Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

1987. NOVEMBER 35., SZERDA Jövőre már bírságolnak Nem hatékony, viszont szükséges Kezdhetnénk statisztikai adatokkal is ezt a cikket, ám az utóbbi időben túlsá­gosan sokat hallottuk, írtuk le, hány szá­zalékkal emelkedett a megelőző időszak­hoz képest az ország gépkocsiállománya, ebből milyen arányt képviselnek a teher­gépjárművek és személygépkocsik. Írhat­nánk arról is, mennyire öregedett el gép­kocsiparkunk, de e helyütt csak annyit: megyénk sincs kedvezőbb helyzetben a számokat, tényeket illetően, mint az or­szág többi része, sőt! Azért, hogy némi viszonyítással mégis szolgáljunk: az el­múlt három évben az országos szinthez képest Pest megye gépjárműállománya gyorsabban emelkedett. Azt pedig, hogy e változást nem csupán számszerűen ér­zékeljük, jelzi környezetünk, közérzetünk is. Most, hogy beköszöntött a párás, ködös idő, talán még jobban, mint az év bármely más idősza­kában. De hogy az ősz nem csak a ködöt, a rosszabb köz­érzetet hozta meg — már ami a közlekedést és annak velejáróját illeti —, azt egy néhány hete megjelent ren­delet jelzi, amely szerint a kipufogócsövekből kiáramló gázokat is vizsgálják az el­lenőrök. Ennek persze nem örül egyértelműen mindenki... Előbb figyelmeztetnek — Az új rendelkezésnek nyilvánvalóan főként azok nem örülnek, akik idáig a legnagyobb mértékben szeny- nyezték a környezetet — kez­di beszélgetésünket Valkai György főmérnök, a Pest Me­gyei Tanács közlekedési osz­tályának vezetője. — Tapasz­talataink szerint elég rossz a helyzet: a tavasszal végzett mérések szerint a gépjármű­vek csaknem egyharmada nem felelt meg a követelmé­nyeknek, az elfogadható érté­keknek. Nem hiszem, hogy most rózsásabb a kép, hi­szen viszonylag hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy ki­szűrjük a nem megfelelően beállított, a környezetet sú­lyosan veszélyeztető, szennye­ző járműveket. — Kétségtelenül nincsenek könnyű helyzetben, de ele­gendő-e, ha csupán a közutak mentén ellenőriznek? — Máshol, az üzemeltetők, vállalatok telephelyén is vég­zünk ellenőrzéseket, itt vizs­gáljuk^ gépjárművek esetle­ges olajfolyását, amelynek mértéke szerint esetenként sor kerülhet a műszaki érvé­nyesség időtartamának korlá­tozására. — Más esetben, a légszeny- nyezés megengedhető mérté­kének túllépésénél milyen le­hetőségük van a rendelkezés betartatására? — Január 1-jétől módunk lesz bírság kiszabására, de ezt megelőzően minden eset­ben figyelmeztetjük, felhívjuk az üzemben tartó figyelmét arra, hogy gépkocsija nem fe­lel meg az előírásoknak. Eb­ben az esetben 30 napon be­lül rendbe kell hozatnia a kocsiját. — Hogyan tudják számon tartani, hogy valóban eleget tett-e a kötelezett a felhívás­nak? — Egyfelől a beállítással foglalkozó szervizeknek jelez­zük a gépkocsi rendszámát, másrészt pedig egy adatlapot mellékelünk majd a forgalmi engedélyekhez, amelyekbe feljegyezzük a szükséges ada­tokat. Lehet választani — Említette a beállítószer­vizeket. Ezek szerint nem sa­ját elhatározáson múlik, hogy ki hová viszi a kocsi­ját? — Nem egyértelműen ez a helyzet, mivel a megyében több szervizt jelölünk ki a beállításra, s azok a tulajdo­nosok, akiket kötelezünk a munka elvégeztetésére, saját. belátásuk szerint azt a szer­vizt választják, amelyiket a legjobbnak tartják. — Azt hiszem, nem kevés azoknak a száma, akikkel előfordult, hogy kis hibával vitték javíttatni autójukat, s végül jóval nagyobbal hoz­ták el a szervizből azt... — Értem mire céloz, bár meg kell hogy mondjam, en­gem nem ez az eshetőség ag­gaszt legjobban. Inkább attól félek, hogy a jelenlegi alkat­részellátás miatt fő majd sok­szor a fejünk. — És a tulajdonosoké. Valószínűleg sokan lesznek közöttük, akik visszasírják az előző hónapokat, éveket, ami­kor nagyobb utánajárás, ide­geskedés nélkül beállíthatták, karbantarthatták volna gép­kocsijukat. — Talán még most sem ké­ső... Kivételezett kétüteműek — Nem tudom, mennyire vehetjük komolyan mai gép­járműparkunk mellett a fi­gyelmeztetéseket. — Ha a kétütemű gépko­csik nagy arányára gondol, igaza van. 1990-ig a két­üteműek kivételezett hely­zetet élvezhetnek. Ami az el­öregedett gépjárműveket il­leti: csak bízhatunk abban, hogy helyettük a jövőben több és valóban korszerű gépkocsi érkezik be a szocia­lista országokból, vagy vala­milyen módon be tudunk kapcsolódni az autógyártásba. Én mégis hangsúlyozom an­nak fontosságát, hogy változ­tatnunk kell a szemléletün­kön, magatartásunkon, nevel­nünk kell magunkat. — Ha pedig a nevelés nem megy, marad a bírság. Nem beszéltünk még arról, meny­nyire büntethetik meg a lég- szennyező gépkocsik tulajdo­Euroconsult Kft. Szoftverek exportra A számítástechnikai szoft­verek és a különböző ergonó­miai műszerek exportjának fellendülését várja a Struk­túra Szervezési Vállalat a kö­zelmúltban létrejött — jelen­leg cégbejegyzés alatt álló — vegyes vállalatának munká­jától. Az Euroconsult Kft. né­ven alapított céget a svájci Knight Wedlinggel közösen hozták létre. A vegyes vállalat hivatalo­san ugyancsak néhány hét múlva kezdi meg működését, de a sokéves együttműködés alapján már most több közös szervezési feladatot lát el. Így egyebek között pénzügyi ta­nácsadó szemináriumot szer­vezett a hazai bankszakembe­reknek. A Struktúra az Euroconsult révén szeretne szoftverjeivel bejutni a svájci és az NSZK- piacra is. Ilyen termékeket az idén mintegy hárommillió fo­rintért adtak el a konvertibi­lis elszámolású országokban, s háromszor ennyit a szocialista országokban. A szoftvergyártó kapacitás jóval nagyobb ki­vitelt is lehetővé tenne a Struktúra számára. A Struktúra piaci felmérése szerint a jelenleginél nagyobb lehetőségek kínálkoznak az ergonómiai műszerek, komp­lett laboratóriumok értékesíté­sére is. Ezeket a műszereket már sok helyen használják itt­hon, valamint a szovjet, ro­mán, NDK-beli, bolgár, len­gyel és csehszlovák üzemek­ben, pályaválasztási és egész­ségügyi rehabilitációs vizsgá­latoknál. 1988-ban Kína is ígé­retes piacává válhat ezeknek a magyar műszereknek. Ergo­nómiai műszerexportról tár­gyalnak NSZK-beli és osztrák cégekkel is. A műszergyártás fejlesztése érdekében az el­képzelések között szerepel termelő vegyes vállalat léte­sítése. nosait, s arról sem esett szó, hogy kik ellenőriznek, s ren­delkezésre állnak-e a szük­séges eszközök feladatuk tel­jesítéséhez. — A bírság mértéke több tényezőtől függ, így elsősor­ban a szennyezés, a túllépés nagyságától, de az előbb em­lített alkatrészellátástól is, hiszen mi sem ‘hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy-egy javítást hetekig, hónapokig nem lehet elvégezni egyetlen alkatrész hiánya miatt. Az összegről egyébként annyit: maximálisan 5000 forintig terjedhet a bírság. A másik kérdésre válaszolva konkrét adatokat — gondolom, érthető okokból — nem sorolok, azt azonban elmondhatom, hogy a közlekedési felügyelet kere­tében alakult környezetvédel­mi csoport ellenőrzi majd. A .vizsgálatokhoz természetesen már rendelkezünk a szüksé­ges műszerekkel. — Felkészülten látnak te­hát hozzá az új feladat vég­zéséhez, ami — sajnos el kell ismerni — nem a leghatéko­nyabb módszer a környezet védelmére. Mit várnak mégis ettől? — Kétségtelen, hogy ez a módszer nem hatékony, de szükséges. Egyelőre nines más módunk a környezet- szennyezés mértékének csök­kentésére. S ezzel már meg is válaszoltam a kérdésre; célunk természetesen annak elérése( hogy a jelentős mér­tékben megnövekedett., de el­öregedett gépjárműparkkal a lehető legkisebb mértékben szennyezzük környezetünket. Jó lenne, ha az ezredforduló­ra várható 2 milliós gépjár­műparkkal nem szennyeznénk majd jobban a levegőt, mint ma az 1,8 millió autóval. Pató Zsuzsa Van hazai, de a külföldi jobb Valuta helyett - áruért? — Ha néhány évvel koráb­ban meg lehetett volna vásá­rolni ezeket a berendezéseket, ma nem itt állna a növény- termesztés, hogy magunkról ne is beszéljek — mondta egy kistermelő némi felháboro­dással, ugyanakkor elismerő bólogatások közben azon a bemutatón, amelyet a buda­kalászi Óbuda Termelőszövet­kezetben rendeztek a közel­múltban. A rosszallás és az elismerés ellentéte érthető, ha azt is elmondjuk, hogy egy korszerű öntözőberende­zést láthattak az érdeklődők. A megfelelő termelés ugyanis csak színvonalas öntözőtech­nológiával valósítható meg, s ennek eddig híján voltunk. Nem konkurencia Igaz, hogy eddig is gyártot­tak hazánkban, sőt szűkebb pátriánkban is csepegtető ön­tözőberendezéseket, ám ezek hatásfoka — a szakemberek szerint — nem volt egyenes arányban a magas árral. Kovács Mihály, az albert- írsai—dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezet elnök- helyettese a következőkben látta a gyenge kereslet okát: — Jó néhány éve, amikor megjelentünk a piacon az ak­kor korszerűnek számító technológiával, olyan nagy volt az érdeklődés, hogy azt is nehezen tudtuk kielégíteni, nemhogy fejlesztésre gondol­hattunk volna. A sok feladat mellett persze az emberi ké­nyelemszeretetnek is jelentős szerepe volt abban, hogy csak tartottuk a műszaki színvonalat. Egy idő után visszaesett az érdeklődés, de ez nem a minőség következ­ménye volt, hanem annak, hogy nem volt akkor nagyobb területű ültetvénytelepítés, ahol a technológiát érdemes lett . volna működtetni. No és a gazdaságik"'sem dúskáltak az anyagiakban. — Az el,múlt néhány esz­tendőben an'nyira Visszaesett a forgalmuk, hogy a szakem­berek egy részének át kellett állnia gázszerelésre. Nem okoz további problémákat egy új, korszerűbb berende­zés megjelenése a piacon? — Érdekes módon ebben az Helyére került a torony Jelentős állomásához érkezett a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál az idén nyáron megkezdett hidrogénfluid aikilcző- üzem építése. A gyárhoz a Vegyépszer salgótarjáni egysége szállítja a szükséges elemeket, így a hétfőn beemelt 40 ton­na súlyú, 36,1 méter magas propánmentesítő tornyot is. Az elkövetkező napokban még három hasonló elemet állítanak fel. Várhatóan jövő év március 31-én kezdi meg működését az új gyáregység. Képünkön a beemelés pillanatai. idén ismét felszálló ágban van az öntözőberendezéseink iránti kereslet. Tehát nem jelent konkurenciát, sőt, a ki­vitelezésben együtt szeretnénk működni a budakalásziakkal. Automatikus Oszkó Andornak, az Óbuda Termelőszövetkezet műszaki ágazatvezetőjének is feltűnt már néhány éve, hogy az ön­tözéses művelés háttérbe szo­rult, éppen ezért kutatta a lehetőséget,, miként lehetne a mi termelési körülményeink­nek megfelelő berendezést kifejleszteni. Végül az izraeli Netafim öntözőrendszer bizo­nyult a legmegfelelőbbnek. A csepegtető technológia előál­lítói már mintegy 30 éves gyártási ■ tapasztalattal ren­delkeznek, s így nem vélet­len, hogy a termék a világ jelenleg legkorszerűbb beren­dezései közé sorolható. — Már öt éve üzemi vizs­gálatot folytatunk a termelő- szövetkezetben, s a rendszer kitűnőre vizsgázott — mondja Oszkó Andor. — A berende­zés többcélú, éppen ezért a különféle növényi kultúrák­nak legmegfelelőbb típust le­het választani. A magas tech­nológiai színvonalnak köszön­hetően alkalmas az egyenet­len • területek egyenletes öntö­zésére, valamint a tápanyag­nak a nedvességgel együtt való kijuttatására is. — Az eddigi tapasztalatok kitűnőek, s a költségek érzé­keltetésére legjobb példa az az 52 hektáros kiskőrösi alma­ültetvény, amelyben mindösz- sze 6,2 millió forintba került a teljesen automatikus beren­dezés felszerelése távvezeték­kel együtt. — A dánszentmiklósi és az izraeli berendezés közt óriási különbség van — folytatja Soltész Ferenc műszaki cso- portveíefőv ■*» A* • övékkel szemben a Netafim-rendszer turbolens áramlású, ami azt jelenti, hogy a folyadék- egy­ben tisztítja is a csövek bel­ső falát, s így nincs szükség semmilyen karbantartásra. A beszerzési és a kezelési költ­ségek alacsony szintje ellené­re az izraeli csepegtetőt el­sősorban az igényesebb nö­vényfajokhoz ajánljuk. Az ok egyszerű: a növények egyedi igényei szerint is beállítható az automatikán, hogy a víz­zel együtt mennyi és milyen tápanyag jusson a földre. Ezzel a környezetvédelmi előírásoknak is maximálisan eleget tesz a berendezés. Al­kalmazásával a csapadéksze­gény területeken 50—70, az erősebb területeken pedig 20—30 százalékos termésnöve­kedés tapasztalható. — Mennyiben jelent köny- nyebbséget a kistermelőknek az új szerkezet? — A hobbikertészeknek Az albertirsai—dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-ben is al­kalmazzák az izraeli öntözési módot. A kicsi szórófejek a növények közelében működ­nek, ezáltal biztosítják a pá­radús klímát. (Vimola Károly felvétele) nem éri meg a használata, ám a nagyobb területű me­legházi művelésnél óriási hasznát veszik a termelők — mondja a csoportvezető. — Eddig nem nagyon volt elér­hető áron olyan berendezés, amely a páradús környezet­ben, hajlításoknak is kitéve jól működött volna, de most végre megvásárolható. Igaz ugyan, hogy csak komplett technológiát szerelünk össze, illetve adunk el, ám nagyon sok járulékos szerelvény is tartozik a berendezésekhez. Országos pályázat — Hogy oldják meg a tő­kés importból származó be­rendezések ellenértékének ki­fizetését? — Most folynak a megbe­szélések arról, hogy hazai termékeket vásárolna a kül­földi partner, s ha ez meg­valósul, akkor az eddig beho­zott mennyiség tovább növel­hető. Ezáltal az egész ország­ban'‘eí’1 tudjuk terjeszteni az új technológiát. A kisterme­lők az általános fizetési ked­vezményeket kapják, a nagy­üzemek. pedig országos terv- pályázat benyújtása útján te­hetnek szert a berendezésre — mondta befejezésül Soltész Ferenc. A közelmúltban egy öntözé­si szakembertől érdekes meg­jegyzést hallottam: ők a gaz­daságban mindent az öntözési technológia alá rendelnek, an­nak megfelelően választják meg a talaj művelést, a nö­vényvédelmet, a betakarítást, no és nem utolsósorban a vetőmagok vagy szaporító­anyagok fajtáját Is. A most bemutatott rendszer ezzel el­lentétben minden termelési módszerhez alkalmazható. Ezt egy szakember így fogalmaz­ta meg: a technológián vál­toztathatunk, de az éghajla­tunkon nem. Bánsági György Vállalkozó lakásszövetkezetek Építenek, bérbe adnak Egyre magasabb a Pest megyei lakásszövetkezetek üzemeltetési és felújítási költsége. Az elmúlt öt évben 10—30 százalékos volt az emelkedés mértéke; szövetkezettől, épülettől függően. Kiadásaik nö­vekedése miatt egyrészt takarékosabb gazdálkodással próbálkoznak, másrészt tevékenységi körük bővítésével. Ez utóbbival növelni tud­ják bevételeiket, következésképp ellensúlyozhatják lakóépületeik fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségeiket. A pénzt hozó tevékenysé­gek keresésére ma már na­gyobb az esélyük a szövetke­zeteknek, mivel az alapvető működési gondok szinte min­denhol megszűntek és az utóbbi időben sok kezdemé­nyező, vállalkozó szemléletű szakemberrel gyarapodtak. Többféleképpen igyekeznek pluszpénzhez jutni a lakás- szövetkezetek. A legelterjed­tebb bevételi forrás a helyi­ségek bérbeadása. A szövet­kezetek egyharmada él ezzel a lehetőséggel, az ebből szár­mazó jövedelem nagysága az 1981. évi négyszerese. Lábás- házak beépítésével, garázsok átalakításával maguk a szö­vetkezetek is hozzájárulnak a bérbeadható helyiségek gya­rapításához. Sőt, újabb laká­saik eleve üzlethelyiségekkel együtt készülnek, amelyeket vagy értékesítenek vagy bér­beadnak. Kettős hasznot hoznak az önelszámoló karbantartó rész­legek, mivel kedvező áron ja­vítanak, vállalják a karban­tartásokat, emellett a külső munkákból származó árbevé­teleikkel csökkentik a szövet­kezet általános költségeit. Cegléden most tervezik ilyen jellegű részlegük bővítését, Dunakeszin és Gödöllőn pe­dig a létrehozását. Nem vált általánossá a szakcsoporti forma a Pest megyei lakásszövetkezeteknél, egyedül Szigetszentmiklóson működik eredményesen. Jó­val kedvezőbbek a saját épí­tőrészleggel kapcsolatos ta­pasztalatok. Dunakeszin és Szigetszentmiklóson egy-más- fél éve működtetik, s nem vé­letlen, hogy éppen ez a két szövetkezet a legintenzívebb lakásépítő a megyében. T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom