasznos tanácsokat. Az iskola emlék- plakettet kapott a családi intézet jubileumán, a lap diák munkatársai élmény- beszámolókkal, vidám írásokkal jelentkeznek. Ki gondol Rád? Váctól pár kilométerre fekszik Rád. A gyönyörű környezetben fekvő falucska a háború előtt kedvelt tartózkodási helye volt a Muslay családnak, akik itt építettek kastélyt. Az épület az elmúlt 40 évben leromlott, s ma már ott tart a helyi tanács, hogy eladná. Vevők azonban nem tolonganak. Így egyelőre az iskola használja naoközi otthonnak. Az ablakok betörve, a tető beázik (alsó képünk). Meddig? Kisiskolások a klasszicista folyosón (oldalt). (Vimola Károly felvételei) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
