Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
Közösségi ház Ma délelőtt avatják A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 289. SZÁM 1987. DErFMBF.lt 12., SZOMBAT Művelődési központ És mégis mozog az épület Ma délelőtt átadják rendeltetésének a gödöllői Ady Endre sétányon elkészült közösségi házat. Az épület korábban az Agrártudományi Egyetem tulajdonában volt. Az idők során más-más célra használták. Hol a vízmű, hol az iskola táblája volt a falon. Áz utóbbi időben igen leromlott állapotban állt a ház. felújítása csaknem másfél millió forintot emésztett föl. Az összeg nagyobbik hányadát, 770 ezer forintot, a megyei pártbizottság adta, 150 ezret a városi tanács, a fönnmaradó rész a társadalmi munka értéke. A fölújítást ellenszolgáltatás nélkül tervezte Csabáné Farkasházi Edit, a városgazdálkodási vállalat munkatársa. A kivitelezést ugyancsak önzetlenül a VGV másik dolgozója, Gurmai László irányította. Ez a vállalat volt a generálkivitelező, s szintén hozzájárult százezer forint értékű társadalmi munkával a felújításhoz. Kisebb-inagyobb mértékben a következő cégek is: Ag- ronovó. Diana, Tigáz, Vízmű, Elmü, építőipari kisszövetkezet, autópálya-mérnökség, sütőipari vállalat, áfész. Delta, Dunakoop Kisszövetkezet, Molnár Árpád, Molnár Dávid és Geröfi László kisiparosok. Kivették részüket a munkából az 1-es, 3-as, 5-ös alapszervezet tagjai, a környék lakossága, valamint a pártbizottság apparátusának dolgozói. A közösségi ház a városi pártbizottság kezelésében működik. Három kisebb irodahelyisége az említett alapszerveA vállalatok, intézmények, iskolák mellett a szövetkezetek vezetése is beszámol ezekben a hetekben az ifjúsági parlamenteken a néhány évvel ezelőtt elfogadott intézkedési tervek teljesítéséről. A fórumok nyilvánosságot adnak a fiatalok véleményének. A Gödöllő és Vidéke Áfész is megrendezte a szövetkezeti szintű ifjúsági parlamentjét a város Patak éttermében. A szövetkezet működési sajátosságaiból fakadóan ezt megelőzően több területi parlamentet tartottak. Az egyiket az áfész-áruházban dolgozó fiatalok számára, s ezen vettek részt a gödöllői kismamák is. A másik helyi fórumot Veresegyházon rendezték. Ott a községben és környékén dolgozó áfész-fia- talok kérdéseit érintették, s oda voltak hivatalosak a vidéki kismamák is. A két területi parlament küldötteket választott. Az ezeken nem érintett egységekből közvetlenül, egyeneságon érkeztek a küldöttek a szövetkezeti szintű parlamentre. A feladat ezen is az volt, hogy a vezetés számoljon be az ifjúsági törvényből adódó feladatok végrehajtásáról, az e célú pénzeszközök felhasználásáról, valamint állítson ösz- sze tervezetet a következő időszak főbb tennivalóiról, az ifjúságpolitikai célú forintokról. Kötetlen, jó hangulat alakult ki a Patak éttermi fórumon. Jellemző az áfész fiatal dolgozóinak közéleti érdeklődésére és érzékenységére, hogy a küldöttek húsz százaléka hozzá is szólt a napirendhez. Beszéltek a munka- feltételekről, a tanulás lehetőségeiről, a szórakozásról, mindazokról az életüket és közérzetüket meghatározó dolgokról, melyekkel nap mint nap találkoznak. Nemcsak kérésekkel fordultak a Gödöllő és Vidéke Áfész vezetéséhez,- hanem társadalmi munkát is felajánlottak a célok megvalósításáért. Talán sohasem volt megfelelő a kereskedelmi dolgozók munkájának társadalmi megítélése. De ha nem szólnak ez ellen, akkor úgy tűnhet, hogy ez nekik így is jó. Hát nem hagyták szó nélkül, s elmondták: a kereskedelmi munka megítélésénél figyelembe kell venni, hogy szinte itt csapódik le minden társadalmi feszültség. Olyanok is, zeteké, amelyek a házban tartják taggyűléseiket és más összejöveteleiket. Az épületben az irodákon kívül előtér, kisebb előadóterem és mellék- helyiségek találhatók. A fönntartási költségek megtérítésével bárki igénybe veheti, akár lakodalomra is, mondta tájékoztatásunkra dr. Zsiga László, a pártbizottság titkára: Akik tartósam igénybe akarják venni, bérleti szerződést köthetnek, de nincs akadálya az alkalomszerű használatának. Az épületet több mint ezeregyszáz négyzetméternyi kert veszi körül, amelyet szintén rendbe tesznek. Részben már meg is történt, az ősszel termőföldet vittek oda, fákat ültettek. Tavasszal következik a gyepesítés, csinosítás. A szomszédos kutyaiskola gazdái megígérték, hogy a drótkerítést mással cserélik ki, s akkor minden oldalról zárt kertben nyugodt, kellemes körülmények között tarthatnak összejöveteleket, amikor megengedi az idő. Az említett három alapszervezethez körülbelül háromszázan tartoznak, többségük nyugdíjas. A tanácstagi körzetben is jó pár százan élnek. Elsősorban nekik szánták a közösségi épületet, ahol minden nagyobb közérdeklődésre számot tartó rendezvényt megtarthatnak. A nemrég megtartott tanácstagi beszámolón is szóba került a ház, mondván, jövőre már iitt tartják meg a tanácskozást. melyeket nem a kereskedelmi dolgozóknak kellene földelniük. Az utóbbi időben egyébként emellett a kereskedelmi dolgozók politikai felelőssége azért is megnőtt, mert az áruellátás színvonalának megfelelő alakításával a lakosság közérzetét kedvezően lehet befolyásolni. Ez nem mindig az adott eladókon, vezetőkön múlik, úgy hogy érthető, .ha a vásárlók nagyobb türelmét kérik a fiatalok is, akiknek talán a legnagyobb a megterhelésük, hiszen zömmel ők állnak a pultok mögött, a vevők előtt. Arról is szó esett, hogy meg kell őrizni az ifjúsági parlamentek olyan légkörét, amely lehetőséget ad az őszinte, nyílt véleménynyilvánításra. A tartalmas vita után a fiatalok bizalmukat jelezvén, egyhangúlag elfogadták a beszámolót és az elkövetkező évekre összeállított ifjúságpolitikai és pénzügyi tervezetet. Már az est sötétjében sem villantak az ágyúk, az ütegek fényei. Gödöllőről is elvonultak a tüzérek, és mint mondani szokták, vihar előtti csend uralkodott. Esténként egy-egy berepülő felderítő gép Sztá- lin-gyertyákat szórt, és azok mint a karácsonyfa égői, világítottak. Ezek fénye mellett akár tűbe lehetett fűzni a cérnát. Még mindig működött az ellenséges propaganda, míg végül december 11-én minden mesének vége szakadt. A Máriabesnyő feletti Juharos-tetőről elindultak Gödöllő irányába a felszabadító szovjet csapatok. Több útvonalon, több irányból jöttek Babaion, a blahai dombokon, az Öreg-hegy irányából. Nem volt nagy ellenállás, a németek, amint mondották, tervszerűen vonultak vissza, menekültek Pest irányába, a szovjetek pedig terv szerint törtek előre. 1944. december 11-én Gödöllőn a mai Dózsa György útig értek. A Blahán és a második napon a Kossuth Lajos utcában esett el néhány német katona. Másnap, 12-én Gödöllő teljes egészében felszabadult. Fokozatosan bekapcsolódtak Ellentmondásos a helyzet — így kezdte tájékoztatóját Kecskés József, a városi művelődési központ igazgatója a legutóbbi társadalmi vezetőségi ülésen, amelyen a jövő évi tervekről volt szó. A közállapotainkat figyelemmel kísérőknek az iménti kijelentés nem okozhat meglepetést, utóvégre az ellentmondásos jelzővel az egész társadalmi élet jellemezhető mostanában. Valóban így van. A gödöllői művelődési ház helyzete azonban rosszabb a lehetőségeinél. Ezt nem az igazgató mondotta, a krónikás vont le ilyen következtetést az ismertetés nyomán. A működési bevételi tervük erre az évre 4,5 millió volt, de már szeptember végén biztos volt, hogy túlteljesítik, nem kevéssel, másfél millióval. A bevételbe beleértendő a pályázatokon elnyert pénz. Ilyen egyebek között a Soros-, az Eötvös-alapítványtól kapott összeg. Az ilyen pénzek is a ház munkáját dicsérik. A pénzt megszavazok ezzel fejezik ki elismerésüket a ház programjaiért, kezdeményezéseiért. Zsugorodó összeg Mások támogatása továbbra is apad. A tanácstól tavaly az eredetileg tervezettnél ötszázezerrel, az ideinél egymillióval kaptak kevesebbet. A ház megindulásakor megállapodásokat kötött a városi és körzetbeii vállalatokkal, szövetkezetekkel. A gazdasági helyzet romlásával, a szabályozók szigorodásával, az elvonások mértékének növekedésével arányosan évről évre zsugorodik az általuk befizetett összeg. Jövőre még nehezebb lesz. A támogatásokból származó pénzek nyilván inkább kevesebbet számlálnak majd, minden egyéb alighanem megdrágul. Az elkövetkező évben bevezetendő adózás is érezteti hatását. A tiszteletdíjasok, noha programjaik nem ekkor érnek véget, már csak december 31-ig kötötték meg a régi baloldali személyek a helység irányításába. A szovjet parancsnokságnak segítséget nyújtottak, azok pedig az itteni vezetőknek. Kezdetét vette az ellátás megszervezése, a romok eltakarítása, a politikai élet beindítása. A szovjetek sütötték a kenyeret, adták a petróleumot, mindkettő kincset ért akkor. Katonai kórház lett a kastélyból és a járásbíróságból, ahová emberek kellettek. Mind többen jelentkeztek munkára, és vettek részt a rom eltakarításában. A legtöbb kárt a vasút, a MÁV szenvedte, azt érte a legnagyobb pusztítás, volt cse- lekednivaló. Ahogy kitavaszodott, megkezdődött a földosztás utáni munka a földeken. Fokozatosan megszilárdult a közrend, amelynek önkéntes, bátor férfiak voltak a harcosai. Lett megfelelő elöljárósága Gödöllőnek. Működött a közellátás, hozták az élelmet az ország felszabadult részeiből, sütötték a kenyeret, mindez nagy dolog volt. A munka fokozódott, és minden területen dolgoztak az emberek. szerződésüket. Nyilván megvárják, kiszámolják, hogyan érvényesülnek esetükben a jogszabályok, s ennek tudatában szabják meg tiszteletdíjukat. Mindenki mutogatna Január elsejétől a kulturális szférában sok minden válik szabad árassá. Például a színház. Akiket érdekel, bizonyára észrevették, a művelődési házban mostanában alig tartanak színházi előadást. Csoda? Korábban harminc-negy- venezer forintért vásárolhattak meg egy-egy előadást, újabban hetvenezerérGkilenc- venezerért. Ezt sem a ház, sem a néző nem bírja. A nézőre nem lehet áthárítani az emelkedést, mert ő egyszerűen válaszol: nem vesz jegyet. Nem veszi meg azt a jegyet, ami azelőtt sem volt olcsó Gödöllőn. A művelődési ház kívülről épnek és jónak látszik. Köznapi értelemben új, néhány év telt el az átadás óta. De máris sok pénzt emésztett föl a hibák kijavítása. És még nincs vége. Üjabb és újabb hibák bukkannak elő. Most azt hallottuk, hogy két helyen úgy mozog az építmény, hogy ebből nagyobb gondok is lehetnek. (Eszembe jut, hogy a ház vezetőinek, munkatársainak többsége még Gödöllőn sem volt. amikor az egyszerű honpolgár már aggodalmaskodott. vajon jó lesz-e ezen az ingoványos talajon ekkora házat fölhúzni. A szakemberek mindannyiszor magabiztos nyugalommal jelentették ki: cölöpöket vernek le olyan mélyre, hogy megfelelő szilárdságú talajt érjenek, s a cölöpökön tökéletesen nyugszik majd a hatalmas súly. Most viszont mozog. A szakembereket még megkérdezni sem érdemes, hogy miért. Mindenki mutogatna valakire. A cölöpverő a művezetőre, a művezető a tervezőre, a tervező az ellenőrre, az ellenőr az anyaggyártóra, az anyaggyártó az atyaúristenre, azt meg — tudjuk — Ahogyan távolodtunk a háborús eseményektől, a felszabadulás órájától, eredményekben úgy gazdagodtunk. A munka gyümölcse maradandó lett, a nép ura volt a településnek. A munkás felett nem állt hajcsár, a földművest nem hajtotta az ispán. Gödöllőn is megteremtődött az új gazdasági és társadalmi élet alapja, amely egyben a fejlődés útját nyitotta meg. Az első perctől kezdve a kommunisták álltak az élre, munkájuk, példamutatásuk nyomán eredményeink egyre halmozódtak. Évről évre a számadások a fejlődést mutatták, mellyel megterepitettük a városi rang státusát. A felszabadulást követő alig 20 év alatt városi rangot érdemelt ki Gödöllő, és annak is már több mint húsz éve. A várost a közművek hálózata, víz, villany, gáz, telefon, csatorna úgy hálózzák be, mint ember testét az erek. Oldalakon át lehetne sorolni mindazt, ami szebbé, jobbá teszi életünket, és hogy ez így van, abban döntő része van a felszabadulásnak, az egykori elnyomó rendszer végének. A felszabadítókra, a fel- szabadulásra emlékezve hajtjuk meg a tisztelet zászlaját a hősök emléke előtt, és mindazokra gondolunk, akik velünk voltak, vannak a békés munkában. Csiba József még sehol sem sikerült megtalálni.) A tény: az idén nyáron 1,1 milliót költöttek a ház karbantartására. Két nagy csőrepedés is volt például. Ilyen körülmények között persze hogy megbolydul a munkatársi gárda. Előzőleg gyakran mondogatták, milyen jó kis társaság munkálkodik a gödöllői művelődési központban. Az idén nagy a fluktuáció, jelentette ki szárazon az igazgató. S akik maradtak, azok is nyugtalanok. Az embereket egyre nehezebb megtartani. A termelés nem csökken, szolgálni kell este, szombaton, vasárnap és ünnepnap, az ellenszolgáltátás viszont kicsi. ötletek pénzre Kecskés József ezután arról beszélt, mivel és hogyan lehetne pénzt szerezni. Jövőre még nagyobb a bevételi tervük, 5,1 millió. Sok ház működik az országban, amely megirigyelhetné e bevételt, de hát az üdvösséghez ez kevés, hiszen a támogatások, egyéb források mérséklődnek, az árak, a tiszteletdíjak emelkednek, a működési költségek nőnek. A társadalmi vezetőség tagjai a legkülönbözőbb ötleteket vetették föl. S ha valaki nem tudta volna, hol van, biztosan nem gondol művelődési házra. Inkább kereskedőházra gyanakodhatott volna, amelynek vezetői tevékenységük bővítésén gondolkodnak. Az utóbbi években hozzászoktunk sok szokatlanhoz. A művelődési házakban korcsmák működnek, nyomdák üzemelnek, boltok rendezkedtek be ... Az ember úgyszólván mindent képes megszokni. Néha azonban mégis föl- ötlik benne: a művelődés hajléka mégsem kereskedőhöz ... K. P. A nap programja December 12-én: Gödöllő, művelődési ház: Játssz velünk! 15 órakor. Diáktanya: Casinó, 16 órától. Urbán Tamás: Jelen idő, fotókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. December 13-án: Gödöllő, művelődési ház: Színház: Woyzeck, 15 órakor. Diáktanya: Video, 16 órától. Urbán Tamás: Jelen idő, fotókiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem kiállítása megegyezik a szombatival. December 12-én és 13-án: A XX. század kalózai. Színes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm. 4 órakor. A Beverly Ilills-i zsaru. Színes, magyarul beszélő amerikai krimi. 6 és 8 órakor. e Szombati jegyzetbs Elfeledve Bárhogy fogadkozunk, előbb vagy később mind- ahányunknak kifejlődnek a vesszőparipái, amelyek mindig ott vannak a közelünkben fölnyergelve, várva a percet, amikor rájuk pattanunk. Aki tisztában van önmagával, fölismeri vesszőparipáit, igyekszik ritkán nyeregbe szállni. Tudja, a gyakori lovaglás megszokottá, sőt unalmassá válik. Meglehet, szembe nem, a háta mögött annál gyakrabban mondogatják, mindig ugyanazt a lovat sarkan- tyúzza. Várakozunk az egyik gödöllői újságos előtt. Régi ismerősöm is ott toporog, csípős a levegő. Ma nincs írása a lapban, közli, amikor forgolódás közben észrevesz. Ez az első dolga reggel, kérdezem, igenlő válasza után azt fejtegeti, nemrég egyik cikkemre válaszolni akart, de mégsem lett belőle semmi. Ezzel is így vagyunk. Hányszor gondoljuk, írni kéne, kifejteni álláspontunkat, egyetértő vagy különböző véleményünket. A gondolatot nem követi tett. Arra az írásra akart válaszolni ismerősöm, amelyben azt a következtetést vonom le, hogy mi már temetni sem tudunk. Tudunk mi temetni, mondja, nagyon is tudunk. Nevet említ, amelynek gazdája mi mindent tett Gödöllőért, de ki emlékszik ma rá. Ugyanúgy elfelejtették, mint a többieket, akik csak éltek maguknak. a közösségért nem csináltak semmit. Eltemetve és elfeledve. Nem ismertem azt az embert. Nevét azonban igen. Lapunkban többször megjelent a neve. Egykori társai, tisztelői közül elevenítette föl valaki munkásságát, s talán az intelem se maradt el: gondoljunk néha a régiekre, tetteikre, tevékenységükre, hasznosítsuk azt,, amit ők már kitaláltak, ami követhető ma is. ,m.v. •! Ebben a megközelítésben már benne van az, amiért egyáltalán őrizzük a régiek emlékét. önös érdekünk. Anyagelvűségem azt mondatja velem — s ez az a bizonyos vesszőparipa — a holtaknak mindegy. Rajtuk semmi sem. segít, ők kiszálltak a földi ringhöl. befejezték. Egyszer és mindenkorra vége a játéknak. Szerintem az emlékápolás is megtévesztő. Nincs is rá szükség. Koszorút elhelyezni a szobron, az emléktáblánál, önmagában keveset ér. A múlt. az egykori jelesek és legjobbak csak tartalmával, csak a müvekkel lehetnek értékesek számunkra. Előfordul, hogy érdekeinket föl sem ismerjük. Ahhoz is éles szem, fül kell, hogy kihámozzuk az egykoriak müveiből a máig igazat, a ma érvényeset, sőt azt, ami több annál, mert holnap és még mesz- szebb a jövőben érvényes. Ám ha nem ismerjük föl. az sem a holtaknak rossz, magunkat rövidítjük meg. A világmindenséghez mérve kicsi az ember befogadóképessége. Naponta százezrével jelennek meg könyvek, amelyeknek a töredékét vagyunk képesek elolvasni. Valamennyi lényeges és értékes eleméi még ennél is kisebb mértékben tudjuk befogadni. Előttünk már mennyit megírtak, évezredek óta születnek a művek. Az idő rostál — szokták mondani. Abban is reménykedünk, hogy ami igazán fontos, az fönnmarad, nem kallódik el. Ebben sem lehetünk biztosak. Csak az marad fönn. amit valaki fölmutat, amire figyelmeztet. ne hagyjátok veszni. Tisztelet, tehát az emlékápolóknak. s még inkább azoknak, akik a régiek bú- várlása közben fölfedezik számunkra az értékeket. Kör Pál ISSN 0133—19ST (Gödöllői Hírlap) Gödöllő és Vidéke Áfész Villámhárító üzletek Évfordulóra A fejlődés gyökerei 1
