Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1.987. NOVEMBER 25., SZERDA Önkéntesek ünneplése „Tűzre, vízre vigyázzatok...” Valaha országszerte ismert és alkalmazott mágikus mód­szer volt a tűzvész elhárításá­ra, hogy az asszonynak mez­telenül, a tűznek mutatott far­ral — háromszor vagy kilenc­szer — körbe kellett futnia a házat. A falvakban, városok­ban korombíró működött, akit — helyi szokás szerint — hívhattak pipabírónak, pör- nyebírónak vagy tűzbírónak is. Ennek a választott falusi funkcionáriusnak az volt a hivatala, hogy őrködjön a tűzhelyek, kémények, műhe­lyek, kereskedések fölött; el­lenőrizvén a kötelező víztáro­lást, megakadályozva a szom­szédok közötti tűzátadást, ösz­tönözvén kutak létesítését, gondoskodva a tűzoltóeszkö­zök használatáról és baj ese­tén az oltás megszervezéséről. Féírevert harangok Az emberek kezdettől tar­tottak a tűztől. Tiszteletét hosszan megőrizte a hagyo­mány. Nem volt szabad szid­ni, szemetet dobni bele. Mor­gásából megjósolták, hogy por lesz, illetve haragos ember jön a házhoz. A bakterek — éj­nek évadján — sohasem mu­lasztották el a rigmust: „Tűz­re, vízre vigyázzatok, / le ne égjen a házatok!” A templomtornyok azért ké­szültek kerengővei, hogy az ott silbakoló őr mind a négy égtáj felé jól ellásson, és mi­hamarabb észrevegye a ma­gasba csapó lángnyelveket. Akkor aztán félreverte a harangot, és a megadott irányba eső toronyfertályra tűzte ki a zászlót, hogy a csöbröt kézbe kapó nép tud­ja, merre kell nyargalnia. Bizony, nem ártott a siet­ség, mert a zsindely, a zsúp­tető, a nád könnyen lángra kapott, és egész házsoron le­gelhetett végig a mohó étvá­gyú szörny. A tűzcsapó, a csáklya keményen működött, a lángoktól megriadt lovak száguidtak a kocsifecskendő­vel, a lajtkocsival, fürge fér­fiak tekerték, egyengették a tömlőket, és a bátor főcsőve- zető keményen szembeszállt a lángokkal. A taréjos fémsisa­kok félelmetesen csillogtak a rőt lángok fényében, és fá­radhatatlanul folytatódott az oltás, amíg csak parázslott az utolsó zsarátnok. Nagy időre tekintenek visz- sza az önkéntes tűzoltók, hi­szen vigyázatlanság, elemi csapás, rosszakarat okozhatott tüzet, s ha már felrepült a vörös kakas, nehéz volt meg­akadályozni gyors tovaterjedé­sét. Bátorság és kockázatvál­lalás, önzetlen segítségnyúj­tás jellemezte mindig e de­rék férfiak tevékenységét. Kecskés Laci tízéves kisfiú. Tiszta gyermeki képzelete ta­lálóan örökítette meg egy tűzvész történését. A rajz­lapra lángoktól övezett pad­lásajtót rajzolt, hozzá tá­masztott létrával. Abban je­lenik meg a macskamama, szájában a kölykével. A ve­szély, a menekülés, a mentés felelőssége bájosan elvonat­koztatva, sikeres képi tömö­rítéssel van jelen egyetlen pa­pírlapon. A negyedikes kis­diák ráhangolódása a témá­ra valóságos telitalálat. Nem csoda, hogy a jászkarajenőí községi pártszékházban ő volt a tűzoltás témakörében meg­hirdetett rajzpályázat egyik nyertese. A kiállítást Pataki Ferenc nyugalmazott tanfelügyelő, köztiszteletben álló helytörté­nész nyitotta meg. Személyes érdekeltsége is volt az ügy­ben, hiszen mint számon tar­tott éremgyűjtő, a tűzoltó-ki­tüntetéseknek |s kiváló isme­rője. Kollekciója ma már köz- gyűjteményt gazdagít. Öt a hivatásosok tiszteletbeli tűz­oltónak tekintik, különösen azóta, hogy könyvben adta ki a ceglédi tűzoltóság történe­tét. A századik A közelmúltban Jászkaraje- nö és Kőröstetétlen lakói ün­nepelték önkéntes tűzoltó­egyesületük fennállásának szá­zadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a tanácsháza fa­lán emléktáblát avatott Győ­ri Mária vb-titkár. A számos helybeli és vidé­ki vendég részvételével tar­tott megemlékezésen ott volt Demeter Judit, a megyei párt- bizottság politikai munkatár­sa, Podmaniczki István, a vá­rosi pártbizottság titkára, a városi és a megyei tűzoltóság vezetői, s a környékbeli meg­hívottak széles köre. Sikeres könyvterjesztők A napokban tartották a po­litikai könyvnapok városi rendezvényeit. Az eseményen többek között ott volt Pod­maniczki István, az MSZMP városi bizottságának titkára. Plangár Judit szavalata után Nagy István, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa megnyitójában említette: fontos, hogy az is­kola, a munkahely, a család az eddiginél fokozottabb fi­gyelmet fordítson az olvasási kultúra formálására. Ma a hazai politikai könyvkiadás gazdag választékot kínál. Olyan kiadványok is megje­lenhetnek, amelyek nem a marxista gondolkodás termé­kei, de figyelemre méltó té­nyeket, összefüggéseket tár­nak fel a gazdaság, a kultúra, a szociálpolitika különböző folyamatairól. Megfelelő marxista kritika, elemző vita segíti a tisztánlátást és köz­vetve hozzájárul a konkrét döntések megalapozásához. Ezt követően Nemoda Ist­ván, az MSZMP megyei bi­zottságának politikai munka­társa időszerű ideológiai és társadalompolitikai kérdések­ről tartott rövid előadást; címszavakban érintve egy-egy gondolatkört. Milyen a hely­zet? Hazánk és a nagyvilág. Hazai kihívások. A nehézsé­gek megoldása reformmal, a stabilizálódással és kibonta­kozási programmal. A szo­cialista kép a napi valóság közepette változik. Az elkép­zelés és a gyakorlat hogy ke­rül szinkronba. Az ideológiai munkában elkerülhetetlen a megújulás. A tudat; zavarok akadályozzák a gazdaság és társadalom kibontakozását. Komoly szerep jut a demok­rácia kiszélesítésének. A Kossuth Könyvkiadó minden évben emlékjelvény- nyel jutalmazza az eredmé­nyes könyvterjesztőket. A körzetben több mint száz pártalapszervezetben végzik a politikai irodalom terjesztését. Az eladott könyvek értéke 1986-ban megközelítette az 1 millió forintot. A körzet Bu­daörs mögött a második he­lyen áll a megyében. Podmaniczki István 20 éves emlékjelvényt adott át Pap Kálmánnénak, Juhász József­nek. Dimitrovné Kotlár Ilona és Sóti Ferencné 10 éves, míg Egresi Gáborné, Fábián Gyu- láné, Diós Sándorné és Bíró Jánosné 5 éves jelvényt vehe­tett át. í. f. Heimann Gyula, a községi közös tanács elnöke — egyben az önkéntes tűzoltó-egyesület irányítója — emlékezett visz- sza a száz év történetére. Szendi Julianna krónikaíró ta­nárnő kutatta föl a nagykő­rösi levéltárban a poros ak­tát 1886. december 31 -i dá­tummal, amely az alapsza­bályt tartalmazza. Százévesek Azóta sok idő eltelt, sokat kellett birkózni a lángok ré­mével. Sajnos az akkori ön­kéntesek neve nem maradt fenn. de a maiak ismertek, és megérdemlik a megbecsülést. Ezt fejezte ki a helybeli Ár­pád Tsz, melynek elnöke, dr. Lakos László dúsan hímzett, szép selyemzászlót adott át az egyletnek, majd a vonzáskör­zet önkéntes tűzoltóságainak küldöttei kötötték rá a ma­guk selyemszalagjait. Pásztor József városi tűzoltóparancs­nok rövid beszédben méltatta a végzett munkát, és nem maradt el az önkéntes tűzol­tók kitüntetése, jutalmazása sem. A megyei, a városi és a községi elismerés sokak mun­kájának köszönetét jelképezte. Tamasi Tamás Recepfcsere A Suhl megyei sütőipari kombinát vezetői Ceglédre Iá togattak a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalathoz. A két cég vezetői egy hosszú távú műszaki, tudományos együtt­működés alapjait rakták le. A jövőben lehetőség nyílik a magyar és a keletnémet part­ner között pékáruk receptjé­nek cseréjére, az alkalmazott technológiák kölcsönös meg ismerésére. A tervek szerint a két vállalat szakemberei is levizitelnek egymásnál. Alkotó Ifjúság Egyesülés Találmányok menedzsere Töprengőknek, ötletgazdák­nak, nyughatatlan emberek­nek szól a városi pártbizott­ság székházában nemrég meg­nyílt és november 25-ig lát­ható kiállítás. Persze a köz­szemlére tett néhány nagyobb méretű fényképet, makettet és terméket kiállításnak titulálni meglehetősen pontatlan. Az egymás mellé rendelt csekély számú rekvizitum éppen csak fölvillant valamit azokból a tárgykörökből, amelyekkel az Alkotó Ifjúság Egyesülés (AIE) nevezetű cég foglalko­zik. Az AIE-ről érdemes tudni, hogy 1981-ben alapította a KISZ KB és az Állami Fej­lesztési Bank, az alapító tőke 10 millió forint volt. Az egye­sülés fő feladata kezdetben az Alkotó Ifjúság pályázati rend­szer pályamunkáinak össze­gyűjtése, terjesztése és forgal­mazása, de a szervezet fejlő­dése és az iránta való érdek­lődés miatt hamar kinőtte ezeket a kereteket. Feladata lett, hogy a műszaki megúju­lás. az innováció folyamatába való sokrétű bekapcsolódás­sal a hozzá benyújtott újdon­ságokat, találmányokat és más szellemi alkotásokat pi­acképessé és hasznosíthatóvá fejlessze. A szellemi alkotá­sok bevezetésének fontosabb eszközei: az egyes termék- és technológiai innovációk kor­szerű szervezési és finanszí­rozási formái, számítógépes adatgyűjtési és tárolási rend­szer alkalmazása, hatékony vállalkozási formák bevezeté­se, gazdasági társulások létre­hozása az ötletek megvalósí­tásában közreműködő vala­mennyi fél érdekeltségének megteremtése érdekében. Az AIE Magyarországon elő­ször vezette be, hogy megelő­legezi az elképzelés kivitelezé­séhez szükséges pénzt, s ez igen erőteljes kockázatviselést jelent. Az egyesülés, miköz­ben a találmányokat az ipar­nak közvetítette, saját tevé­kenysége folytán ráébredt, hogy a vállalatok jelenlegi gazdasági helyzetében a talál­mányok iparszerű megvalósí­tásában saját magának is köz­reműködnie kell. Így alakul­tak ki az AIE-re ma már jel­lemző tevékenységek, mint például az érdekeltségi alap átadása, lízing, gépbérlet, fac­toring ügyletek és egyéb pénz­intézeti jellegű szolgáltatások. Az elmúlt 6 év alatt az egyesüléshez sok ezer haszno­sításra váró ötlet jutott el. Legnagyobb részük a gyakor­Az idén ez az utolsó út lat mostani szintjén abszur­dumnak bizonyult vagy gaz­daságossági szempontból ke­vés eredménnyel kecsegtetett. Az AIE egy időben mintegy 600 témán dolgozik. Ezek 45 százaléka találmány vagy sza­badalom, 15 százaléka újítás, 10 százaléka know-how, 30 százaléka szoftwer-újdonság. Hétfőn Véradás November 30-án, hétfőn reggel 8 órától délután 4 óráig Cegléden a Vasutas Klub­könyvtárban (Teleki utca 12/ a) rendezik meg a városi vér­adónapot. Azokat a 18—60 év közötti személyeket vár­ják, akik három hónapnál ré­gebben adtak vért. A szak­emberek azt tanácsolják, hogy a véradók előzetesen étkezze­nek és az átlagosnál több fo­lyadékot fogyasszanak. Az idén több mint négy kilométer hosszú szilárd burkolatú út épült Cegléden. Az Aszfaltútépítő Vállalat ceglédi építés- vezetőségének dolgozói jelenleg a Ságvári utcában, a zeneis­kola előtti rész építésén dolgoznak — az 1987-es útépítések utolsó szakaszaként. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Decemberben rádióadás Hétvége a kaszinóban Nem mindennapi vendégek fordultak meg a közeli na­pokban a ceglédi Kaszinó ter­meiben. Antal Imre és Ker­tész Zsuzsa vezetésével vá­rosunkba látogatott a Magyar Rádió egyik népszerű stábja a technikusok elmaradhatat­lan kíséretével. A lelkes kaszinótagok köz­reműködésével ekkor vették fel azt a másfél órás műsort, amelyet december 12-én, szombaton délelőtt 9 óra 5 perctől hallgathatnak meg az érdeklődők a Petőfi adón. Hétvége a ceglédi Kaszinó­ban — hangzott fel a műsor címe a közismert szignál után. A házigazda, dr. Szabó Alfréd, a városi tanács osz­tályvezetője vette birtokba el­sőként a mikrofont, bemutat­va a helybeliek kisded csapa­tát. Horkai József szakava­tott rendezésében — a két ri­porter közreműködésével — szót kapott a kaszinó ötleté­nek szülőatyja, Lűr István, a művelődési központ igazgató­ja. Dr. Surányi Dezső ter­mészettudományos kutatásai­ról beszélt most megjelent könyve alapján, és a termé­szetvédelem. valamint a vá- rosvédeíem kérdéskörét érin­tette. Lizik Zoltán református lelkész az eklézsia közérdek­lődésre számot tartó régi írá­sainak meghökkentő tartal­mát tárta a rádióhallgatók elé. Holló Gyula karnagy a Kar­dos Pál pedagógus-énekkar hazai és külföldi sikereit vá­zolta fel. Oláh István, a kül­területi iskolák igazgatója a tanyai tanítók mai küldeté­séről beszélt, miközben saját termésű borával kínálta a vendégeket. Patkós Irma — ifjúkori sze­gedi éveire emlékezve — ver­set mondott, felidézve a köl­tő, Juhász Gyula széptevő alakját. (A világért sem sze­retnénk elkiabáíni. de a rá­dió nagy meglepetést tartogat a művésznővel kapcsolatban a hallgatóknak a december 12-i adásban.) Miután a kaszinói szalon egyik sarkát hangjukat vesz­tett öreg rádiók barikádja tor­laszolta el, szót kapott Borsai György is, az ismert gyűjtő, aki albertirsai otthonában ed­dig 190 rádiómatuzsálemet gyűjtött össze. Illetlenség lenne ennél töb­bet elárulni az eleven, fris­sen pergő műsorról, amely — sok kellemes zenével fűsze­rezve — ország-világ hallga­tóságát megismerteti a ha­zánkban eddig egyedülálló ceglédi Kaszinóval és érde­kes tagjaival. T. T. Kézilabda Szerencsétlen szerencse A múlt héten tettük közzé Imregi Ferenc edző vélemé­nyét a Közgép kézilabda- csapatának bajnokságbeli sze­repléséről. Folytatva a sort, ezúttal Nagy Károllyal és Tú­lik Istvánnal, az együttes két játékosával beszélgettünk. — Bár az első magyaráza­tok már napvilágot láttak, a közönség még mindig értetle­nül tekint a keserves őszi ve­reségsorozatra. Túlik I.: — A tavaszi csúcs­teljesítmény rendkívül szeren­csés körülmények között jött össze. Főleg a mezőny na­gyobb tudású csapataival vív­tunk igen szoros mérkőzése­ket, s győztünk egy-két gól­lal. Őszre elpárolgott a sze­rencse, s ezt megtetézte, hogy néhány játékos formája sokat hanyatlott, ami pontokban, gólokban mutatkozott meg. Nagy K.: — Én azt mon­dom, hogy a nyári szünetben rosszul, az edzéseken egyolda­lú terheléssel készültünk föl a bajnokság folytatására. Az­tán voltak, akik tévesen mér­ték föl az erőviszonyokat, ahe­lyett, hogy a hazai meccsek előkészítésére összpontosítot­tak volna, elkezdtek NB I-es álmokat kergetni. Nagyon hi­ányzott a tavaszi szezon után a személyre szóló értékelés is, s a premizálási rendszer meg­változtatása sem a jobb tel­jesítményre ösztönözte a játé­kosokat. — De azért arról is szó volt, hogy egy-két játékos visszariadt az NB I lehetősé­gétől ... Túlik I.: — Attól én soha nem ijedtem meg. De mindig hangoztattam, hogy reálisan mérjék föl az esélyeinket. Mert tavasszal nagy súllyal esett latba a szerencse, ezért ha befejezéskor az első öt hely valamelyikét elcsípjük, az már jó. Nagy K.: — Amilyen nagy teher kiesőnek lenni, legalább akkora teher volt az első he­lyen kezdeni az őszi szezont. A Nádudvar elleni meccsre sokan emlékeznek. Félidőben 16-10-re vezettünk, s azt gon­doltuk, innen már nem lehet veszíteni. Túlik visszahúzó­dott, én pedig kimentem szél­sőnek, mondván, hogy most már játsszanak a többiek, úgysem lehet baj. Aztán gyor­san kaptunk néhány ziccer­gólt, de még mindig nem vet­tük komolyan, hogy esetleg ki. is kaphatunk. S mikor föl­ocsúdtunk, már késő volt for­dítani. Persze rögtön elterjedt az a vélemény, hogy a Túlik meg a Nagy nem akarják az NB I-et, meg hogy eladták a mérkőzést. — Képes lesz-e a Közgép saját nevelésű játékosokkal erősíteni? Nagy K.: — Egyelőre az if­júságiak közül csak Dávid az, aki balszélsőként biztos tagja lehet a felnőttcsapatnak. De akad még jó néhány tehetsé­ges ifista. Mint például Visz- kok Csaba, aki idővel stabil második kapusként jöhet szá­mításba. Vagy Szalisznyó, Zá­por és a 16 éves Ócsai, aki nagy reménység, igazi lövő. Hosszabb távon természetesen csakis az ő fejlődésükkel és szerepeltetésükkel oldható meg a Közgép gondja. Bár ez sem olyan természetes, hiszen hetente mindössze két alka­lommal este 8-tól 10 óráig jutnak edzéslehetőséghez. Rö­vid távon viszont kizárólag egy jót át-leigazolással juthat előbbre a felnőttcsapat. V. S. Közlekedés Időskorúak a közlekedés­ben címmel december 1-jén, kedden délután 2 órakor Cegléden a Vasutas Klub­könyvtárban filmvetítéssel kí­sért előadást tart a KBT, amelyre a vasutas nyugdíja­sok mellett más érdeklődőket is várnak. Esztrádműsor November 26-án, csütörtö­kön délután 3 órakor a kecs­keméti szovjet magasabb egy­ség amatőr előadóművészeti csoportja mutatkozik be Ceg­léden a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom