Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1987. NOVEMBER 21.; SZOMBAT " 7 f^t»fan ' Szájtátva Bolt a boltból Némi bátorság kell ahhoz, hogy a cím után nem tettünk kérdőjelet, mert hiszen nem biztos a dolog, de reményke­dünk. Reménykedünk, bolt lesz a boltból, azaz hogy üz­let lesz, kifizetődő vállalko­zás élelmiszert eladni, állami, szövetkezeti cégnek, maszek­nak egyaránt. Ma sajnos nem bolt a bolt, azaz aligha vélet­len, itt a legkevesebb a ma­gánvállalkozó, s főként ritka­ság az, aki kistelepülésen haj­landó ilyen foglalatosságra ad­ni a fejét. Az élelmiszer-keres­kedelem jelenlegi haszonkul­csai annyira kicsinyek, hogy abból törvényszerűen követ­kezik ennek az üzletágnak a sanyarú állapota, munkaerő- és eszközellátottsága, fejlesz­tési lehetősége, A megyében a legutóbbi idő­szakban évente nem több, mint öt-hat fővel növekedett csupán a vegyes élelmiszer­szakmában dolgozó magánke­reskedők száma, amíg más területeken (ahol a több pénz ígérete- kacsingat) nem ritka­ság á negyven-hatvan fős gya­rapodás tizenkét hónap alatt. Ma hétszáz felett van az élel­miszerszakmában dolgozó ma­gánkereskedők száma a me­gyében, döntő részük azon­ban (több mint ötven száza­lékuk) egyetlen területet cél­zott meg, a zöldség- és gyü­mölcseladást. Ami fontos, de valójában nem élelmiszer-ke­reskedelem. S végképp keser­ves á helyzet ilyen tekintet­ben a kistelepüléseken, ott, ahol egyetlen vagy összesen két élelmiszerboltnak kell fe­deznie az ún. alapellátási szük­ségleteket, ahol nagyon elfér­ne a vállalkozó magánkeres­kedő, de hát nincsen . .. Most talán majd lesz, mond­ják a szakemberek, mert ren­dezik ennek a szakterületnek a haszonkulcsait. Szájtátva áll az ember, hogyha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem előbb, már réges-régen . . .?! Azért, mert erre a haszon- kulcsrendezésre valójában az teremt majd fedezetet, amit mi fizétünk ki többletként a drágább áruk fejében . .. Kár lenne tagadni, eléggé keserves megoldás. De végre megoldás azokra a mindennapos bosszú­ságokra, dühöngésekre, me­lyeket az élelmiszer-kereske­delem mai (és tegnapi, teg­napelőtti) helyzete törvény­szerűen hoz létre és rovásunk­ra éltet. MOTTÓ A Pest Megyei Hírlap adószolgálata Az általánostól eltérő szabály Ördögh Istvánná sziget- szentmiklósi olvasónk áta­lányelszámolásos csoportban dolgozik, s arra kíváncsi, hogy jövőre megváltozik-e ez a forma? Abból kell kiindul­nunk, hogy a törvény megha­tározott körben és értékhatá­rokon belül lehetőséget ad. az általánostól eltérő adózásra. Ez egyrészt az adó megálla­pításával, nyilvántartásával és bevallásával kapcsolatosan nyújt kedvezményeket, más­részt az adóhatóságnak a be­szedéssel és ellenőrzéssel ösz- szefüggő teendőit egyszerűsí­ti. Ezek a kedvezmények ter­mészetesen nem anyagi ter­mészetűek, s ebből következik, hogy az érdekeltek úgy is dönthetnek, hogy az általános szabályok szerint adóznak. Átalány, átlagkulcs A bolti kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban nincs mindig mód az értékesítés tel­jes forgalmának — adókul­csonként elkülönítve — nyil­vántartására. Fontos költség- vetési érdek azonban az, hogy olyan módszer álljon rendel­kezésre, amely alapján az adóköteles értékesítést terhelő, a levonások után befizetendő adó összege megközelítő pon­tossággal kiszámítható, ugyan­akkor ez ne jelentsen az adó­alany számára megoldhatatlan adminisztrációs terhet. A tör­vény ezért biztosítja, hogy a bolti kiskereskedelemben a beszerzést, a vendéglátóipar­ban az értékesítést terhelő, de az általánostól eltérő adókul­csok (2,9, 13,8, 18 százalék) alapján lehessen megállapíta­ni az adót. A törvény szerint évi 4 mil­lió forintos forgalmi értékha­tár alatt lehetőség van az egyszerűsített adózásra. Ez a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban adóáta­lány, egyéb tevékenység ese­tén — 1 milliós értékhatárig — átlagadókulcs alkalmazását jelenti. Az átalányt, az átlag­kulcsot a megfelelő táblázat felhasználásával maga az adó­zó állapítja meg. A táblázatok az értékesítést terhelő és le­vonható adók különbözetét, azaz a ténylegesen befizeten­dő adók összegét tartalmaz­zák. Ebből következően az adóalany további levonásra, illetve visszaigénylésre nem jogosult. Tekintettel arra, hogy ezek­nek a formáknak az elfogadá­sa nem kötelező, hanem egyé­ni döntésen múlik, arról az adóhatóságot értesíteni kell. A választás ugyanis egyben kö­telezettségvállalást is jelent, mert attól a tárgyévben és az utána következő két esztendő­ben nem lehet eltérni. Ez alól értelemszerűen kivétel, ha az értékesítés túllépi a 4, illetve 1 milliós határt. Költségelszámolás Azt is írja, hogy eddig a vállalattól kaptak egyhavi fix munkabért és a teljesít­mény utáni „jövedelemadós” bért. Kérdése: a két bért ösz- szevonják-e? Nem! Ezek ugyanis költségtényezők. Ami olvasónk harmadik kérdését illeti, azt válaszolhatjuk, hogy a vállalkozás üzleti nyeresége vállalkozói adó alá esik, míg a vállalkozásban keletkező jö­vedelem személyes (nem üzle­ti célú) felhasználása után jö­vedelemadót kell fizetni. így a személyes célú kifizetés már tiszta, költségekkel nem tér­Múzeumot avattak Ráckevén (Folytatás az 1. oldalról.) A. ráckevei Árpád Múzeum épülete korábban a rendőrsé­gé volt. Hosszú éveken át, komoly anyagi ráfordítással alakították át. A tanács négy szolgálati lakást biztosított a rendőrség számára és új épü­letet, a Pest Megyei Múzeu­mok Igazgatósága pedig több év alatt mintegy kétmillió fo­rintot áldozott erre a közmű­velődési intézményre. A múzeum megalapítását már 1962-ben engedélyezték, azonban tizenkét éven keresz­tül zárva volt, mivel a Sa- voyai-kastélyt renoválták. A Az Árpád Múzeum avatásán Balázs Gézáné mondotta a megnyitó beszédet. Mellette balra dr. Sághy Vilmos, jobbra Raffay Béla és Maczkó József áll. A néprajzi emlékeket bemu­tató kiállítóhclyiségbcn vonz­zák a szemet a színes kisköd- niönök. Pest Megyei Múzeumok Igaz­gatósága a kastély helyreállí­tásának költségét nem tudta volna fedezni, ezért a mú­zeum számára más helyet kel­lett keresni. A rendőrség épü­lete megfelelőnek látszott, bár a tegnap megnyílt kiállítás — amely a környék történetének bronzkortól a felszabadulásig terjedő időszakát mutatja be, föidszinti és emeleti kiállító­helyiségeiben — a múzeum tárgyi anyagának csak egy ré­szét tudja befogadni, a többi feldolgozásra vár a raktárban. Amint azt Balázs Gézáné megnyitóbeszédében hangsú­lyozta, ez a kiállítás rendkí­vül jelentős a Csepel-szigeten. A helytörténeti emlékek fel­kutatása és bemutatása erősí­ti a ráckeveiekben és a kör­nyékbeliekben az egészséges és kívánatos lokálpatriotiz­must. Az egy évtizedes össze­fogás eredményeképpen létre­jött közművelődési intézmény a megye és az ország büszke­sége lehet. A gazdag régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti ér­tékeket bemutató kiállítás ér­zékelteti, Piáckeve és környéke gazdag történelmi múltját, azt a sokféle etnikumot, amelynek vándorlásai során otthont adott. Időszámításunk előtt 1900 és 1600-as évekből, a bronzkorból gazdag tárgyi kul­túrájú népesség jelenlétét idé­zik az edények és kézi szer­számok. A római korból is fennmaradt egy különleges fa­ragott ruhacsat, amelyen egy vaddisznóvadászat látható. A későbbi korok használati' esz­közei és írásos dokumentumai mellett figyelemre méltó az a kiállítóhelyiség, amelyben a néprajzi emlékek kerültek be­mutatásra. Igv a Duna menti lakosság egyik fő tevékenysé­gének, a halászatnak az esz­közei ; a haltartó hajó, a var­sa és pendelyháló érdekes, élet­szerű látványt nyújtanak. Az emeleti részen Kántor Andor, Boromissza Tibor, Göl- ner Miklós képei fogadnak, s vezetnek az utolsó kiállítóhe­lyiségbe, ahol a felszabadulás előtti és utáni írásos doku­mentumokat találhatjuk meg. Szűkös anyagi világunkban valóban nagy áldozatokat kö­vetelt ennek az intézménynek a megnyitása, s bizonyára a továbbiakban is. a működésé­hez, sőt anyagának gyarapítá­sához szükség lesz támogatás­ra. Bízzunk abban, hogy ez a városi jogú nagyközség a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósá­gával összefogva, okosan ki tudja használni, s gyarapodá­sában segíteni az intézményt. U. I. helt jövedelemnek tekintendő, ezért az általános szabályok szerint, az adótábla alapján kell az adót megfizetni. A vállalkozói jövedelem azon része után — mely a vállal­kozásba bevitt vagyonból származik — a vállalkozó úgy adózik, mint más tartós jelle­gű megtakarítás (értékpapír! után. Németh Attila dunaharaszti szerződéses üzletvezető azt kérdezi, hogy megváltoznak-e a szerződésben kikötött felté­telek, különösen pedig az áta­lánydíj összege? Elfogadható a logikája, hiszen öt évre. meghatározott forgalomra szerződött, ám ebbe nem volt belekalkulálva adófizetői kö­telezettsége. Ezért költségként számolhatók el a vállalat ré­szére — szerződés szerint — történő, befizetések. Ugyanígy az alkalmazottaknak tényle­gesen kifizetett bér, prémium, jutalom és az utána fizetett társadalombiztosítási járulék Csakúgy, mint az egyéb üze­melési költségek, például: a gépek, berendezések bérlet' díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia, a mun­karuha költsége, a tevékeny­séggel összefüggő pénzintézeti hitelre fizetett kamat, a biz­tosítási díj, a reklám és pro­paganda, a közműfejlesztési hozzájárulás, az állóeszközök értéke évenkénti értékcsökke­nési leírással és a többi. Fel­sorolásunk korántsem teljes, csupán a leglényegesebb ele­mek ismertetésére szorítkoz­hatunk. Az értéke szerint Kőházi Pál ceglédi olvasónk valószínűleg gépeket, termelé­si eszközöket örökölhetett, mert kérdései ezzel kapcsola­tosak, Először, is a?:t kell. tisz­tázni, hogy az Örökölt ál­lóeszközök után nem kell jö­vedelemadót fizetni, arra az illetéktörvény előírásai érvé­nyesek. Amennyiben dolgoz­nak velük — akár főállásban, mellékfoglalkozásban, vagy bedolgozóként — akkor vi­szont az ebből származó jö­vedelem adóköteles, s nem­csak jövedelemadó, hanem vállalkozói adó is terhelheti Ha úgy dönt, hogy értékesíti ezeket az eszközöket, akkor az ebből származó bevétel után szintén adózni kell. A forgal­mi érték megállapításához az illetéktörvény ad ' segítséget. Ehhez természetesen ismerni kell az ingó dolognak a meg­szerzése idején képviselt for­galmi értékét. Ha ez nem ál­lapítható meg, akkor az érté­kesítésből származó bevétel 25 százaléka minősül jövedelem­nek. K. L. A HÉT HÍRE BAGÓÉRT • Az Országgyűlés jogi bizottsága a kétszintű helyi területi igazgatás bevezetéséről tárgyalt. 0 Megalakult a Magyar Iparbank Részvénytársaság. @ Budapest volt a helyszíne a szocialista országok pedagógiai kutatóintézetei igazgatói értekezletének, ß A hét híre az is, hogy átadták az Állami Biztosító dohányzásellenes pályázatának díjait. Biztos, hogy a biztosítónak nem üzlet ez a pályázat. Sok­kal inkább reklám, a jobbak, a nemesebbek közül való. Ha üzlet rejlik (és rejlik) ebben a pályázatban, akkor azon nyer az egyén és a közösség, hiszen — ritkán gondolunk rá — az egészség kifizetődő. A leghasznosabb beruházás (lenne) felhagyni a káros szenvedélyekkel, közöttük a füstöléssel is, bár nemcsak a káros szenvedélyek rongálják egészségünket. Avagy sorol­juk a káros szenvedélyek kö­zé a sokasodó környezeti ár­talmakat is? Messzi távolból f zarándo­koltak el annak idején az in­dián mesterek a pipestonei bányákhoz, mert ott lehetett kifejteni a pipafaragáshoz nélkülözhetetlen vörös követ. Költség, fáradtság tehát kez­dettől fogva nem számított, ha a szenvedélyről volt szó, a füstölésről. Mentsége a do­hányzás rabjaiként feltünte­tett indiánoknak, hogy nem dohányt, hanem fűz- és fe- nyőfakéreg-darabkákat tettek a pipába, s a pipát is ünnepi alkalmakkor tömték csak meg ... amitől mai szoká­sainkkal messzire kerültünk. Tavaly dohányáruért annál 300 millióval többet, 15,4 mil­liárd forintot fizettünk ki, mint amennyiért (most tessék megkapaszkodni) új személy- gépkocsit vásároltunk! Ez az összeg az 1980-ashoz mérten 48 százalékkal nagyobb. A növekedés magyarázata? Per­sze, az áremelkedés.. Az is- Meg az is, hogy a nem ba­góért vett bagóból több fo­gyott és az- összetétel is vál­tozott. Növekedik a füstszű­rös dohányrudacskák népsze­rűsége. Ez sem az igazi meg­oldás, de még mindig jobb, mint a mezítlábas cigaretták füstjének szívása. . A megyében 3200 hektár körül állandósult a dohány termőterülete, azaz nincsen nagy súlya a mezőgazdasági üzemek tevékenységében, ha a puszta adatot nézzük. Ha viszont tudjuk azt is, hogy csupán néhány, hozzáértő gazdaságban foglalkoznak ez­zel a kényes, nagy szakértel­met követelő növénnyel, ak­kor rájövünk, a bevételekben azért van szerepe a termesz­tésének. A termésátlagok jobbak az országosnál, a mi­nőséggel azonban különleges­ségként nem büszkélkedhet­nek a gazdaságok. Amint ál­talában nem tehetik meg ezt a hazai termelők, a magyar (jellegű) dohányok valamiko­ri híre ma már nem több, mint emlék. Ezért is, meg a licencia alapján gyártott típu­sokhoz szükséges keverék előállításához is, külföldről kényszerülünk vásárolni éven­te 6—8 ezer tonna kiváló mi­nőségű . fermentált dohányt. Kedvezőbb tényt említve: tíz év alatt több mint a felére (1,5 milliárdról 600 millió darabra) csökkent a más or­szágokból behozott cigaretta mennyisége. Igaz, még min­dig irdatlan mennyiséget füs­tölünk el. Hazai termelésből a gyárak 20—21 ezer tonna do­hányt vásárolnak fel és elő­állítanak egy év alatt 15—16 millió darab szivart és 26 milliárd szálnál több ciga­rettát ... Elfogy. Évtizednyi időtávolságra visszatekintve, a megyében élők 2,1 milliárd darabnál kevesebb cigarettát nem vásároltak egyetlen esz­tendőben sem. Ez azt mutat­ja, hogy az áremeléseknek nincsen döntő szerepe a szen­vedély csitításában, ha mégis, akkor annyi csupán, hogy a korábbi gyors növekedés le­lassult; taíán kevesebb az új dohányos. Ha sikerült egy medvét el­ejteniük, a labradori indiá­nok akkor vették elő pipáju­kat és gyújtottak rá. Nekünk minden napra sok-sok „med­ve” jut, Indokolt tehát (e so­rok írójára vonatkozóan is) az egészségmegőrzés program­ján belül a dohányzás elleni küzdelem. Csak éppen óva­kodni kellene a, túlzásoktól,1 mert azok- többet ártanak, mint használnak, főként ak­kor, ha a józan ész érvei hé- ' lyett az indulatok próbálnak meg főszerephez jutni. Téves Út tehát az, amelyen sokan járnák, úgy vélekedve, . minél szigorúbb tiltások, sőt büntetések kellenek. A család, a szülői példamutatás, a kör­nyezeti hatás sokkal-sokkal jobb agitátor, mint a tiltó dörgedelem. Most például, amikor a korábbiaknál érez­hetően nehezebb beosztani a családi jövedelmeket, amikor annyi mindenre nem jut a háztartás költségvetéséből, ér­demes töprengeni rajta, mit adunk ki bagóért és mit más, valóban nélkülözhetetlen áruért. Tavaly például két­milliárd forinttal többet köl­töttünk dohányra, mint nyers húsra ... Mészáros Ottó Folyamatos tájékoztatás Az árváltozások előkészítéseként Mint ismeretes, jövő év ja­nuár elsejétől a fogyasztási cikkek körülbelül 80 száza­lékának az ára megváltozik. Az átlagosan 8 százalékos ár­emelkedés az adózási rend­szer megváltozásával függ ösz- sze: a legtöbb terméknél ugyanis lényegesen megnö­vekszik az adókulcs, emellett megszűnnek a központi ár­támogatások, s ezt nem ellen­súlyozza az adó alapjául szol­gáló termelői árak és keres­kedelmi árrések csökkenése, így a fogyasztói árakba be­épülő új általános forgalmi adó az árváltozások 75 szá­zalékánál áremelkedést jelent majd. A termelők folyamatosan tájékoztatják új eladási áraik­ról a nagykereskedelmi vál­lalatokat, s ezek december elején árjegyzékekben közük kiskereskedelmi partnereikkel a régi és az új nagykeres­kedelmi árakat, valamint az ajánlott fogyasztói árakat, A kiskereskedelemnek mód­jában áll az is, hogy sa­ját maga kalkulálja ki az új fogyasztói árakat, s az ehhez szükséges segédletet, az úgy­nevezett fogyasztói árindexe­ket a Belkereskedelmi Minisz­térium árosztálya dolgozza ki. Ennek alkalmazásakor a kiskereskedelem a jelenleg érvényben lévő fogyasztói árakat számolja át a megadott indexek alapján, ami lénye­gesen több munkát jelent, mint a nagykereskedelem ajánlott árainak átvétele, vi­szont nagyobb teret enged az önálló árpolitikának. A fogyasztási cikkek átára­zása az üzletek feladata. Az árjegyzékeket, illetve ár­indexeket december tizediké után megkapják, s előkészít­hetik az év végi leltározási munkálatokat. A területileg illetékes szakigazgatási szer­vek összehangolják a leltáro­zások, átárazások időpontját, azaz gondoskodnak arról, hogy egy időben, egy-egy adott körzetben ne minden üzlet zárjon be. Az eddigi elkép­zelések szerint az iparcikk- és a ruházati üzletek mintegy fele karácsony után kezdi meg a leltározást, s újév után az első munkanapon már úgy nyit ki, hogy az új árakon értékesíti áruit, másik részük csak január első napjaiban leltároz. Az élelmiszerüzletek­ben kevesebb idő szükséges az átárazáshoz, illetve a lel­tározáshoz. Tejet, kenyeret sok olyan üzletben is árusíta­ni fognak, ahol dolgoznak a leltározáson, átárazáson. Bár az árazógépeket forgalmazó kereskedelmi vállalatok ebből a most különösen szükséges eszközből az idén lényegesen többet bocsátanak a kiskeres­kedelem rendelkezésére, szá­mos terméknél — különösen az aprócikkeknél — a vá­sárlóknak számítaniuk kell arra, hogy csak a gyűjtő­csomagoláson vagy a konté­nereken tájékozódhatnak az új fogyasztói árakról. Az úgynevezett hatósági, rögzített árak jegyzékét de­cember közepén kapja meg a kiskereskedelem, s a fogyasz­tókat a sajtó, a rádió és a televízió útján a szokásos módon tájékoztatják majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom