Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

1987. NOVEMBER 30., HÉTFŐ Viktor Karpov nyilatkozata a TASISZ-nak Van lehetőség a továbblépésre (Folytatás az 1. oldalról.) kát a kiindulópontokat, ame­lyekre a tárgyalófelek Géni­ben, a szerződés kidolgozásá­nál építhetnek. A reykjavíki csúcstalálko­zón már sikerült egyeztetni néhány ilyen pontot. Egyebek között megállapodtak abban, hogy a felek azonos szintre csökkentik HTF-jeiket, mind a nukleáris fegyverhordozók számát, mind az ezeken elhe­lyezett robbanótöltetek számát illetően. Ennek megfelelően a csökkentési időszak végén a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati erői egy­aránt legfeljebb 1600 hordozó- eszközzel és legfeljebb 6000 robbanótöltettel rendelkezhet­nének. Elvi megállapodás született arról is, hogy módot kell ta­lálni a tengeralattjárókra te­lepített, nagy hatótávolságú nukleáris manőverező robot- repülőgépek csökkentésére. Több más kérdésben is egyez­tették már az álláspontokat, ám ezzel együtt még továb­bi tárgyalások szükségesek a tervezett szerződés lényeges elemeivel kapcsolatban. Minél több ilyen kiinduló feltételben sikerül megállapodni Wa­shingtonban, annál könnyeb­ben és gyorsabban tudják a küldöttségek kidolgozni a szerződés szövegét. Ez azért is nagyon fontos, mert az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott, hogy a HTF-ek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerző­dést Ronald Reagan 1988-ra tervezett moszkvai látogatása idején, aláírhatnák. Az ame­rikai belpolitikai helyzet (az 1988-as választási év) ismere­tében feltételezhető, hogy a látogatásra a jövő év közepe előtt kerülhetne sor, ami pon­tosan behatárolja a küldöttsé­gek munkájának időbeni kor­látáit — mondta Viktor Kar­pov. A közepes és kisebb ható- távolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötendő szov­jet—amerikai szerződés alá­írását követően még nehezebb politikai harcok következnek, mint a megállapodás előkészí­tése idején — figyelmeztet vasárnapi nemzetközi szemlé­jében a Pravda. A lap hangsúlyozza, hogy az Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter genfi — az utóbbi hónapokban immár harmadik —■ találkozóján vég­leges formába öntött szerző­dést világszerte üdvözölték. Támogatta azt még a NATO- tanács is. amelynek ülését kö­vetően Shultz úgy nyilatko­zott, hogy „ha valaki azt ál­lítja, hogy Nyugat-Európának nem tetszik ez a megállapo­dás. akkor semmit sem ért az európai álláspontból”. A külügyminiszter ugyan nem pontosította, hogy kikre is gondol, a Pravda azonban rámutat, hogy az utóbbi na­pokban Washingtonból és az Egyesült Államokkal szövetsé­ges egyes országok fővárosai­ból érkező jelentések e tekin­tetben pontosan eligazítanak. Továbbra is vannak olyanok, akik az Egyesült Államok és a NATO katonai fölényének ki­alakításában látják a megol­dást, úgy vélik, hogy legalább a nukleáris fegyverek további csökkentését meg kell akadá­lyozni. Az AP hírügynökség felmé­rése szerint az amerikai la­kosság 86 százaléka helyesli a Befejeződött a japán kommunisták kongresszusa Határozatokat fogadtak el Határozat elfogadásával és az új központi bizottság meg­választásával vasárnap befe­jezte munkáját a Japán Kom­munista Párt 18. kongresszu­sa. A JKP Központi Bizottsá­gának elnökévé ismét Mija- moto Kendzsit, az újonnan lé­tesült alelnöki posztra pedig Fuva. Tecuzot választotta a 999 küldött. A tőkés világ egyik legna­gyobb kommunista pártjának ötnapos kongresszusán több mint félszáz hozzászólás egé­szítette ki a központi bizott­ság beszámolóját. Ezek figye­lembevételével alakították ki a kongresszusi határozatot, amelynek gerincét a JKP nemzetközi kérdésekkel kap­csolatos alapállása alkotja. A két évvel ezelőtti, 17. kongresszus óta bekövetkezett változások alapján a JKP leg­fontosabb feladatának a nuk­leáris háború megakadályozá­sát és az atomfegyverek fel­számolását tartja. A határozat elfogadása után került sor a 189 tagú közpon­ti bizottság és a 16 KB-póttag, majd a KB-elnökség elnöké­nek és elnökhelyetteseinek megválasztására. Az elnökség elnöke Murakami Hiromu, a KB főtitkára pedig Kameko Micuhiro lett. A központi bi­zottságnak 28 új tagja van és mind a 16 póttag először kerül ebbe a pártfunkcióba. Ezt követően a központi bi­zottság nyugdíjasaiból és a párt idős, de még tettre kész tagjaiból megválasztották az elnökség 17 tiszteletbeli tag­ját, továbbá a központi bi­zottság 55 tiszteletbeli tanács­adóját, és a KB két tisztelet­beli tagját. m_A HÉT VÉCÉN TÖRTÉNT x Aczél György Baranyában Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója kétnapos látogatást tett Baranya megyében. A Politikai Bizottság tagja szombaton Baranya életével, min­dennapi gondjaival ismerkedett, amelyekről Dányi Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a pártbizottságon. Ba­ranyai látogatásának befejezéseként Aczél György részt vett és felszólalt a megyeszékhely tanácsának ünnepi ülésén, amelyet a város felszabadulásának 43. évfordulója alkalmá- bó tartottak. Pécs Tanácsának határozata alapján a város díszpolgá­rává avatták Aczél Györgyöt, akinek életútja csaknem négy évtizede kötődik Baranya és a megyeszékhely életéhez. Á városnak több ciklus óta országgyűlési képviselője is. Holland vendégek Vasárnap reggel elutazott Bu­dapestről a Holland Munkapárt küldöttsége, amely Wim Kokkal, a párt parlamenti frakció­jának vezetőjével az élén az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 25—29. között tett látogatást hazánk­ban. A delegáció tagja volt Marjanne Sint, a munkapárt el­nöke és Jan Marinus Wiersma, a párt külügyi titkára. Szovjet pártmunkáskiHdöttség ^zponuSZBu zottságának meghívására november 25—29. között látogatást tett hazánkban Rafael Fjodorov, az SZKP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Válerij Muszatov, a KB alosz­tályvezetője. A vendégekkel, akiket Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztá­lyának vezetője fogadott, Őszi István, a KB osztályvezető-he­lyettese folytatott megbeszéléseket. A szovjet pártmunkások találkoztak az MSZMP Központi Bizottságának több más tagjával is. csúcstalálkozót és azt reméli, hogy annak eredményeként csökken a háborús veszély — emlékeztet rá a Pravda. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy — bár még alá sem írták a szerződést — egyesek máris azon gondolkodnak, hogyan lehetne elodázni, sőt megakadályozni a szenátusi jóváhagyást. Bár Reagan elnök biztosra veszi, hogy sikerült a szerző­dést „eladnia” a szenátusnak, a Newsweek szerint azonban a konzervatívok abban bíz­nak, hogy kiegészítésekkel, módosításokkal elhúzhatják a ratifikálás folyamatát, s ha ez sikerül, akadályozhatják Wa­shingtont és Moszkvát abban, hogy a fegyverzetellenőrzés második szakaszába lépjenek — emlékeztet a Pravda. Moszkva Eduard Sevardnadze megbeszélései Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szombaton Moszkvában fogadta Meyer- Landrut nyugatnémet nagykö­vetet. A találkozót a diploma­ta kérte, aki átadta Kohl kan­cellár Mihail Gorbacsovnak szóló személyes üzenetét. Se­vardnadze és a diplomata megbeszélésén szó volt a nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatok néhány problémájáról. Sevardnadze ugyancsak szombaton fogadta Ashwin ausztrál nagykövetet is. A diplomata kérésére létrejött találkozón a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdések között mindenekelőtt a Hawke ausztrál kormányfő közelgő szovjetunióbeli látogatásával összefüggőekről volt szó. Az ENSZ-főtitkár közvetítési kísérlete Irén téli offenzívára készüi? Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a jövő héten szerdán és csütörtökön a vi­lágszervezet székhelyén Irán megbízottjával, Mohammed iMridzsáni külügyminiszterrel tárgyal a Biztonsági Tanács határozatának megvalósításá­ról — jelentette vasárnap a teheráni rádió. Az ENSZ-főtitkár és az Irakot képviselő Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter tárgyalásának időpontját még nem határoz­ták meg. Bagdad és Teherán álláspontja mindenesetre vál­tozatlan. Irán a háború ki­robbantásáért viselt felelősség tisztázásának kíván elsőbbsé­get adni. Irak ragaszkodik ahhoz, hogy az öböl menti konfliktus rendezéséről hozott 598. számú BT-határozatból először a tűzszünet megvaló­sítására és a csapatok vissza­vonására vonatkozó felszólí­tásnak szerezzenek érvényt. A jelek szerint egyik ország sem ad sok esélyt az ENSZ- főtitkár küldetésének és újabb jelentős erőpróbára ké­szülnek. Teheráni adatok sze­rint hárommillió új önkéntest toboroztak. Irán állítólag nagy téli offenzívára készül, a fő csapás iránya Bászra iraki vá­ros lesz. Bagdadban szombaton Szad­dam Husszein elnökletével ülést tartott a forradalmi pa­rancsnokság tanácsa. Az or­szág legfőbb irányító szerve megállapította: „az iraki fegy­veres erők képesek arra, hogy megsemmisítő csapással vála­szoljanak bármilyen újabb agresszióra. Iránnak nincs más választása, mint elfogad­ni a BT határozatát, amely első lépésként azonnali tűz­szünetet rendelt el a két or­szág között.” Afganisztán történelmi esemény küszöbén Az új alaptörvény vitája Afganisztán új alkotmánya a nemzeti megbékélésre irá­nyuló politika legfontosabb okmánya lesz, de egyben a megbékélési irányvonal kiemel­kedő eredménye is. Az alap­törvény elfogadása a vasárnap Kabulban megnyílt Lója Dzsirgára, a nagy nemzet- gyűlésre vár. Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt (ANDP) KB főtit­kára, a Forradalmi Tanács el­nöke a tanácskozást köszöntő beszédében azt mondta, hogy az ország történelmi esemény küszöbén áll, hiszen az alkot­mány beiktatása jelentősen megváltoztatja majd az állam- hatalmi felépítmény szerkeze­tét, és alapvető befolyással lesz az ország jövőjére. Nadzsibullah részletezte azokat a történelmi körülmé­nyeket, amelyek szükségessé tették az új alaptörvény ösz- szeállítását. Elmondta, hogy a népi hatalom törvényhozási tevékenysége során súlyos hi­bákat követtek el, amelyek káros következményekkel és nehézségekkel jártak. Pártjának feladatáról és működéséről a főtitkár leszö­gezte, hogy'a kompromisszum nem jelent kapitulációt, ha­nem a különböző társadalmi- politikai erők egyesített erő­feszítéseinek lehetőségét te­remti meg a közös célok eléré­sére. Az ANDP ragaszkodik elveihez, szó sem lehet azok feladásáról. Nadzsibullah beszédében érintette az új alkotmány né­hány főbb vonását, a többi kö­zött azt, hogy az alaptörvény az ország vallásává az iszlá­mot nyilvánította. Kimondja a létező tulajdonjogok összes formájának a védelmét. Az alkotmány külpolitikai ré­széről elmondta, hogy az meg­erősíti Afganisztán független­ségét, nemzeti egységét és el nem kötelezettségét. Rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy az afgán veze­téssel szembenálló erők eluta­sították a nemzeti megbéké­lést és a testvérháború folyta­tása mellett vannak. Szavai elhangzásával szinte egy idő­ben az afgán fővárost övező hegyekből, mintegy nyolc-tíz kilométeres távolságból, négy rakéta csapódott be Kabul te­rületére. Meg nem erősített ér­tesülések szerint kettő közülük a Lója Dzsirga helyszínéül szolgáló, erősen biztosított épület közelében robbant. Mára várható a hivatalos végeredmény Népszavazás Lengyelországban Nyugodt légkörben, komo­lyabb rendzavarások nélkül folyt Lengyelországszerte va­sárnap a népszavazás, ahol az Kambodzsa kész párbeszédet kezdeni Fontos politikai lépés Nemzetközi jelentőségű, fontos politikai lépésnek mi­nősíti az újabb kambodzsai csapatkivonást vasárnapi kommentárjában a Pravda, s emlékeztet arra, hogy idén 20 ezer vietnami önkéntes — a tavaly kivont csapiatok lét­számának kétszerese ■— hagy­ja el az országot, a teljes ki­vonás pedig a tervek szerint 1990-ben valósul meg. A kambodzsai nemzeti meg­békélés politikájának eredmé­nyeit értékelve a szovjet lap utal arra, hogy most Batthrn- bang tartományból vonnak ki két vietnami hadosztályt, ahol Rimiz Alia ünnepi beszéde Albáiia nem adja fel clapelveit Albánia nem akar kívülálló lenni, elszigetelten élni, kész másokkal együttműködni — jelentette ki Ramiz Alia, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága titkárságának első titkára, államfő az ország füg­getlenségének 75. évfordulóján mondott beszédében, ugyan­akkor változatlanul az orszá­ga ellen irányuló revizionista és imperialista nyomásról be­szélt A szombati ünnepi megem­lékezést Vlorában tartották, ahol 1912. november 28-án kiáltották ki a török uralom alól felszabadult ország füg­getlenségét. Itt elmondott be­szédében Ramiz Alia jelentős teret szentelt időszerű politi­kai kérdéseknek. Szavai sze­rint imperialista, valamint re­vizionista erők azt kívánják, hogy az ország térjen el irányvonalától, a Szovjetunió példájára valósítson meg re­formokat, változtasson társa­dalmi rendjén. Ez azonban so­hasem fog megtörténni, a nép és a párt tévedhetetlenül ha­lad tovább a maga útján. Al­bánia nem adja fel alapelveit és nem tér el a marxizmus— leninizmus és Enver Hodzsa tanításaitól — mondotta az albán vezető. korábban elég nyugtalan volt a helyzet az ellenforradalmi erők tevékenysége következ­tében. A kivonásnál külföldi újságírók, s most első ízben külföldi katonai megfigyelők is jelen lehetnek, ellenőrizhe­tik az önkéntesek távozását hazájukba. Phnompenben készek építő párbeszédet kezdeni az összes khmer csoportosulással — ki­véve természetesen a Pol Pot-istákat — hangsúlyozta a Pravda, s hozzáfűzi: az összes kambodzsai erő konszolidá­ciója felé vezető úton rendkí­vüli jelentőségű lesz Hun Sen kormányfő és Szihanuk her­ceg közelgő párizsi találkozó­ja. A kambodzsai probléma békés rendezéséhez, a zsákut­cából való kijutáshoz nagy­mértékben hozzájárulna egy nemzetközi konferencia meg­tartása, amelyben valameny- nyi érdekelt fél és állam részt venne. ország Választópolgárai a gaz­dasági reform bevezetésének üteméről és a politikai re­formokról döntöttek. A lengyel főváros szokásos vasárnapi életét élte, csak a parkokban, a sétálóutcákban volt némi élénkség és termé­szetesen a szavazóhelyiségek körül, amiket igen könnyen meg lehetett találni, ha á sé­tálók nyomába szegődött va­laki. Hasonló volt a helyzet vidéken is. Az ország több körzetéből érkeztek hírek arról, hogy katolikus papok és apácák a hívőkkel együtt mentek el sza­vazni. Mint Jerzy Urban kor­mányszóvivő délutáni sajtóér­tekezletén elmondta: Gdansk­ban, Krakkóban és a Krakkó melletti Nowa Hutában kisebb rendzavarási kísérletek vol­tak, ezeket azonban a rend­őrség erőszak alkalmazása nél­kül meghiúsította. Valameny- nyi eseményre templomok környékén, az istentisztelet után került sor. A népszavazással kapcsola­tos újabb részadatot késő es­tére ígért Jerzy Urban. Ter­mészetesen csak a részvételi arányról, mert a szavazatok összeszámlálása jóval tovább tart majd és legkorábban hét­főn délután várható a hivata­los eredmény. Hsi:i erőszakhullám Eíhdasztottáka választásokat A Haitit elárasztó erőszak­hullám végül is lehetetlenné tette, hogy vasárnap — 30 év óta először — szabad válasz­tásokat tartsanak a karibi szi­getországban. Ernst Mirville, az ideiglenes választási tanács elnöke va­sárnap reggel, pár órával a szavazóhelyiségek megnyitásá­nak tervezett időpontja után bejelentette, hogy az ország­ban uralkodó bizonytalanság miatt meghatározatlan időre elhalasztják a választásokat, amelyeken az államfő szemé­lyéről és a parlament összeté­teléről lett volna módja dön­tenie a lakosságnak. Hírügynökségek helyszíni tudósításaikban azt írják, hogy a fővárost teherautókon cirká­ló fegyveres bandák — a megbuktatott rezsim titkos­rendőrségének egykori tagjai, a Duvalier-rezsim hívei — tartják rettegésben. A ter­rorista bandák reggel óta vá­logatás nélkül lövöldöznek a járókelőkre, a szavazás részt­vevőire, mindenkire, aki az utcán tartózkodik. Vasárnapra virradóra legke­vesebb 22 személy vált a gyil­kosságok áldozatává, amelyek­nek célja a lakosság megfé­lemlítése és a választások le­bonyolításának megakadályo­zása. ÍGY TERRORCSOPORT ALKONYA Lyonban rövid tűzharc után letartóztatták Max Frerot-t, a francia Action Directe nevű terrorista szervezet utolsó, még szabadlábon lévő, számottevő tagját. Másfél évi szívós felde­rítő munkával sikerült felgöngyölni az Action Directe, a 70- es évek végén szélső balos mozgalmakból alakult terrorista szervezet minden szálát. Max Frerot az AD lyoni csoportjának egykori tagja nem tartozott a vezetők közé, de a robbanóanyagok és -szerkeze­tek előállítójaként és hallatlan vakmerőségével az AD legve­szedelmesebb tagjai közé számított. Húsz hónapi országos körözés után szülőhelyétől pár száz méterre, egy ártalmatlan rutinigazoltatáson akadt fenn. A lyoni nagy szállók földulatii parkolóiban az utóbbi hetekben elszaporodtak a rablótámadá­sok, ezért a rendőrség rendszeres járőrözést vezetett be. Két rendőr 23 óra tájban a Mercure szálló garázsában egy segéd­motorján unottan köröző fiatalemberre lett figyelmes. Jogo­sítványát kérték. Mire észrevették, hogy a fénykép nem be­mutatóját ábrázolja, Frerot már előrántotta pisztolyát és tü­zelt. Az egyik rendőr életét a zubbonygombja mentette meg, arról pattant le a golyó, a másik hasra vetette magát, így ülepén érte a találat. Míg Frerot és a földön fekvő rendőr egymásra lövöldözött, a másik rendőr az első sokkból magá­hoz térve rávetette magát a terroristára és derékszíjával megkötözte. A 24 éves bandita immár megbilincselve árulta el nekik, hogy Max Frerot-t fogták el. A látszólag véletlen lebukás tulajdonképpen törvényszerű volt. A rendőrségnek tavaly tavasszal birtokába került vagy másfél mázsányi AD-feljegyzés és -dokumentum. A fiatal ér­telmiségiekből verbuválódott AD teljesen elszigetelt, kis, ide­gen testként élt a francia társadalomban, de mániákusan ír­tak, nyilvántartottak mindent. Ez a dokumentumtömeg ve­zette összes „polgári” kapcsolatuk nyomára a rendőröket. Amikor pedig a vezetők sorra horogra kerültek, Frerot-nak sem volt többé rejtekhelye. Októberben őrizetbe vették egy­kori barátnőjét is. Frerot űzött vadként, de nagy szívósság­gal bujkált — pincékben, garázsokban fedezték fel nyomait, de tartósan nem tudott berendezkedni sehol. Az 1979-ben ala­kult Action Directe első négy évében a francia és nemzet­közi kapitalizmus jelképesnek tekintett intézményei — nagy­vállalatok, a gyáriparosok szövetségének székháza, az Inter­pol épülete — ellen hajtott végre robbantásos merényleteket. 19S3-ban egy megzavart bankrablás után tűzharcban agyon­lőttek Párizsban két csendőrt és attól kezdve áttértek az egyéni terrorra. Meggyilkolták a hadseregnek a fegyverexportért felelős fő­felügyelőjét és a Renault-művek elnökét. Frerot egymaga fel­robbantotta a rendőrség szervezett bűnözést üldöző osztályá­nak főhadiszállását, ahol életét vesztette egy osztályvezető. Az évek folyamán két ágra szakadt az Action Directe. A „nemzetköziek” összefogtak a nyugatnémet „Vörös Hadse­reg Frakcióval”, de ez sem segített rajtuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom