Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

Tenger volt a szükség, temérdek a gond Emlékek és tervek Vácdukán Azon a napon, a Harminc­éves évfordulón az egykori főúri kastély s a körülötte te*, vő huszonkét holda: park a főúri élethez nem szokott la­kókkal telt meg. Gyermekek voltak ők. fiúk, akiknek ne­velését részben ingver, rész­ben térítés ellenében vállalta fel a magyar állam. A vácdukai nevelőotthonról van szó. ahol a közelmúltban ünnepelték a kerek évfordulót, s ezen a napon Brunszvik Te­réz nevét vette fel az intéz­mény. A magyarországi óvo­daügy és nőnevelés úttörője, Brunszvik Teréz többször volt rövidebb-hosszabb ideig lakó­ja a kastélynak, az írásos ko­rabeli dokumentumok bizonyí- ják. hogy egyszer Beethoven is meglátogatta. ::::: ::::: Hosszan tudna mesélni a kezdetről s a három évtized­ről Sikentáncz F.renc cso­portvezető nevelőtanár, aki ma is fiatalos lendülettel, sze­retette] neveli a rábízott fiú­kat. A Somogy megyei Andocs községből származik, s a pe­dagógiai főiskola biológia-test­nevelés szakának befejezése után helyezték a vácdukai is­kolába. A falu nevét akkori­ban még a térképen sem ta­lálta meg. ma már gyökeret vert itt, saját házában lakik. — Nem sokáig tanítottam az iskolában. Amikor megalapí­tották a nevelőintézetet, ide jöttem — mondta. — Elég ne­héz körülmények között éltem akkoriban, amíg a nevelői la­kások nem épültek fel. Az igencsak romos kastély épü­letét és a kőkerítést a gyere­kek segítségével, lépésről lé­Nonstop programot szervez a Híradástechnikai Anyagok Gyára közművelődési és mun- kaverseny-bizottsága, valamint KISZ-bizottsága ma. szomba­ton. a vállalat kultúrtermé­ben. tanácstermében, és klub­jában. A program 14 órakor kez­dődik vásárlási akcióval, il­letve ezzel párhuzamosan filmvetítéssel a gyerekek ré­szére. A továbbiakban bemu­tatják a Hyppolit, a lakáj című filmet, közben lesz cserebere­akció. kakaódiszkó a gyerekek­nek. majd tombola is. A prog­ram „felnőtf’-diszkóval foly­tatódik és fejeződik be éjfél­kor. ★ Ugyancsak a HAGY ad ott­hont a 75 éve született, két­szeres Kossuth-díjas író. Dar­vas József emlékére rendezen­dő irodalmi estnek, november 25-én, 17 órai kezdettel. pésre hoztuk rendbe. A har­minc év alatt annyi minden történt, hogy ’ felsorolni is ne­héz lenne. A nevelői tevékeny­séghez hozzá tartozik, a munka és a természet megszeretteté­se, így-sokat kirándultunk, ala­kítottunk iskolaszövetkezetei, volt tánccsoportunk és tornász- csapatunk. — Kezdetben az élelem pót­lására állatokat neveltünk, kertészkedtünk, méhészked- tünk, de ma is van üveghá­zunk. tartunk nyulakat. Soha nem felejtem el, amikor a hatvanas években kaptunk egy keltetőgépet és én megbíztam a gyermekeket, hogv a hőfo­kot, páratartalmat folyamato­san ellenőrizzék. Annyira ko­molyan vették ezt a feladatot, hogy éjszaka is egymást vált­va ügyeletet tartottak a gép mellett. Meleg szeretettel vették kö­rül a harmincéves találkozón Zsuzsa nénit vagy Gáspár Emilnét; ö szintén az elsők között dolgozott az intézmény­ben. Így emlékszik vissza: — Tenger volt a szükség és te­mérdek a gond... — Tudja, kedvesem — mondta Zsuzsa néni —, a fér­jem, aki iskolaigazgató volt Vácdukán. mindig azt mond­ta : ..Ha száz gyerekből tíz ren­des ember lesz, akkor már volt értelme a munkádnak.” No, én azt állítom, hogy nem tízből, hanem kilencvenből lett ren­des, dolgos ember. De ne en­gem faggasson, hanem a volt növendékeimmel beszéljen! S ezzel Zsuzsa néni máris a fehér asztal mellé vezetett, és mellém ültette Kovách Ivánt, Az üzemi könyvtár és a köz- művelődési bizottság által szervezett est — amelynek he­lye a könyvtár lesz — házi­gazdája dr. Molnár Lászlóné, a közművelődési bizottság társelnöke lesz. Az írót é.s élet­művét Bata Imre, az Élet és Irodalom főszerkesztője mél­tatja. Az esten közreműködik Szép Ilona előadóművész. Váci Izzó Irány Debrecen November 22-én. vasárnap Debrecenben játszik a Váci Izzó, s a mérkőzésre — a szokásoknak megfelelően — most is árusít jegyeket a ba­ráti kör. Korlátozott számban ugyan, de még kaphatók je­gyek a baráti kör székházá­ban (Vác, Kossuth tér 8.). aki 1957 szeptemberében, 13 evesen érkezett ide öccsével, Gáborral.-Jelenleg Budapesten él, két gyermeke van, és fe­leségével nemrég ünnepelték tizenöt éves házassági évfor­dulójukat. Az asztal másik fe­lén foglaltak helyet a Forte gyár óvodájának dolgozói, a Brunszvik Teréz szocialista brigád tagjai, akik néhány esztendeje patronáljak a ha­todikosokat Közöttük volt Kiss Matyásné,- ő három év­tizeddel ezelőtt egy évig dol­gozott a nevetőotthonban. Végigjárva az épületet meg- megáiltunk egy-egy szobánál. Bár jellegében, hangulatában megváltoztak a helyiségek, mégis, amikor a nyolcadikosok tanulószobájához érkeztünk, megszólalt Kovách Iván: — Ebben a szobában állt 1958-ban Vácduka első televí­ziókészüléke, ide jártak a fa­lubeliek is tévézni. — Majd félrehúzza a folyosó ablaká­nak függönyét és végignéz a belső udvaron. — A mostani szökőkút helye és környéke tele volt törmelékkel, aminek eltakarításában én is részt vettem. . A parkban, menet közben váltottam néhány mondatot Viola nénivel, azaz Tóth Vil­mosáéval. Húsz esztendeig dol­gozott itt, s szóba került fér­je, Vili bácsi is. akit nagyon kedveltek a gyerekek. — Nagyon, kötődtem a gye­rekekhez — mondta Viola néni —. olyan jó volt hallani, amikor az egyik tanítványom azzal fogadott: azért jött, el, hogy velem találkozzon. Vajon a mai 81 otthonlakó közül hányán emlékeznek majd ilyen szeretettel gyer­mekkoruk néhány évének színhelyére? ók semmiben sem szenvednek hiányt, a ki­csiket logopédus tanítja a szép kiejtésre, a nagyobbak rendel­kezésére áll zene- és szabad­időterem, sőt nemrég rendez­tek be egy szép. modern kony­hát. ahol a főzés tudományá­val ismerkedhetnek a fiúk. A helynek jövőre a nyolca­dikosok közül többen búcsút mondanak. Közülük Lakatos György Budapesten akar to­vábbtanulni. a Lékai János Szakközépiskolában. Techni­kusként tengerjárón szeretne dolgozni, hisz ojy sokat hal­lott egyik nevelőjétől a hajó­zás szépségeiről, hogy kedvet kapott hozzá. Szintén nyolca­dikos, s hét éve él itt Tóth István. Ha végez, az asztalos- munka fogásait szeretné elsa­játítani. Neki is van példaké- •pe, legjobban Szabadi József tanár bácsit szereti. Előttük az élet. Ám, ha rév­be jutottak, családot alapítot­tak, bizonyára egy újabb ke­rek évfordulón visszalátogat­nak. s ők is emlékeznek, mini most Feri bácsi, Zsuzsa néni, Iván, Viola néni ... Halász Erzsébet Nonstop műsor a HAGY-fean Darvas József-emlékesi A tanár úr látogatóban A tanár úrral nem szakítot- tűk meg a kapcsolatot érettségi után sem. Följár­tunk a lakására, hajnalokig beszélgettünk vele. ő türelme­sen végighallgatta fiatalos sü­letlenségeinket és csendes-szo- morúan cáfolt bennünket. De azért hozzátette az utolsó mon­datokhoz mindig, azt szereti bennünk, hogy minden külö­nösebb szellemi • erőfeszítés nélkül egymás mellé tudjuk tenni a buddhizmust meg — mondjuk — a szélsőbalt. Hogy ezt az eklektikát irigyli tő­lünk igazából, niert mi az új eszméket úgy szippantjuk fel, mint a szivacs a vizet. És — vele ellentétberi — nem adunk sokat a válogatásra sem. Mindent, most és azon­nal — foglalta össze helyet­tünk erőszakos világlátásun­kat. Mert neki nem volt sok választása, már annak is örült, hogy egyáltalán a ta­nárságig vitte, s nem azt csi­nálja, mint az apja Hevesben, aki hetvenöt éves korára sem volt képes felhagyni a „régi” típusú földműveléssel. Lóval szántotta még hetvennyolcban is a szikes négy holdját, s a tanár, ha kiállt a hajdani Ka- rádí-földekböl kihasított bir­tok szélére, míg otthon töl­tött egy hétvégét, ezt hall­hatta a'makacs ö< .^embertől: „Nem kell neked idejönnöd, büdös már neked a paraszt­munka, eridj vissza a tieid közé, oszt vedeljétek a pálin­kát napestig. Ahhoz már job­ban értesz Ez volt a tanár úr utolsó története a második emeleti kis lakásban, utána szétszé­ledtünk, ki főiskolára ment, ki katonának, de akadt olyan is, aki más hazában találta meg — a hontalanságot. Eltelt öt év is, mire újabb híreket kaptam a tanár úr­ról. Hogy egy szép napon ön­ként jelentkezett elvonókúrá­ra. még arra is vállalkozott, hogy a gerincébe beépítsék a gyógyszert. Elmondom a rend kedvéért, hogy a műtétet kö­vető egy éven belül egy kor­tyot sem ihat az alkoholbe­teg, mert az az életébe kerül. Nem éppen a leghumánusabb gyógymód, de a hatása annál biztosabb. A gyógyszer alkal­mazásához az ápolt szemé­lyes hozzájárulása és aláírása is szükséges, a többit az or­vosok az akaraterőre bízzák. Nos. ezt vállalta a mi tanár urunk. Nem is ivott egy éven át. Utána viszont annál töb­bet, még a rossz törkölyt is leöntötte, ha más nem volt. A lemaradást akarta szegény bepótolni? ivott ő rendesen — így mondták akkor a ve­rébnépek —, eladta mindenét, következett az albérlet. Nem igaz, mondtam ma­gamban, hogy ennyire meg lehet csúszni. Akivel hajdaná­ban a nemzet sorskérdéseiröl beszélgettünk, s ő volt az egyetlen a tanárok közül, aki­ben igazán élt a felelősség ta­nítványai iránt, az nem csúsz­hat meg ennyire Szóval hit­tem is, hogy nekiindult, meg nem is. Csakhogy egyszer ö maga jött el, hogy igazolja a szóbe­szédet. Este csöngetett, amikor 'már a család javában aludt, csak én bagolykodtam köny­vek közé dőlve. — Van egy ötvenesed a szá­momra? — kérdezte minden teketória nélkül. A kérdést nem először tehette fel így, a szavak igencsak összenőttek már ebben a mortttatban. Ne­kem persze volt egy ötvene­sem, gépiesen nyúltam a tár­cám után. Ügy adtam át neki a gyűrött bankót, hogy senki VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1987. NOVEMBER 21., SZOMBAT Tippek élslmezésvezetcknek, szakácsoknak A vendéglátók; gasztronómusok ,,Rendezvény miatt zárva” — fogadott a felirat. Ezúttal ke­zemben szorongatva az ide szóló meghívót, mégis belép­hettem a Kőkapu étterembe. Már a bejáratnál áts'ejlettek a terített asztalok. A szemnek is tetszőén tálalva szalámivá, virslivé lényegült csirkék, tyú­kok, kakasok, kacsák és puly­kák pompáztak a Kecskeméti Baromfi-feldolgozó Vállalat al­kalmi címereként. Egy másik teremben a híres betűk: B. B. Ugye, kitalálták, ki lehetett a házigazda? Nem, nem Brigitte Bardot, hanem a Balatonboglári Borgazdaság. Mit is kívánhatnánk mást a finom csirkefalatok után. mint egy pohár üdítőt, bort, pezsgőt, netán vermutot. Helyben főzte A bemutatón a Pest Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat gasztronómiai társasága volta házigazda. Rendszeresen — ne­gyedévenként — alkalmat te­remtenek az ehhez hasonló kóstolókra) ahol gyártó és vá­sárló találkozhat. Erre a nap­ra is sok meghívót küldtek; a kiskereskedelmi vállalattól az áfész-ig,1 akik számba jöhet­nek e termékek forgalmazásá­ban,-mind kaptak. Rajtuk kí­vül várták az iskolák, válla­latok, közintézmények éleime- zésvezetőit, de kisebb vendég­lők szakácsait is. Eljöttek a a Kereskedelmi- és Vendéglá­tó-ipari Szakmunkásképző Is­kola tanulói közül is néhá- nyan: felszolgálók, szakácsok. A köszöntő és a kötelező be­mutatkozás után Lehöcz János aranyérmes meslerszakács a magyar szakácsválogatott tag­ja, a társaság titkára ajánlot­ta az étkeket, amelyek egy ré­szét, mint például a pulyka­mellet vadason, vagy a zúza­paprikást galuskával, ott hely­ben. az étterem konyháján főz­te. Ezek után a legnépszerűbb hely a táncparkett nagyságú terem ,volt. amit körbeöveztek a terülj-terülj asztalkák. Lehőcz János személyesen is kínálta a finomságokat, de még a kóstolás előtt vélemé­nyét külön is kikértük. — Meg van elégedve ezek­kel a termékekkel? Esetleg ösztönözték is valami új re- ceptúra kipróbálására? se lássa. Igaz, kettesben vol­tunk. én mégis féltem, vala­ki meglát bennünket a regi­ek közül. Ám a tanár úr újra eljött. Többen kuksoltunk a kis ud­varban. Színjózan volt, de nem sokat beszélt, mintha nem érdekelte volna férfiúvá lett tanítványai komolykodó bölcselkedése Búcsúzáskor de­rült ki. miért várt- olyan so­kat arra, hogy kettesben le­hessünk. A kapuban ücsörög­tünk, amikor szólt nekem, hogy az asztalomon lévő könyvet elkérné tólem, ha tudnám nélkülözni. Mondom neki, ott van, menjen csak nyugodtan vissza érte és te­gye el. De ö nem mozdult, úgyhogy ott kellett hagynom a kapuban barátaimat, s in­dultam befelé. Csakhogy amint befordultam a házba, a ta­nár úr utánam vetette magát, s hogy megint kettesben vol­tunk, újra kért egy ötvenest. Kezembe csak egy százas akadt; azt csúsztattam bele a „kölcsönkért” könyvbe. A könyvbe, amit alibiből ** kért el. El is ment rög­tön, láttam, hogy felvillanyo- zódott. Néztem őt. Tehetetlen­ségem mindig dühös kifaka- dásokra ingerel. Most csönd­ben voltam. Néztem, ahogyan a tanár úr elrepült. Rab László — Baromfiból valóban na­gyon sokfélét lehet csinálni. Néha rögtönzők, de többnyire már kipróbált receptjeimet al­kalmazom. — Elmondaná az egyiket, hogyan készült? — Természetesen! Melyik legyen az? Barcmfipogácsa — Ha választani lehet, ak­kor nézzük a pulykamellet va­dasán! — Füstölt szalonnát és hagy­mát kockára vágunk. Megpi­rítjuk, hozzáadjuk a szeletek­re, vagy kockára vágott gom­bát. majd a csirkemájat. Ösz- szeérleljük. majd kis petre­zselyemmel, törött borssal. De- likáttal ‘ízesítjük, és a natúr sütött pulykamellre ezt tesz- szük rá. Ez lesz a pulyka­mell vadas módra. Ez ragu. amihez rizst,, sült burgonyát, vagy egyéb köretet adha­tunk. — Milyen termékekből dol­gozott, amit ajánlana is a há­ziasszonyoknak? — Ragyogó baromfipogácsá­kat kaptunk. Ez közétkeztetés­hez is és otthon is kitűnően felhasználható. — A mélyhűtött baromfifa­latokra gondol? — Igen. Ez előre sütött, amit frituba szoktak tenni, de mi rájöttünk, hogy kis vízzel meg­spriccelve tepsiben is jól elké­szíthető. így szépen megdagad és megtartja eredeti zamatét. Nem 'is sül össze. — Vajon kaphatóak lesz­nek-e ezek a máris kapós ter­mékek? — kérdeztük Gerhardt Antal né kereskedelmi osztály- vezetőt. — Már most kapható! Kap­csolatban vagyunk a várossal, hétfőnként szállítunk ide egy- egy teherautóval. De remél­jük, hogy tovább bővíthetjük a vásárlók körét itt a város­ban és a megyében is. — Ügy tudom, hogy Cegléd­ről, Szentendréről is jöttek ér­deklődők. A kóstoló után talán meg is rohamozzák önöket rendelésekkel. — Reméljük, így lesz! — mondta és elindult az asztalok felé megnézni, mjnek van a legnagyobb sikere. Szépen fogyott a leves, de leggyorsabban talán a mester­szakács zúzapaprikása. Aki másodszor is szedni akart, már nem tehette, de helyette még ezerfélét választhatott, köztük a gyors sikert elért húsgombó­cokból, amit csirkefalatok né­ven kereshetünk az üzletek mélyhűtő pultjaiban. Kapós termékek A kóstoló után nem kellett sokáig várni, sokan rendeltek az árukból, bár több konku­rens is van a baromfiszakmá­ban. De mert ezt kóstoltuk, ezt fogjuk ezután is keresni. Ilyenek vagyunk, s emellett a hasunkat is szeretjük! . D. Z. Orvosi ügyelet Hétfőtől (23-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr. Mechnin- ger László, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Haj­mer Viktória, pénteken dr. Kiss Péter, szombaton és va­sárnap dr. Ágoston Mária, a körzetben 27-én dr. Baksa György, 28-án, 29-én dr. Si­pos Lajos. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Hetényi Katalin. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet vasár­nap, réggel 8 órától délig tart dr. Csaba Ambrus, a Cházár András utca 17. szám alatti Rendelőben, a régi városi für­dő épületében. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Tesztelik a Promégenszt Korunk nagy vívmánya az elektronika területén a chi- pek alkalmazása. Ezeket a több műveletet vezérelni tudó kis alkatrészeket előbb be kell programozni. Erre a célra gyárt a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára készülékeket. Schulcz Gábor a Promégeusz programozó- és szimulálókészülék tesz­telését végzi. (Vimola Károly felvétele) A Taurus Vác‘ Crárafelvesz három műszakos munkaidőre férfiakat és nőket betanított munkásnak Jelentkezni lehet o gyár munkaügyi osztályán, cím: Vác, Derecske dűlő 1. 2601. Telefon: 11-433, 18-os mellék. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom