Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 3 Révész Ferencre emlékeztek Koszorúzás Révész Ferenc tisztviselő, politikus születésének 75. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget rendeztek szerdán -a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában levő sírjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége és a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár képviselői koszorúztak, majd elhelyezték a megemlékezés virágait családjának tagjai, barátai, volt harcostársai is. Ví-ülés a Fortéban Igazgatót választottak Személyi kérdésekről dön­tött tegnapi ülésén a váci Forte Fotokémiai Ipar válla­lati tanácsa. Mint arról koráb­ban lapunkban is beszámol­tunk, dr. Lenyó László igaz­gató megbízatása jövőre le­jár, s a közismert gazdasági vezető, aki kedden Vác dísz­polgára lett, nyugállományba vonul. Helyette a korábban kiírt pályázatra jelentkezők­ből három minden feltételnek megfelelő jelölt — Psterdi Vince, a Forte gazdasági igaz­gatóhelyettese, Kéri György, a vállalat üzemgazdasági osztály- vezetője és Horváth József, a Nógrád Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökhelyet­tese — közül Peterdi Vince kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat, ami azt jelenti, hogy a titkos sza­vazás során a vt huszonnégy tagja közül több mint a két­harmad támogatta őt. Az új igazgató megbízatása 1988. március 1-jétől érvényes. Országgyűlési bizottságok tárgyalták A fejlesztés arányait vitatták Tegnap a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal jövő évi költségvetési tervezetet, valamint a központi és tanácsi tele­pülésfejlesztési elképzeléseket, illetve ezek pénzügyi feltételeit vitatta meg az Országgyűlés településfejlesztési és környezet­védelmi bizottsága. A kulturális bizottság ugyanakkor a mű­velődési ágazat költségvetését tárgyalta meg a Parlamentben. Elemzés készül Pest megye helyzetéről Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottsága — Straub F. Brúnó elnökletével — Balogh László (Pest megye, 29. vk.) javaslatára úgy foglalt állást: a költségvetési tervjavaslatból töröljék azt a megállapítást, miszerint Pest megye már nem tartozik a gazdaságilag elma­radott térségek sorába. Ezért nem részesedhet abból a hét megye számára elkülönített, 500 millió forintos alapból, amely az érintett területeken a fejlesztések gyorsítását szol­gálja. A testület megbízta a Pénzügyminisztériumot és az Országos Tervhivatalt, hogy a mainál igazságosabb támoga­tási rendszer kialakítása érde­kében jövőre készítsen részle­tes elemzést Pest megye hely­zetéről.' Határoztak arról is, hogy a kérdésre együttes ülé­sen tér vissza az Országgyűlés településfejlesztési és környe­zetvédelmi, illetve terv- és költségvetési bizottsága. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, illető­leg a Pénzügyminisztérium közös előterjesztése megálla­pítja: bár a tanácsok szabadon használhatják fel a költségve­tésüket, várható, hogy a reál­értékben számottevően csök­kenő pénzekből elsősorban a már elért ellátási színvonal megőrzését tűzik ki célul. A költségvetési tervezetben ki­emelt feladatként szerepel a lakásállomány karbantartása, rekonstrukciója, a vasút- és közúthálózat állapotának szin­ten tartása, az egészséges ivó­vízzel nem rendelkező telepü­lések számának csökkentése, a csatornahálózat, a szenny­víztisztító kapacitás bővítése. Az írásos tájékoztatókhoz a tárcák képviselői az ülésen nem fűztek szóbeli kiegészí­tést. A vitában felszólalók kö­zül Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kap­csolódó szennyvíztisztító lé­tesítmények megépítésének le­hetőségeiről érdeklődött. Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyette­se válaszában hangsúlyozta: a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerhez kapcsolódó szennyvíztisztító-hálózat ki­építése a központi források csökkenése miatt nem fejező­dik be a tervezett határidőre. A megyei tanácsok közpon­ti támogatásával kapcsolatban Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár kifej­tette: a tanácsi költségvetés­ből működtetett különféle — például egészségügyi, oktatá­si — intézmények száma el­térő az egyes megyékben. Ezért indokait, hogy az egy lakosra jutó központi támoga­tás összege is különböző nagyságú legyen. A mostani támogatási rendszer lehetősé­get ad arra, hogy az ellátás színvonalában közelebb ke­rüljenek egymáshoz a me­gyék. Balogh László (Pest megye, 29. vk.) nem értett egyet a válasszal, s emlékez­tetett arra: a tanácsi pénz­alapokat tekintve Pest megye az utóbbi években mindig az utolsó helyen állt. Kérte, hogy a jövő évi költségvetési támogatás kialakításakor ve­gyék figyelembe a térség el­maradott gazdasági helyzetét, ■indítványozta: a pénzügyi kor­mányzat szorgalmazza a je­lenleginél normatívabb támo­gatási rendszer kialakítását. Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.) ehhez a gondolathoz kap­csolódva kifejtette: a közvéle­mény nem látja tisztán az el­osztás szempontjait, azt, hogy egyik megye miért kap több támogatást, mint a másik. A kormány és a megyék kö- z--ti alku részleteit nem isme­rik az emberek — mondot­ta, s javasolta: tegyék világos­sá az állampolgárok előtt a támogatási rendszer elveit. A jövő évi környezetvédelmi feladatokról szólva Berdár Béla rámutatott: pénzszűke miatt a hetedik ötéves terv­ben meghatározott szakmai feladatok jelentős részét a kö­vetkező tervidőszakra kell halasztani. Ezért egyes terüle­teken nem tudják megakadá­lyozni a környezet állapotá­nak további romlását. Ügy vélekedett: az anyagi forrá­sok olyan átcsoportosítására van szükség, hogy a veszélyes hulladékok kezelésére, az ivó­vízbázisok védelmére és a kör­nyezet állapotáról objektív ké­pet adó mérőberendezések fejlesztésére mindenképpen jusson pénz. A vitában még további öt képviselő szólalt fel. Az ülés Straub F. Brúnó zárszavával ért véget. Előtérben az elektronizáciés oktatás A kulturális bizottság Horn Péter elnökletével ülésezett. Békési László pénzügyminisz­ter-helyettes adott tájékozta­tást a költségvetés néhány jel­lemzőjéről, majd Stark Antal művelődési minisztériumi ál­lamtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést a képviselők elé terjesztett írásos anyaghoz. Hangsúlyozta: az előirány­zatok sem az oktatásban, sem más kulturális területen nem adnak lehetőséget fejlesztés­re a jövő évben. Az intézmé­nyek működése és fenntartása csak az ellátandó feladatok körének szűkítésével, illetve tevékenységük színvonaléinak csökkenésével lehetséges. A közoktatásban például szüksé­ges lesz a jövő évi szakmai­korszerűsítési program több pontjának módosítása. Az ága­zat valamennyi területén lét­számcsökkentés, a nemzetközi kapcsolatok terén 2 százalékos cllátmánycsökkenés várható. Nem lesz kevesebb viszont a művészeti szövetségek és a nemzetiségi szövetségek állami támogatása, s biztosítja a tár­ca, illetve a költségvetés a ho­noráriumok 20 százalékos emelését is. Egy területen vár­ható a támogatás lényeges emelkedése: az elektronizációs oktatási programnak a tavalyi 50—60 millió forint helyett jövőre 200 millió forintot biz­tosítanak. Az elvonások érin­tik a tárca beruházásait is: új építkezésekre nem lesz mód, a megkezdett beruházások üteme pedig várhatóan las­sulni fog. A költségvetés ugyanakkor továbbra is igyek­szik biztosítani a népesebb korosztály fogadásához szük­séges középfokú oktatási háló­zat bővítését. Központi forrásból béreme­lésre csak az oktatás kap — mintegy 4 százalékos — tá­mogatást. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről szóló tájékoztatóhoz Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhe­lyettese fűzött néhány meg­jegyzést. Hangsúlyozta: a tu­domány területén, a műszaki- technikai fejlődésben már évek óta lemaradás tapasztal­ható nemcsak a fejlett orszá­gokhoz, hanem az európai át­laghoz képest is. A tudomá­nyos kutatásra fordítható ösz- szegek további csökkentése, az egyetemi oktatás-kutatás színvonalának romlása, a technikai bázis elöregedése to­vábbi elmaradáshoz vezet. Fi­gyelmeztetett- arra, hogy a visszajelzések szerint a köz­véleményben kezd leértéke­lődni a tudomány szerepe és jelentősége. Ritter Tibornak, a Magyar Rádió elnökhelyettesének és Pongrácz Antalnak, az ÁISH elnökhelyettesének szóbeli ki­egészítője után Bereczky Gyula, az MTV elnöke egye­bek között arról adott tájé­koztatást, hogy nem emelik a televízió előfizetési díját, ugyanakkor hétfőnként to­vábbra sem lesz adásnap. A vitában Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye) javasol­ta, hogy a külföldi alapítvá­nyokat a korábbinál nagyobb körültekintéssel fogadják, hasznosításukat nagyobb fele­lősséggel kezeljék. Példaként említette meg az Erzsébet-díj, valamint az SOS Gyermekfalu körül tapasztalható visszássá­gokat. A vitában még további hat képviselő szólalt föl. A kérdésekre adott válaszok után a testület elfogadta a költségvetési tervezetet, to­vábbá egyetértett Bokor László (Budapest) javaslatá­val, hogy a kulturális bizott­ság kérésére az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága kezdeményezze film- és videó-törvény megal­kotását. Új szervezeti formák a mezőgazdaságban Gyengül a tagsági kötődés A Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában tartotta meg küldött­közgyűlését tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Te­rületi Szövetsége. Az elnökség nevében dr. Kovács Árpád, a Teszöv elnöke köszöntötte a jelenlevőket, közöttük az MSZMP Pest Megyei Bizottságának képviseletében megjelent dr. Kocsis Péter gazdaság- politikai osztályvezetőt, dr. Csonka Tibort, a Pest Megyei Tanács el­nökhelyettesét és dr. Poden Gyulát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettesét. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és közös vál­lalatok háromnegyedévi gaz­dálkodásáról és eredményei­ről, valamint az 1988. évi fel­adatokról kiadott írásbeli anyaghoz dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Felszólalásában az eddig rendelkezésre álló adatok alapján elmondta, hogy az előző évinél lényege­sen jobb eredményekre szá­mítanak. A nyereség az el­múlt évihez viszonyítva mint­egy 16 százalékkal nő majd, míg termelési értéküket 4 százalékkal múlják felül a szövetség taggazdaságai. Elis­merésre méltóan fejlődnek az úgynevezett alacsony haté­konyságú szövetkezetek, ame­lyeknek várható eredménye összességében csaknem két­szerese az előző évinek. Csökken a nyereség A szövetkezetek gazdálko­dási eredményei után a kö­zös vállalatok helyzetéről be­szélt a Teszöv titkára. Mint mondta, ezen a területen már korántsem olyan kedvező a kép, mint a szövetkezeteknél. A termelésben és az elért nyereségben ugyan mutatko­zik némi javulás, de továbbra is számottevő gondot jelent e vállalatok életében az alapítói és az állami adózási igény egyidejű kielégítése. Az ismertetett eredmények ellenére azonban a közös vállalatok mellett a mezőgaz­dasági szövetkezetek sincsenek könnyű helyzetben. A jövő évtől bevezetésre kerülő új szabályozórendszer ugyanis a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta a legnagyobb változást jelenti, amelynek hatására várhatóan 15 száza­lékkal csökken majd országo­san az ágazat gazdálkodó szervezeteinek nyeresége. — Ma még nehéz megbe­csülni, milyen átrendeződést eredményez az új adó- és ár­rendszer — állapította meg a Teszöv titkára, majd az eddi­gi ismeretek alapján elmond­ta, hogy a mezőgazdasági ter­melés alapja továbbra is a gabona- és hústermelés lesz, a kiegészítő tevékenységben pedig továbbra is a telepített ipar fejlesztése, a háttéripari szerep növelése és az új, piac­képes termékek felkutatása lesz a cél. Emellett azonban ahhoz, hogy a termelői biz­tonság a jövőben lényegesen javuljon, nagymértékben kell előrelépni a szerződéses fe­gyelem megszilárdításában, s ebben jelentős szerep hárul a Teszövre is. Egymást segítve A küldöttközgyűlésen az el­következő időszak erőt pró­báló gazdasági feladatai mel­lett sok szó esett az emberi tényezőkről is. Többen hang­súlyozták a tagi kötődés nö­velésének, a hovatartozás, az érzelmi kötelékek erősítésé­Kötészeti verseny, kiállítás Rozmaring virágparádé Alapításának 30. évforduló­ját ünnepli a virágtermelésé­ről híres pesthidegkúti Roz­maring Tsz, A jubileumról háromnapos rendezvényso­rozaton emlékeznek meg, amelynek egyik szakmai prog­ramja a kertészeti szakembe­rek virágtermelé&sel és érté­kesítéssel foglalkozó eszme­cseréje. A nagyközönséget szombaton reggel 8 órától várja a virágkiállítás és ked­vezményes növényvásár, ame­lyet a II. kerület Patakhegyi utca 83—85. szám alattai ker­tészetben nyitnak meg. Az idelátogatók virágzó szobai dísznövényeket, szegfűt, a Rozmaring által nemesített hétféle gerberát, tízféle fok­földi ibolyát, tizenegyfajta orchideát, virágzó mikulásvi­rágokat láthatnak. Megnézhe­tik a virágkötő versenyt is, amelyet a Rozmaring Tsz 35 virágboltjának dolgozói és két Kassáról érkezett vendég rész­vételével rendeznek. A ked­vezményes virágvásáron, amely szombaton és vasárnap délután 4 óráig tart nyitva, a bolti árnál olcsóbban lehet vágott és cserepes virágot, sőt vetőmagot 'vásárolni. Ott lesz a kiállításon a mesterséges növénytermesztéssel foglal­kozó Meriklon gt is, amelytől vírusmentes körülmények kö­zött előállított cserjéket, köz­tük banáncserjét is vásárol­hatnak a növénykedvelők. nek szükségességét. Amint hozzászólásában Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke megjegyezte, a szövet­kezeti mozgalomban is fellel­hető elidegenedési folyamat megállítása, visszafordítása alapvető feladat az eddig el­ért vívmányok megőrzése, to­vábbfejlesztése érdekében. Ha valaha szükség volt egymás segítésére, becsülésére, támo­gatására, most végképp nem nélkülözhetjük ezt. Az emberi tényezők kérdé­séhez hasonlóan igen nagy ér­deklődéssel hallgatták a je­lenlevők a jövő évtől életbe lépő szabályozóváltozással kapcsolatos hozzászólásokat, így dr. Poden Gyula beszédét is. A TOT főtitkárhelyettese amellett, hogy elismeréssel szólt megyénk mezőgazdasági üzemeinek teljesítményéről, hangsúlyozta, hogy továbbra is úgy tekintenek azokra, mint a szövetkezeti mozgalom élenjáró, húzó szerepet betöl­tő tagjaira, hiszen az ország 1500 szövetkezetének mintegy harmadánál nem csupán a bérbruttósítás, de maga az egyszerű újratermelés is sú­lyos gondokat okoz. Ezért, ahol megyénkben gondok mu­tatkoznak, ott érdemes új szervezeti formák, például szak-, illetve kisszövetkezeti keretek között továbbfolytatni a munkát. Gyors intézkedések A küldöttközgyűlésen fel­szólalt dr. Kocsis Péter isr aki megyénk gazdasági ered­ményeinek ismertetése után a szövetkezeti mozgalmat érintő kérdésekről szólt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a demok­ratikus fórumok tevékenysé­gében jelentős előrelépésre van szükség, s a jövőben ja­vítani szükséges az érdekkép­viseleti munkát, illetve az in­formációs tevékenységet is. Számottevő tartalékok rejle­nek az indokolt és szükséges személyzeti intézkedések meg­tételében, az új együttműkö­dési formák kialakításában, illetve javításában. A tegnap tartott küldött- közgyűlésen számolt be tevé­kenységéről a Teszöv ellenőr­zési irodája, s a jelenlévők tá­jékoztatót hallgattak meg a szövetkezetek személyzeti feladatairól is. Végezetül a Tiszta, Rendezett Szövetkezet cím elnyeréséért indított ver­seny eredményhirdetésére ke­rült sor. P. Zs. Kevesebb kén kerül a levegőbe Gáz égett a fáklyában A Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a magyar petrolkémiai ipar egyik fundamentumánál a napokban újabb részleget helyeznek üzembe — négyszáznegyvcnmillióért —, s további, milliárdos beruházások ki­vitelezése folyik. S ez még nem minden: alig készül el egy üzem, azonnal kiderül, hogy takarékossági, környezetvédelmi — ilyen-olyan szempontok miatt — ajánlatos lenne hozzá kapcsolódóan létrehozni egy másik egységet is. A kígyó tekergőzik, teker­gőzik, s valahányszor elhalad a farka mellett, mindig bele­harap egyet. Mert tévedés ne essék, ez nem olyan folyamat, ahol egyszer megtalálja a saját végét, s szépen megáll. Á, dehogy! Ez a szerencsétlen jószág állandó kényszerpályán van. Kényszerpályán a DKV Ahogy kényszerpályán vol­tak a DKV-sok is. Tizenöt ter­melő üzeme a kémiai reakciók során különböző gázok egész sorát produkálja. Ezeket vagy fűtőgázként használták fel új­ra, vagy elégették a fáklyát. (A kívülállók kedvéért jegyez­zük meg, hogy ezzel a fáklyá­val nem világítani szoktak, hanem a finomítóban kelet­kezett, s fel nem használt gá­zokat égetik el.) Visszatérve a tizenöt ter­melő üzem által előállított gázokra, el kell mondani, hogy majd’ minden egységben működnek kisebb gázfeldol­gozók, de ezek kapacitása nem ■nagy. Különösen akkor jelent­kezett gázfölösleg, mikor a krakküzem megkezdte műkö­dését, s a fokozott gáztüze­lés ellenére — különösen nyá­ri időszakban — jelentős vesz­teség keletkezett. Tulajdon­képpen értékes komponense­ket fűtőgázként égettek el a DKV-ban. Csak viszonyítás­ként érdemes megemlíteni egy-két számot: a propán-bu­tán gáz és a vegyipari benzin több, mint hetven százalékkal drágább, mint a fűtőgáz Megkezdődik a próbaüzem Kézenfekvő volt a megol­dás; s egy négytagú DKV-s csapat 1985-ben készített egy tanulmánytervet a központi gázfeldolgozó megvalósítására, majd többszöri egyeztetés után rá egy esztendőre az Olaj­tervvel közösen megszületett a tervezői szerződés, s hitel- kérelem. Bár a kiviteli tervek csak ez év elején készültek el, az alapozást már tavaly megkezdték, s az építési mun­kák tavaly őszre befejeződtek. Ez év tavaszán állították be a főbb gépeket, s májustól novemberig zajlottak a csősze­relési munkálatok. November hatodikén megvolt a hatósági szemle, s- azóta tart a próba­üzem. Előreláthatólag még december végén megindul az üzemszerű gázfeldolgozás. Hogy valójában mi történik ebben a létesítményben, arról dr. Sebestyén Béla a követke­zőket mondta: — Évente százhuszonnyolc­ezer tonna gázt gyűjt össze és dolgoz fel az üzem, s több­szörös desztilláció, adszorbeió és kénmentesítés után tizen­hatezer tonna benzint és negyvennyolcezer tonna cseppfolyós propán-bután gázt nyerünk ki a folyamat végén. A többit fűtőgázként elége­tik. A propán-bután és a ben­zin mellett nagy mennyiségű kénre is szert teszünk, körül­belül huszonkétezer tonnára, s az adszorbeált ként a Claus- üzemben elemi kénné alakít­juk át. Ez több okból is érde­kes. Először is, így évente legalább nyolcszáz tonnával kevesebb kénvegyület kerül ki a levegőbe, márpedig ez rend­kívül veszélyes. A kénhidro­gén az idegrendszert károsít­ja, de más kénvegyületek is fojtó, maró hatást váltanak ki a légutakban. Másodszor; a kén fontos alapanyaga a mű­trágyagyártásnak, a mosószer- és növényolajiparnak, s nagy részét tőkés importból kell beszerezni. Amíg a bank hitelez A többszörös haszon remé­nyében természetesen a Világ­bank is támogatta hitellel a beruházást. A négyszáznegy­venmillióból százat adott a Világbank, háromszáznegyve­net pedig a Budapest Bank. S úgy tűnik, legalábbis ezek­ben a percekben, hogy kamat­visszatérítési kedvezményt is kap a DKV, ha időre beindít­ják az üzemet. Ez a DKV-sokon kívül a külső kivitelezők és szállítók érdeme is, A beruházás négyszáznegy­venmillió forintba került, de most készül a HF-alkilláló másfél milliárdért, nyolcszáz­millióért korszerűsítik az MSA-üzemet..., s még ki tudja, hány kisebb beruházás folyik a DKV falain belül. Ügy látszik, ennek sose lesz vége! De addig jó, amíg hite­lez a bank, mert ha ez egy pénzintézetnek megéri... F. A. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom