Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
4 1987. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA iarad a színpad Módosított határidő Ipartelepeink jövője Nem készült semmiféle terv A városi tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén Krajcsovits Istvánná tanácselnök-helyettes előterjesztésében az ipartelepek fejlesztési és rendezési terveit tárgyalta. Szentendrén két fő ipartelep alakult ki az évtizedek folyamán a Kőzúzó utcában és a Dózsa György utcában. A termelési egységek jelenleg 81 és fél hektárt foglalnak el. Nem egy közülük rontja a városképet, tevékenységével zavarja a lakosságot s a környezetet is károsítja. lé telepítsék, pénzhiány miatt szintén nem valósítható meg. Jelenleg nem lehetünk elégedettek a HÉV-végállomás közvetlen környezetével sem. A Budapesti Közlekedési Vállalat hónapok óta korszerűsít ezen a környéken. ígéretet tettek arra, hogy megfelelő, a városképbe illeszkedő közlekedési gócpontot hoznak létre. Problematikus a lakosságot szolgáló, de az itt élőket mégis zavaró kisipari szolgáltatóhelyek léte. Nagyon nehéz: a telepítésüknél betartani az országos építésügyi szabályzat és a köjál előírásait. Utólag pedig sok a lakossági panasz, zavarják környezetüket. E probléma megoldására a Vasúti villasor mentén a gázcseretelep és a sportpálya között — ideiglenes jelleggel — kisipari szolgáltatóhelyek létesültek a városi tanács területén. Sajnos az itt kialakított telephelyeket csak anyagtárolásra használják a szolgáltatók, műhelyt, kisüzemet nem építettek. így a város ezen része jelenleg is rendezetlen, s a lakótelepülésekről sem távoztak a dolgozóik. Út autóbusznak A város tartja magát a több évtizedes elképzeléshez, mely szerint Szentendrére környezetet szennyező ipar nem telepíthető. Várható tehát, hogy .az ebben a népgazdasági ágban dolgozók létszáma a jövőben nem növekszik. Másrészt viszont az ingázók sokasága miatt feltétlen szükség van környezetkímélő, kevés anyagot igénylő ipari és szolgáltató kisüzemek letelepítésére. A Kőzúzó utcai ipartelep fejlesztésére nem készült semmiféle szabályozási terv, ami meghatározta volna a beépítési vonalat, a magasságot, a különböző közművek elhelyezésének módját, ezek csatlakozását, a közlekedési kapcsolatokat, a tereprendezést. Emiatt aztán néhány üzem hiába alakítja ki esztétikusán a maga szűkebb környezetét, az utak melletti elhanyagolt területek, a rossz helyre épített MHSZ-székház, a környék fásítatlansága kaotikus látványt eredményeznek. A kiutat az jelentené, hogy ha az C buda Tsz kezelésében lévő 8 és fél hektár szántót a város megvásárolná, kiépítenének egy átkötő utat a Vasúti villasor és a Rózsa utca között, hogy az autóbusz megközelíthesse az iparkerületet. Jelenleg ugyanis az ide irányuló teherforgalom a Pannónia telep keskeny útjain zajlik. Erdősáv kellene Sokkal rendezettebb képet mutat a Dózsa György úti ipartelep. A főútvonal melletti része szép kerítésekkel, jól telepített fasorokkal látványos. Gond az, hogy az ÉTI, a papírgyár és a Pevdi mögötti részek egészen a DMRV szennyvíztisztítójáig elhanyagoltak. Ezt a területet rendezni és fásítani kellene. Egyébként az egész Dózsa György úti ipartelepet délről, a 11-es út felől, a kedvezőbb látvány érdekében kívánatos lenne erdősávval körülvenni. Ezt a tanács 1984. évi II. számú rendelete is előírja. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a Vasúti villasor melletti és a Kőzúzó utca térségében lévő ipari övezetek további fejlesztésére. Január nem tréfál ígéretek és a valóság Az elmúlt heti számban megjelent cikk után Várady András, a Tigáz szentendrei főművezetőségének vezetője elmondta, hogy a füzesparki és Vasvári lakótelepeket tápláló vezetéket feltöltötték, s mire ezek a sorok megjelennek, a fogyasztók már gázzal fűtenek. Gondot okoz viszont, hogy vannak olyan tulajdonosok, akiknek a nyomásszabályozóikhoz nem készültek el a szekrények. Ha ezeket hozzák, a szentendrei főművezetőség dolgozói két napon belül rákapcsolják a házat a vezetékre. Villanófény Megállíthatatlanul szaporodnak a házak előtt vagy a közterületeken parkoló teherautók. Tönkrevágják a gyengébb útjainkat, széttapossák a szegélyeket, zöldsávokat, parkokat. Helyenként akadályozzák a forgalmat, csúfítják a városképet. Mi isszuk meg a levét annak, hogy a vállalatok szerződésbe adták ezeket a kisebb-nagyobb gépkocsikat, s költségcsökkentési okokból megszüntették telephelyeiket. Súlyosbítja a dolgot, hogy ugyanezen okokból a sokkere- kű szörnyeket primitív körülmények között javítják, folyatva az olajat az aszfaltra, a fűre. Mit tehet a város? Tegyenek ki várakozni tilos • táblákat? így is rengeteg van belőlük. Büntessék a közterületen álló gépek tulajdonosait? Talán. Ha azonban sikerülne építeni egy teherautó-parkolót, tanácsrendeletet lehetne hozni a parkolás megtiltására a település más részein. Csakhogy ehhez az elkészített tervek tanúsága szerint több mint hétmillió forintra lenne szükség. Nincs. Pedig a parkoló helyét is kijelölték a gázcseretelep mellett. Az Öbuda Tsz méltányos áron átengedné a földet, a tanácsnak a művelési ág alól való kivonás költségeit kellene állnia. Az „álomparkoló” ötven teher- és több személykocsi befogadására lenne alkalmas, portával, őrrel. Sajnos 1988- ban még biztos nem készül el. A kérdések: a teherautó-tu- lajdonosok hajlandók-c áldozni a telep építésére? Találnának-e üzemeltetőt a parkolóhoz? Az illetékesek készülnek felmérni a válaszokat. A parkoló építését ugyanis aligha lehet elkerülni. E kettősség is közrejátszott abban, hogy a városkörnyéki bizottság legutóbbi ülésén nagy figyelemmel hallgattam dr. Mesterházi Bélát, a szentendrei földhivatal vezetőjét, ó az említett szép jelentéssel szemben jelentősnek mondta a parlagföldek nagyságát. S furcsa módon azt állította, hogy az elhanyagolt növényszülőágyak fele magánkézben található. Parlagföldek Az új földtörvény szeptember 1-jétől érvényes. Dr. Mesterházi Béla szerint túlságosan humánus. Igaz ugyan, hogy a jogszabály kötelességévé teszi a tulajdonosoknak, hogy a művelődési ágnak megfelelően hasznosítsa a telkét, de az előírást alig veszik komolyan. Például ha valaki fel nem róható okból (betegség, távoliét) a lábát sem teszi ki a határba, öt esztendő alatt kétszer lehet bírságolni, ennek eredménytelensége után a táblát állami tulajdonba venni. Ha visszatekintünk 1981-ig,. azt tapasztaljuk, hogy Szentendrén a fenti időponttól máig három esetben vettek el földet a hanyag gazdától, kétszer azonban a bíróság visszaadta azt pipacstermelő honfitársunknak. Szentendre belterületén jócskán lelhető parlagföld. Egyebek között a Paprikabíró utcában és a kőtár mellett. A földvédelmi jogszabályok minden talpalatnyi terület művelésére szólítanak fel. De nagyon nehéz megvalósítani ezt a feladatot. Amiatt is. mert a rendezési tervek akadályozzák az ideiglenes hasznosítást. A sokszor távolba vesző elképzelések bizonytalanná teszik a beruházást, elveszik a vállalkozó kedvet. Mit lehet tenni azért, hogy több földön jelenjenek meg a kapával, permetezőgéppel felszerelt emberek? , Lapunkban hírül adtuk, hogy az elmúlt esztendőben városunk tanácsának végrehajtó bizottsága határozatot hozott, mely szerint a Teátrum nézőterét ebben a formában a Fő téren csak 1990-ig engedélyezi felállítani. Akkor a testület utasította a művelődési, ifjúsági és sportosztályt, illetve a tanácselnököt, hogy az illetékes szervekkel és szakemberekkel együttműködve dolgozza ki a szentendrei Teátrum nézőterének korszerűsítési programját, kérve a megyei tanács és a szabadtéri színház vezetőinek egyetértését. A határozathozatal óta eltelt évben a tárgyalások lezajlottak. Kiderült, hogy senki nem ért egyet azzal a gondolattal, hogy az előadásokra ne a Fő téren -kerüljön sor. Ebből következik, hogy a színpadot a városközpont léptékeihez, hangulatához kell igazítani. Szóba jöhet a szétszedhető, süllyeszthető vagy nappal elmozdítható szerkezet. A költségbecslések tanúsága szerint az új nézőtér költségei a megoldás módozataitól függően 8, illetve 40 millió forint között lennének. Csak a részletes műszaki tervek elvinnének egymilliót. Néhány intézmény méltányolva a szentendrei lakosság óhaját (a színpad tönkreteszi Sok függ attól, hogy a nagyüzemek, a tanácsok, és a földhivatalok hajlandók-e együttműködni? A körzet tanácsainak vezetői ugyanis úgy érzik, hogy indokolatlanul sok a tisztázatlanság a táblák tulajdonjoga körül, gyakran a tűrési határt meghaladóan lassan őrölnek a hivatal malmai. A nagyüzemek szeptember 1. óta eladhatják, átengedhetik mezőgazdasági termelés céljára földjeiket. A tanácsok öt évenként felülvizsgálják az építési tilalommal sújtott részeket, s ha nincs erejük a beruházás megvalósítására, feloldják a kötelmet. A szakemberek egyébként azt várják, hogy a tulajdon- változtatás lehetőségének meggyorsításával, az új adórendszer serkentésével (a kistermelés 500 ezer forint termelési értékig adómentes) növekszik az érdeklődés a földművelés iránt. Kiemeltok Körzetünkben Szentendre, Tahitótfalu és Visegrád kiemelt település. Témánk szempontjából ez azért érdekes, mert e helyeken a vevő maximum 3000 négyzetméter külterületi ingatlant szerezhet, másutt a dupláját. A városkörnyéki bizottság ülésén a jelenlevő tanácselnökök véleményt mondtak a szentendrei földhivatal munkájáról. Az értékelés vegyes volt. Csobánkán például hónapokig kellett tulajdoni lapra várni. A tahitótfaluiak hat hónapon belül szeretnének leülni a szakemberekkel a gazdátlan birtokok tisztázása ügyében. Másrészről elismerték, hogy az utolsó öt évben jelentősen javult a földhivatal munkája. S a parlagföldek felszámolásának a pontos lajstromozás az egyik alapfeltétele. a tér hangulatát, látványát, akadályozza a közlekedést és az áruszállítást, csúnya monstrum), mely szerint a nézőteret el kell tüntetni a centrumból és más helyütt felállítani, hajlandó anyagilag támogatni az akciót. A KDIB és az Uluker által ígért pénz azonban olyan kevés, hogy azzal nem lehet a dologba belevágni. Tehát nincs reális lehetőség arra, hogy a Teátrumot is megőrizzük és a lakosság jogos aggályainak is helyt adjunk. Ezért a tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén módosította eredeti határozatát és a Teátrum áthelyezésének határidejét 1995-re módosította. Wlassics Zoltán a Sziklai' Sándor utcában lakik. Máig az a véleménye, hogy amit ember csinált, azt ember javítani és készíteni tudja. Jelentkezett hát, hogy ő a háza előtti kandelábert felújítja. Kemény viták után megkapta az engedélyt. Május elején az illetékesek nagy ámulatára .hibátlanul, eredeti pompájában ragyogott az oszlop. Jó, jó, mondták az okosok, ez itt egy kandeláber, de az utcában 32 áll. Ha tudok toborozni néhány embert, társadalmi munkában megjavítom mindet — felelte Wlassics Zoltán. A hirdetésre harmincán jelentkeztek. A Tokodi Üveggyár felajánlotta a speciális üveg elkészítését. Wlassics Zoltán 10 főt választott ki a jelentkezők közül. Október 15- re a kandelábereket átadták. A dolog nagy nyilvánosságot kapott. A brigád tagjai Pod- maniczky-emléklapot, Wlassics Zoltán Podmaniczky-em- lékérmet kapott. A kollektíva tagjai szétszéledtek a munkahelyeikre. A megkeresések azonban szakadatlanul jöttek: csinálnák meg az ő utcájukban is a régi világító- testeket. 1982. december 20-án négyen 20 ezer forint össztőkével egy pesti garázsban megalakították a Közvilágítás Karbantartó és Felújító gmk-t. Az idei árbevételi tervük 65 millió forint. — Hogyan kerültek Szentendrére? — kérdeztem Wlassics Zoltánt. — Budapesten már 9 helyen működött kisebb-nagyobb lerakatunk, műhelyünk. Telephelyet kerestünk. A tönkrement BÉPA hirdette ezeket az épületeket. Esztendőn át alkudtunk velük, végül megvásároltuk 22 és fél millióért. Rettenetes piszkot örököltünk. Az 1967-ben emelt létesítmények helyenkint életveszélyesek voltaik. Eddig 5—6 milliót költöttünk rá. Wlassics Zoltán talán nem haragszik meg, ha leírom: az egész felújításon látszik, hogy olyan cég csináltatja, amelyiknek van pénze. A biztos jövő tudatában, a továbbfejlesztés lehetőségeinek megteremtésével építkeznek. — Olyan telepet akarunk, ahol az ember szívesen eltölt napi tíz órát. — Jól értettem, hogy nem nyolcat mondott? — Jól. És ebből aligha akarunk titkot csinálni. A főművezető például tegnap regK&Itözési nehézségek A város általános rendezési terve a jelenlegi helyéről kitelepítésre ítéli az Erdészeti és Gépgyártó Vállalatot, az ELMO-t. az Érdért és a Pilisi Parkerdőgazdaság telephelyét. Közülük az Ergépnek az anyagiak hiánya miatt nincs reális lehetősége a Kőzúzó utcába költözésre. A többiek eltávolítása a város forgalmas helyéről nem ütközik különösebb akadályba. A Tüzép abban az esetben maradhat a Vasúti villasoron, ha korszerűsíti épületeit. Az az elképzelés, hogy a kenyérgyár melgel hattól délután ötig dolgozott, hazament, megvacsorázott, éjjel fél tizenegykor már a Lánchídon volt, hajnalban fél háromkor indult Szentendrére, most délután három óra van, hazaküldtem, de még hallom a hangját a műhelyből. — Maguknál nincs gond a fegyelemmel? — A fegyelmet a szakma- szeretet, a piac és az érdekeltség tartja. Az átlagkereset 16 ezer forint. Aki többet akar, van lehetősége jóval többet termelni. Aki kevesebbel is beéri, kevesebbet dolgozik. — Hányán vannak? — Negyvenen. Harminc fizikai, négy mérnök, egy ipari formatervező, egy közgazdász, egy kereskedő, egy adminisztrátor. Azonban mi is vagyunk annyit munkaruhában, mint az íróasztalnál. — Mivel foglalkoznak a kandeláberek gyártásán kívül? — A századforduló körül épült utcák berendezéseit, műemlék épületek helyreállításakor azok belső világítását készítjük. Mindent, amit kőből, fémből állítottak elő, felújítunk. Egész albumunk van arról, mely neves helyek őrzik kezünk nyomát. Ebből csak hármat: Budapesten a Vörösmarty tér, az Operaház, a Lánchíd. Egyre több megrendelő keres minket Nyugatról. Legutóbb egy neves kinti lap többoldalas fényképes riportban számolt be tevékenységünkről. — A szentendrei telepet véglegesnek tekintik? — Igen. Hosszú távra rendezkedünk be. A beruházásaink nagyok. A műhelyeink egy része elkészült. Az első volt az öltöző és a fürdő. Most alakítják ki a csiszolót és az öntödét. Az iroda lesz az utolsó. A szemle során a látogató csak ámul. Csodálatos vonalú kandelábereket, berendezéseket, csillárokat, kőíaragványo- kat simogathat. A raktárak tele. A készletgazdálkodásnak itt nincs értelme. A ritka anyagokat akkor kell megvenni, amikor kaphatók. Most lehet, hogy évekre eltűnnek. Az emberek szorgalmasan és precízen dolgoznak. Felügyelő sehol sincs. De hagyjuk a szavakat. Helyettük a gmk története az árbevétel tükrében: 1983-ban 10, 1984- ben 22, 1985-ben 40, 1986-ban 60, 1987-ben 65 millió forint. Az utóbbi kettő 40 ember munkája révén. Jó hír a Mathiász utca környékén lakóknak: a szakemberek készenlétben várják a gáz alá helyezési engedélyt, s 48 órán belül itt is üzembe helyezik a készülékeket. Ennyit mondott Várady András. Mi pedig gondolkozhatunk azon. hogy mi lett volna. ha a november és a december kevésbé meleg. Ha beköszöntött volna a tél már októberben, mint tavaly tette? A lakosság gázra váró, és a befűtésre ígéretet kapó része nem rendelkezik alternatív fűtési lehetőségekkel. A késedelmes bekötések miatt így is nehéz helyzetbe kerültek a kisgyermekes családok. Még arra sem volt lehetőség, hogy visszaállítsák a régi fűtést, mert a kibélelt kéménybe semmilyen más anyagból származó füstöt nem szabad bevezetni. Aligha lehet csodálkozni azon. hogy az elkeseredett szülők a falba vágtak lyukat, oda állították a kályhát, és a szabadba engedték a füstöt. Közben pedig az akták — mint írtuk — vándoroltak a tanács és a Tigáz között. A vezetéképítés jövőre is folytatódik Szentendrén. Ideje lenne okulni az eddigi évek tapasztalataiból, s elkerülni a késedelmes bekötésekből adódó bonyodalmakat. A kivitelező ugyanis az idén is elkészítette a vezetékeket szeptember 30-ra. A tanács, listát vár a Tigáz-tól, amelyben felsorolja, milyen dokumentumokra van szükség az üzembe helyezéshez.. Azt mondják, hogy ennek birtokában megszűnik az aktavándorlás a népképviseleti szerv és a vállalat között. Várady András ígéreteit pedig olvastuk. Erre mondja a népszerű sláger: de jó is lenne ... Maradjunk még néhány mondat erejéig a fűtőanyagoknál. Az ősz elején Dutka Imréné bizakodott, hogy fennakadás nélkül ellátja a helyi Tüzép-te- lep szénnel, fával a vevőket. Azonban másként történt. Hosszú ideig hiánycikk volt a német brikett, mert három hétig szünetelt a behozatal. A magyar fajtákat kevésbé keresték, de közülük is csak a dorogiból volt elég. December első napjaira valamit javult a helyzet. Lehetett vásárolni kokszot, tűzifát, állami tartalékból 6:4 arányban lengyel diót. várták a veszprémi és a tatai brikettet. Az utolsó hónapra 7500 mázsa német szenet rendelt a szentendrei Tüzép. — Hogy mennyi jön. nem tudni — mondta Dutka Imréné. Az azonban már ismert, hogy a telepen január 1. és 10. között leltár lesz. Akinek üres a pincéje, az okosan teszi, ha nem vár a német szénre, hanem beszerez valamilyen magyar fajtát. Január nem ismer tréfát... Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Alapfeltétel a pontosság A hasznosítás akadályai 5; Nemrégiben olvastam egy jelentést a város és a környék ^ parlagföldjeiről. Olyan szép volt, hogy lelki szemeim ^ előtt gyümölcsösök, szántók, ringó búzatáblák jelentek 4 meg. De a valóságban mást tapasztaltam. Elvadult táb- f, Iákat, elöregedett fákat, titokban ottfelejett szeméthal- á mókát láttam. Vörösmarty tér, Lánchíd, Opera Az iroda lesz az utolsó í Még 1983-ben történt, hogy a televízió városvédő mű- 6 sorában Wlassics Zoltán okleveles gépészmérnök látta, ^ hallotta, hogy a Sziklai Sándor utcában az elektromos ^ művek szinte lekaszálja a régi kandelábereket. Nyilatko- ^ zott a vállalat illetékese is, mondván, hogy azokat már ^ nem lehet helyreállítani, s hozzájuk hasonlókat nem í tudnak csinálni.
