Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

.Mil, )FI 2 1987, NOVEMBER 25., SZERDA Geraszimov moszkvai tájékozta tója Végső szakaszban a csúcs előkészítése Végső, felfokozott szakaszá­ba érkezett a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előkészíté­sét célzó munka Moszkvában, Washingtonban és Genfben. A rakétaszerzodés utolsó elemeit egyeztetik, ugyanakkor fog­lalkoznak a hadászati támadó­fegyverzet csökkentésének, az ABM-szerződés megszilárdí­tásának. problémáival, a szov­jet—amerikai kapcsolatok más kérdéseivel is — hangsúlyoz­ta Keddi moszkvai sajtóérte­kezletén . Gennagyi) Geraszi- inov szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov ismertette a de­cember 7-én kezdődő csúcson részt vevő, Mihail Gorbacsov vezette küldöttség összetételét: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára. Anatolij Dobronyin, az SZKP KB titkára, Vlagyi­mir Kamencev miniszterel­Két beszédében is kijelentet­te hétfőn délután Reagan ame­rikai elnök, hogy folytatni kí­vánja az űrfegyverkezést prog­ramot, s változatlanul nem te­kinti azt alku tárgyának. Az új amerikai hadügymi­niszter, Frank Carlucci hiva­tali eskütételén Reagan a mi­niszter egyik legfontosabb fel­adatának nevezte az SDI-prog- ram folytatását, konzervatív republikánus politikusokkal megtartott találkozóján pedig külön is kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak nemcsak kísérleti és fejlesztési prog­ramját kell folytatnia, hanem adott esetbén meg kell kezde­nie az. űrfegyverek telepítését is. Megismételte azt a vádat, hogy a Szovjetunió „immár több mint 15 éve foglalkozik saját űrfegyverei kifejleszté­sével”. Az SDI jelenti az 1990-es éve Írre szólóan, s azt követő időszakra is biztonsági stratégiánk alapkövét” — mon­dotta az elnök, Reagan, akit éppen saját pártjának konzervatív elemei támadnak amiatt, hogy meg­állapodást akar kötni a Szov­jetunióval a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök tel­jes leszereléséről, igyekezett megnyugtatni őket. hogy nem tesz engedményeket. Csak olyan szerződést írok alá, amely biztosítja a hatékony el­lenőrzést. beleértve a helyszí­ni ellenőrzéseket a fegyverek nök-helyettes, az állami kül­gazdasági bizottság elnöke, Szergej Ahromejev marsall, vezérkari főnök, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB fő­titkárának tanácsadója, Jurij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövet. A csúcstalálkozó programjá­val kapcsolatosan a szóvivő nem bocsátkozott részletekbe, csak annyit közölt, hogy rend­kívül feszített munkarendet alakítottak ki. Utalt arra, hogy tucatnyi szenátor és kongresszusi képviselő — köz­tük mindkét kamara elnöke — kérte, hogy a szovjet veze­tő tegyen látogatást a törvény- hozásban. Geraszimov nem zárta ki, hogy úton Washing­tonba a szovjet küldöttség rö­vid időre megáll Shannonban, s egy, a VSZ-tagállamok tájé­koztatásával kapcsolatos .kér­désre kifejtette, hogy a Wa­csökkentése előtt és alatt, rö­vid határidős ellenőrzéseket a leszerelést követően” — mon­dotta Reagan. Az elnök megnyugtatta kon­zervatív párthíveit, hogy nem adja fel a kontrák támogatá­sát. „Ellenséges kommunista rezsimnek" nevezte a sandinis­ta kormányt és kijelentette: rövid időn belül előterjeszti a kontrák segélyezésére irányu­ló követeléseit. Helmut Kohl. az NSZK kancellárja és Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) elnöke ked­den méltatta a december 7- ére kitűzött amerikai—szovjet csúcstalálkozó és a tervezett rakétamegállapodás jelentősé­gét. A szövetségi gyűlés (Bun­destag) általános költségveté­si vitájában a kormányfő rá­mutatott, hogy Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár találko­zója látható jele a kelet—nyu­gati viszony javulásának, s a további fegyverkorlátozási lé­pések szempontjából is irány­mutató megállapodásuk meg­felel majd az NSZK biztonsá­gi érdekeinek is. shington—Moszkva útvonal „annyira hosszú, hogy feltéte­lezhetően sor kerül megállók- __ •> ra . Geraszimov mindamellett kitért arra, hogy az Egyesült Államokban nem elhanyagol­ható azoknak a köröknek — például a Köztársasági Párt jobbszárnyának — a befolyá­sa, amelyek ellenzik a szov­jet—amerikai megállapodást Ezek az erők megkezdték „sa­ját előkészületeiket” a csúcs­ra: különböző jelentéseket, ku­tatási eredményeket hoznak nyilvánosságra, s nincs hiány híresztelésekben, tüntetések szervezésében sem. A széles amerikai közvélemény azon­ban nagy várakozással tekint a látogatás elé. Geraszimov felhívta a fi­gyelmet a nyugati sajtó hasáb­jain időről időre feltűnő szov- jetellenes rágalmakra. Emlé­keztetett arra is, hogy az Amerika Hangja, az amerikai kormány tájékoztatási ügy­nökségének rádióállomása egyik legutóbbi kommentárjá­ban azt állította: a szovjet és afgán fegyveres erők „terrori­zálják” a békés lakosságot, használati tárgyaknak álcá­zott robbanóeszközöket, akná­kat vetnek be. Geraszimov szerint az ilyen légből kapott állítások célja a politikai lég­kör mérgezése a nagy jelentő­ségű szovjet—amerikai csúcs- találkozó előtt. A szovjet kül­ügyminisztérium éppen ezért hétfőn szóbeli jegyzékben til­takozott a rágalmak miatt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél. Vogel szerint felelősségteljes magatartásukért és fáradozá­saikért köszönet illeti mind­két vezetőt, de azokat a poli­tikai erőket is, amelyek a két katonai szövetségben a béke­folyamat előrevitelén mun­kálkodnak. Kohl a nyugatnémet—szov­jet viszonyról szólva azt mondta: ha a szovjet társa­dalmi és gazdasági átalakítás politikája, a szovjet külpoliti­kában tapasztalható új gon­dolkodásmód lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok minősé­gi javulását, akkor kormánya készségesen él ezzel a lehe­tőséggel. Reagan ragaszkodik az iírfegyverkezési programhoz Ismétlődő vádaskodások Born üdvözli a washingtoni találkozót A békefolyamat erősítéséért Bíztató gazdaság, széles korú demokrácia Görögország növekvő szerepe ^ Görögország egyre fokozódó nemzetközi szerepet ját- szik az utóbbi években, Andreasz Papandreu kormány- 5 zata alatt. Kapcsolatai bővülnek — Magyarországgal S is, amint a küszöbönálló kormányfői látogatás tanúsít- ^ ja. Az ország belső helyzete azonban kevéssé ismert. Ki $ tudja például, hogy Thesszalonikiben észak-görögorszá- § gi ügyek minisztériuma működik? Hetvenöt éve létesült ez, a balkáni háborúban török ura­lom alól felszabadult terület és lakosság beilleszkedésének segítésére. Ám még ma is szükséges a működése. A mi­niszter, Szteliosz Papademe- lisz, a görög kormány tagja. A thesszaloniki minisztériu­mot vezeti, de természetesen áttekintése van az országos ügyekről, öt kérdezzük, me­lyek napjaink témái Görögor­szágban? — például az ame­rikai támaszpontok ügye. A róluk kötött szerződés 1988 végén lejár, a tárgyalások sorsukról megkezdődtek, mire lehet számítani? „Andreasz Papandreu mi­niszterelnök a támaszpont­szerződés megújítását fontos feltételekhez köti — hangzik a válasz —, az egész nemzet ér­dekeit érintő kérdésekben el­foglalt amerikai állásponttól teszi függővé, mi legyen a tá­maszpontok sorsa. Ilyen pél­dául a ciprusi kérdés, vagy az általunk észlelt török fe­nyegetés az Égei-tenger térsé­gében.” Papademelisz hozzátette: „miniszterelnökünk szerint, s nyilván nem alaptalan a vé­leménye, az amerikai féltől nagyban függ a ciprusi kér­dés megoldása. Az, hogy tá­voznak-e valaha a megszálló török csapatok a szigetről. Washington befolyással bír az Égei-tenger térségében halmo­zódó feszültség megszünteté­sére. Tehát, ha az Egyesült Államok nem módosít jelenle­gi magatartásán, akkor na­gyon komoly vitánk támadhat a támaszpontszerződés meg­újítása körül. Az amerikaiak egyelőre azt a benyomást pró­bálják kelteni, hogy nem tudnak nyomást gyakorolni Törökországra. És a hazai problémák? — az ország gazdasági helyzetét és a kilátásokat biztatónak tartja a miniszter. A Görög Nemzeti Bank adatai szerint javult a fizetési mérleg.. Ez azonban nem annyira a gaz­daság fellendülésének, mint inkább az idegenforgalmi be­vételek növekedésének, a dol­lár leértékelődésének és az EGK közös kasszájából támo­gatásokként befolyt összegek­nek köszönhető. Ha az embe­rek elégedettek lennének, ak­kor nem pártolnának el so­kan a hatodik éve kormányon lévő Pánhellén Szocialista Mozgalomtól, a PASZOK-tól. Márpedig elpártolnak, külön­ben fel sem vetődnék a vá­lasztások előrehozásának el­lenzéki követelése. Egyes ada­tok szerint, ha ma tartanának választásokat Görögország­ban, a szavazatok 35 százalé­kát a konzervatív Űj Demok­rácia kapná, a PASZOK sza­vazatai 25 százalékra csök­kennének a legutóbbi 45 szá­zalék helyett. Ugyanakkor a Görög Kom­munista Párt 15 százalékot szerezhet a korábbi 9,8 szá­zalék helyett a legújabb kilá­tások szerint. Felmerül: az esetleges választások után ki­vel lépne koalícióra a PA­SZOK? A bal- vagy a jobb­oldallal? Szteliosz Papademelisz pél­dául elfogadja a koalíció gon­dolatát. „Ha egy párt elve­szíti az abszolút többséget, ál­talában ez történik” — mond­ja. Ám, hogy ki lehetne a PA­SZOK szövetségese vagy part­nere, abban óvatosan nem foglal állást. De egyáltalán, előrehozzák-e, mint hírlik, a parlamenti választásokat? S Befejeződött a parlamenti tanácskozás Li Peag a megbízott kormányfő Szovjet—indiai megállapodások A gazdasági, a tudományos és a technológiai együttműkö­dés bővítéséről kötöttek nagy jelentőségű megállapodásokat kedden Üj-Delhiben. Az ok­mányok aláírásánál jelen volt Nyikolaj Rizskov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának hi­vatalos látogatáson Űj-Delhi- ben tartózkodó elnöke és Rad- zsiv Gandhi indiai kormány­fő. A gazdasági és műszaki együttműködésről szóló egyez­mény értelmében a Szovjet­unió 770 millió rubeles (1,15 milliárd rúpia összegű) hitéit nyújt a karnali olajfinomító fejlesztéséhez és egy 500 me­gawatt teljesítményű hőerő­mű megépítéséhez, kooperáció keretében. Nyikolaj Rizskov a nap fo­lyamán az indiai kormány több miniszterével tárgyalt. A Szovjetunióban nem' lát­nak akadályt a szovjet—por­tugál kapcsolatok komoly fej­lődésének útjában, s arra'szá­mítanak, hogy a portugál ve­zetés is megteszi a magáét a kölcsönös megértés és a két ország közötti együttműködés érdekében — fejtette ki Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott a hivatalos láto­gatáson hétfő óta a Szovjet­unióban tartózkodó Mario Soares portugál államfővel. A beszélgetésen Mihail Gorbacsov közelgő egyesült államokbeli látogatása kap­csán kitértek a nukleáris fegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokra. Nagy­ra értékelték a rakétaszerző­dés várható aláírásának nem­ha igen, a jelenlegi választá­si rendszer szerint, vagy át­alakított, arányos rendszer­ben szavaznak-e? „Ezt ma még lehetetlen megjósolni. Is­meretes. hogy Papandreu mi­niszterelnök és Florakisz kommunista pártfőtifkár kö­zött fontos párbeszéd kezdő­dött a választási rendszer eset­leges megváltoztatásáról. De eredményről beszélni még ko­rai lenne” — válaszolta a mi­niszter. A kommunisták közül Ja­nisZ Kacarosszal, a GKP KB tagjával, a párt thesszaloniki helyi bizottsága titkárával és a párt lapja, a Rizoszpasztisz észak-görögországi szerkesz­tőségében dolgozó kollégákkal beszéltem. Nekik nem fontos, hogy előrehozzák a választá­sokat. De akármikor rendezik is meg a szavazást, a válasz­tási rendszer mindenképpen legyen, arányos, tehát igazsá­gos — ez a véleményük. Tu­lajdonképpen ettől függ az esetleges PASZOK—GKP együttműködés, érzékeltetik. Elismerik, hogy Hellasz új­kori történetében még soha nem volt ilyen széles körű a demokrácia, mint ma (s ez a PASZOK érdemé), de az egy­kor megígért reformok telje­sítését továbbra is hiányolják. Közben igyekeznek erősíteni egységüket: a GKP kezdemé­nyezésére nemrég óvatos kö­zeledés kezdődött a párttól eurokommunista irányba ki­vált és elszakadt csoportokkal. N. K. Kedden befejezte ülésszakát a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága. A parla­ment vezető testületé elfogad­ta Csao Ce-jang lemondását a miniszterelnöki tisztségéről, és Li Peng miniszterelnök-he­lyettest nevezte ki megbízott miniszterelnöknek. A pekingi televízió beszá­molója szerint az állandó bi­zottság elnöke. Peng Csen és a bizottság tagjai egyöntetűen támogatták Li Peng kineve­zését. A reform és a nyitási politika továbbvitele szem­pontjából helyesnek minősí­tették Csao Ce-jangnak, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának azt a javaslatát, hogy Li Pen­get bízzák meg a kormányfői teendők ellátásával. Li Peng rövid beszédben zetközi : jéléhtőSégét. ’A tíW- jét vezető 'tájékoztatta portu­gál vendégét arról,' hogy ö kész Reagan elnökkel' ä nuk­leáris veszély csökkentésének egyéb kérdéseit, elsősorban a hadászati fegyverekkel össze­függő kérdéseket is megolda­ni. A kétoldalú kapcsolatokat érintve kinyilvánították, hogy mindkét részről törekszenek a gazdasági kapcsolatok bő­vítésére és korszerűsítésére. Soares a találkozó végén portugáliai látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást elfogadta. Az ENSZ közgyűlésének az átfogó nemzetközi béke- és biztonsági rendszeréről folyta­tott vitájában felszólalt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tíz szocialista ország, köztük hazánk által előterjesz­tett javaslat az ENSZ alapok­mányából kiindulva új típusú nemzetközi együttműködést szorgalmaz a politikai, a kato­nai, a gazdasági és a huma­nitárius területen egyaránt. Ezzel összhangban, politikai téren olyan új egyezményes alapok és keretek kialakítása szükséges, amelyek megakadá­lyozzák a hidegháborús álla­potokhoz való visszatérést. Horn Gyula aláhúzta a ka­tonai doktrínák, a hagyomá­köszönte meg a bizalmat. Ál­lást foglalt a politikai refor­mok megvalósítása mellett, és fontos célkitűzésként jelölte meg a demokratizmus fejlesz­tését. Li Peng 1928-ban született a Sze- rsuan tartományi Cscngtu város­ban. Tizenhét éves korában, 1943- ben lépett be a Kínai Kommunis­ta Pártba. Miután szüleit, akik maguk is forradalmárok voltak, korán elveszítette, Csou En-Iaj egykori miniszterelnök vette párt­fogásába és nevelte fogadott fia­ként. Csungkingban és Jenanban vé­gezte elemi és középiskolai ta­nulmányait. 194$-ban Moszkvába küldték tanulni» ahol mérnökként végzett' a Moszkvai Műszaki Egye­tem erőmű-karán. 1955-ben tért haza Kínába, s ezt követően fő­mérnökként, illetve igazgatókért dolgozott az erőmüiparban. A „kulturális forradalom” éveiben a pekingi és a tiencsini erőniűvál- lalat igazgatója volt. 1979 és 1983 között miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevékenyke­dett az elektronikai ipari és a vízgazdálkodási és energiaügyi minisztériumban. Li Penget a KKP 1982-ben meg­tartott 12. kongresszusán válasz­tották be a párt központi bizott­ságába, s 1985-ben lett tagja a központi bizottság politikai bi­zottságának és titkárságának. 1983 óta dolgozik miniszterelnök-he­lyettesként, és tagja a központi bizottság pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó vezető csoportjának. 1985 óta vezeti az állami oktatási bizottságot is. Az 59 éves Li Penget a nemrég megtartott 13. pártkongresszuson ismét beválasztották a központi bizottságba, s az új központi bi­zottság első ülésén tagia lett a politikai bizottságnak, illetve a politikai bizottság állandó bizott­ságának. Li Penget magasan képzett szakemberként, a gazdasági irá­nyításban elismert tekintélyként tartják számon Kínában. A meg­bízott. miniszterelnök a hozzá kö­zel állók szerint szereti a jó köny­veket, kiválóan beszéli az orosz nyelvet, és megtanult angolul is. Felesége szintén „szakmabeli”, azaz villamossági szakember. Két fiuk és egy leánygyermekük van. A japán kommunisták kongresszusa Szerdán kezdődik a Japán Kommunista Párt XVIII. kortg- r^sfe'usá, c'meTy egybeesik a párt megalakítása 75. évfor­dulójának megünneplésével. Az ötnapos kongresszusra — ame­lyet a JKP Átamiban levő ok­tatási központjában rendeznek — 29 külföldi delegációt hív­tak meg. , Az MSZMP küldöttségét Sza­bó István, a Politikai Bizott­ság tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos Takácsának elnöke vezeti; tagja Györke József. ( a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Südy Zoltán, a KB külügyi osztályának politikai munkatársa. n.vos haderők védelmi jellegű­vé történő átalakításának fon­tosságát. Több konkrét javas­latot tett arra, hogyan lehet megelőzni, illetve semlegesí­teni a helyi* háborús konflik­tusokat. illetve erősíteni a terrorizmus elleni nemzetközi összefogást,. Hangsúlyozta to­vábbá a világgazdasági folya­matok átfogó jellegét, az or­szágok egymásrautaltságát, amelynek ellentmond a bezár­kózás. a nemzeti önzés és a megkülönböztetések politikája. Javaslatokat tett, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére a gazdasági fejlesztési prog­ramok összehangolása és meg­valósítása. a pénzügyek, a tudományos-műszaki kutatás sok, a környezetvédelem és az információáramlás terén. Németh Miklós látogatása jssssi mklós’ az D. ... . . , ö MiZMP Központi Bizottságának titkára kedden a főváros Hl. kerületébe láto­gatott. A vendég a délelőttöt a vállalatvezetők kerületi klub­jának tagjai körében töltötte: tájékozódott a városrész életé­ről, a politikai munka helyi tapasztalatairól. Élénk eszmecse­re alakult ki az aktuális gazdasági, politikai kérdésekről a vállalatvezetőkkel, akik szóltak a gazdasági-társadalmi kibon­takozást szolgáló törekvéseikről. A KB titkára délután felkereste az elektrokémiai műsze­reket gyártó Radelkis Ipari Szövetkezetei. A program befeje­zéseként Németh Miklós tájékoztatót tartott gazdaságpolitikai kérdésekről, a gazdasági-társadalmi kibontakozási program legfontosabb feladatairól. Kétolddú kapcsolatok Gorbacso v találkozott Soaresszel Mihail Gorbacsov (jobbról a harmadik) megbeszélést folytat Moszkvában Mario Soares elnökkel (balról a harmadik) Horn Gyula felszólalása az ENSZ-ben Uj típusú együttműködést!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom