Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

T-C-A/5L

ET _ ••

BEFEJEZŐDÖTT

•:mssä

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

rr jt

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

r •• r

TELI ÜLÉSSZAKA

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XXXI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Árn: 1,00 forint 1987. DECEMBER 18., PÉNTEK

Elfogadták a jövő évi költségvetést - Az alkotmány módosítása Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója

Berecz János hozzászólása — Pest megyei képviselő interpellációja

Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak.

Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját.

További felszólalások a vitában

A vitában elsőként Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.) kapott szót. A Kemikál Építőipari Vállalat üzemvezetője arfa hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat még mindig túl sok pénzt költ a termékek és a vállalatok támogatására.

Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a Szentesi Baromfi-fel- . dolgozó Vállalat igazgatója megállapította: a szabályozórendszer-reformmal szükségszerűen együtt járó változásainak kidolgozása és kihirdetése késett; a yállalatok csak most, vagy csak még ezután tudnak számolni ezekkel.

Dr. Borsos Sándor (Somogy m., 9. vk.), a Marcali Városi Kórház főorvosa, igazgatóhelyettese elmondta: megértek a feltételek az irányítás igazi korszerűsítésére, talán még az egészségügyi törvény újrafogalmazására is.

Nyílt, normatív elosztást Vassné Nyéki Ilona, Kerepestarcsa, 1. sz. vk.

Az Országgyűlés tegnapi vitájában felszólalt "Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kcrepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke. ■

— A költségvetés vitájához kapcsolódva a tanácsokról szeretnék szólni — mondta a képviselőnő —, ezen belül a tanácsi pénzgazdálkodásról. A helyi tanácsok működésében nagy változást hozott az 1936-ban bevezetett új gazdálkodási rendszer, olyan feladatok is jelentkeztek, mint a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése vagy a házadórendelet érvényesítése. A tanácsok már a teho-szerve- zés kezdetén — minden jószándékuk ellenére — sajnos számos esetben szembekerültek a lakossággal. Ennek hatását napjainkban is érezzük: a várt bevételek nehezen étkezitek. A célkitűzések sok helyen nem valósulhatnak meg. Tudjuk, döntés született arról, hogy a személyi jövedelemadó js a tanácsok bevételi forrása lesz. De ettől egyetlen tanácsnak sem lesz több elkölthető pénze.

— A tanácsi költségvetés központi csökkenése miatt — mondta a továbbiakban Vassné Nyéki Ilona — újra és újra a lakosság elé kell állnunk és meg keli értetnünk, hogy a több fordulóban elfogadott VII. ötéves .terv alsó és felső sávos tervszámai az ország nehéz helyzete miatt már nem igazak. A választókerületemhez ‘tartozó tanácsok mindent megtettek saját bevételeik növelésére. Példaként említem, hogy Pest megyében a tanácsok által szervezett társadalmi munka értéke évről évre nőtt. A megyében ez az érték az ossz fejlesztési alap egyharmadát teszi ki.

Ezután a képviselőnő az agglomeráció szempontjából vizsgálta a költségvetés számait. Szólt arról, hogy Pest megye élen jár á népességnövekedésben, itt a legnagyobb az ideiglenes lakók száma, akik telekre, lakásra várnak. Az élet realitása azt kívánná, hogy őket is számításba vegyék, amikor a forrásokat elosztiák.

— A népességnövekedés üteménél — a szűkös anyagi le■ hetnséaek következtében — az egész mogvéhen lényegesen lassabban fejlődött az intézményhálózat. A, megyék között utolsó helyen állunk az ivóvízellátás, a csatornázottság és a középiskolai osztály- termek tekintetében. Az egy

lakosra jutó kommunális beruházás értéke 100 forinttal, 35 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál, így természetes dolog, hogy nem mérséklődött a meglévő különbség. Sőt, több területen a lemaradás tovább fokozódott.

Ebben a házban a történelem során soha nem azért jöttek össze a képviselők, hogy egymásnak és a kormánynak csupán kellemes dolgokat mondjanak — folytatta Vassné Nyéki Ilona —, hanem azért, hogy közös gondolkodással, érveléssel, ha kell: meggyőzéssel, de mindig igazságosan döntsenek.

— Felelősségem azt diktálja, hogy itt is — mint a köitségvetési bizottság ülésén — szóvá tegyem elmaradásunkat. Senki ne értsen félre, tudom, most nincs joga sem a megyének, sem az agglomerációnak több pénzt kérni, de arra kötelességem felhívni a figyelmet, hogy a fejlesztési koncepciót minden fórum jóváhagyta. Ez az ország- gyűlési határozat érvényben van, azt végre kell hajtani. A tény pedig az. hogy a megye változatiánul és évek óta az utolsó helyen áll az egy lakosra jutó források tekintetében. Tisztában vagyok azzal, hogy pénzügyi szakembereinknek sok a gondja a költségvetéssel, ennek ellenére nem tudok elfogadni olyan választ, vagy véleményt, miszerint: utolsónak is kell lenni valakinek. A válasz igazsága viszont az, hogy elismert az utolsó helyünk. Ezért a költségvetési bizottság ülésén elhangzottakból és a miniszter elvtárstól köszönettel

azt tudom elfogadni, hogy a kormány megvizsgálja egy alapjában jó tanácsi rendszer jobbítása érdekében a központi szervek és a , megyék közötti tervezési, elosztási rendszert. A pénzügyi lehetőségekből a jogos szükségleteket kell elismerni és a forrásokat e szerint kell elosztani. Javaslatom tehát az, hogy az országos tervezőszervek és a megyei tanácsok között normativ, nyílt. gazdálkodási elveket teremtsenek meg — mondotta egyebek között Vassné Nyéki Ilona.

Horváth János (Fejér m., 2. vk.), a Videoton tv-gyáregy- ségének csoportvezetője egyetértett azzal, hogy a költség- vetés biztosítja a 70 éven felüli nyugdíjasoknál a tervezett árintézkedések teljes körű ellentételezését. Javasolta, hogy a női nyugdíjasoknál 65 éves kortól biztosítsa a költségvetés a teljes kompenzálást.

Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), a Lakástextil Vállalat művezetője az elmúlt hónapok tapasztalatait összegezve megállapította, hogy a dolgozók határozott intézkedéseket, cselekedeteket, egyértelmű állásfoglalásokat várnak az élet minden területén, tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a változások egyáltalán nem olyan következetesek, mint ahogyan joggal elvárnák.

Simon Péter (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregység- vezetője előrebocsátva azt a véleményét, hogy a mai helyzetben ennél jobb, a valóságtól nem elszakadó költségvetést nem lehetett készíteni, felhívta a figyelmet a terv néhány feszültségpontjára.

Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt.

Pest megyeiek az ülésteremben

MEDGYESSY PÉTER MINISZTEREIMOK-HELYETTES:

k teljesítmény és a bér egyénien köthető össze, vállalati szinten nem

Medgyessy Péter bevezetőben köszönetét mondott a vitára jellemző reális hangvételért. Olyan kérdések kerültek terítékre — mondotta —, amelyről a kormány is tudja, hogy fontosak, és úgy vélekedik, hogy azokat a következő időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormány- program gyorsabb megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedeteinek intenzitását, de az eredményeket még korai lenne. A ma lejátszódó folyamatokat ugyanis alapvetően az évekkel ezelőtt meghozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt, inkább évek múlva érezteti hatását.

Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatívát. Ez azzal magyarázható, hogy ’ rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat mozgástere. Ennek ellenére néhány kérdésben született alternatív javaslat.

A tanácsokkal kapcsolatos

képviselői felvetésekre Medgyessy Péter elmondotta: a kormányzat biztosítani kívánja, hogy a tanácsok működésük pénzügyi feltételeivel előre számolhassanak. Ez azonban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazását kívánja meg.

Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerekhez térítésmentesen juthassanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos körben ingyenessé teszi, más

körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta volna a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a parlament elé. A miniszterelnök-helyettes nem javasolta, hogy a tanácsi pénzeszközök szétosztásánál a fejkvótába az ideiglenes Iákosokat is beszámítsák. Az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére más módon is meg lehet találni a pénzforrásokat. Szentendrének például a Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság, valamint az Országos Idegenforgalmi Alap is juttatott eszközöket. A kormányzat egyébként dolgozik azon, hogy a pénzek megyék közötti elosztása igazságosabbá váljon. A felzárkózás gyorsítása érdekében négy megye — köztük Pest megye — kiemelt összeget kapott. Emellett a tanácsok működését finanszírozó költségvetésben 400 millió forint, a területfejlesztési alapban félmilliárd forint áll rendelkezésre hasonló célra.

Mi lesz a sorsa a tehónak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasolja központi intézkedéssel

megszüntetését; mert ahol kcllő.en megszervezték fel- használását, ott jól szolgálja a lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jövedelemadók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt, amelyhez a parlament nyilvánvalóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szándékában áll, hogy 1989-től a helyi tanácsok bevételévé tegye a személyi jövedelem- adóból befolyt összegeket. Ezáltal növelhető érdekeltségük az adók következetes behajtásában.

Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az egészségügy és az oktatás területén mindenfajta bérelem bruttósítására biztosítják az anyagi feltételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsök ebből tartalékot képeznek — s bár ezzel a pénzügyi kormányzat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költség- vetés központilag biztosítja a szükséges állami támogatást a bruttósítás elvégzéséhez.

A jövő szempontjából alapvető kérdés az oktatás és a művelődés'fejlesztése. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél — nominálértékben — 4,2 százalékkal többet fordít. Ha levonjuk ebből az árnövekedést, akkor el kell ismernii hogy a reálérték ösz- szességeben csökken. Ezért egy' megbatározott tartalékkeretből 150 millió forintot szabadított fel a kormányzat a felsőoktatási alap létrehozására, és 70 millió forintot biztosít a műszerellátásra, a folyóirat-beszerzésre és a nyelvoktatóé korszerűsítésére., Jövőre nyolcszáz új általános iskolai tanterem, hatszáz középiskolai tanterem és négyszáz tanműhely létesül.

Továbbra Is gondot Jelent a pedagógushiány; rövid távú megoldásként a kormány javaslatot tesz a létszám csökkentésére pedagógusokat nagy számban foglalkoztató intézményeknél, így az Országos Pedagógiai Intézetnél, megyei pedágógiai intézeteknél, nevelési tanácsadóknál.

Medgyessy Péter elmondotta, hogy a kormányzat egyelőre csak a 70 éven felüliek nyugdíjának teljes mértékű kompenzálására tud vállalkozni. Erre adottak az anyagi eszközök, s ez az a korhatár, ameddig még kiegészítő munkával valamilyen módon tudják pótolni a jövedelmüket az idős emberek.

Képviselői kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a költségvetésben a táppénz jelentős növekedése részben a bruttósításból származik,

részben abból,, hogy a kiadások köpött most már megjelenik a szövetkezeti tagok táppénze is. A társadalombiztosítás egyéb kiadásaiban a g3rógyszerekre fordított állami támogatás képviseli a legnagyobb hányadot. A nyugdíjrendszer és a lakáspolitika korszerűsítésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy azok tervezetein már dolgoznak a szakemberek, és rövidesen a parlament elé kerülnek az elgondolások. A vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozással kapcsolatban a kormányzat álláspontja az, hogy o teljesítmény és a bér egyénileg köthető össze. Vállalati szinten ez a módszer nem vált be. Egyébként meghatározott, kör számára — olyan vállalatoknak, amelyek támogatás -nélkül gazdálkodnak, és nem belföldi áremeléssel növelik eredményüket — teljes szabadságot adnak a bérpolitika terén. Ezzel összefüggésben aláhúzta:

(Folytatás a 2. oldalon.)

leszavaznak a képviselők