Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

2 1987. DECEMBER 14, HÉTFŐ mFóKusz A csúcs beváltotta a hozzá fűzött reményeket Mubarak fogadta Várkonyi Pétert A megállapodás a józan ész győzelme § Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium lesze- $ relési és fegyverzetkorlátozási főosztályának vezetője ^ szombaton a nyugatnémet fővárosban tájékoztatta ^ Hans-Dietrich Genscher külügyminisztert az amerikai— ^ szovjet csúcstalálkozó eredményeiről. A szovjet szak- ^ értő a kétórás megbeszélésen ismertette kormánya ér- ^ tékelését a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének és a további leszerelési lépések megtételének lehetősé- n géről. Egyiptomi tárgyalások A TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGE! J Másfél órát késett Mihail S Gorbacsov repülőgépe, de x ezért nem a széljárás s nem X is műszaki hiba volt a fcle- N lős. A washingtoni program § elhúzódása miatt kellett a ^ tervezettnél tovább várakoz- ^ nia a fogadóbizottságnak a X berlini repülőtéren. Várni X mindig idegesítő, ezúttal azon- x ban még a késés is más szín- S ben tűnt föl: eredményes na- § pok záróakkordját jelentették ^ az utolsó megbeszélések, az J SZKP főtitkára és amerikai ^ vendéglátói között. A csúcstalálkozó ideje alatt a megfigyelők hangsúlyozták, hogy nem csupán a két nagy­hatalom ügyéről van szó, mert végső soron az egész emberi­ség érdekeit érintik a megszü­letett és még körvonalazásra váró egyezmények. Most, né­hány nappal a tárgyalások be­fejezése után kezd kibontakoz­ni az a folyamat, amely min­den érvnél meggyőzőbben iga­zolja ennek az állításnak az igazát. Reagan telefonon tájé­koztatta a brit, a japán és az NSZK-beli kormányfőt, Shultz külügyminiszter haladéktala­nul Brüsszelbe repült, hogy a NATO-tagállamok külügymi­nisztereinek tartson beszámo­lót. A Varsói Szerződés tagál­lamainak csúcsértekezletén pedig — Románia kivételével — a legmagasabb szintű veze­tők hallgatták meg Mihail Gorbacsov véleményét a Wa­shingtonban végzett munkáról. A berlini csúcstalálkozó megállapításai közül kiemel­kedik az, hogy a szovjet- amerikai megállapodás kidol­gozásában nélkülözhetetlen volt a szocialista országok se­gítsége, támogatása, az a szi­lárd alap, amelyre a Szovjet­unió mindenkor bizton tá­maszkodhatott. Hiszen ha közvetetten is, de ezúttal part­nereik nevében, az ő bizton­ságukról is tárgyaltak a két nagyhatalom vezetői, s egyál­talán nem volt mindegy, mek­kora visszhangra találnak tö­rekvéseik szövetségeseik kö­zött. A Varsói Szerződés csúcsér­tekezlete az elért eredmények fontosságán és jelentőségén túl. egyszersmind a továbblé­péshez is útmutatás. Aligha tévedünk, ha számítunk a to­vábbi leszerelési szerződések lehetőségére célzó javaslatok visszhangjára. A szocialista országok ugyanis ismételten készségüket, nyilvánították a tárgyalásokra a megmaradt különböző nukleáris, vegyi és hagyományos fegyverzetek fel­számolásáról. Álláspontjuk szerint nem a hátrányban levő félnek kellene csökkentenie lemaradását, hanem a fölény­ben levőnek leszerelnie fölös fegyvereit. Ez a nézet ellent­mond egyes NATO-körök fo­kozott ütemű fegyverkezést sürgető, a régi sztereotípiákra építő elméleteinek. Az NDK és Csehszlovákia közvetlenül is érintett a most született szovjet—amerikai megállapodásban, hiszen terü­letükön is amerikai megfigye­lők ellenőrzik majd a szerző­dés betűinek és szellemének betartását. A két ország aktív hozzájárulását a megegyezés­hez külön is elismeri a berlini tárgyalásokról kia(dott közle­mény. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozottan szólt a szocialista or­szágok többségében folyó át­alakítás és a külpolitikai tö­rekvések szoros kapcsolatáról, az új gondolkodásmód első kö­vetkezményeiről és logikus to­vábbfejlesztéséről. Nem lehet kérdéses: hogy mindez Ma­gyarország alapvető érdekeit is kifejezi. H. G. FÖLD ALATTI kísérleti atomrobbantást hajtottak vég­re vasárnap, moszkvai idő sze­rint 6 óra 20 perckor a Szov­jetunióban, Szemipalatvinszk környékén a kísérleti telepen. A fölrobbantott töltet TNT- egyenértéke 20 és 150 kiloton- na között volt. A robbantás célja a haditechnika korsze­rűsítése — közölték. A FRANCIA elnöki hivatal pénteken Párizsban bejelen­A hét végi szovjet lapok­ban még mindig vezető téma „a csúcstalálkozó, amely be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket”. A Krasznaja Zvezda hang­súlyozza: a washingtoni tár­gyalások menete, a szovjet— amerikai csúcstalálkozó ered­ményei az új politikai gon­dolkodásmód erejéről tanús­kodnak. A Pravda rámutat: ma sok államférfi, politikus, külpolitikai kommentátor és tudós egybehangzóan üdvözli a rakétaszerződést, s a józan ész. az új politikai gondolko­dásmód győzelmének minősíti azt. A Pravda, felidézve a wa­shingtoni csúcshoz vezető hosszú utat, emlékeztet arra, hogy Genfben még csak an­nak kimondására volt lehető­ség, a nukleáris háborúban nem lehetnek győztesek, s hogy egyik fél sem törekszik katonai fölényre. Reykjavík- ban ugyan nem írtak alá egyetlen okmányt sem, de jelentős haladás történt a nukleáris leszerelés folyama­tának átgondolásában. Wa­shington már a valódi lesze­relés kezdetét jelenti — mu­tat rá a lap. A Pravda hangsúlyozza: óriási jelentőségű az a tény, hogy elvi megállapodás szü­letett a hadászati támadó­fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről és a rakétael­hárító rendszerekről szóló szerződés rendelkezéseinek betartásáról közösen egyezte­tett időpontig legalább. Az amerikai közvélemény túlnyomó többsége szerint a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó jelentős eredményeket hozott a két ország viszonyá­ban. Az ABC amerikai tele­víziós hálózat által pénteken végzett felmérésen 82 százalék válaszolt igenlően az erről fel­tett kérdésre. A megkérdezet­tek 71 százaléka egyetért a most kötött leszerelési szerző­Ronald Reagan amerikai elnök szokásos szombat esti rádióbeszédét főleg a héten lezajlott szovjet—amerikai csúcstalálkozó értékelésének szentelte. Az elnök kiemelte, hogy a két ország első ízben kötött olyan egyezményt, amely ese­tében a fegyverzet-ellenőrzést felváltja a fegyverzetek lesze­relése. Egyben a kongresszusi vezetőkkel folytatott megbe­széléseire hivatkozva, azt a véleményét hangoztatta, hogy a szenátus rövidesen ratifi­kálni fogja a rakétamegálla­podást. Az elnök kijelentette, hogy Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával folytatott meg­beszélései alapján jó esélyt lát arra, bogy a felére csök­kentik a hadászati — atomtöl­tettel felszerelt — támadóra­kéták számát. Reagan ugyanakkor leszö­gezte, hogy a földrészközi bal­lisztikus rakéták 50 százalékos csökkentése érdekében nem fogja feladni a hadászati vé­delmi kezdeményezést (SDI) tette, hogv Erich Honecker, az NSZEP ICB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke ja­nuár 7-én és 8-án hivata­los látogatást tesz Franciaor­szágban. Honecker Francois Mitterrand elnök meghívásá­nak tesz eleget. ANTIBES-BAN közös köz­lemény kiadásával és sajtóér­tekezlettel véget ért a 14. fran­cia-afrikai csúcsértekezlet. Vasárnap folytatódott a ma­ga nemében páratlan tüntetés­sorozat a megsemmisítő cir­kálórakéták két nagy-britan- niai támaszpontjánál: a Green- ham Commoh-i és moles- worth! bázis körül ismét ez­rek gyűltek össze, hogy pezs­gővel és örömtüzekkel ünne­peljék az első rakétaleszerelé- si megállapodást, egyszersmind ismételten megbélyegezve a rakétatelepítésről éppen nyolc éve hozott NATO-határozatot. déssel, amely felszámolja a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközöket. 81 százalé­kuk egyetértett azzal, ahogy Reagan amerikai elnök járt el a tárgyalásokon, de csak­nem ugyanennyien — 77 szá­zalékban — nyilatkoztak elis­merőleg Mihail Gorbacsov tárgyalási magatartásáról is. Érdekesség, hogy a megkérde­zettek mintegy 40 százaléka nem lenne hajlandó olyan el­nökjelöltet támogatni a jövő évi választáson, aki elutasítja az új szerződést. Reagan maga is megismé­telte pénteken, hogy rendkí­vül nagy jelentőségűnek tart­ja a megállapodást. Vidéki lapszerkesztők számára tartott sajtókonferenciáján azt mon­dotta, hogy „bár a történelmi jelzőt gyakran használják jogtalanul, erre a megállapo­dásra ez tökéletesen ráillik”. Az elnök kijelentette: a tör­vényhozásnak nem szabad módosításokat fűznie a szer­ződéshez, mert ez a tárgyalá­sok kényszerű felújítását eredményezné. „Ez a szerző­dés a legelőremutatóbb fejle­mény kapcsolataink eltelt negyven évében” — mon­dotta. Az amerikai elnök egyéb­ként még pénteken telefonon ismertette a csúcstalálkozó eredményeit Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, Tő­késítő Noboru japán minisz­terelnökkel és Margaret Thatcher brit kormányfővel. Közölte, hogy több más ba­ráti ország kormányfőjét is — közismertebb nevén a csil­lagháborús programot. Az el­nök kijelentette, hogy nem­csak hadászati szempontból szükséges, hanem „erkölcsi kötelesség” is az SDI-program folytatása. „Kutatásokat vég­zünk, majd kipróbáljuk az eszközöket, és ha elkészül­tünk. akkor telepíteni fogjuk azokat” — mondta Reagan. Az utóbbi néhány nap alatt 22 Palesztináit gyilkoltak meg, és 196 személyt sebesítettek meg Ciszjordániában és a Gá- zo-övezetben — közölte Jász- szer Arafat, a PFSZ VB elnö­ke vasárnap bagdadi sajtóér­tekezleten. A palesztin vezető kijelen­tette, hogy az izraeli meg­szállás kezdete, az 1967 óta ilyen rövid idő alatt még so­hasem követelt ennyi áldoza­tot a megszállók terrorja Cisz­jordániában és a Gáza-öve- zetben. Arafat bejelentette: felkéri Franciaország, a Szov­jetunió és Kína bagdadi nagy­követét, sürgessék országaik vezetőit, hogy e három ország nyújtson segítséget paleszti­najakkal szemben elkövetett izraeli visszaélések beszünte­téséhez. Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanács is napirend­re tűzte a Ciszjordániában és a Gáza-övezetben kialakult rendkívül feszült helyzet meg­vitatását. A testület hétfőn folytatja az erről kezdett vi­tát. személyesen kívánja tájékoz­tatni. Közben George Shultz ame­rikai külügyminiszter a dán fővárosban felhívta az Egye­sült Államok NATO-szövetsé- geseit: most, hogy megálla­podás született a középhatótá­volságú és hadműveleti-har­cászati rakéták leszereléséről, költsenek többet hagyományos fegyverzetük fejlesztésére. Az amerikai diplomácia vezetője dán kollégájával, XJffe Elle- mann-Jernennet tárgyalt szombaton. A csúcstalálkozó és az alá­írt ralíétaegyezmény jelentős lépés a béke felé — jelentet­te ki egy vasárnap elhangzott beszédében George Bush ame­rikai alelnök. Bush, aki pá­lyázik a republikánusok el­nökjelöltjének címére, hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokra. A két nagyha­talomnak párbeszédet kell folytatnia egymással, hogy tisztességesen megvitathassák nézetkülönbségeiket. „Ezek a nézetkülönbségek mélyek, de nem annyira, hogy ne tár­gyalhatnánk róluk” — mond­ta az amerikai alelnök. ZARAGOZAI TÜNTETÉS Zarogoza békét akar és el­lenzi a terrorizmust — e jel­mondat alatt vonultak az ut­cára vasárnap Aragónia fővá­rosának lakói. A városi tanács által meghirdetett tömegtünte­tés résztvevői a pénteki véres merénylet miatt fejezték ki tiltakozásukat. Zaragoza városa péntek reg­gel óta gyászban van. Szom­baton sok tízezren voltak je­len a tizenegy áldozat emlé­kére megrendezett szertartá­son. A vasárnapi néma tünte­tésen Antonio Gonzalez pol­gármester mondott beszédet. Szenvedélyes szavakkal szólt arról, hogy a város, az egész ország társadalma tömegmére­tű válasszal tartozik a barbár terrorakcióra. Jugoszlávia A bosznia-hercegovinai köz- társasági képviselőház Raif Dizdarevics külügyminisztert megválasztotta a jugoszláv ál­lamelnökség tagjává az Agro- komerc-botrány nyomán meg­üresedett helyre. A Bosznia-Hercegovinai Köztársaságnak ez év szep- tembei’e óta nem volt állandó képviselője a kilenctagú jugo­szláv kollektív államfői tes­tületben, mert Hamdija Poz- derac, az Agrokomerc kom­binát váltóbotránya miatt le­mondott tisztségéről. Raif Dizdarevics az ő helyébe lép, s a testület alelnöke lesz. A tisztségviselők rendszeres cse­Hírügynökségi jelentések szerint vasárnap is folytatód­tak a megszállt területeken élő palesztinaiak tiltakozó ak­ciói. Eddig 12 személy sebe­sült meg a jelentések szerint. A balatai menekülttáborban meggyilkoltak tiszteletére em­léknapot tartottak vasárnap Nabluszban. A város lakóinak sztrájkjához több település, közöttük Ramallah és Kelet- Jeruzsálem is csatlakozott. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő vasárnap délelőtt a heliopoliszi elnöki hivatalban fogadta Várkonyi Péter kül­ügyminisztert, akivel a kétol­dalú magyar—egyiptomi kap­csolatokat tekintette át, va­lamint regionális és nemzet­közi kérdéseket vitatott meg. A magyar diplomácia vezetője előző este érkezett háromna­pos, hivatalos látogatásra Kai­róba. Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának elnökletével vasárnap Bukarestben ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A testület egyhangúlag el­fogadta a hétfőn kezdődő or­szágos pártértekezlet elé ter­jesztendő és vitára bocsátan­dó beszámolókat. Ezek között szerepel a gazdasági helyzet­ről szóló előterjesztés, amely előirányozza a termelőerők további növekedését, a terme­lés még hatékonyabbá tételét az ország sokoldalú szocialis­ta fejlődése érdekében. Napi­renden szerepel továbbá a XIII. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtásáról szóló Vasárnap reggel Belgium­ban megkezdődött a szavazás, amelyben a nem egészen tíz­milliós ország több mint hét­millió szavazópolgára megvá­lasztja a képviselőház 212 és a szenátus 706 tagját mintegy húsz párt háromezer jelöltje közül. réjére vonatkozó szabályok szerint a jövő év május kö­zepétől pedig egy évre átveszi az elnöki (államfői) tisztséget. ^ Raif Dizdarevics SÍ éVcs. A bosznia-hercegovinai Fojnicé- S ben született és muzulmán S nemzetiségűnek vallja magát. S Már fiatalon, 1943-tól részt $ vett a jugoszláviai antifasisz- ^ ta népfclszabadító háborúban 1945-ben felvették a JKP-be. J; Az ország felszabadulása után, s 1915-től 1951-ig az állambizton- S sági szervnél dolgozott, majd ^ a külügyminisztériumba ke- § rült. Három évig Szófiában ^ nagykövetségi másodtitkár, í; majd ezt követően — ugyan­ja csak három évig — a moszk- n vai nagykövetség első titkára. S Később, 1963-tól a prágai § nagykövetség tanácsosa. 1967- § tői a Jugoszláv Szakszervezeti ^ Szövetség Központi Tanácsá- ^ nak titkáraként, majd pedig S külügyminiszter-helyettesként \ tevékenykedett 1974-ig. § Ezt követően tíz esztendeig S a Bosznia-IIercegovinai Kom- ^ munisfa Szövetség KB-Elnök- ÍJ ségének tagja, 1984 májusától pedig a JKSZ KB tagja. Eb- S ben az időszakban (1974—1978) $ a Bosznia-Hercegovinai Szak- $ szervezeti Szövetség köztársa- S sági bizottságának elnöki tisz- ^ tét is betöltötte. 1978-tól 1983- ^ ig a Rosznia-Hercegovinai ^ Köztársaság elnöksége elnöki X teendőit látta el. 1985 máiusá- S tói egy éven át a jugoszláv S parlament elnöke volt. Azóta ^ a jugoszláv kormány küliigy- ^ minisztereként nevét külföldön is megismerték. Frry héttel ez- ^ előtt. Várkonyi Péter küüley- Q miniszter meghívására, hiva- S talos baráti látogatáson Ma- 8 gyarorszáeon járt. § Dizdarevics megválasztása ^ nyomán út külügyminisztert é kell majd kinevezni. Az elnöki fogadást kővetően megkezdődtek Várkonyi Péter és kollégája, Eszmat Abdel- Megid külügyminiszter tár­gyalásai, Délután Faruk Seif En-Naszr igazságügyminisz­terrel találkozott a magyar külügyminiszter, s aláírták a két ország közötti jogsegély­egyezményt. Ezt követően Ali Lufti, a Sura tanács — az egyiptomi elnök tanácsadó testületé — elnöke fogadta Várkonyi Pétert. jelentés, különös tekintettel a munkásdemokrácia fejleszté­sére és a gazdasági-pénzügyi rendszer korszerűsitésére. Ezenkívül az életszínvonal növelésére, valamint a terü­leti fejlesztésre vonatkozó ha­tározattervezet kerül a párt­értekezlet elé. Az országos pártkonferencia hétfőn Nicolae Ceausescu be­szédével kezdődik. A román vezető ismerteti a KB beszá­molóját a végzett munkáról és a feladatokról. Ezután meg­kezdődik a vita, amelyet szer­dán zárnak le, s ekkor meg­hozzák a határozatokat a KB által előterjesztett programok­ról. Vasárnap délelőtt a szava­zás az egész országban ren­desen folyt, rendzavarást és kisebb összecsapást csak Főá­ron községből jelentettek. Itt már az egyébként izgalmak nélkül zajló választási kam­pányban is történt incidens: szombatra virradóra felrob­bantották a rendőrség egy furgonját és robbanószerkeze­tet dobtak a városházára. Csak anyagi kár keletkezett. A mostani rendkívüli vá­lasztást (a parlament megújí­tása egyébként két év múlva lett volna esedékes) éppen Fouron (Voeren) miatt kellett kiirni. A négyezer lakosú község polgármesteri tiszte körül olyan nemzetiségi el­lentét robbant ki, amely bel­politikai válsággá nőtt, a kor­mányzó koalíció pártjai szem­bekerültek egymással, és a kormány lemondásra kény­szerült. A választás előestéjén kí­nos meglepetést keltett, hogy a szovjet—amerikai egyez­mény kapcsán kiderült: Bel­giumban nem 16 amerikai cirkáló szárnyasrakétát tartot­tak hadrendben, amint azt a közvélemény tudta, hanem 36-ot. Ez befolyással lehet a választás kimenetelére. A szavazóurnákat általában .a délutáni órákban lezárják, és megkezdik a szavazatszám­lálást. Hivatalos végeredmény csak hétfőn várható. Moni.’a A SE A Mértekeik t Hétfőn a Fülöp-szigetek fő­városában megkezdődik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szö­vetségéhez (ASEAN) tartozó országok állam- és kormány­főinek kétnapos csúcsértekez­lete. Az 1967-ben megalakított szervezetnek ez lesz o harma­dik ilyen értekezlete. Az elsőt 1976-ban, a másodikat 1977- ben tartották. A hétfőn kez­dődő tanácskozáson a Fülöp- szigetek, Indonézia, Malaysia, Szingapúr, Thaiföld és Brunei képviselői mindenekelőtt a szervezet tagállamai gazdasá­gi együttműködése fejlesztésé­nek lehetőségeit vitatják meg. Napirendre tűzték az ASEAN és az EGK közötti gazdasági kapcsolatok, valamint az Egyesült Államokkal, Kana­dával, Ausztráliával és Ja­pánnal fenntartott gazdasági együttműködés kérdéseit, a protekcionizmus, a mezőgaz­dasági támogatások és az ár­folyampolitika problémáit. ADEHI ÍTÉLETHIRDETÉS Halálra ítélték Ali Nasszer Mohammedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság volt elnökét. Az ország legfelsőbb bírósága a vádlott távollétében hozta meg az ítéletet. A legfelsőbb bíróság ítéletet hirdetett annak a 94 vádlott­nak az ügyében, akiket az IMG. január 13-i véres zavargások előidézésével és részvétellel vádoltak. A vádlottak közül 44 személyt távollétében ítéltek el. A bíróság 34 személyt ítélt halálra (19-et távollétében). Hat személyt felmentettek, a többieket öttől tizenöt évig terje­dő börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet indoklásában kiemelték, hogy valamennyi elítéltet hazaárulás bűnében találták vétkesnek. A vádlottak közül több személyt terrorcselekmények és szabotázsakciók elkö­vetésében is bűnösnek találtak. A legfelsőbb bíróság adatai szerint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban az 1986 januári véres eseményekben 4300 személy vesztette életét. Csakröviden... Reagan rádióbeszéde \ Folytatódik az SDI-program Ciszjordániában és Gázában feszült a helyzet Palesztin tiltakozó aktiók Dizdarevics az új Ülést tartott az RKP Központi Bizottsága Ma kezdődik a pártértekezlet Kínos meglepetés Vóíasztósok Belgiumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom