Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-09 / 264. szám
Erős sodrású közegben Az Omszk megyei képzőművészek kiállításit Nagy Sándorné nyitotta meg. Mögötte (balról jobbra) Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály és dr. Balogh Pál Az évforduló tiszteletére — amint erről lapunk első oldalán beszámolunk — Vácott a művelődési központban kiállítást rendeztek Omszk megyei képzőművészek alkotásaiból. A tárlatot Nagy Sán- dórné, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, s a bemutatkozó 21 művész közül kettőt — Ivan Zseliosztovot és Alekszander Temerevet — személyesen is köszönthetett. — Ez a kiállítás több mint egyszerű bemutatkozás — mondta Nagy Sándorné. Egyrészt mert jeles alkalom ad méltó keretet ennek a tárlatnak, másrészt mert utoljára 10 esztendővel ezelőtt láthattuk Pest megyében az Omszk megyei művészet átfogó keresztmetszetét. Megyénkben nagy az érdeklődés a megújulást tükröző szovjet kultúra iránt. Ezt bizonyítja az a tapasztalat is, hogy a Szovjetunióban felértékelődött a művelődés és a művészetek szerepe, rangja. A szovjet kultúra tehát ma erős sodrású társadalmi közegben fejlődik és azzal, hogy bemutatja, feltárja a valóság mélyén munkáló erőket, erős hatást gyakorol a szellemi életre. — Ez a kiállítás is ezt a felfogást képviseli. A múltat, a jelent, a jövőt a művészi igazság és gondolat erejével kapcsolja össze. Ez a sok ezer kilométerről érkezett szellemi üzenet a művészet eszközeivel tiszteleg a múltnak, felvillantja a megélt történelem távoli és közeli epizódjait, megörökíti a szibériai tájat, az embert és azokat az évtizedeket, amelyek átformálták az életet. Az itt látható képek, grafikák különböző művészeti irányzatokhoz tartoznak, különböző stílusokat képviselnek. Technikájuk is sokszínű. A skála az egyedi rajzoktól a klasszikus eljárásokon át, a sokszorosított grafika különböző módszeréig ível. Mégis van közös jellemzőik. Mindenekelőtt a művekben testet öltő egyszerűség a mondanivalóban tükröződő emberi tisztesség, az őszinte törekvések, egyénileg is, de összhatásukban is jó színvonalú művészetet tárnak elénk, bizonyítva:' ennek a bemutatkozásnak van valóságfedezete és társadalmi üzenete — mondotta . befejezésül Nagy Sándorné. A Pest megyeiek Vácott ünnepeitek Egy emberöltő alatt átrendeződött a világ A váci művelődési központ színháztermében — amint arról az 1. oldalon hírt adunk — a magyar és a szovjet himnusz közös eléneklésével kezdődött Pest megye ünnepsége. Majd Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság tagja, az SZMT elnöke emlékezett ünnepi beszédében a hetven esztendővel ezelőtti eseményekre. ' A század eleji Oroszország sötétségéből kiutat keresett és talált a Lenin vezette bolsevik párt — mondotta. — Felismerték és kihasználták azt a történelmi pillanatot, amelynek megragadása alkalmat nyújtott a cári hatalom megdöntésére, a szocialista forradalom elindítására. Akkor, 1917-ben hihetetlenül sok és nehéz feladatot kellett azonnal megoldani: kenyér kellett az éhezőknek, tüzelő a fagyosko- dóknak, munkáshadsereg a forradalomnak, bizonyítani kellett, hogy ez a hatalom a dolgozókért van. S a bolsevik párt azt sem tagadhatta, hogy ez az út tele van lemondásokkal, megpróbáltatásokkal és veszélyekkel. A szónok a továbbiakban arról szólt, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a szovjet forradalomnak az elmúlt hét évtizedben. Szólt az intervencióról, a polgárháborúról, a húszmillió életet követelő honvédő háborúról, a belső politikai, társadalmi és gazdasági problémákról. A forradalom mégis véglegesen győzött a földrésznyi országban, mert a hagyományos hazaszeretet a szocialista haza szeretetévé nemesedett, mert a politikában, a gazdaságban, a tudományokban és az életkörülmények alakulásában összegezhető eredmények a társadalom egészét a forradalom mellé állították. Ezért tudott a Szovjetunió hét évtized alatt olyan nagyhatalommá fejlődni, amely nélkül ma már nem lehet bolygónk, de még a világűr kérdéseiről < sem dönteni. Ezt követően. Jámbor Miklós a .nagy. oktqb.ex.. nemzetközi hatásáról beszélt, ami leginkább abban mérhető le, hogy egy emberöltő alatt átrendeződött a világ. Létrejöttek a kommunista pártok, a szocialista világrendszer, összeomlottak a gyarmatbirodalmak, terjed és erősödik a szocializmus melletti , szimpátia, a fegyverkezés növekedése mellett is egyre megalapozottabb a remény, hogy a háború elkerülhető. A szocialista forradalom természetesen mély nyomokat hagyott a magyar történelemben is — folytatta a szónok az 1919-es magyar Tanácsköztársaságra utalva, s arra a több mint százezer internacionalistára emlékezve, akik a szovjet polgárháborúban harcoltak, legtöbben talán éppen Omszk megyében. A forradalmárok bátorságáról, kockázatvállalásáról szólva Jámbor Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocializmus ügye ma is ezt követeli tőlünk. Mindannyiunkat nagy reménységgel tölt el a forradalmi folyamatok felgyorsulása. Nevezhetjük ezt — országonként eltérően — gyorsításnak, átalakításnak, reformnak vagy kibontakozásnak, a cél azonos: az előrehaladás. Ma is igaz, amit Lenin a forradalom negyedik évfordulóján mondott: A nagy forradalom évfordulóját úgy ünnepeljük legméltóbban, hogy figyelmünket a forradalom még megoldatlan feladataira összpontosítjuk. Különösen helyénvaló és szükséges ez... olyan esetben, amikor vannak döntő fontosságú feladatok. Ma éppen ilyen időben élünk. Nem, tévedünk nagyot — mondotta a szónok —, ha azt valljuk, hogy forradalmunk újból korszakváltó időszakához érkezett, s nem is ma, hanem már tegnap vagy tegnapelőtt. Ezért a cselekvés már sehol sem halogatható. Jelenünk, jövőnk, a szó szoros értelmében a döntés és a cselekvés idejétől, minőségétől függ az országban, a megyében, az egyes településeken és a munkahelyeken is. A továbbiakban Jámbor Miklós arról beszélt, hogy megszülettek azok a legfontosabb határozatok, programok, amelyeknek alapján cselekednünk kell, tudjuk, hogy gazdaságunk átalakításában mik a legfontosabb tennivalók. De azt is világosan látjuk, hogy elodázhatatlan a politikai és társadalmi intézményrendszer reformja, Ma már közismert, hogy helyzetünk tartósan nem lesz könnyű, életünkben az ellentmondások folyamatosan jelen lesznek. Mert büszkék vagyunk gyönyörű fővárosunkra, de örömünk nem lehet teljes, ha arra gondolunk, hogy attól pár kilométerre nincsen egészséges ivóvíz. A lakásépítés imponáló számai is kevés vigaszt adnak azoknak, akik szinte kilátástalan helyzetben várnak saját otthonra, örültünk, hogy gyarapszik a nemzet, gyarapszik megyénk lakossága, ugyanakkor bánt bennünket, hogy nem tudtuk megszüntetni azt az elmaradást, ami bölcsődéből, napköziből, iskolából maradt ránk. S miközben 42 év alatt évszázados elmaradásokat szüntettünk meg, eredményesen alapoztuk meg szocialista jövőnket, mégis eközben gazdasági nehézségeink a legnagyobbak. Pedig a század fordulójának kérdése: haladni, felzárkózni vagy lemaradni? A válasz rajtunk múlik. Ezért a mai bonyolult helyzetben mindenkinek állást kell foglalnia, hogy mi mellé áll, mit és milyen mértékben támogat, tud-e önzetlenül cselekedni közösségünkért — mondotta befejezésül Jámbor Miklós. A felemelkedés szépséges eszméje Ezt követően Anatolij Ro- menszkij alezredes kért szót, megköszönve a szovjet forradalom méltatását és a jókívánságokat. A szovjet történelem hetven éve — mondotta ezután — egy sokmilliós, sokarcú, soknemzetiségű népnek a történelme. S ez a történelem leckét jelent mindazoknak, akik eltöprengenek az emberiség, a civilizáció jövőjéről. Sok vagy kevés ez a hét évtized? Nagyon kevés, ha egy nép sorsáról beszélünk, egyben sok is, mert ez alatt az idő alatt rengeteg minden történt. Az elmaradott, az addig tudatlanságban tartott, a polgárháborúval, éhezéssel pusztulásba sodort országot körülvették blokádokkal,''' em- ‘ Sokszínű arcát mutatia Omszk megye Kapcsolatok mélyebb alapokon (Folytatás az 1. oldalról.) Jelenleg négy gazdasági egységnek van csupán közvetlen kapcsolata Omszk megye valamely testvérvállalatával, ezek számát szaporítani kell. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy száműzni fogják a formális elemeket, mert azok hátráltatják, késleltetik a hasznos cselekvést. A tárgyalások során elhatározták, hogy mindkét pártbizottság szakértői csoportot alakít, s ezek kutatják, keresik az együttműködés további, tartalmasabb útját. Nem egyszerűen az eddigiek folytatásáról van szó, s nem egyszerűen a számszerűség növeléséről, hanem olyan kapcsolatokra is gondolnak, amelyek termékcserékben, közös termékek előállításában, közös vállalatok alakításában is megtestesülhetnének. Kihasználatlan lehetőségek Ügy éreztük — mondotta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy a lehető legjobb időszakban vetettük fel a megújulás szükségességét, hiszen a következő esztendők gazdasági fejlődése szempontjából nem közömbös egyik ország — így a megye — számára sem, milyen irányt követünk. Mindezt az SZKP Politikai Bizottsága és a szovjet kormány szintén szorgalmazta. Ennek megvannak az elméleti és politikai alapjai. Ismerve Omszk megye gazdaságát — területének kiterjedését, amely másfélszer nagyobb, mint hazánk —, látva a jubileum alkalmára rendezett ipari, mezőgazdasági kiállítás tanúsította óriási potenciált —, meggyőződésünk, hogy a kihasználtnál nagyobb lehetőséget rejt magában az együttműködés ... A különböző munkák elvégzésének részletkérdéseivel, a munka irányításával kapcsolatos problémákkal is foglalkozott a pártmunkás-delegáció. Az Omszk megyei párt- bizottság első titkárával, Jev- genyij Dimitrijevics Pohitali- jovval folytatott tárgyalásokon megállapodtak abban: mindkét megye a maga eszközeivel segíti a számtalan lehetőség felkutatását, a különbözőségekből fakadó nehézségek elhárítását, az együttműködési terv valóra váltását. A Pest megyei pártmunkásküldöttségnek alkalma volt tanulmányozni, hogyan is tör magának utat Omsz megyében a peresztrojka. Tapasztalataikról az ottani televízióban is nyilatkozott a delegáció. Ott és itthon is csak úgy fogalmazhattak, illetve fogalmazhatnak, hogy Omszk megyében nem elkezdődött, hanem folytatódott a megújulás, az átformálás, hiszen itt akár a kereskedelemben, akár a háztáji gazdaságok támogatásában, a szerződéses formák alkalmazásában már korábbi években sok kezdményezés született. A delegáció egy szerződéses péküzemben is járt a bolserecsei járásban, amely egy áfész bérbe adott épületében üzemel. Gyakorlatban is láthatták, ami Omszk megye más területén is utat tört magának akár a gondolkodásban, akár a cselekvésben. Krasznai Lajos kiemelte, milyen hatással volt a delegációra a rendkívül erős egység a peresztrojkát illetően. Világosan látják szibériai barátaink, hogy a neheze most következik, amikor a gondolkodás. egységét egységes cselekvéssé kell változtatni, s gyakorlatba átültetni elképzeléseiket. Bevezetik a gazdasági szférában az önelszámoló, egységeket. A személyi és a technikai feltételek megteremtését is önállóan kell biztosítaniok. A jövedelmezőség — tudják — attól függ majd, hogyan dolgoznak. Ezek olyan jelenségek, amelyek a tervek végrehajtásának kezdetét — Omszk- ban nagyrészt folytatását — is jelentik. Az ötnapos programról Krasznai Lajos elmondotta, hogy az nagyon gazdag és egyben nagyon feszített volt. Minden reggel nyolc órakor már úton voltak és este tíztizenegy órakor tértek pihenni. Készt vettek az impozáns megyei ünnepségen, . Omszk város színházában. Ezen a rendezvényen volt módjában átadni a küldöttségnek Pest megye kommunistáinak, dolgozóinak üdvözletét és beszámolhattak a testvérmegyei kapcsolatok további bővítéséről, fejlesztéséről. A figyelmesség megható jelei Részt vehettek a felvonulási ünnepségen is, amely formájában színes, hangulatában forró volt. Mintegy százezer ember vonult fel a szibériai viszonylatban meleg, de a magyarok számára rideg téli napon. Éljen a magyar—szovjet barátság! — írták transzparensükre a felvonulók azok mellett a jelszavak mellett, amelyek saját feladataik elvégzésére buzdítottak. Ott voltak a Pest megyét képviselők egy felejthetetlen koncerten is: abban a stadionban tartották, amelyet kőt esztendeje adtak át. Négy és fél ezer néző előtt három és fél ezer szereplő idézte fel a szovjet nép hetvenéves történetét. A dokumentumok között betétet mutattak Magyarország felszabadításáról. Dokumentumokon látható volt a magyar csárdást táncoló csoport. A magyarok gyártotta eredményjelző táblán hazánk népét üdvözlő felirat jelent meg. Ötezer kilométerre az otthontól ezek a figyelmességek meghatónk voltak. Szép része volt a programnak az a több mint háromórás repülőút az ismeretlen tajga felett. Két-háromszáz méter magasból szemlélhették a tajgát a maga némaságában, amely feltárulkozott előttük mocsarával, a tél igazi arcával. Míg Omszkban csak az elolvadt hó nyomát láthatták, itt a repülőgép 15—20 centi- méteres havon landolt. Járt a küldöttség a televíziógyárban, a bolserecsei járás több áruházában. Voltak ipari és mezőgazdasági kiállításon, termékbemutatón. Megkoszorúzták Lenin emlékművét, tisztelegtek a magyar internacionalisták emlékműve előtt, az emlékezés virágait helyezték el Ligeti Károly szobránál. Koszorút helyeztek el a polgárháborúban elesettek most felavatott emlékművénél. Moszkvában fogadta a magyar delegációt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság székházában Sz. J. Manjekin, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, aki korábbi posztján, az Omszk megyei pártbizottság első titkáraként évtizedeken át oly sokat tett a két testvérmegye kapcsolatának ápolásáért, S. A. bargókkal. Földünkre kétszer is behatoltak az intervenciós seregek. Kommunistákat és nem kommunistákét lőttek agyon, akasztottak fel, tűzés vassal a hátukba égették az ötágú csillagot. Volt 1941 kétségbeesése, keserűsége, de volt 1945 májusának öröme és boldogsága. Történelmünk lapjain szerepelnek az iparosítás évei: volt Magnyitka és Dnyepragesz, amikor esőben és hóban, éhezve, fázva, de boldogan egymás kezét fogva mezítláb tapostuk a betont a világ legnagyobb vízi erőművei és vasművei alapzatába. Saját jö'úőHk'et építettük. Volt történelmünkben olyan is, amikor kommunisták 'kommunistákat zártak börtönbe, végezték ki, emberi sorsok mentek tönkre. Voltak Gulag könnyei, félelmetes borzalmai, tragédiái. A forradalmi eszméket dogmákká változtatták, a lenini gondolatok értelmét kiforgatták. Az új életre való törekvés, a munka iránti lelkesedés együtt járt a megrögzött bürokráciával. De történelmünk lapjain ott az első mesterséges műhold, a szputnyjk, Gagarin diadalmenete, de ott van Csernobil is. Mindez a miénk. Nem felejtjük el egyetlen veszteségünket, de egyetlen győzelmünket sem! A szovjethatalom hetven esztendő alatt nagyon sokat megtudott az emberről, annak lehetőségeiről, szociális lényegéről. Most. 1987-ben már azt is tudjuk, hogy egy dolog kihirdetni az ember felemelkedésének nagy eszméjét, s egészen más dolog azt valóra váltani. A szocializmus a humanizmus alternatíváját ajánlotta a világnak. A szocializmus előnyei azonban csak lehetőséget teremtenek, önmagukban nem garantálják a sikert. Az rajtunk múlik. Éppen ezért a glasznoszty és a peresztrojka sikerétől sok függ: nincs jogunk megismételni a múlt hibáit, nem engedhetjük meg, hogy ezek is szép, de üres jelszavakká váljanak — fejezte be felszólalását Anatolij Romenszkij. A kitüntetések átadása után az omszki Forradalmi Harcosok nevű szibériai gyár énekés táncegyüttese szerzett igazán ünnepi és kedves perceket a nagygyűlés résztvevőinek. Műsoruk színes volt és vidám, kedves és humoros, mégis méltó az alkalomhoz, hiszen ünnep volt, s ilyenkor van helye a derűnek, a táncnak és a dalnak. Az együttes ízelítőt adott a Szovjetunió népeinek táncaiból és dalaiból, de fölcsendültek magyar dallamok — magyarul — is. Hallottunk virtuóz balalajkajáté- kot, színvonalas hegedűduót. S végül láttunk színpompás finálét, amiben a távoli testvérmegyéből érkezett együttes magyar és vörös zászlócskákat lengetve búcsúzott. M. N. F.
