Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
1987. NOVEMBER 30., HÉTFŐ 3 Együtt a hagyományos és az új. Gondos gazdáknak kell {ennünk Tél előtt erdifáen, mezőkön s Közelednek a hideg napok. Ilyenkor a jó gazda fel- ^ készíti télire a birtokot. Felméri, mennyit gyarapodott ^ a meleg, napos idő hatására az erdő, az állatvilág. A >! gondos tanulmányozás könnyű a kiskertekben, a háztáji gazdaságokban. Am nincsen ennyire egyszerű heiyzet- § ben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, amely 33 ezer ^ hektáron terül el, hat erdészetből, egy fafeldolgozó s ^ egy műszaki erdészetből, egy főépítésvezctűségből és a ^ Naturs utazási irodából álí. Igen tudatos munkát vé- ^ geznek mindössze 1200-an: minden évben nyereséggel & zárnak, az idén 41 millió forint bevételt könyvelhet- $ nek el. Bfks-lájértekezlet Gödöllőn Új helyzetben, új érvekkel Segítik a társadalmi közmegegyezést, felkeltik a cselekvő aktivitást A vendégeket Herczenik Gyula köszöntötte. A Pest megyei és félig Komárom megyébe is áthúzódó parkerdő gondozása az említett célok mellett azért is kap különös hangsúlyt, mert korunkban, amikor az ipari tevékenységnek köszönhetően a levegő tisztasága jelentős kívánnivalókat hagy maga után, a fák, az élővilág fontossága szinte napról napra jelentősebb. A parkerdőgazdaság szakemberei saját tevékenységüket a biológia fontos ágának tekintik — többek között erről is meggyőződhettem, amikor ŰjsagHy Gyulával,' az erdőgazdálkodási osztály vezetőjével beszélgettem, —- Vannak kampány jellegű és évszakokhoz kötött munkáik is, elsősorban a facsemeték nevelése, az erdőművelés. A kivágott, feldolgozott fákat újakkal kell pótolni, mert az erdő állandó körfolyamatban él. A fák 70 százaléka kocsánytalan tölgy, bükk, cser és gyertyán. Idényjellegű a fakitermelés is. A munkák zömét itt is a vegetációs időn kívül kell elvégezni, tehát mielőtt a természet felébredne, vagy amikor már nyugvó állapotba került. Ezt indokolja az apró csemeték, a visszamaradó állomány védelme. Télen a károsító rovarok sem annyira aktívak, a gombák sem nagyon viselik el a téli időjárás zord viszonyait. Az ipari jellegű tevékenység természetesen januártól decemberig folyamatos. A nevében is benne van, hogy a kirándulóközpontok, a pihenőhelyek parkjainak a felújítását, telepítését is el kell végezniük még tél előtt az egész területén. Ez csaknem 30—40 millió forintos tétel a gazdaság költségvetésében. Meghatározó még, hogy erdeik 92 százaléka üzemi vadászterület. Ez azt jelenti, hogy nem a vadásztársaságok hozzák ide vendégeiket, hanem a gazdaságé az egész terület: őket terhelik a kiadások, a bevételek pedig helyben maradnak. Nem olcsó a vadtartás, különösen akkor nem, ha a vadállományti nem szabályozzák kellőképpen. Pillanatnyilag mennyiségi elszaporodásról panaszkodnak, ami pótolhatatlan veszteségeket okoz az erdőnek. Ilyenkor hármas teendő fogalmazódik meg a természet gazdái számára: első az állomány apasz- tása, amihez csak vadászra és puskára vari szükség. Ez mindenekelőtt a négy nagy fő vadunkra, a szarvasra, a muflonra, az őzre és a vaddisznóra vonatkozik. A második teendő a sorban az etetés. Ez a télire készülődés egyik alapvető feladata: a hideg, beállta előtt meg kell tölteni az etetőket eleséggel. A harmadik feladat azokra a területekre érvényes, amelyeken kiemelten fontos az értékes faállomány újratermesztése, az idős, vastag törzsű egyedek kitermelése után. A fiatal erdő felnevelése gondot okoz ott, ahonnan nehéz a vadat ki- rekeszteni, vagy nagy vadcsapások vannak. Az ilyen jellegű területet tehát be kell keríteni, évente csaknem 8 kilométer hosszúságú kerítés épül a gazdaság területén. Hogy kik vadásznak a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság területén, erről Üjsághy Gyula elmondta, az exporttevékenység fő bevételi forrása a külföldről érkező puskás emberek zsebéből származik. Nyugatnémetek, osztrákok, olaszok és franciák céloznak itt kemény valutáért az értékes trófeákat ígérő állatokra. Most, a téli időben jönnek majd a vaddisznóhajtásra az évek során ideszokott vadászok. Téli álmára készül az erdő, a havas hegyoldalakon a kirándulók nagy izgalommal Takarmánytárolás a téli etetéshez. mutogatják majd gyerekeiknek az előmerészkedő állatokat. Gazdag az élővilág, óvni, védeni kell, mert a természetet atyáinktól kaptuk örökül, hogy unokáink számára is megőrizzük. Gcndos gazdáknak kell tehát lennünk, de nemcsak a téli felkészülés előtt, hanem egész esztendőben. A RENDEZVÉNY egy a sok közül, amikre évente sor kerül. Cigány olvasótáborok élményeit raktározták el magukban a gyerekek, közösségi munkában próbálták ki és fejleszthették képességeiket a fiatalok. Része mindez annak a politikának, amely a népcsoport életmódján és életkörülményein hivatott változtatni, nem nélkülük, hanem velük, általuk. — Pest megyében 25 ezer cigány él — mondja Váradi Géza, a megyei tanács végrehajtó .bizottsága mellett működő cigány koordinációs bizottság titkára. — Az etnikum belső rétegződése is rendkívül bonyolult, akár a műveltségüket, akár a hagyományaikat, az anyagi helyzetüket, a társadalmi beilleszkedésre való hajlamukat vizsgáljuk, nem egységes a kép. Ez teszi nehézzé, ez fékezi életmódjuk változásának ütemét. Váradi Géza népművelőként érkezett, hosszú ideig e beosztásban dolgozott a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár módszertani cso$j Gödöllőn a Hazafias Nép- ^ front városi bizottságának ^ székházában szombaton ^ tájértekezletet tartottak az ^ Országos Bcketanács Pest ^ és Nógrád megyei tagjai- ^ nak részvételével. Az ese- í ményen részt vett Bárd $ András, az MSZMP Pest ^ Megyei Bizottságának osz- § tályvezetője, Ribánszki Ró- ^ bért, a Hazafias Népfront ^ Oi'szágas Tanácsának titká- i ra, Romhányi András, a 5 HNF Pest Megyei Bizott- ^ ságának titkára és Letovai ^ Ildikó, a,HNF Nógrád Me- ^ gyei Bizottságának titkára. ^ A vendéglátókat Kercze- ^ nik Gyula, az MSZMP Gö- ^ döllő Városi Bizottságának ^ első titkára, Papp István, ^ a városi tanács elnöke és ^ Aufmuth Éva, a HNF vá- ^ rosi bizottságának titkára s képviselte. Kidelso’ott módszerek A magyar békemozgalom több éve kialakult gyakorlata, hogy év végén az Országos Béketanács tagjaival, a békeaktivisíákkal számba veszi. az elmúlt év békemozgalmi munkáját és közösen határozzák meg a következő időszak teendőit. Az OBT- tagok — akiket munkahelyi kollektívák, iskolai közösségek, felekezetek, társadalmi szervezetek delegáltak — számára az ilyen alkalmak lehetővé teszik tapasztalataik kicserélését, a munka közben felmerülő gondok megtárgyalását. A hozzászólók szinte mindegyike említést tett arról, hogy az utóbbi időben erősen megcsappant az érdeklődés a rendezvények iránt, ami mindenekelőtt ’ a részvétel számszerűségében nyilvánul meg. Az emberek most osztanak, szoroznak, figyelmüket saját személyes gondjaik, problémáik kötik le. Ilyen körülmények között megújításra várnak az eddig alkalmazott módszerek — Letovai Ildikó szerint —, olyan tartalommal kell megtölteni, olyan információval kell gazdagítani a programot, amivel a résztvevő pori-, majd osztályvezetőjeként. Sok-sok kiadvány gondozója, szakmai találkozások szervezője volt ezen a pályán. A pedagógiai főiskola magyar —német szakát végezte el, később levelező tagozaton szerezte meg az ELTE bölcsészkarán a magyar-népművelés szakos diplomát is. Aztán a marxizmus—leninizmus esti egyetem filozófiai alapszakán szerzett újabb diplomát: DOLGOZOTT a Komlói Tanács szociálpolitikai előadójaként is. A főiskola után tanár és úttörővezető, de ekkor már a színjátszás is vonzza, s hozzá megszerzi az amatőr rendezői szakvizsga bizonyítványát. Másfél évtizedig volt a Pécsi Városi Tanács közművelődési főelőadója, majd csoportvezetője. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban 1984-ig tevékenykedett. — Akkor úgy éreztem, hogy itt van a váltás ideje — fogalmazza meg az indítékot — s olyan témát választottam, ami ma a magyar tármáshol nem találkozhat. Ehhez persze új érvekre, ismeretekre van szükség, amelyeknek a kidolgozása az OBT politikai apparátusának feladata. A nemzetközi kapcsolatok során felhalmozott ismeretek, tapasztalatok hazai alkalmazását nekik kell megfogalmazniuk. Sajátos eszközök A mozgalomban 1984-től 1987-ig — a két konferencia között — annyi új kezdeményezés, új munkaforma honosodott meg, hogy ma úgy tűnik, mintha nem történne semmi. Pedig — ha nem is látványos formában — a mozgalom keresi a módszereit annak, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetben a békemozgalom hogyan segítheti a társadalmi közmegegyezést. Meg kell találni azokat a munkaformákat, amelyekkel ebben a helyzetben az emberek cselfekvő békeaktivitását fel lehet kelteni. Az egyik felszólaló szerint a pedagógusok igen sokat tesznek a békéért a tanítási időben és a különböző kisközösségekben. Herczenik Gyula arról szólt, hogy a békemozgalom aktivitása annál erősebb, minél nagyobb veszélyek leselkednek a világra és csökken, amikor a béke pozíciói javulnak. Ebsadalom egyik jelentős feladata. A munkában nagy tapasztalatokat szerzett vezető szerint ma még gondot jelent az, hogy kevesen közelednek bizalommal ehhez a népcsoporthoz, amely tagjainak még sokszor erős a kisebbségi érzése. Ez valódi vagy vélt sérelmekhez vezet, amihez egy lépés a kompenzáció utáni vágy, s ez olykor agresszivitásba is átmehet. — Pest megyében nagy a betelepülési arány, s a legtöbben alacsony képzettségűek. Amikor az ország jobb gazdasági helyzetben volt, nem tűnt ennyire szembe az ellentmondás. Most ez jobban nyugtalanítja az embereket. A társadalom egészének kell segítenie a változást, a történelmi hátrány leküzdését. Én hiszem, hogy ez lehetséges. Az eredmények alapján is optimisták lehetünk. A MEGYÉBEN 77 cigánytelep volt, ma csak 29 van, a többinek a lakói emberségesebb körülmények közé kerültek. A népcsoport 70 százaléka már óvodába járatja gyermekét. Az országban először mi szerveztük meg a család- gondozó hálózatot. Mint a mostani találkozó is bizonyítja, színesebbé vált a kulturális élet, ami által felszínre kerülnek az igazi értékek. — Arra szeretnénk biztatni az etnikum minden tagját, hogy magyar állampolgárként bői következik, hogy most arra kell felhívni az emberek figyelmét, hogy mekkora jelentősége van a két nagyhatalom tárgyalássorozatának, a közép-hatótávolságú fegyverek csökkentését elősegítő megállapodás aláírásának. Persze ez a felhalmozott fegyvereknek csak töredékét érinti és a világ veszélyeztetettsége nem csökken a kívánt mértékben. A békevágy messzebbre hallik, ha egy olyan ország és társadalom fejezi ki, amelyben a belső béke is szilárd. Nálunk most ez a belső béke mintha lazulni látszana, és ez sajnos az egyénre és a közösségre is egyaránt igaz. Talán az Országos Béketanács és az általa vezetett mozgalom a maga sajátos eszközeivel is törekedhetne arra. hogy segítsen megválaszolni azokat a társadalmi, gazdasági kérdéseket, amelyek az emberekben felvetődnek. Hívó szóval Van tehát mit tenni 1938- ban is — így összegezhetők a két megye béketanácsa tagjainak táj értekezletén elhangzottak — és ezért hívnak mindenkit, aki felelősséget érez a béke ügye, a hazai békemozgalom jövője, társadalomjobbító tevékenysége iránt. Földes György öntudattal vállalja cigány mivoltát, s ez a név az idők folyamán mind több emberi érték hordozója lehessen — mondotta a pomázi találkozón Váradi Géza. A szombati értelmiségi fórumon egyszerre vált láthatóvá, hogy a cigányság előbb- rejutását egyre növekvőbb belső erők segítik, s az is, hogy hányán állnak nem cigányok az ügy szolgálatában. Másrészt egyáltalán nem meglepő jelenség, hogy sokan még olyan egyéni kérésekkel is szót kértek a fórumon, melyeket a helyi tanácsoknak kellett volna már korábban felismerniük vagy megoldaniuk. Nincs még mit csodálkoznunk a közéleti járatlanságon. A FELSZÓLALÓK mindegyike nagyra értékelte a társadalmi gondoskodás másfél évtizedes eredményeit. Farkas Pál, a Cigány Űjság főszerkesztője egyebek között a lap céljairól beszélt, megemlítve azt is, hogy a postahivatalokban nem mindig teszik lehetővé előfizetését, akadozik a terjesztés. Az is igaz, hogy akiknek szól, azok mindegyikében sem ébredtek még fel az igények. Dr. Juhár János pomázi körzeti orvos, a terület országgyűlési képviselője a néha még a tömegkommunikációban is lappangó előítéletekről szólva, az ezek miatt méltatlankodóknak válaszolva állapította meg: a cigányságról alkotott kép nem egységes a társadalomban. Az embereket a munkahelyen, a családban, a társadalomban tanúsított magatartásuk szerint lehet minősíteni. Kovács T. István Amit csak lehet, géppel mozgatnak. F. Gy. Eszmecsere a pomázi fórumon Nem nélkülük, hanem általuk Az idén is körültekintő készülődés előzte meg a Pest megyei cigány közművelődési napokat. Az évente ismétlődő eseményeknek mindig Pomáz ad otthont. Rendezője a Pest Megyei Tanács cigány koordinációs bizottsága, a megyei cig4nytanács, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár cigány közművelődési munkaközössége, valamint a pomázi művelődési ház és könyvtár. Ez utóbbi falai között pénteken Polgár Tibor, a nagyközségi tanács elnöke mondott megnyitóbeszédet. Miután előadás hangzott el a családgondozás helyzetéről, videofilmek bemutatójára került sor, majd kiosztották a cigányügyi pályázatok díjait. Szombaton a megyei tanács és a cigány értelmiség képviselőivel rendeztek közös fórumot, délután a megye cigányklubjai és amatőr művészei mutatkoztak be. A programot végül a pomázi citerazene- kar közreműködésével rendezett táncest zárta.
