Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA ru i puu i ci DUiV í isanii xa XXXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ära: l.ßO forint 1987. Mihail Gorbacsov nyilatkozata az amerikai televíziósoknak Felelősséggel a világ sorsáé ' Olyan új helyzet van kiala­kulóban, amely lehetővé, sőt kötelezővé teszi a politikusok, hatalmas országaink kormá­nyai számára, hogy megpró­báljuk jobban megérteni né­peink véleményét, tetteinkkel, politikánkkal juttassuk kife­jezésre népeink akaratát — jelentette ki Mihail Gorba­csov az NBC amerikai tele­víziós hálózatnak adott egy­órás interjújában. Az SZKP KB főtitkárának interjúját, amelyet az egy hét múlva kezdődő csúcstalálkozó kü­szöbén adott, hétfőn este su­gározták az Egyesült Álla­mokban. A nyilatkozatot ha­talmas várakozás előzte meg: ez volt az első exkluzív inter­jú, amelyet a szovjet vezető amerikai televíziósoknak adott. Azzal a szándékkal utazom Washingtonba, hogy megvitas­sam az országaink közötti kapcsolatok kérdését, mert úgy vélem: az a legfőbb kér­dés, hogy miként javítsuk meg a népeink közötti viszonyt. Ez valóban nagyon fontos. Köl­csönös megértésre van szük­ségünk. s azt hiszem, nagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt, jobban kel! megértenünk egymás történe­tét — hangoztatta Gorbacsov. — Elmondhatom, hogy jövő heti látogatásomat nagyon fontos szakasznak tartjuk kap­csolatainkban. Ez lesz a har­madik találkozóm Reagan el­nökkel: Aláírjuk a közepes hatótávolságú nuk’eáris eszkö­zök felszámolásáról szóló szer­ződést. megvitatjuk a világ más kérdéseit is. Egészében véve tehát igen sok megbe­szélnivalónk van. Mihail Gorbacsov interjú­jában érintette a csúcstalál­kozó napirendjén szereplő va­lamennyi fontos kérdést, ki­tért a Szovjetunió belső éle­tére, a peresztrojka, az átépí­tés folyamatának menetére, annak gazdasági és politikai összefüggéseire — még né­hány, magánéletére vonatko­zó kérdésre is választ adott. Az interjúban azonban a le­szerelés kérdései szerepeltek az első helyen. Mihail Gorbacsovval televíziós interjút készített az NEC ame­rikai tv-hálózat munkatársa A hadászati nukleáris fegy­verek számának ötvenszázalé­kos csökkentése lehetőségeiről szólva Gorbacsov kijelentette: ez a szovjet—amerikai kapcso­latok gyökeréig nyúló kérdés, és megvannak a lehetőségek a megoldásra. Ügy vélem, a je­lenlegi amerikai kormányzat­tal sokat tehetünk azért, hogy előrelépjünk a leszerelés e legfontosabb területén. Konst­ruktívan fogunk cselekedni, s úgy vélem, mind az ameri­kaiak, mind az egész világ lakói meggyőződtek arról, hogy tudunk konstruktívan cselekedni, s így fogunk el­járni — hangoztatta. A szovjet politikus leszö­gezte: az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés — az űrfegyverkezés — programja nem tartozik a tárgyalások napirendjére, ott a hadászati támadófegyverekről lesz szó. — Tehetünk néhány lépést ahhoz, hogy félúton találkoz­zunk az amerikai álláspont­tal, s ezek közül egyeseket már meg' is tettünk — mon­dotta. — Tárgyalunk majd a rakétaelhárító rendszerekről megkötött ABM-szerződés szi­gorú megtartásáról, készek vagyunk arra, hogy az ABM- szerződés szigorú megtartása mellett elfogadjuk a hadásza­ti fegyverek számának ötven­százalékos csökkentését az el­ső szakaszban. Addig a szin­tig, amíg az SDI-program nem lesz ellentétes az ABM-szer- ződéssel, addig az Egyesült Államok csak folytassa a ku­tatásokat — addig ez nem a tárgyalás témája. A szovjet vezető ugyanak­kor aláhúzta: szükségtelennek tartja ezt a programot. mivel, ha felszámolják a támadó­fegyvereket, nincs szükség valamiféle védelemre ellenük. Ha ez a leszerelés bekövetke­zik, akkor mire való az űr­fegyverkezés, a világűr mili- tarizálása? Ez csak az ameri­kai katonai tervezők valami­féle olyan elképzelése, vágyál­ma., hogy egy állítólagos tech­nológiai fölény, a számítógé­pek terén mutatkozó fölény segítségével a világűrben kényszerítsenek ki erőfölényt. Gorbacsov veszélyes és bo­nyolult kérdésnek minősítette az űrfegyverkezés témáját. Rámutatott, a Szovjetunió a maga részéről minden olyat (Folytatás a 2. oldalon.) Munkalátogatás Hazánkba érkezik Wojciecíi Jaruzelski Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának meghívására Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke baráti munkalátogatásra ma hazánkba érkezik. A vendég életútját a 2. ol­dalon ismertetjük. BezBnfelhvsfgaiíesn ”ESy vezérigazgató a válla­lat első számú szolgálója. elleptelek • Feladata a cég felvirágozta­tása és ha ezt nem teszi, munkáltatója, a vállalati ta­nács útjára ..bocsáthatja. Mégsem kapaszkodhat csak az. íróasztalába, túl kell tekintenie a kerítésen és straté­giája kialakításakor figyelembe kell vennie a népgaz­dasági érdekeket is.” (3. OLDAL) ,,A választás lehetőségé va­megs&eressíeim lamifále »szabadságot« 01© Begyet eredményezett ugyan, de kérdés: hogyan élnek e szabadsággal és az mennyire hasznosul. És a fakultációs tárgyakat tanító tanár szempontjai? Mint az oktatás, az iskolai élét majd minden területén, itt is, nagyjából — ha nem éppen teljességgel — az érdekek egybevágnak; tanár és diák gondja, bánata azonos.” (5* OLDAL) ismétlés ea láisyokftál „A fiúknál elmaradt az ismétlés, ; a tavalyi első monori gimná­zium csak a ,harmadik helyre ; szorult. Sorsdöntő volt az elsőség szempontjából _a ceg­lédi és monori diákok -párviadala. Az utolsó mérkőzé­sen a ceglédiek két pont különbséggel, 37-35-re nyer­tek a helyiek ellen.” (7. OLDAL) Nyelvtanulás féláiomhrzp ,.Ezzel a módszerrel egy hét alatt a kísérletre kiszemeltek csaknem 1200 kifejezést: is­mertek meg, és harmadára tartósan: emlékeztek. Az an­gol után más világnyelvek oktatását is tervezik.” (8. OLDAL) Télre készülnek az áfészek Vermelik a burgonyát Januárföl már rendszeresen szállítanak Minden esztendőben ezekben a hetekben foglalkoznak a téli tárolással Pest megye áfészei, hogy a jövő év elején elláthassák vevőiket burgonyával, zöldséggel és gyümölcsscl. Az idén hat szövetkezet kapott tanácsi megbízást, összesen 2078 tonnára. Az említett mennyi­ség 93 százaléka a tavalyinak, mivel évek óta körülte­kintőbben mérik fel az igényeket. Számítanak arra, hogy a lakosság maga is tartalékolja a családja számá­ra a szükséges mennyiséget. Időben hozzáláttak a felké­szüléshez az áfész-ek. Még a tavasszal szerződtek a mező- gazdasági nagyüzemekkel. A burgonyát, a téli almát, vala­mint a káposzta- és gyökér­féléket zömmel Szabolcs- Szatmár megyéből hozták, ki­sebb mennyiségben pedig szőkébb ptáriánk termelőszö­vetkezeteitől szerzik be. így például a Dél-Pest Megyei Aíész az albertirsai Szabad­ság Tsz-től rendelte meg a tárolásra szárit készletet. A kevesebb termés miatt gon­dot jelent nekik, vajon sike­rül-e beszerezniük a 450 ton­nát? Ráadásul az idén a bur­gonya minősége nem felel meg a tárolási feltételeknek: többsége apró és sérült. Pe­dig a vermelnivalóból van a legnagyobb igény, összesen 1375 tonnára. A váciak már túl vannak a tervezett 450 tonna tárolásán, s így lát­szik, hogy a gödöllöieknek is meglesz a 300 tonna. A Tá- piószcle és Vidéke Afész 120 TESTRE SZABOTTAN U lünk a két hosszú asztal­sornál, s hallgatjuk az előadó logikusan egy­másra épülő érveit. Nem mennek jól a dolgok — tér vissza újra és újra a sommás kijelentéshez. A beteg ezúttal a magyar gazdaság, amelynek kórlap­ján azonban olyan sokféle ok szerepel, hogy óhatatla­nul szóba kell hozni tár­sadalmunk nyavalyáit is. A gondokból van bőven, nem is jegyzetelek, ha le­írnám, az olvasó csak le- gyintene: minek unos-unta- lan ismételgetni ezeket? Ismerjük, tudjuk hol hibáz­tunk, arról is van progra­munk, hogy miként lábal­junk ki a nehézségekből. Láthatóan az eszmecsere résztvevői is hozzám ha­sonlóan ítélik meg a hely­zetet, mert többen a szom­szédjukkal beszélgetnek, mások az értekezletekre jellemző irkafirkákkal raj­zolják telő noteszüket. Csak néha kapják fel a fejüket. Akkor például, amikor az előadó azt mondja, hogy a január el­sejétől bekövetkező válto­zások ebben a kis ország­ban mindenkit egyformán érintenek majd, s ő biztos abban, hogy senkinek sem lesz lehetősége a várható jelentős életszínvonal-csök­kenés ellensúlyozására. S azt is kisebb moraj fogad­ja, amikor az árakról szól­va az egyik napilapban a jövő évi emelkedésről meg­jelent 25 százalékos adatot sajtóhibának minősíti. A hallgatóság egy része lát­hatóan nem hiszi el, hogy csupán a nyomda ördöge dolgozott volna. (Pedig tényleg csak elírás volt!) Az előadás Után nehezen irdul a kérdések sora, az­tán meg már abbahagyni nehéz. A legtöbben a pon­tos információkat hiányol­ják, a biztosítékot arra, hogy terveink végre mara­déktalanul valóra válnak, az őszinteséget, amellyel a még meg nem válaszolt kérdésekre mihamarabb megnyugtató magyarázatot kellene adni. A szavakból látszik, sok még a bizony­talanság Van-e erkölcsi válság? Milyen elképzelé­seink vannak a demokrácia erősítésére? — firtatja az egyik résztvevő. Miért nem mondjuk meg az emberek­nek, hogy ha most áldoza­tot hoznak, öt, tíz vagy ti­zenöt év múlva mit kap­nak cserébe érte? Lehet-e ebben az országban a régi módon irányítani, s milyen új vonásokkal kell gazdagí­tani az állami és a társa­dalmi szervezetek kapcso­latait? — fogja össze nem- ~sak a saját, hanem mások érdeklődését is egy másik felszólaló. A válaszok, amelyeket az előadó megfo­galmaz, okosan érvelők, a jelenlegi helyzet alapos is­meretére építkezők, rész­leteket, titoknak hitt ada­lékokat tartalmazók De mégis: érezhető, sokakban, sokunkban megmarad va­lami bizonytalanság. Pedig a legtöbbünkben ott feszül a szándék: csele­kedni kell! Azaz hogy: kel­lene. De hogyan? Az el­múlt évtizedekben többször is nekirugaszkodtunk, hogy bájainkon úrrá legyünk. Nagyszerű célokat fogal­maztunk meg, amelyeket — most utólag sajnos már lát­juk — részben, vagy még annyira sem értünk el. Akkori tetteink akkori kri­tikus értékelésének hiánya sok emberben azt a képze­teit keltette, hogy nélkü­lük is mozdul előre a vi­lág. De most más a hely­zet! Nyilvánosan, az ország házában vált véglegessé a kórrajz, s a honatyák el­kötelezett megajánlásával szentesítettük a stabilizá­ció, majd az azt követő ki­bontakozás programját. Nyilvánvaló az is, hogy közösen meghozott áldoza­taink, cselekvésünk nélkül nem jutunk semmire ... Ám az emberek nagy többségében ott a talán fel sem ismert, a talán ki sem mondott, de bizonytalansá­got okozó kérdés: azt tud­juk, elfogadjuk, hogy ne­künk mit kell tenni, de ne­kem, a tízmillió magyar közül egynek, hogyan kell segítenem dolgaink jobbra fordulását? S erre megle­hetősen nehéz megnyugta­tóan válaszolni. Ha, mint régen, ezúttal is elegendő mindent ugyanúgy csinálni, ahogy eddig, akkor mitől változnak meg a dolgok? — tette fel a kérdést a vi­tafórum egyik résztvevője. S mindjárt maga válaszolt is rá: nem elég! eg kell találni azokat a formákat, amelyek alkalmasak arra, hogy mind több ember cselekvé­se kapcsolható legyen a meghirdetett programok­hoz, de meg kell mutatni azokat a magatartási min­tákat is, amelyek elterjesz­tése segíthet a tenni akarás kamatoztatásában. A fel­adatokat apró részegysé­gekre kell bontani, olya­nokra, amelyek egy-egy ember testére szabottak, végrehajthatók és ellen­őrizhetők. Mert most a leg­fontosabb: az egyén. Áz egyén, akinek nem szabad tétlennek lennie. Az előadó egyetértőén bólintott: igaza van — mondta, erről valóban ke­vesebbet' beszélünk, mint amennyit kellene. F. Z. tonnát tárol az idén, ennél kisebb mennyiségre számíta­nak a ráckeveiek és a daba- siak. Vöröshagymából összesen 140 tonnára szól a tanácsi megbízatás, ezt már be is szerezték a szövetkezetek, éppúgy, mint a fokhagymát. Gyökérfélékből már raktáron van 187 tonna, káposztafélék­ből pedig 230 tonna. Egyéb zöldségfélék — torma, cékla, feketeretek — beszerzése nem lesz gond ebben az évben. Téli almából és körtéből összesen 127 tonnát tárolnak az áfész-ek. Raktáraikat még szeptemberben kitakarították és fertőtlenítették. A terve­zett készletek december 31-ig érkeznek be, s január 1-jétől már rendszeresen szállítanak boltjaiknak, illetve közintéz­ményeknek: óvodának, isko­lának, üzemi étkezdének. Saj­nos a burgonyához 40 száza­lékkal drágábban jutottak hozzá az áfész-ek, mint ta­valy. Így a tárolási költsége­ket is hozzászámolva számíta­ni lehet arra, hogy ezt jövőre a szokottnál magasabb fo­gyasztói áron értékesítik. Áüc.Rii gazdaságok Csak minőséggel! Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésének igazga­tótanácsa kedden, a Magyar Tudományos Akadémián ülést tartott. Á testület a gazda­ságok idei teljesítményét ele­mezte és megvitatta a jövő évi teendőket, feladatokat. Az ülésen Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hangsúlyozta, a leg­fontosabb feladat: a minőség javítása. A minőségi kö­vetelmények következetesebb érvényesítése nélkül a piaci pozícióknak nemhogy a ja­vítása, hanem a megtartása is nehézségeket okozhat. Megöl t - General Motors Cserébe Opelek Kedden a Mogürt székhá­zéban hosszú lejáratú keret- megállapodást írt alá Tóth László Pál, a Mogürt Külke­reskedelmi Vállalat vezér- igazgatója és Lova Khoram, az egyesült államokbeli Gene­ral Motors (GM), illetve a Motors Trading Corporation elnökhelyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök- helyettes is. A megállapodás fontos ele­me, hogy a GM licencek, know-how-k átadásával köz­reműködik a hazánkban ké­szülő járműipari alkatrészek és szerelvények fejlesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a Mogürt az NSZK-ban készülő Opel személygépkocsikból hoz be 1988-ban várhatóan ötszázat- ezret. Flakonmilliók készülnek Pusziazámoron a Sasad Termelőszövetkezet műanyagüzemé­ben mintegy 23 különféle formájú cs fajtájú flakon készül. Ezekből van, amelyikből 5-Ö00 ezer darab kerül le a gépek­ről, de olyan is akad, amelyikből 5 milliót gyártanak az év folyamán. Képünkön Kiss Istvánná cs Szendi Istvánné az extrudergépen elkészült 4 literes, majdan öblítőt tároló edé­nyeket tisztítják, illetve vizsgálják át. (Hancsovszki János fel­vétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom