Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
1987. DECEMBER 16., SZERDA Választás a Pevdinél Új vezérigazgató Űj vezérigazgatót választott tegnapi ülésén, a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat vállalati tanácsa, tekintettel arra. hogy Édes István eddigi vezérigazgató nyugállományba vonul. A kiírt pályázatra 23-an jelentkeztek, közülük öt jelöltet állított a vállalati tanács. A tegnapi választáson végül is öt fordulóban döntöttek, s 23 igen szavazattal 9 nem ellenében Varga Sándor, a Patex gazdasági igazgatója kapott bizalmat. Az új vezérigazgató 1988. január 2-án veszi át a munkakörét. Nehézségek árán, de teljesítenek Az átalakítás nem elég A NEB fórumén Bejelentések Tegnap Császár Ferenc elnökletével Solymáron a Rozmaring Termelőszövetkezetben kihelyezett ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és megvitatta a közérdekű bejelentések (panaszok) intézésének tapasztalatairól készített tájékoztató jelentést. A ceglédi, a dabasi, a gödöllői és a ráckevei NEB-eknél készült felmérésekből kiderült, hogy tavaly a közérdekű beadványok száma 12 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva, a névtelen beadványoké pedig icsaknem száz százalékkal nőtt. A legtöbb bejelentés, panasz a fogyasztói érdekvédelemmel, a szolgáltatások színvonalával, a tanácsi szakigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatban érkezett, de magas — 2.6—30 százalékos — a magasabb vezető beosztásúak és a szomszédok ellen tett bejelentések aránya is. Idén a névtelen bejelentések aránya várhatóan eléri a 40 százalékot. Az utóbbi időben nem ritka az álnevek haszftáláta' i'S. áltiély. a névtelenség mögé bújásnak egy formája. Számottevő erőfeszítések árán ugyan, de teljesítik ez évi termelési terveiket megyénk ipari szövetkezetei, amelyek az utóbbi időben az alapanyag-ellátás akadozása és partnereik időnkénti kiszámíthatatlan magatartása miatt komoly nehézségekkel voltak kénytelenek szembenézni. Mindemellett eredményeiket nagy mértékben csökkentette az alapanyagok árváltozása is, amelyet nem minden esetben tudtak értékesítési áraikban érvényesíteni, állapította meg az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöksége, amely tegnapi ülésén az ez évi eredmények ismertetése után az 1988. évi kilátásokról, a termelési feltételek változásáról is tárgyalt. Mint az az előzetes felmérések alapján várható, jövőre a hagyományos formában működő szövetkezetek egy részénél gondot okoznak az új adóformák, iíletve a január 1-jé- től bevezetésre kerülő új keresetszabályozás. Ezért — a kedvezőbb szervezeti formákat keresve — már ez évben jó néhányan átalakultak kisszövetkezetté. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a szakcsoportok megszűnésénél, illetve kisszövetkezetté alakulásánál. A szervezeti átalakítás természetesen nem elegendő ahhoz, hogy az elkövetkező idők nehezedő gazdasági körülményei között megállják helyüket az újonnan alakult vagy átalakult szervezetek. Hozzájuk hasonlóan az eddig alacsony hatékonysággal, kis jövedelmezőséggel dolgozó szervezeteknek is új termékek gyártásával, a piaci igények erőteljesebb figyelembevételével, valamint a kooperációs lehetőségek, új vállalkozási formák kihasználásával kell megteremteniük a talpon maradáshoz, előrejutáshoz szükséges feltételeket. Ennek már csak azért is különösen nagy a jelentősége, mert megyénkben csakúgy, mint az ország többi részében, az ipari szövetkezetek fontos szerepet töltenek be az áruválaszték bővítésében és a lakossági szolgáltatások iránti igény kielégítésében. P. Zs. Tanácskozott a KSSZ megyei bizottsága Csekken! a taglétszám Tegnap dr. Kiss Jenő első titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest Megyei Bizottsága. A testület tagjain kívül ott volt dr. Balogh. Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára is. A bizottság elsőként tájékoztatót hallgatott meg a KISZ városi, illetve városi jogú nagyközségi bizottságainak ez évi munkájáról. A beszámoló kiemelte, hogy az idén először a testületek maguk. is véleményt mondhattak saját tevékenységükről. A megállapítás szerint a ceglédi és nagykőrösi fiatalok látták el kiemelkedően feladataikat. Figyelmeztető jel viszont, hogy 1985 óta 10 ezerrel csökkent a megyében az ifjúsági szövetség tagjainak száma. Ezek után került sor a megyei bizottság, a titkárság, valamint a rétegtanácsok értékelésére. A megítélésre felkért munkabizottság hangsúlyozta: a testület tagjai a jövőben érdemi döntéseket kívánnak hozni, és ehhez megfelelő információkat várnak a titkárságtól. Az ülés napirendjén szerepelt ezenkívül a megyei bizottság “jövő évi bázisköltségvetése. valamint az első félévi ülésterve is. Ügyészi vizsgálatok nyomán A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület a december 21-i tanácsülés előkészítéseként megtárgyalta a megyei tanács jövő évi gazdálkodási tervéről, az árueltéseket. Napirendre került egy javaslat négy nagyközségi tanács közvetlen megyei irányítás alá helyezéséről. Ugyancsak a tegnapi ülésen szerepelt egy tájékoztató a tanácsi szerveket érintő ügyészi látás és a szolgáltatások hely- vizsgálatok megyei tapaszta- zetc a megye elmaradt térsé- tatairól. A napirend előadója fjeiben és kisközségeiben című dr. Horváth Boldizsár megyei kérdéskörről szóló előterjesz- főügyész volt. Gyorsabb, körültekintőbb az ügyintézés - sok a panasz az építéshatósági munkára A jelentés elöljáróban többi között leszögezi: az ügyészségek a törvényesség megőrzése, a jogszabálysértések megelőzése, illetve a jogpolitikai elvek érvényesítése céljából rendszere» kapcsolatban állnak, együttműködnek a tanácsi szervekkel. Hangsúlyozta, hogy a tanácsok működéséről 1984. és 1986. közötti időszakban 244 vizsgálat, 72 utóvizsgálat, 54 vizsgáltatás és 568 állampolgári törvényességi kérelem intézésének tapasztalatai alapján vontak le összegző következtetéseket. Az ügyészi tapasztalatok arra mutatnak: Pest megyében a tanácsi szervek működése összességében törvényes, a jogpolitikai elveknek megjelelő. Az utóbbi években a jogalkalmazás törvényessége vonatkozásában jelentős fejlődés tapasztalható, bár egyes területeken még nem következett be a kívánt változás. Az államigazgatási reformot követően gyorsabbá vált az ügyintézés, a hatóság és az állampolgár közvetlenebb kapcsolatba került egymással, s a testületek is határozottabban, körültekintőbben irányítják a szakigazgatási munkát. A belső törvényességi felügyelet színvonala a vb- titkárok személyéhez kapcsolódik. Ahol nagy a fluktuáció és nem eléggé fölkészült az apparátus, ez a tevékenység sem éri el a kívánt szintet. Az elemzések azt is aláhúzzák, hogy a körzetközpontoknak a megyei irányítást segi- tó tevékenysége nem kellően kimunkált, így mind a mai napig számos probléma forrása. Erre utal, hogy a községek illetékesei jogalkalmazási problémáikkal nem a városi szakigazgatási szervekhez, hanem a területi ügyészségekhez fordulnak. Növekvő igény mutatkozik a testületi döntések előkészítésében, az eddigieknél aktívabb ügyészi közremüködö"-e. Azt is megállapították a Vizsgálatok során, hogy a felügyeletet • gyakorló tanácsi szervek jelentései rámutatnak a jogszabálysértésekre, hiányosságokra, de ritkán tárják fel az okokat. Az intézkedés általában kimerül abban, hogy felhívják a figyelmet a problémára. Leggyakrabban az eljárásjogi előírások megsértésével találkoztak vizsgálataik során az ügyészségek. De körültekintőbb lehetne a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve a hatósági ellenőrzési, felügyeleti feladatok ellátása is. Ez utóbbiak igénye leginkább az építéshatósági Ű0yek intézésekor vetődik fel. Azt is megállapítja a jelentés, hogy Állampolgár, gyárigazgató, képviselő szülessen a törvény? Hogyan Megannyi ellentmondással, konfliktussal terhes belpolitikai életünk, s ez nemcsak a közhangulaton, hanem a parlament téli ülésszaka elé kerülő törvénytervezeteken is érződik. Hogy csak néhányat említsünk: az állampolgár lépten-nyomon áremelkedésekkel találkozik, miközben már itt a nyakán a jövő évre jósolt 15 százalékos infláció. A vállalat- vezetők úgy érzik, hogy nincs meg az összhang a szabályozók és a gazdálkodók elé tűzött célok között, az Országgyűlés elé kerülő költségvetési javaslatban pedig az olvasható, hogy „o jelenlegi termelési szerkezetben megvalósítható teljesítménynöveléssel a külgazdasági egyensúly tartósan nem állítható helyre”. A kormányprogramot és az adóreformot megszavazó képviselők szenvedélyes hangú bizottsági vitákon elemezték az elmúlt néhány hónap jelenségeit. folyamatait, amelyek nem egészen úgy alakultak, ahogy azt gondolták. Szerény eredmények és sok gond tudatában ül össze ma az Országgyűlés, hogy meghatározza: merre kell vennünk az irányt 1988-bar, ? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kárpáti Andrással (22. vk.. Budakeszi), a Pest Megyer Műanyagipari Vállalat gyárigazgatójá- val. — Nem kétséges, hogy mindenki egyetért a kibontakozás programjával. de ennek mégis alig voltak gyakorlati jelei az elmúlt három hónapban. Mintha még mindig a régi módon dolgoznánk . . . — Az elvi egyetértés valóban megvan. de hogy az egyes embernek mit kell tennie a maga helyén, azt nemigen tudja Vagy ha igen, akkor is bizonytalan. Ebben a három hónapban is érzékelhető volt. hogy nem egy gazdasági vezető megpróbált előnyökéi kicsikarni a vállalatának, ahelyett, hogy az új helyzethez, a követelményekhez alkalmazkodna. Szembetűnő példái ennek az áremelkedések, amely révén jó néhány vállalat a többiekhez képest kedvező pozícióból indulhat 1988-ban. — Pedig már valóban nem volna szabad a régi módon gondolkodni, mert ez veszélybe sodorhatja a stabilizációt. a kibontakozást. Példának okáért a dollárelszámolású exportban jövőre tervezett 250 millió dolláros aktívum elérését, ami az idei teljesítményhez viszonyítva 450 millió dolláros javulást feltételez! Több képviselő merésznek tartja ezt a tervet ... Én optimista vagyok. Méghozzá azon az alapon, hogy a veszteséges tevékenységek felszámolása, új profilok kialakítása, a minőségi munka kedvező eredményeket hozhat. Ehhez. persze az is kell. hogy felülről se a mennyiséget kérjék számon ... Ami a tervezett dolláraktívum megteremtését illeti — az többféle módon lehetséges. Esetleg Importkorlátozással, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. Sokkal inkább a kétségtelenül meglevő szellemi kapacitás kiaknázása, közösen kifejlesztett termékek gyártása, vegyes vállalatok alakítása, a munkabérek közötti különbség kihasználása. Azaz. akadnak olyan formák, amelyek gigantikus befektetések nélkül is szép hasznot hoznak. Ezeknek kell előtérbe kerülniük a gazdaságtalan exporttal szemben. A Pemü példájából is tudom, hogy mindez, nemcsak a vállalatokon múlik. Még mindig lassú, körülményes az ügyintézés, a különböző engedélyek beszerzése, s könnyen lehet, hogy a külföldi partner elkedvetlenedik, eláll az üzlettől, amire minden papírra rákerül a pecsét. — Tehát a gazdaságos termelés, a szerkezetváltás a lényeg, ugyanakkor forgalmi adó sújtja a beruházásokat. Szeptemberben nem erről volt szó. s emiatt a vállalatvezetők nem is leplezik csalódottságukat. A képviselők sem. Tegyük hozzá: az adóreform elfogadása és bevezetése közötti időben nem ez volt az egyetlen változás, amely módosította az eredeti elképzeléseket. — Az adóreform vitájában sok képviselő vélekedett úgy, hogy ezek a törvények nincsenek kellően előkészítve. Magam is elmondtam a megyei csoportülésen. hogy a döntéstől számítva sehol a világom nem vezették be olyan rövid idő alatt a két új adónemet, mint ahogy nálunk. Ugyanakkor eí kellett fogadnunk azt az érvet, hogy gyorsan kell lépni, a gondok megoldása nem tűr halasztást. Ezért a két törvényt úgy szavazta meg a parlament, hogy a végrehajtási utasítást nem, csupán annak szempontjait ismertük. Bár a fő célkitűzések azóta is változatlanok. kár volna tagadni, hogy több módosító szigorító rendelet látott napvilágot. Ebből aztán konfliktusok is adódhatnak. Nézzük például a vállalkozók vagy gmk-k helyzetét. Miközben ezek hasznosságáról beszélünk, elterjedésüket szorgalmazzuk, egyebek között a lakossági töke megmozgatását reméljük ezektől — szigorodnak a feltételek. Az érdekeltek persze pesszimisták, mert nem érzik, hogy ezek az intézkedések őket szolgálnák. A Pemüben is több gmk a feloszlatás gondolatával foglalkozik. — Az ellentmondások mellett a jogalkotók sem mennek el tétlenül. A téli ülésszakon a képviselők elé kerül az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt módosító javaslat, amelynek indoklása szerint a törvények jelentősebb, vagy átfogó módosításáról is az Országgyűlés döntsön. Ugyancsak napirendre kerül a jogalkotásról szóló törvényjavaslat. amely meghatározza, mit és hogyan kell törvényben szabályozni, s amely szerint a jogszabályt és a végrehajtási jogszabályt egy időben kell hatályba léptetni. Tartalmazza azt is. hogy az állami hierarchia jmagasabb szintjén álló állami szerv által kibocsátott jogszabállyal nem lehet ellentétes az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szerv által alkotott jogszabály. Ha ezt a képviselők elfogadják, ßkkor meg lesznek a megfelelő jogi garanciák? — Fontos szabály az állampolgári jogok, de a vállaiati érdekek védelme szempontjából is, hogy a jogalkotásról szóló törvényjavaslat korlátozza a visszamenőleges hatályú jogalkotás lehetőségét. Gyakorlatilag az állampolgárra nézve hátrányosabb jogi rendelkezést csak a jövőre nézve lehet meghozni. Ez az elv a jogtudományban eddig is élt, de törvényben! megfogalmazás hiányában a gyakorlatban nem érvényesült. Ezzel egyenértékű garanciális szabály, hogy a magasabb rendű jogszabályban meg kell határozni a végrehajtási felhatalmazás tárgyát és kereteit. Bűzzel valószínűleg elejét lehet venni annak a gyakorlatnak, hogy a törvények, törvényerejű rendeletek — esetenként a kormányrendeletek is — csak keretszabályokat rögzítettek, és a valóságos kérdéseket a végrehajtásról rendelkező miniszteri rendelet tartalmazta. Meghatározza a javaslat azt is, hogy mit kell törvényben szabályozni és ezt megfelelő pontossággal részletezi. A gond csak ott van, hogy az egyik, a hatodik paragrafus agyon is üti ezt a szabályt, amikor az Elnöki Tanács korlátlan helyettesítési jogát elismeri. Az állampolgár és a képviselő szemszögéből úgy látom, hogy helyesebb lenne az alkotmány módosításán kívül kivenni a helyettesítés jogköréből a felsorolt kérdéseket úgy. hogy azokban az Országgyűlés dönthessen. Ezekben az esetekben ugyanis nem lehet olyan sürgős szükség az azonnali szabályozásra. amely indokolná az Elnöki Tanács gyors döntését. A javaslat által megkívánt széles körű előkészítéshez szükséges idő mindenképpen lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés elé kerüljön a paragrafusokban megfogalmazott minden kérdés. Márpedig ezek döntően az állampolgárok érdekeit érintik, hiszen azt határozzák meg. hogy az őket irányító. illetve képviselő szervek hogyan jönnek létre, mi a jogkörük és milyen szabályok szerint dolgoznak. Ügy gondolom, növelné a parlament presztízsét, a választók bizalmát, ha a törvényeket — még átmeneti időben sem — nem egy szűkkörő testület hozná. Kövess László az említett hiányosságok legtöbbször a nagy leterheltségre, a fluktuáció következményeire, az ügyintézők járatlanságára vezethetők vissza. Ehhez járul még a jogszabályok gyakori változása, mely még a rutinos szakemberek számára is nehezen követhető. A megye ügyészségei évente mintegy 2—3 ezer tanácsi aktával ismerkednek meg, s az ügyek 7—9 százalékában kell intézkedniük, többségében az eljárásjogi rendelkezések megsértése miatt. A feltárt szabálysértések /néhány kivételtől eltekintve azonos területen, visszatérőn jelentkeznek, ezáltal tipikus hibáknak tekinthetők. Ezek közé tartozik, hogy a határidő-fegyelem javulása ellenére az indokolt túllépés esetén is gyakran elmaradt a hivatalos meghosz- szabbítás és erről az ügyfél értesítése. Leggyakoribb az elmaradás az alkoholisták gyógykezelését és gondozását szolgáló eljárások körében: az ügyek többségét 3—6 hónap alatt intézik el. Mindehhez hozzájárul, hogy már a szakorvosi vélemény beszerzésének nehézségei is reménytelenné teszik a határidő megtartását. Gyakori a panasz az építés- hatósági tevékenységre. Nemegyszer előfordult, hogy hiányos kérelem alapján adják ki az engedélyt, a helyszín ismerete nélkül járulnak hozzá a telekalakításhoz. Olyan eset is előfordult, hogy egy telek megosztását úgy engedélyezte a hatóság, hogy a térképészeti határvonal egy már meglevő családi ház verandáján húzódott keresztül. A tanácsi szervek döntéseinek megalapozottságát támasztja aló, hogy a törvényességi kérelmek jelentős hányada jogtalan. A megalapozott panaszok leggyakrabban a? építésügyi igazgatással kapcsolatosak. A jelentés kiemelte: a valódi probléma, hogy az e szakterületen dolgozók sok esetben nem képesek hatásosan fellépni az engedély nélküli vagy az attól eltérő építkezések ellen. Súlyos gond az építésfelügyelet folyamatosságának hiánya, legtöbbször csak megkésve értesül a hatóság a szabálytalanságokról, ezért gyakran kényszerül kompromisszumra. Arról is szó esett a jelentésben, hogy a legtöbb óvást szabálysértési ügyekben nyújtották be az ügyészi szervek. Olyan esetekben éltek ezzel az eszközzel, amikor a büntetés kiszabásánál erélytelenséget tapasztaltak. Ez utóbbi tipikus jelenség a megyében: az országos átlagnál jóval alacsonyabbak a bírságátlagok. A kisajátításoknál sokszor gondot okoz, hogy a hatóság nem elég meggyőzően fogalmazza meg az eljárás közérdekű célját. Ezáltal kétségeket támaszthat a szükségességét illetően az érintettekben. A lakásügyi hatósági munkában a törvényességi kérelmek zöme az elhelyezés nehézségeihez kapcsolódik Kevés a szükséglakás. Ezért sem . lépnek fel legtöbbször határozottan a lakbért nem fizetőkkel szemben. Az alkoholisták kötelező munkaterápiás elhelyezését célzó előterjesztéseknek mintegy 40 százaléka alkalmatlan az ügyészi indítvány megtételére, mivel legtöbbször a határozatot a tanácsoknál kizárólag az orvosi véleményre alapozzák. Ez pedig kevés a kényszerintézkedés elrendeléséhez. Csak néhány esetben tapasztaltak viszont hibát az ügyészi vizsgálatok a gyámügyi igazgatás területén. Végezetül a jelentés arra hívta fel a figyelmet, hogy mindén szakigazgatási szerv maga is köteles gondoskodni a jogszabályok megtartásáról és megtartatásáról. A felügyeleti szerveknek az eddigieknél céltudatosabban kel! tehát feltárniuk a jogszabálysértések okait és konkrét, határozott intézkedéseket kell hozni visz- szaszorításukra Szükség esetén bátrabban kell élni a felelősségre vonás eszközével. M. J.
