Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1987. DECEMBER 28., HÉTFŐ Tanácsülésen hallottuk A művelődés társadalmi érdek A legutóbbi tanácsülésen egyperces néma felállással adóztak dr. Lengyel Ádúm, a közelmúltban elhunyt testületi tag emlékének. Ezt követően a póttanácstagnak adták volna át a megbízólevelet — ám ő nem ment el az eseményre ... Egyébiránt nemcsak ő volt így vele: az 58 tagból mindössze 31 volt jelen a tanácskozás elején. A felnőtt név elés — a nép­művelés speciális területe — szervesen kell hogy illeszked­jék a művelődésügy egységes egészébe. Erről számolt be az egyik napirend keretében dr. Makai Katalin osztályvezető. Statisztikák A ma társadalmának és gaz­daságának követelménye, hogy tagjai rendelkezzenek az alap-, az általános és a megfelelő színvonalú szakműveltséggel, sőt, minél nagyobb hányadá­nak legyen életformája az egy életen át való tanulás, más­ként szólva az állandó műve­lődés. Az egyén érdeke a mű­velődés iránt egyúttal az egész társadalom érdeke is. A beszámoló megalapozására a város mind a hatvan mun­kahelyére kérdőívet juttattak el, 80 százalékuk érkezett visz- sza. így a felmérés végül a munkavállalási korúak több. mint felét, közel kilencezer embert érintett. Tekintsünk be az adatokba! Az általános iskolát el nem végzettek aránya 12,5 százalék. Ez különösen akkor tűnik ma­gasnak, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy napjaink ak­tív dolgozói akkor kezdték el ezt az iskolatípust, amikor az általánosan kötelezővé vált. Viszont ide sorolandók azok a többoldalúan hátrányos hely­zetűek is, akik származásuk­nál, életkörülményeiknél fog­va nem képesek leküzdeni hát­rányaikat. Az általános iskolát a meg­kérdezettek harminc százalé­ka vallotta legmagasabb isko­lájának. A középfokú végzett­séggel rendelkezők számará­nya 48 százalék. A mérleg te­hát feléjük billen, s ez min­denképpen eredmény, még ak­kor is, ha ma már a közép­fokú végzettség általánossá válását tesszük meg általános követelménynek. Ennek azon­ban még nincsenek meg a társadalmi, gazdasági feltéte­lei. A diplomások száma 672, nagyobb részük p.edagógus. Igen csekély a közgazdasági szakemberek száma. Az egye­temi végzettségűek közül ti­zenheten valamilyen tudomá­nyos fokozattal is rendelkez­nek. Ez ugyan nem sok. de azt sem szabad elfelejteni, hogy városunkban tudományos in­tézmény alig*van, így az egyéb munkahelyen dolgozóknak tu lajdonképpen nincs szükségük a további elmélyülésre. De gondot okoz a statisztika is: a nyelvszakos tanárokat pél dául nem sorolhatják be a nyelvvizsgával rendelkezői közé. Végzettség és jövedelem A műveltséghiányok pótlá­sának legrendszeresebb, leg­alaposabb, legmélyebb formája a dolgozók iskoláiban való ta­nulás. Nagykőrösön tavaly 263 ember tanult így. Ez a százalék még rosszabb arány­nak tűnik, ha az 1102-höz vi­szonyítjuk a 16-ot. Ugyanis ennyien nem végeztek általa nos iskolát, s közülük csak 16 tanul... Ügy tűnik, a középfokú vég­zettség megszerzésére sincs túl nagy igény, törekvés, hi­szen alig több, mint százan tanultak e formában. Majd másfélszer többen tanulnak felsőfokon. Az egyéni ambíciók hiányá­nak okai a társadalomban ki­alakult értékzavarok és ano­máliák. Csökkent a műveltség, az értelmiségi pálya presztízse, amelynek egyik oka az iskolai végzettség és a jövedelmek növekvő aszimmetriája. A gaz­dasági fejlődés elfelejtette ki­aknázni azokat az emberi té­nyezőket, amelyekkel a mű­velődési motivációt fel lehe­tett volna erősíteni. Mindezeket azért is érdemes elemezni, mert szoros össze­függés van az iskolai végzett­ség és a közművelődésben való részvétel között. A kérdőívek szerint a szakmai ismereteket aktualizáló továbbképzések száma 130 volt, s ezeken az érintett dolgozók 15 százaléka vett részt. Általában véve a közművelődésnek kiemelten kell kezelnie a képző, átképző, továbbképző tevékenységeket, hiszen a gazdaság szerkezeti átalakítása pontosan ezzel az igénnyel ér fel. Sajátos képet mutat a mun­kahelyi közművelődési rendez­vények alakulása. Tavaly csaknem nyolcszázat tartottak, de ez nem egyenlően oszlik meg a munkahelyek között Mindemellett a városi közmű­velődési munka színvonalára jótékony hatással volt a mun­kahelyi közművelődési felelő­sök lelkes munkája. A köz- művelődésre szánt pénzeszkö­zök felhasználásáról megálla­pítható, hogy az az évek óta megszokott módon történik. Nem érzékelhető benne a kon­cepcióba illesztés, a folyama­tos fejlesztés, a társadalmi­gazdasági kihívásokra adott válasz. Öntevékenység helyzet nem kedvez a közmű­velődésnek. Kocsis Jánosné tanácselnök szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy már az iskolában megszerezzék a különböző képzettségeket a tanulók, hogy ne hátrány­nyal lépjenek az életbe. A tanács ezt követően öt pontból álló határozatot foga­dott el, amiben külön kiemel­ték a kölcsönös együttműkö­dés fontosságát. Fel kell ka­rolni minden élő kisközössé­get, s lehetőséget kell adni számukra a megfelelő öntevé­kenységre, önkormányzásra. B. O. Hárman kapják Jótállás az új lakásokra Megkezdődtek az előkészületek Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az érin­tett tárcákkal, országos főha­tóságokkal, társadalmi szerve­zetekkel és a nagy lakásépítő vállalatokkal egyeztetve irány­elvekben foglalta össze az új lakások hároméves jótállásá­val összefüggő vállalati teen­dőket: a jótállási szabályzat elkészítésének és a jótállási jegyek kiadásának legfonto­sabb tudnivalóit. Kozma Ta­más, az igazgatási és jogi fő­osztály helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint az észre­vételek túlnyomó részét fel­használták az irányelvek el­készítésénél, s csupán azokat a javaslatokat mellőzték, amelyek a kötelező jótállás­ról szóló minisztertanácsi ren­deletben foglaltakat meghala­dó kötelezettségek előírását célozták. Egyebek között a jogszabály nem írt elő jótállá­si kötelezettséget a lakás- és épületfelújításra, s nem fog­lalkozott a félkész házakkal sem, tehát az irányelv sem térhetett ki ezek általános szabályozására. Ám annak nincs akadálya, hogy a kivi­telező saját szabályzatában önként vállaljon garanciális felelősséget az ilyen részmun­kákért. Hasonlóképpen elve­tették azokat a javaslatokat is, amelyek minták, forma­Első díjas: Arany és Kossuth iskola Telt ház a fenyőünnepen A városban öt intézmény működik, közülük kettő hiva­tott a felnőttnevelésben fel­adatokat vállalni és végrehaj­tani. A könyvtár olvasóinak száma emelkedett. A művelő­dési központ nehezebb feltéte­lek között dolgozik, még ha tárgyi feltételei javultak is. Ugyanis csökkent az emberek művelődésre fordítható sza­badideje, igénye és pénze. Ezzel egy időben nőtt a passzi­vitásuk, bezárkózásuk. Erre a körülményre az intézménynek csak rendszeres, jól átgondolt, célirányos tevékenységgel le hét reagálnia, csak a valós igényeket és érdekeket ismerő, szilárd kapcsolatrendszerre épülő, fokozatos fejlesztés le­het eredményes. Űj vonások is tapasztalhatók városunk kulturális életében. Ilyenek a Körösi tavasz, a Családok a közművelődésért s más mozgalmak. Ezek feltétle­nül igénylik a továbbfejlesz­tést. Az alap-, az általános- és szakműveltség területén jelen­tős előrelépés csak úgy kép­zelhető el, ha i gazdasági egy­ségek. munkahelyek mozgósí­tani tudják a társadalmi és termelési tudást, s ezzel bázist teremtenek minden további felnőttképzési, felnőttnevelési, művelődési kezdeményezésnek. A vitában Kurgyis Jánosné a Toldi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakiskola idevágó tevé­kenységét ismertette. Dr. Ku­lin Sándor rávilágított, miért nehéz az orvosoknak szakmai továbbképzést folytatniuk. Zöldi Ferencné — a művelő­dési bizottság véleményét is tolmácsolva — elmondta, ko­moly, megalapozott képet kap­tunk a város helyzetéről. Tóth Dénes tanácselnök-helyettes úgy fogalmazott, a gazdasági A városi fenyőünnep alkal­mából zsúfolásig megtelt az Arany János Művelődési Köz­pont színházterme. Sok gye­rekkel együtt, még fellépés előtt, öltözőjében kerestük fel Mikó Istvánt, a népszerű mű­vészt. „Nincs igazi gyermek- meg felnötlműsor, gyermek vagy felnőtt közönség: csak MŰSOR van meg KÖZÖN­SÉG. S ezt kell szolgálni. Míg a felnőttek egy esetleg gyen­gébb produkciót is végigül­nek, a gyermekek azonnal ki­fejezik tetszésüket vagy nem tetszésüket, s az előadás köz­ben reakcióik azonnal mérhe­tő, érzékelhető kritikát is ad­nak. Tehát csak a közös él­mény a maradandó — ezt kell tehát kialakítani, elérni” — így Mikó István, aki máskü­lönben nagylemezének zenei anyagát is jegyzi. Ä színpadra lépő művészt biztató vastaps köszöntötte, s a közel egyórás műsorban a gyermekközönség váltogatta kelléktár segítségével mutat­kozott be a kisbíró, a kísér­tet, a szélmolnár, a selyem­festő, a kalózkapitány. Volt alkalom bőven játékra, együtt éneklésre, felelgetős párbeszédre. Sőt, még lemezt is lehetett nyerni — tulajdo­nosa Csákó Tamás lett. E hangulatos esemény foly­tatásaként Bárdos István a Pest megyei úttörőelnökség nevében ismertette az Űttö­rök a lakóhelyükért elnevezé­sű mozgalom eredményeit. Az első díjat szoros versenyben az Arany és a Kossuth isko­lások nyerték el tartalmas pályázatukkal. A rövid ebédidő után a színpadon a Petőfi iskola ének-zene tagozatos kórusa Kis Istvánná karnagy vezény­letével következett. A vidám karácsonyi dalcsokor után dr. Makai Katalin művelődési osztályvezeíő szólt a Csalá­dok a közművelődésért moz­galom idei eredményeiről. A nem intézményes közművelő­désben komoly eredmények születtek. a kézről kézre könyvakció; a tiszta szívvel vetélkedő, a családi sportbaj­nokság jól kiegészítették a hi­vatásos intézmények ilyen jel­legű kezdeményezéseit. A vál­lalatok közül harmadik he­lyen az egyesített szociális in­tézmény, a másodikon a vá­rosgazdálkodási vállalat, az elsőn meg a NEFAC végzett. Az intézmények között ugyan­ebben a sorrendben II. Rá­kóczi Ferenc, Toldi, Kossuth iskola sorrend alakult ki. Az elsők Várkonyi János festő­művész alkotását vehették át az alkotó jelenlétében, gratu­lációjával. Ezt követően az akció sorsjegyeit húzták ki, erről későbbi lapszámunkban számolunk be. A délután további részében ki-ki tetszése szerint szóra­kozhatott tovább. Volt báb­bemutató, bűvész, játék-, me­se-, illetve táncház, de nem panaszkodhattak a számítógé­pes játékok kedvelői sem. Csendes Béla, a Pest Me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának közművelődési fel­ügyelője az eseménysorozatot fantáziagazdagnak nevezte, s emellett olyannak, ami képes az önmegújulásra. A látogatók — a gyermekekkel együtt ör­vendező szülők — egy tartal­masán eltöltött közösségi nap emlékével lettek gazdagabbak, reméljük, továbbadva azt szűkebb-tágabb környezetük­nek. Szendrőúi Judit nyomtatványok vagy ágazati szabvány kiadását kérték, mert ilyen egységesítést a mi­nisztertanácsi rendelet jogal­kotói sem tartottak szüksé­gesnek. A minisztertanácsi rendelet melléklete több mint 30 té­telben sorolja fel az új laká­soknak és lakóházaknak a há­roméves kötelező jótállásba bevont épületszerkezeteit, be­rendezéseit. Ilyen egyebek között a szőnyegpadló, a ra­diátor, a kád és más felsze­relés is, amelyre eddig nem volt jótállás. Az építési vál­lalkozóknak is utalniuk kell ezekre a tudnivalókra a mel­lékletre való hivatkozással, vagy a tételek részletes fel­sorolásával a lakásonként ki­állítandó jótállási jegyen, amelyet a jótállási szabályzat­tal együtt kell majd átadni az új lakás tulajdonosának. Több­lakásos társasházak esetén kü­lönösen fontos, hogy az utó­lagos viták elkerülése érdeké­ben tételesen felsorolják a jótállás körébe tartozó közös helyiségeket, mint például a tetőteraszt, a kapualjat, a lép­csőházat, a mosókonyhát stb. Pontosan és félreérthetetlenül kell feltüntetni azokat az in­formációkat, amelyek az igény bejelentéséről, a jótál­lási jog gyakorlati érvényesí­téséről és lejártáról tájékoz­tatják az érdekelteket. A hi­teles jótállási jegyet az új la­kás átadásakor a megrendelő veszi át — ha nem azonos a tulajdonossal —, és az érté­kesítés után kapja meg tőle az új otthon gazdája. Tulaj­donosváltozás esetén — a jót­állás időtartama alatt — az új gazdát illeti ez a dokumen­tum. A tanácsi bérlakások épí­tésénél is először a megren­delő szervezet a jótállás jo­gosultja, majd pedig az ingat­lankezelő kapja kézhez ezt a fontos okmányt. Felhívás December 20-án 18 óra 35 perckor Nagykőrös lakatlan területén, a 441-es számú útvonalon, a 14-es kilomé­terkő közelében a menet­rend szerint közlekedő au­tóbusz elütött egy ismeret­len férfit, aki kórházba szállítás közben meghalt. A férfi személyleírása: körülbelül 35—40 éves, 173 centiméter magas, 60—70 kilogramm testsúlyú, hosz- szú, fekete hajú, fekete sza­kállt viselt. Hegyes, vékony orra, elálló füle, feltűnően előreugró szemöldökcsont­ja volt. Aki a személyleírás alap­ján az ismeretlen elhaltról bármi felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a Ceglé­di Rendőrkapitányság köz­lekedési alosztályán, Ceg­léd, Kossuth tér 7. Munka­időn túl a kapitányság ügyeletén. Lehet tárcsázni December 29-e nagy nap lesz a város életében, hiszen attól kezdve lesz értelme a telefonon lévő, eddig csak díszként funkcionáló tárcsá­nak. Átadják rendeltetésének tehát az új konténerközpon­tot. Szerkesztőségünk új szá­ma: 51-398. Mozi A nagyteremben; Pinocchio, színes, magyarul beszélő ame­rikai rajzfilm, 3 és 5 órakor. A lator, színes olasz filmvíg­játék, 7-kor. A stúdióban: Veszélyes nyom, jugoszláv bűnügyi film, fél 6-kor. Orvosi ügyelet A körzeti főállatorvos érte­síti a lakosságot, hogy 1988. január hónapban a következő állatorvosok tartanak ügyele­ti szolgálatot Nagykőrös, Ko- csér és Nyársapát körzetében: Január 1-jén 8 órától 3-áin reggel 8 óráig dr. Virsinger György (Nagykőrös, állator­vosi rendelő. Tel.: 466). Január 3-án 8 órától 4-én 8 óráig dr. Zsoldos Zoltán (Nagykőrös, Kecskeméti út 44. Tel.: 703). Január 9-én 8-tól 11-én 8 óráig dr. Horváth László (Nagykőrös, Búvár út 1. Tel.: 698). Január 16-án 8 órától 18- án 8 óráig dr. Modor Péter (Nagykőrös állatorvosi rende­lő. Tel.: 466). Január 23-án 8-tól 25-én 8 óráig dr. Balogh József (Nagykőrös, Nádor út 1. Tel.: 402). Január 30-án 8-tól február 1-jén 8 óráig dr. Czira Sza­bolcs (Nagykőrös, III. Dohány út 6). Csúcsokat döntögettek a tekecsarnokban A temetőhegyi tekecsarnok­ban két napon rendezték a városi Téli Kupa-csapatver­seny negyedik fordulóját, amelyen nagy győzelmek szü­lettek. Volánbusz férfiak—Áfész sportbüfé 5-1 (483-669 fa). Egyéni pontszerzők: Bere (236), ifj. Balogh (213), és Baki (200), valamint Harsányi (2021. Volán TBF—Vízmű 5-1 (708-608 fa). Egyéni pontok: Tajti D. (196), Máté (179), és Csikós (168), illetve Dénes (176). Konzervgyár—Rendőrség 6-0 (624-0 fa). Egyéni pontok: Or­bán (198), Molnár (150), Pörge (143) és Matuska (133). A nyolcadik forduló első mérkőzésén mindkét fél hiá­nyos volt. Az Arany Tsz-ből négy helyett csak hárman, a nőknél pedig egy személy gu­rított. Arany János Tsz—Volán­busz nők 5-1 (406-180 fa). Egyéni pontok: Farkas A. (157), Molnár (142), Monái (103) és Pozsonyiné (180). Mészáros Tsz—Toldi 6-0 (698-558 fa). Egyéni pontok: Antal (186), Szabó (176), Mar­si (171) és Matuskáné (165). E fordulóban a Volánbusz­férfiak ismét javítottak az eddigi legjobb íaeredménye- ken. A csapatcsúcsot 839-ről 843 összfára, egyéniben pedig ifj, Balogh Balázs 233-as do­bását a szintén volánbuszos Bere László 236 fára javította. A jelenlegi állás a követ­kező: 1. Volán TBF 4 4 2. Volánbusz férfiak 4 4 3. Mészáros Tsz 4. Konzervgyár 5. Vízmű 6. Áfész-büfé 7. Rendőrség 8. Arany Tsz. 9. Toldi 10. Volánbusz nők 4 3 4 3 • 4 2 ■ 4 1 4 1 4 1 4 1 ■ 4 ­- 22- 2 8 - 20- 4 8 1 18- 6 6 1 14-10 6 2 12-12 4 3 9-15 2 3 8-16 2 3 6-18 2 3 5-19 2 4 6-18 ­TRIATLONEREDMÉNYEK Nemrég hírt adtunk a fővá­rosban rendezett Polythlon el­nevezésű országos triation- versenyről. A hatszáz méteres úszásból, a 25 kilométeres ke­rékpározásból és az ötezer méteres futásból álló össze­tett versenynek 233 indulója volt. A nemrég érkezett ered­ménylista szerint a nagykőrö­si Toldi DSK sportolóinak eredményei a következők voltak: A 42. Farkas János volt 1 óra 30 perc 04 másodperces eredményével, a 75. Márki László 1 óra 36 perc 11 má­sodperc, 123. Vörös Réka (14 éves) 1 óra 45 perc 4 másod­perc. 124. Takács János 1 óra 45 perc 5 másodperc, 127. Posztós Gyula 1 óra 45 perc 42 másodperc, 155. Mészáros Gábor 1 óra 51 perc 41 má­sodperc, 157. Zsikla Ottó 1 óra 52 perc 9 másodperc, 158. Kiss Attila 1 óra 52 perc 20 má­sodperc. 185. id. Bocskai Lász­ló (67 éves) 2 óra 11 másod­perc, 205. Urbán Mihály 2 óra 10 perc. (A győztes időered­ménye 1 óra 14 perc 33 má­sodperc volt.) ORSZÁGJÁRÓ DIÁKKÖR A hagyományoknak megfe­lelően mindhárom körösi kö­zépfokú tanintézmény ország­járó diákkörösei az elmúlt tanévben is részt vettek túrá­kon. A megyében ők vannak a legnagyobb hátrányban, mert a központi szervezésű programokra nekik kell a legtöbbet utazni. (Érdemes ezt átszámítani időre is. ha csak Budapest—Nagykőrös távot vesszük is figyelembe!) Elkészült a Pest megyei ODK-k 1986/87. évi munkájá­nak értékelése. A túrákon és más rendezvényeken teljesí­tett össztúranapok száma szo­rozva százzal, majd az ered­ményt osztva az iskola tanu­lóinak számával, adja a vég­eredményt. Három kategóriá­ban történt az értékelés. A nagykőrösiek a következő eredményeket érték el (az in­tézmény neve után sorrend­ben a rendezvényeken részt vevők száma, a teljesített tú­ranapok száma, az iskola ta­nulóinak száma, végül az ér­tékelési pont szerepel): A gimnáziumok kategóriá­jában (19-ből 16 vett részt): 11. az Arany János Gimná­zium 173 — 189 — 499 — 37,9 pont. Szakközépiskolák között (10-ből 9 vett részt) 5. Toldi 1267 — 494) — 1131 — 436!) pont. A szakmunkásképzők közötl (17) 8. Vági iskola 299 — 700 —269 — 263,2 pont. HÉTFŐN Tekézés. Temetőhegyi teke csarnokban 16 órakor Rendőr ség—Volánbusz nők, 17 ór; 30-kor Toldi—Vízmű város Téli Kupa-csapatmérkőzés. KEDDEN Kosárlabda. Petőfi iskola tornacsarnokban 18 órakor Nagykőrösi Kgy. Kinizsi- Műegyetemi AFC (NB I-es csapat) barátságos férfimér­kőzés. SZERDÁN Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnokban 15 óra 30-kor Arany Tsz—Volán TBF, 17 órakor Volánbusz nők—Áfész sportbüfé, 18 óra 30-kor Mé­száros Tsz—Konzervgyár vá­rosi Téli Kupa-csapatmérkc zés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom