Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

198:. DECEMBER 2., SZERDA Mihail Gorbacsov nyilatkozata az amerikai televíziónak Konstruktívan fogunk cselekedni (Folytatás az l. oldalról.) megtesz a védelmi eszközök fejlesztése terén, amivel az Egyesült Államok foglalkozik. Ügy gondolom, mi is foglalko­zunk olyan alapkutatásokkal, amelyek megfelelnek az SDl- program keretében az Egye­sült Államokban folyó mun­kának. De nem építünk űr- fegyvereket, nem telepítünk üríegyverrendszereket, s ar­ra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy maga is így járjon el. Ha az amerikaiak nem hallgatnak erre a felhí­vásra. megtaláljuk a vála­szokat, amely százszorta ol­csóbb lesz —. de a felelősség ekkor kizárólag az amerikai felet.' az Egyesült Államok kormányzatát terheli majd. A közepes hatótávolságú fegyverek felszámolásának európai következményeiről szólva, arra a nyugati aggo­dalomra reagálva, hogy a fegyverek eltávolítása után a Szovjetunió katonai fölénybe kerül Európában, a szovjet vezető kijelentette: a Szovjet­unió és szövetségesei készek haladéktalanul tárgyalni a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők megfelelő csök­kentéséről. tekintetbe véve azt is, hogy az erők és fegy­verzetek tekintetében bizo­nyos aszimmetria áll fenn — megtették javaslataikat, vár­ják a NATO válaszát. Az interjúban szó volt re­gionális kérdésekről is. Áz afganisztáni helyzetről szólva Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió kész a problé­ma lehető leghamarabb törté­nő rendezésére, azonnali meg­oldására. Az emberi jogok kérdéséről szólva Gorbacsov leszögezte: a Szovjetunió megoldja az e téren mutatkozó valóságos problémákat, de nem fogadja el, hogy országa lakosait kí­vülről ösztönözzék a Szovjet­unió elhagyására. A szovjet gazdasági és po­litikai átalakulásról, a pereszt­rojka kérdéseiről szólva az SZKP KB főtitkára leszögez­te: a gazdasági kérdéseket a szocializmus keretei között, a Szovjetunió saját módszerei­vel oldják meg, a gazdaságot ezeken a kereteken belül ala­kítják át a tudományos-mű­szaki forradalom követelmé­nyei szerint. A kérdés politi­kai összefüggéseiről szólva — utalva Borisz Jelcin leváltá­sára — leszögezte: a Szovjet­unió szilárdan és következete­sen halad a peresztrojka út­ján, nem fogunk azonban át­ugrani az egyes szakaszokon, nem engedjük meg a kalan- dorságot — hangoztatta. Bár az adások jó részében az első helyre Gorbacsovnak az a kijelentése került, hogy a Szovjetunió is foglalkozik az űrvédelemmel összefüggő kutatásokkal, a jelentések zömmel a szovjet vezető messzemenő tárgyalókészsé­gét-, a hadászati fegyverek csökkentése kérdésének meg­oldási lehetőségeit, az ameri­kai kutatásokkal kapcsolatos álláspontját emelik ki. A je­lentések aláhúzták: a szovjet vezető válaszai nemcsak meg­egyezési készséget mutattak, hanem azt is, hogy igen jól tájékozott az amerikai politi­ka és a világpolitika minden kérdésében. Friss, pozitív sajtóvisszhang Ismét bebizonyosodott, hogy a szovjet vezető több mint egyenrangú partner az ameri­kai elnök, és a Reagan-tipusú politikusok számára — álla­pította meg Mihail Gorbacsov amerikai tv-interjúját kom­mentálva a BBC rádió wa­shingtoni tudósítója. Igen nagy terjedelemben foglalkoztak kedden az ame­rikai lapok Mihail Gorbacsov nyilatkozatával, amelyet az NBC televíziós társaságnak adott Az egyórás nyilatkozat szövegéből több lap közöl bő­séges ismertetést, szó szerinti részleteket. A The New York Times megállapítása szerint a szov­jet vezető határozott, de bé- külékeny hangvételű nyilat­kozatában kifejezte készségét arra, hogy további leszerelé­si megállapodásokat kössenek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, de elutasítot­ta az amerikai beavatkozást a Szovjetunió bei ügyeibe. A lap szerint Gorbacsov hangvétele ésszerű és együttműködésre törekvő volt s ezzel megadta a nyitó hangot a csúcstalál­kozóra. Több lap hasonlítja össze a szovjet vezető logikus érvelé­sét Reagan elnök hétfői, az ultrakonzervatív Heritage ala­pítvány tagjai előtt elmondott és sok vonatkozásban kiéle­zett hangvételű beszédével — nem az elnök javára. A lap­jelentések elsősorban a lesze­relési kérdésekkel kapcsolat­ban elhangzottaknak szentel­nek nagy figyelmet. A The Washington Post azt írja, hogy Gorbacsov rugal­masságot mutatott az űrfegy­verkezés kérdéseivel kapcso­latban, de ragaszkodik ahhoz, hogy a felek a legszigorúb­ban megtartsák rendelkezéseit. Igen sok jelentés emeli ki, hogy a szovjet vezető közölte: űrvédelmi alapkutatásokat ugyan a Szovjetunióban is vé­geznek, de a szovjet fél nem akar kifejleszteni ilyen rend­szert. sohasem telepít ilyet és az Egyesült Államokat is er­re szólítja fel. A brit tömegtájékoztatás ve­zető helyen számol be kedden a nyilatkozat részleteiről. A The Times az SZKP KB fő­titkárának Reagan elnök oDI- programjával kapcsolatos kér­désekre adott válaszát emeli ki. Ugyanerről tudósítva . a The Guardian hangsúlyozza: ugyanolyan határozottan le­szögezte, mint Reagan elnök, hogy a csillagháborús program nem tárgyalási téma a wa­shingtoni csúcstalálkozón. Moszkva — fűzi hozzá a The Guardian — az 1972-es ABM- szerződés szigorú betartásához ragaszkodik és ez a csúcsta­lálkozó kulcstémája lesz. A Financial Times azt eme­li ki, hogy Gorbacsov leszö­gezte: a szovjet—amerikai kapcsolatok sarkalatos kérdé­se a hadászati fegyverzetek jövője és hogy a szovjet ve­zető megítélése szerint sok munkát el lehet végezni a jelenlegi amerikai kormány­nyal. A BBC televízió kedd reg­geli híradójában részleteket közölt a beszélgetésből, amely' — mondotta a BBC washingto­ni tudósítója — az amerikai közvélemény körében és kor­mányzati berkekben egyaránt megerősítette azt áz érzést, hogy Mihail Gorbacsov sze­mélyében olyan vezető áll a Szovjetunió élén, akivel meg lehet állapodni. Az EGK-csúcs előtt Villámlátogatások Poul Schlüter dán minisz­terelnök kedden találkozott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, hogy a hét végén Koppenhágában megrende­zésre kerülő EGK-csúcsérte- kezlet előtt megpróbálják át­hidalni a közösségen belüli pénzügyi nehézségeket. Schlü­ter hasonló céllal ment tovább Rómába, ahol Giovanni Gó­rja kormányfővel folytat meg­beszélést, majd Londonban Margaret Thatcherrel tárgyal erről. Az EGK pénteken kez­dődő kétnapos csúcsértekezle­tén Poul Schlüter lesz a há­zigazda. VENDÉGÜNK: WOJCIECH JARUZELSKI Wojciech Jaruzelski 1923-ban születétt Kurówban, a Lublini Vajdaságban, értelmiségi család­ban. A háború alatt a Szovjetunió­ban tartózkodott, ahol 16 éves ko­rától munkásként dolgozott. 1943- ban belépett a Szovjetunióban megalakuló lengyel hadseregbe. Ugyanebben az évben elvégezte Rjazanyban a gyalogsági tisztiis­kolát és ezt követően a Henryk Dabrowski 2. gyalogsági hadosz­tály felderítő szakaszparancsno­kaként, később ezredfelderítö-pa- rancsnokként harcolt az 1. Len­gyel Hadseregben a II. világhá­ború befejezéséig. A háborút kö­vetően, 1947-ig részt vett a föld alatti bandák elleni harcokban és a néphatalom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gya­logsági főiskolát és a Swierczews- ki Vezérkari Akadémiát. A had­seregben sok fontos vezető beosz­tást töltött be. Volt — többek kö­zött — előadó, a katonai akadé­miai bizottság elnöke, tis2tí tan­folyamok vezetője, a harcképzé­si főcsoportfőnökség helyettese, valamint a lengyel néphadsereg 12. gépesített hadosztályának pa­rancsnoka. I960 júniusában a Len­gyel Népköztársaság politikai fő- csoportfőnökévé, majd 1962 má­jusában nemzetvédelmi miniszter- helyettessé nevezték ki. 1968—1983 között nemzetvédelmi miniszter. 1973 óta hadseregtábornok. 1981. december 13.—1983. július 22. kö­zött a nemzeti megmentés kato­nai tanácsának az elnöke. 1983. november 22-én a szejm a nem­zetvédelmi bizottság elnökévé, a* LNK . fegyveres erői főparancsno­kává választja. 1948-tól tagja a pártnak. 1964 óta a LEMP KB tagja, 1971-töl pedig a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja. A LEMP IX. rendkí­vüli kongresszusán ismételten megválasztották a LEMP KB és a Politikai Bizottság tagjává. A LEMP KB 1981. október 16—18-al plénumán a LEMP KB első tit­kárává választották. 1961 óta sze.jmképvisélő, 1981. február 11-töt 1985. november 6-ig a minisztertanács elnöke. 1985. no­vember 6-iól az államtanács el­nöke. A török parlamenti választások végeredménye Turgut Özei aratott győzelmet Törökországban kedden köz­zétették a vasárnapi általános parlamenti választások vég­eredményét. A török televízió híradása szerint a Turgut özal kor­mányfő vezette Haza Pártja Elfogadták az ország első demokratikus alkotmányát Nadzsibullab bejelentése Az ön megválasztását az af­gán államfői posztra a nem­zeti megbékélési politika he­lyességének megerősítéseként értékeljük — hangsúlyozta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége abban a táviratban, amelyet Nadzsibul- lahnak, az Afganisztáni Köz­társaság elnökének küldött. A távirat emlékeztet arra. hogy e politika kezdeményezése, ki­dolgozása és a megvalósításá­ra irányuló következetes erő­feszítések elválaszthatatlanok Nadzsibullah személyétől. Afganisztánban egyhangú­lag választották meg Nadzsi- bullahot államelnökké. Az újonnan mégválasztott köztársasági elnök beszédét is­mertetve a szovjet lapokban hangsúlyt kap az országban állomásozó szovjet csapatok kérdése. Nadzsibullah beje­lentette, hogy a kivonás meg­gyorsítása érdekében annak időtartama — a szovjet féllel egyeztetve — 16 hónap he­lyett 12 hónap lesz, amikor a kivonás megkezdéséről döntés születik. Nadzsibullah kifejtette, hogy afgán vélemény szerint rö­vid időn belül egyeztetni le­het azt a dokumentumot, amely már a szovjet csapatok kivonásának konkrét időpont­jait is tartalmazná. Erre ter­mészetesen akkor kerülhet sor, ha befejeződik az Afganisztán belügyeibe való beavatkozás és megszületnek annak ga­ranciái, hogy ez a jövőben sem újul fel. 292 helyet szerzett a 450 ta­gú parlamentben. A Szociál­demokrata Néppárt 99, az Igazság Párt pedig 59 mandá­tumhoz jutott, A Bülent Ece­vit által vezetett szociálde­mokrata irányzatú tömörülés, a demokratikus baloldal párt­ja nem jutott parlamenti hely­hez, mivel a szavazatoknak kevesebb mint tíz százalékát kapta csak meg. A TASZSZ értékelése sze­rint özal fölényes győzelmét a szociáldemokraták megosztott­sága tette lehetővé. Magyar vezetők üdvözlő távirata LAOSZ NEMZETI ÜNNEPÉN Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Kaysone Phomvihane-nak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének, Phoumi Vongvichitnek, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ügyvezető elnökének. A táv­irat szövege a következő: Nemzeti ünnepük, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk ne­vében köszöntjük önöket, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsát és a baráti laoszi népet. A magyar nép elismeréssel kíséri figyelemmel a laoszi nép szocialista építőmunkáját, a Laoszi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak sikeres végrehajtását. Népünk támogatásával találkozik a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságnak a délkelet-ázsiai térség békéjét és biztonságát, az államok közötti jószomszédi kapcsolatok ki­alakítását szolgáló kezdeményező tevékenysége. Örömmel ál­lapítjuk meg, hogy közös elveink alapján kiegyensúlyozottan fejlődő sokoldalú kapcsolataink eredményesen segítik orszá­gaink, népeink barátságának erősödését. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk orszá­guk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvö­zölte Sisomphone Lovansayt, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlésének ügyvezető elnökét az évforduló alkalmából. A kis délkelet-ázsiai állam­nak több mint hétszáz évig kellett harcolnia fenn­maradásáért, függetlenségéért, s a régóta várt és megérde­melt történelmi sorsforduló végül 12 esztendővel ezelőtt következett be. 1975. decem­ber 2-án Laosz is felszabadult az idegen elnyomás alól, és elindult a szocialista irányza­tú fejlődés útján. Nem kis feladatokat kellett s kell is még leküzdenie a laoszi népnek, hiszen a mesés természeti szépségen kívül szinte semmit sem örökölt a múltból az egymillió elefánt szó a korábban alapellátási gondokkal küzdő laoszi me­zőgazdaság részéről. Üzemek, gyárak százai létesültek az utóbbi években, s a közpon­ti beruházások közül igen sok az energetikai. Ez nem véletlen. Indokíná­ban elsőként tűzték ki célul az ország teljes villamosítását. A nemzeti össztermék növeke­dése pedig az alapját képezi az életszínvonal emelésének is. Mára megszűnt az írástudat­lanság, minden járásban van iskola s kórház. E figyelem­re méltó eredmények elérésé­ben számottevő segítséget országa. Pontosabban nem nyújtott a Szovjetunió és a mást, mint a feudális elma- többi szocialista országi. Ha­ladottságot. a gyakran még zánk például a szákembér- nomád mezőgazdaságot. Éppen képzésben vállalt komoly hoz- ezért az új vezetésnek főcél- zajárulást. kitűzése volt az első időszak­ban az élelmiszer-termelés fel­virágoztatása. Ez volt a felté­tele annak, hogy egyéb vo­natkozásokban is továbblép­hessenek. Emellett szintén ki­emelt figyelmet fordítottak az általános műveltség emelésé­re — csaknem 90 százalékos volt az írástudatlanság a kö­rülbelül három és fél millió lelket számláló országban. Csakis kiművelt emberfők so­kaságával láthattak ugyanis hozzá a haladás másik alap­pillére, az ipar megteremtésé­hez. A Laoszi Népi Forradalmi Párt vezette belső gazdasági­társadalmi átalakulásból adó­dott a külpolitikai irányváltás is. Vietnammal és Kambodzsá­val együttműködve Laosz kö­vetkezetesen képviseli az in­dokínai érdekeket, igyekszik a kénj'es politikai helyzeteket tárgyalások útján megoldani. Vientián elkötelezetten poli­tizál annak érdekében, hogy a délkelet-ázsiai térség minél előbb a béke és biztonság, a stabilitás övezetévé váljék. A bélre ügyét szolgáló laoszi kül­politikát a szocialista orszá­Bár még csak tizenkét év gok hathatós támogatásban ré­téit el az alapcélok kitűzése szesítik. óta, máris láthatók az ered­mények. A rizstermelés — kedvező körülmények között — pé'dául már az önellátáson túl kivitelre is elég, ami nagy Na smzeti ünnepén további sikereket kívánunk a laoszi népnek békés építő­munkájához, a térség stabili­tását növelő erőfeszítéseikhez. Magyar felszólalás a GATTközgyűlésén Külgazdaság és kibontakozás ELETEKERT VÁDOL INDIA Az indiai kormány kedden vártat emelt az Union Carbide Corporation amerikai vegyipari vállalat és annak korábbi el­nöke, vVarrep Anderson ellen. A vállalat bhopali özemében három esztendővel ezelőtt gázkitörés történt, s gázmérgezés­ben 2800 ember halt meg, 200 ezren pedig megsebesültek. Az indiai kormány tömeges emberöléssel, súlyos és könnyű tes­ti sértésekkel vádolja Andersont és az amerikai cég bhopali leányvállalatának további nyolc vezető munkatársát. A vádemelésre azután került sor; hogy az indiai kormány képviselői nem tudtak megegyezni az amerikai vállalat kép­viselőivel a kártérítés összegében. Az indiai fél 3,3 milliárd dollár összegű kártérítést követelt az amerikai vállalattól. A vádemelést megelőzően hosszú egyezkedés folyt a két fél kö­zött, de a tárgyalások négy nappal ezelőtt megszakadtak. Amennyiber a bhopali bíróság bűnösnek találja Andersont és társait, hosszú börtönbüntetéssel és nagy összegű kártérí­téssel sújthatja őket. Az Union Carbide Corporation vezetői az indiai vádemelés után úgy nyilatkoztak, hogy a vádak teljesen megalapozatla­nok. A vállalar igazgatója azt bizonygatta, hogy az indiai lé­pést politikai indítékok vezérelték. Az általános vám- és keres­kedelmi egyezmény (GATT) létrejöttének 40. évfordulója alkalmából Genfben megren­dezett ünnepi ülésén felszó­lalt Veress Péter külkereske­delmi miniszter, a magyar de­legáció vezetője. Beszédében méltatta a szervezet jelentő­ségét a nemzetközi kereske­delem kereteinek és alapsza­bályainak kialakításában. Rámutatott, hogy a hazánk­hoz hasonló kisebb, a külke­reskedelemre erősen ráutalt országok számára különösen fontos lenne a stabil külgaz­dasági környezet és a GATT alapelveinek — a legnagyobb kedvezményes' elbánás és a diszkriminációmentesség — tiszteletben tartása. A külke­reskedelmi miniszter ismer­tette a magyar gazdaság hely­zetének stabilizálása érdeké­ben tett erőfeszítéseket, a kö­zelmúltban az Országgyűlés által elfogadott munkaprog­ram irányvonalait. Hangsú­lyozta, hogy a kibontakozás­hoz elengedhetetlen a megfe­lelő külgazdasági környezet is. Ennek kapcsán rámutatott a magyar exportot még min­dig sújtó diszkriminatív és protekcionista intézkedések­re, különös tekintettel a me­zőgazdasági termékek kivitelét gátló akadályokra. — Magyar részről nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az 1987 elején, a GATT keretében be­indult sokoldalú tárgyalások, az úgynevezett uruguayi for­duló célkitűzései megvalósítá­sának. Elsősorban a nemzet­közi mezőgazdasági kereske­delem korlátaínak felszámolá­sát tartjuk fontosnak. PETŐFIRŐL BEREGSZÁSZOM Beregszászon Pctőfi-emlék> táblát avattak annak az épü- letnek a falán, ahol 1847-hen — 140 évvel ezelőtt — Petőfi megszállt. Az utcai gyűlésen mintegy 150 helybeli lakos vett részt. Az avatóbeszédet Bal­ia László költő tartotta. Fel­szólalt Tóth Mihály városi ta­nácselnök, Ilku Ferenc, a tör­ténelemtudomány kandidátusa, gimnáziumi igazgató, Braun Béla, a területi levéltár igaz­gatója és Petróczi Iván ukrán költő és műfordító, a műem­lékvédő társaság elnöke. TÁVIRATBAN üdvözölte a Francia Kommunista Párt szerdán kezdődő XXVI. kong­resszusát az SZKP Központi Bizottsága, sok sikert kívánva a francia kommunistáknak az igazságos társadalom megte­remtéséért vívott harcukhoz. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS hétfőn határozatban szólítot­ta fel az űrkutatással foglal­kozó országokat, hogy akadá­lyozzák meg a fegyverkezési hajszának a világűrre való kiterjedését. Döntés született arról is, hogy jövő év május 31-től június 25-ig New York­ban tartják a közgyűlés lesze­reléssel foglalkozó harmadik rendkívüli ülésszakát. A ha­tározatban a küldöttek rámu­tattak, hogy a leszerelés kér­dése marad továbbra is az ENSZ egyik legfontosabb fel­adata. A CGT, a legnagyobb fran­cia szakszervezeti szövetség hétfőn országos akciónapot rendezett a sztrájkjog és a többi szakszer ezeti jog vé­delmében. Párizsban mintegy 10—15 ezer dolgozó vonult fel Henri Krasuckinak, a CGT főtitkárának vezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom