Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1987. DECEMBER 12., SZOMBAT Másfél milliós adósság Megtörtént az első Nem kerülnek az utcára ők sem kilakoltatás A karon ülő kisded gyerme­ki ártatlansággal gyűri, tépi, marcangolja a keze ügyébe ke­rülő papírt, és örömében na­gyokat si'kkant a pompás já­tékhoz. Néha úgy kell kimen­teni a pámás kezecskék közül valami oda nem illő, féltett irományt. Neki a papír csupán zizegő anyag, amit fecnikre le­het szabni, galacsimná gyúrni. Persze, gyorsan nyílik a kis emberpalánta értelme, s ha­marosan már egyedül forgat­hatja a mesekönyvét, nem tesz kárt benne. Megtépázva Érteni vélem minden indíté­kát, és tudom, hogy hónapról hónapra, évről évre életkori sajátosságainak megfelelően formálódik, lassan felcsepere­dik az előtte járó nemzedék­hez. A felnőttek észjárása, cselekedete már ritkábban tiszta képlet. Velük kapcsolat­ban a tudás bizonyosságát sok esetben a sejtés esetlegessége helyettesíti. Az alábbi példák is inkább kérdőjelekké kun- kurodnak, mintsem peckes felkiáltójelekké. íme a törté­net. A városgazdálkodási vállalat igazgatójának irodájában ülünk és beszélgetünk. Éppen a végén járunk a szóban for­gó témának, amikor a benn­fentes könnyed koppintása után nyílik az ajtó. és a direk­tor egyik munkatársa vihar­zik be. — Kézbesítettem, amit a fő­nök küldött, de nézze csak az aláírást! — lobogtatja a kezé­ben levő csapzott papírlapot, és az igazgatói asztalra teszi az írást. Messziről látszik, hogy a gondosan összekapcsolt két példányt csak a szentlélek tartja egybe, mert valami úton-módon végigszakadt a rövidre fogott episztola. El­kérem, nézem, forgatom. Ha­tározott, de tárgyszerű stílus­ban annyit közöl a cég az egyik tanácsi bérlakás hasz­nálójával, hogy záros határ­időn belül szíveskedjen kiürí­teni az udvar végében levő szeneskamrát, amit jogtalanul vett használatba, mert jön az új lakó, akinek az a lakásához tartozik. A derék honpolgárt — úgy látszik — felettébb rossz ked­vében találta a pecsétes pa­pírral loholó hírvivő, mert ahelyett, hogy íróeszköz után nézett volna, oktalan dühében széttépte az ingatlankezelő pa­pírját. Még mondott is vala­mi zaftosat, de azt e sorok ol­vasóinak fantáziájára bízom, hogy mit. Bírói határozattal Nem tudom, mi munkált eb­ben az emberben. Lehet, hogy csak a pálinka, és ennek okán nem érdemel hosszabb eszme- futtatást az eset. A birtokon belüli ember pökhendisége, akit onnan semmi erő ki nem mozdít, még akkor sem, ha törvénytelenül szerzett jussa a pár négyzetméteres kalyiba. Lehetne itt respektekről, tisz­teletről regélni, meg állampol­gári öntudatról, de egy össze­tépett felszólítás ürügyén ágyúval lőni verébre ugyan minek 1 Történtek ennél vaskosabb dolgok is, amelyeket eme ügy előzményeinek nevezhetnénk. Túri Lászlót, a városgazdálko­dási vállalat igazgatóját abból az alkalomból kerestem fel, hogy a napokban — hosszú évek után — végbement az el­ső kilakoltatás. Az egyik toronyház állami bérlakásában éldegélt három életerős, munkaképes férfi, az apa és két fia. Rettegtek tő­lük a házbeliek, megfagyott körülöttük a levegő. Talán az alattuk lakó szomszéd szenve­dett tőlük a legtöbbet, akire ráengedték a vizet és eláztat­ták a lakását. Nos, ez a lum­pen életet élő família az évek során a vállalattal szemben 63 ezer forint tartozást halmo­zott fel. Imponáló következe­tességgel nem fizették sem a távfűtés számláit, sem a lak­bért. Sajnos tehették. 1983 óta húzódik az ügyük, míg végre a vállalat jogi segédlettel ér­vényt szerezhetett igazának. Az ilyeneket hivatalosan rossz hiszemű, jogcím nélküli lakónak hívják. Ebben az esetben is elegendő ok kínál­kozott, hogy felmondjanak a családnak. A körülmények alapos megvizsgálása után bí­rói határozat erősítette míeg a verdiktet: kötelezte a bérlőt, ’högy^ menjen ki. A vállalat — noha ez nem lenne kötelessé­ge — még szükséglakásról is gondoskodik, hogy végbeme­hessen a kényszerkilakoltatás. Káros életvitel A megjelölt napon megje­lent a ház előtt a kivezényelt rendőr, a bírósági végrehajtó, a szállítójármű és a hurcol- kodást lebonyolító rakodók. A stábhoz tartozott a lakatos is, mert ilyenkor minden eshe­tőségre gondolni kell. A mi családunk olyan fölényes biz­tonságban érezte magát még ezen a reggelen is, hogy álmo­sam kászálódtak ki az ágyból a csengetésre. Láthatóan sem­mi előkészületet nem tettek, hogy önszántukból hurcolkod- janak el. Aztán közönyösen megadták magukat a sorsnak, és eltűr­ték, hogy a kirendelt emberek pakoljanak, cipekedjenek, ürítsék ki a lakást. Azt csupán a történelmi hitelesség ked­véért említem, hogy most egy olyan, komfort nélküli bérla­kást kaptak, amelyet egy év óta fenntartottak a számukra. Bizony sok lakásért kilincselő, becsületes család kapva ka­pott volna rajta. Ezzel még az ügy nem ért véget, hiszen a vállalatnak kötelessége védeni az állam érdekeit, és mindent megtenni, hogy a 63 ezer fo­rint adósság előbb-utóbb be­hajtható legyen. Sajnos nem ez az egyetlen ceglédi család, akit érdemtele­nül hordott a tenyerén a tár­sadalom. A „bajnoknak” becé­zett família százezer forinttal vezeti a tartozók mezőnyét. Félreértés ne essék. Nem be­teg, munkaképtelen, elesett emberek gonosz meghurcolta­tásáról van szó! Velük szem­ben nem ilyen bánásmódot alkalmaznak. Ha valaki jelzi, hogy fizetési nehézségei van­nak. és az érvei elfogadhatók, haladékot adnak, kisebb rész­letekkel is beérik, elfogadják az önkéntes törlesztési formát. Ám a többség önhibájából adósodott el, felelőtlen és a társadalomra nézve káros élet­vitele folytán. Álljon itt néhány adat, ami jelzi, hogy 1987 végén hol tar­tunk. A legfrisebb kimutatás szerint a vállalatnak a la­kók egymillió-ötszázhetven- ezer forinttal tartoznak. Ez 380 bérlő, illetve a távfűtést igénybe vevő lakó hátraléka, (összesen 1200 bérlővel állnak kapcsolatban.) Az idén 630 felszólítást küldtek ki. Negy­ven ügyet már kiadtak végre­hajtásra, hatvan folyamatban van. Az első csoportban kilenc bérlőt nyilvánítottak rossz hiszemű, jogóím nélküli lakó­vá, és azóta már még egyszer ennyinél tartanak, ám csupán a fenti esetben szereztek ér­vényt a bírósági döntésnek. Az utóbbi időben a bíróság egyre jobban ura á helyzet­nek. A végrehajtás megerősö­dött, ahol kell, foglalnak. Nyil­ván ennek is szerepe van ab­ban, hogy az idén félmillió fo­rinttal csökkent a vállalat kinnlevősége. A városgazdál­kodási vállalat azt szeretné, ha jövőre újabb, alacsony komfortfokozatú lakások épül­nének, hogy legyen hová átte­lepíteni azokat, akik önhibá­jukon kívül nehéz helyzetben levő, becsületes emberek előj veszik el az otthont. Általános tapasztalat, hogy ahonnan távoznak az összefér­hetetlen, botrányosan élő em­berek, ott fellélegzik a többi lakó, és gyorsan megjavul a közhangulat. —ás Még várni kell... A városi tanács híradójá­nak 3-ik számában bemutat­kozott Albertirsa. Szántó Jó­zsef írásából többek között megtudhattuk, hogy az egy szóba írt helységnév a nagy történelmi múltra tekintő két község, Alberti és Irsa 1950- ben történt közigazgatási egye­sítéséből származik. Jogos büszkeséggel tartják tisztelet­ben a község két nagy szü­löttének, Tessedik Sámuel és dr. Politzer Ádám emlékét, akik tudományos munkássá­gukkal nemzetközi hírnevet, szereztek Albertirsának. Központi orvosi rendelővel tették korszerűvé 1905-ben az egészségügyi ellátást. Ugyan­csak ebben az esztendőben he­lyezték üzembe a 800 vagonos hűtőházat, amely 300 helybéli lakosnak ad munkalehetősé­get. Mintegy 4—500 millió forintos költséggel korszerűsí­tik a vasútállomást, s bővítik a pályaudvar vágányhálóza­tát. amelyhez aluljárót is épí­tettek. Az első vonat 1847. szeptember 1-jén haldt át az albertirsai állomáson. Az át­adást ennek évfordulójára ter­vezték. Nem készült el a lé­tesítmény. Remélhetőleg nem sokáig kell erre várni. Kihelyezett ülés A szakszervezetek városi bi­zottsága december 15-én, ked­den délután a Közgép gyárá­ban tartja kihelyezett ülését. Megismerkednek a vállalat munkájával, termelésével, mozgalmi életével. A vendé­geket Vincze János igazgató és Hajdú György szb-titkár kalauzolja és tájékoztatja. Kedd délután négy órakor egszólalnak a szirénák A korszerű háborúban bár­mely fegyverekkel mért csa­pások, békében bekövetkezett különböző jellegű katasztrófák következményei elleni védeke­zés csak akkor lehet, hatásos, ha a lakosság időben szerez tudomást a várható támadás­ról, illetve veszélyről. Ennek feltétele a jól kiépített és megszervezett figyelő- és fel- derítőhálózat, valamint az állandóan üzemkész riasztó- rendszer. Hogy ezt a városunk terü­letén megbízhatóan tudjuk kezelni, a polgári védelmi pa­rancsnokság elhatározta, hogy december 15-én, kedden dél­után négy órakor ellenőrzés céljából, egy perc időtartam­ra megszólaltatja a szirénákat. Ennek kapcsán azt hisszük, hasznos dolog, ha egy kicsit részletesebben foglalkozunk a kérdéssel, mert a lakosság ri­asztása csak akkor lehet haté­kony és eredményes, ha min­denki ismeri a riasztás rend­jét, módját, a riasztási jele­ket, valamint a riasztási jel­zések utáni teendőket, maga­tartási szabályokat. A légiriadó elrendelése min­den esetben a Kossuth rádión, televízión keresztül nyílt szö­veggel történik, háromszor egymás után megismételve, köztük tizenöt másodperc szü­netekkel. „Adásunkat megszakítjuk! Adásunkat megszakítjuk! Fi­gyelem! Figyelem! Légiriadó! Légiriadó!" A rádión, televízión elhang­A nagyvilág jó barátja Pár hónapja tűnt fel dr. Do- mán Imre neve a Pest Me­gyei Hírlapban, és mi, a Kos­suth Gimnázium diákjai azon­nal felfigyeltünk iskolánk volt diákjának a visszaemlékezé­seire. A 74 éves nyugdíjas szarvasi állatorvos nemcsak a Szarvas környéki nyolc községben és a tanya világban tett meg kis­motorjával az elmúlt évtize­dek alatt negyedmillió kilo­métert. Külföldi kalandozásai­nak állomásai Egyiptom, Ba­bilon. Mont Everest, Kenya, Vietnam, az Andok, Washing­ton, a Bajkál-tó, a Titicaca-tó és még hosszan lehetne sorol­ni világjáró utazása főbb ál­lomásait. Céklasaláta Csehszlovák ex­portra 450 ezer üveg célkacsíksa- láta készül a Nagykőrösi Kon­zervgyár ceglédi gyáregységében. Miiszakonként hu­szonötezer üveggel töltenek meg s még karácsonyig elszállítják a meg­rendelőknek. Zel- lci Györgyi — fel­ső képünkön — az Urscell szeletelőt kezeli, amely 3X3 milliméteres da­rabkákra vágja az alapanyagot. A töltőasztalon — alsó képünkön — üvegekbe kerül az ízletes saláta. (Apáti-Tóth Sán­dor felvételei) áYÁ w Az emlékeit nemcsak a naplója, hanem a fényképező­gépe is megőrizte. Büszkék vagyunk arra, hogy diákkorá­ra visszaemlékezve ezeket ír­ja: „A világjáráshoz az indítást a Kossuth Reálgimnázium ad­ta meg. Havonta egyszer az utolsó kétórai tanítás helyett filmeket néztünk meg. (Ak­kor még némafilmek voltak.) Itt láttuk meg a világot ta­nári magyarázattal és utó­lagos, minden részletre ki­terjedő értékeléssel. Éppen Alaszka levetítése után érle­lődött meg bennem az elhatá­rozás, s támadt fel féktelen kalandvágyam.” Reméljük, nem csak a há­romoldalas levélben hallunk hírt róla. s nem csak mi, ceg­lédiek ismerjük meg Imre bá­csi mozgalmas életét. Aki eny- nyit látott, s nyitott szemmel, figyelve ismerte meg a vilá­got, az ne őrizze meg magá­nak és ne vigye magával az élményeit. Szeretnénk haza­hívni a jövő tavaszra, hogy itt a gimnáziumban vagy ha lehet, a ceglédi művelődési központban mesélje el, hogyan lett az első világháború kis hadiárvájából a nagyvilág jó barátja — tudósítottak szer­kesztőségünkhöz írt levelük­ben a gimnazisták. zott riasztást a polgári véde­lem a lakosság és üzemek irá­nyába a riasztóeszközökön közvetíti. A légiriadó sziréná­val történő elrendelésekor há­romszor fél percig tartó, vál­takozó hangmagasságú, úgy­nevezett „üvöltő” hangot hal­lunk. A riadó jelzése a legvárat­lanabb helyeken és időpontok­ban érhet bennünket. Különö­sen váratlanul érnek bennün­ket a különböző jellegű ka­tasztrófák. Akit a rigdó a lakásában ér, az menjen az óvóhelyre, majd a továbbiak­ban az óvóhelyparancsnok in­tézkedései, utasításai szerint cselekedjen. A munkahelyen dolgozók a légiriadó elhang­zásakor a munkahelyre vonat­kozó külön szabályozás, illet­ve az adott üzem, intézmény vezetőjének a rendelkezései szerint vonulnak az óvóhely­re. A közterületen — utcán, tereken — tartózkodók a riadó jelére haladéktalanul menje­nek a legközelebbi óvóhelyre vagy szükségóvóhelyre. Akik gépjármüvei közle­kednek, azok a riadójel el­hangzásakor a járműveket ha­ladéktalanul állítsák olyan helyre, ahol a mentésben köz­reműködő gépjárművek, men­tők, tűzoltók stb. közlekedését nem akadályozzák, és azon­nal siessenek a legközelebbi óvóhelyre, Akik utasként vesz­nek részt a forgalomban — autóbusz, villamos, troli —, azok a közlekedési eszköz megállása után azonnal keres­senek védelmet a legközelebbi óvóhelyen. Megjegyzendő, hogy a riadó elhangzásakor azonnal el kell rejtőzni, valamilyen védett he­lyet kersni, mert minden idő- veszteség súlyos következmé­nyekkel járhat. Az óvóhelyen mindenkinek kötelessége be­tartani az előírásokat és sza­bályokat, továbbá segítséget kell nyújtani az óvóhelypa­rancsnok utasításainak -vég­rehajtásához. A katasztrófa esetén törté­nő riasztás azt jelenti, hogy a város lakosságának készen kell állni rendkívüli feladatok végrehajtására. Például a vá­ros teljes vagy részleges ki­ürítésére, a mentőmunkákban való azonnali részvételre. Reméljük, mindenki megér­ti, hogy a város csendjének felverésével a város nyugal­mát nem zavarni, hanem an­nak biztonságát fokozni akar­juk, és tudatosítani minden­kiben azt a tényt, hogy az élet és anyagi javak védelmét a lakosság legszélesebb körű közreműködésével lehet csak megvalósítani. Bandur József alezredes városi pv-törzsparancsnok Elfogadhatóan birkóztak December 6-án Dunakeszin tartotta a soron következő ér­tekezletét a Pest Megyei Bir­kózószövetség. Először a Du­nakeszi VSE birkózószakosz- tályának vezetői számoltak be az elmúlt 2 év eredményeiről. Elmondták, hogy évi 360 ezer forint költségvetésből gazdál­kodnak, ezenkívül a gyár egyéb felszerelésekkel is segí­ti a szakosztályt. Az elnökség megállapította, hogy Dunake­szin a birkózás az utóbbi két évben sokat fejlődött, s az egyesület nevelő feladatának is eleget tesz. A megye szakosztályainak eredményei a következőkép­pen alakultak: Az eredményt elfogadható­nak találták, amit a jövőben javítani szeretnének. Az el­nökség az év végi beszámol­tató értekezletét 1988. január 16-án tartja, amelynek során a szakosztályok vezetői szá­molnak be az 1987. évi mun­kájukról. Radosza Miklós, a megyei elnökség tagja Nagykörös Csepel Autó Ceglédi VSE Abonyi Tsz SK Dunakeszi VSE összesen: Színházi műsor A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében decem­ber 14-én, hétfő este 19 órai kezdettel a zenés színházi bér­let harmadik előadása kereté­ben Kaposvári kabaré cím­mel, a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka esz. Ugyancsak a színházte­remben 16-án, szerdán dél­előtt 10 órakor a zeneiskola művésztanárai adnak karácso­nyi hangversenyt az óvodá­soknak. Csütörtökön, 17-én délután 3 órakor a Kaláka együttes szórakoztatja műso­rával a gyermekeket. ISSN 0133—268» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom