Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

1987. NOVEMBER 18., SZERDA 3 Miért csökken az állattartás? Népi ellenőrök vizsgálták Évtizedekkel ezelőtt gyakran hallottuk, hogy olyan pa­rasztemberek, akik saját testi nyavalyájukkal sohasem for­dultak doktorhoz, mert sajnálták rá a pénzt, az állatorvos­hoz lélekszakadva futottak, ha a jószáguk megbetegedett. Az ilyen emlékek birtokában lévők különösképpen kíván­csiak lehetnek annak a népi ellenőri vizsgálatnak a tapasz­talataira, amely a közelmúltban záródott le Dabas vonzás- körzetében. Sókonferencia a fél Ha nem akarunk csúszkálni Sózzunk vagy ne sózzunk? A vita évről évre föllángol a tél közeled­tével. A közvélemény — de még a szakemberek álláspontja is — természetesen megoszlik e kérdésben. Olyannyira, hogy még egysé­ges sópártiakról és sóellenzőkről sem beszélhetünk igazán. Magam is úgy vagyok vele, ha autóba ülök. elvárom, hogy biztonságosan ér­jek célba, ne fenyegessen a csúszós, jeges út réme. Sózni kell, mon­dom ilyenkor. Aztán látva, hogy a rozsda újabb és újabb helyeken indított támadást gépkocsim alváza ellen, eszembe jutnak az ellen­tábor érvei, s készségesen elfogadom azokat: a nemzeti vagyon el­leni vétek minden szem kiszórt sói Amikor a tömött autóbusz tehe­tetlenül csúszkál velem a fővárosi utcákon, ismét a sózás legoda- adóbb hívévé válók. A lassan, de biztosan pusztuló útszéli fák vi­szont fölébresztik bennem a környezetvédőt, és határozottan vallom, a só nem való másra, mint ételizesítésre. A háztáji gazdaságokban azt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a gazdák ma is biza­lommal fordulnak az állator­vosokhoz a náluk lévő jószá­gok egészségének megóvása vagy helyreállítása végett, függetlenül attól, hogy az ál­taluk gondozott állatok a sa­ját tulajdonuk vagy a terme­lőszövetkezetek — a hernádi Március 15., az Örkényi Béke és a kakucsi Március 21. — kihelyezett állományához tar­tozóak. Meggyőzően kiderül Nem a sokszor túlterhelt, de lelkiismeretesen dolgozó ál­latorvosokon múlik, hogy a kisüzemekben nevelt lábasjó­szágok és baromfiak darab­száma csökkent az utóbbi idő­ben. Hernád vonzáskörzeté­ben egy év alatt felére apadt a szarvasmarha-állomány, Ör­kény és Kakucs vonzáskörze­tében szintén fogyott a ma­gántulajdonú állatok száma. Ugyanez mondható el a ba­romfitartásról, s csupán a sertésnevelés mutatja helyen­ként a fellendülés képét. Járvány méretű megbetege­dések ugyan sehol sem okoz­tak nagy károkat — s ez a tény az állatorvosokat dicsé­ri —, de az eseti bajok nem voltak ritkák. A gyógyszerel- látás ugyanis minden terüle­ten panaszra ad okot. A ha­tásos import gyógyszerek hiá­nya ugyanúgy gondokat okoz, mint a belföldi készítmények­kel való ellátás akadozása. Ráadásul lohasztja az állat- tartási kedvet a takarmányok romló minősége és a magas ára is. A baromfitápokban például a szükséges 45—47 he­lyett csak 17 százalékos arányban szerepel már a ku­korica, s az egyéb, fehérjék, valamint a nyomelem-összete­vők hiánya nemcsak a súly- gyarapodást hátráltatja, ha­nem különféle betegségek ki­váltója is. (A broilercsirkék átlagos leadási súlya emiatt 1,7-ről 1,3 kilogrammra csök­kent.) Ezért is tartják indo­koltnak a népi ellenőrök, hogy a takarmányok mintavételé­nek színhelye ne a keverő­üzem, hanem a felhasználó udvara legyen, mert akkor majd meggyőzően kiderül, ki a felelős az állattartókat súj­tó veszteségekért. Az állattartás gazdaságos­ságának csökkenése előidéző­je további veszteségeknek is. Az elavult ólak felújítására vagy újak építésére nem ál­doznak a gazdák, s így a technológiai hiányosságok végső soron rontják az ered­ményeket. Hogy csak egyet­len példát említsünk: a ba­romfiólak 80 százalékában elégtelen a ventilátorkapaci­tás. Csökkenti a gazdaságos­ságot az is, hogy a háztájiban úgynevezett túltartásra kény­szerülnek, mért olykor tízna­pos késéssel veszik át tőlük a vágásra érett jószágokat. Visszatérve az állatgyógyá­szati problémákra, nyugtala­nító, hogy a kötelezően előírt járványmegelőző tevékeny­séghez egyre nehezebb kise­gítő munkaerőt találni. Her­nád községben két dolgozó négy nap alatt végzett 1905 háztáji tyúk pestis elleni vé­dőoltásával, s napi keresetük ezért mindössze 107 forint volt személyenként. A háztáji gaz­daságok szétszórtsága miatt ez az összeg még a benzin­költséget sem fedezte. Egy-egy ló vérvételénél a segéderő bé­re 3 forint. Kutakban tárolják De nem tekinthető teljesen megoldottnak az állati hullák és állati eredetű hulladékok megsemmisítése sem. Hernád körzetében egy hektárnyi be­kerített, de kapu és felügyelet nélküli területen árkolják el a hullákat. Az Örkényi dögkút már megtelt, új építésére nincs pénz. A Hernádi Tanács­hoz évente harminc névre szóló bejelentés érkezik amiatt, hogy az elhullott ál­latokat a tulajdonosok meg­semmisítés helyett a trágyába dobják, a trágyát meg a már nem használt kutakban tárol­ják, veszélyeztetve a gyer­mekintézményeket Is. A veszett állatok hulláit az állatorvosok kénytelenek vizs­gálatra elszállítani, mivel azt a gazdák nem vállalják, a községi tanácsok pedig ilyen célra gépkocsival nem rendel­keznek. Károkat okozhat A népi ellenőri vizsgálat tapasztalataiból csak azokat emeltük ki, amelyek mielőbbi intézkedéseket sürgetnek Da­bas vonzáskörzetében. A hús­ellátás nálunk a népélelmezés szempontjából a legfontosabb követelmények közé tartozik. Ezért minden olyan jelenség, amely az állattartási kedvet csökkenti vagy az állategész­ségügyet veszélyezteti, nagyon nagy károkat okozhat. Cseri Sándor Harmincszor drágább Hogy mindez nem csupán jól bevált álvitáink egyike, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy ma tanácsko­zást — mondhatnánk úgy, só- értekezletet — rendeznek az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatalban. Az egyetlen napirend: sózzunk vagy ne sózzunk? A sókonferencia vaskos pak- samétát kitevő dokumentáció­ját lapozgatva meg kell álla­pítani, hogy a közlekedési és környezetvédelmi szakembe­rek komolyan vették felada­tukat, alaposan körüljárták a témát, felelősségteljesen latol­gatták a pro és kontra érve­ket. lata a tavalyinál kedvezőtle­nebbül alakult. A piaci fel­hozatal szinte minden zöld­ség- és gyümölcsféléből 10-20 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A mennyiség csökkenése érez­tette hatását az árak alaku­lásában, az első kilenc hó­napot együttesen tekintve, a lakosság a tavalyinál átlago­san 8,0 százalékkal drágábban vásárolhatta meg az idényáras cikkeket. 1987. I—III. negyedévében 193 ezren keresték fel a me­gye kereskedelmi szálláshe­lyeit, 8,0 százalékkal többen, mint 1986-ban. Különösen a külföldiek részéről nőtt meg az érdeklődés, számuk 28 szá­zalékkal, ezen belül a nem szocialista országokból érke­zőké 69 százalékkal emelke­dett. A kereskedelmi szállás­helyek 9276 férőhelyet bocsá­tottak az idelátogatók rendel­kezésére, 1700-zal többet, mint egy évvel korábban. A megyében szeptember végéig 2170 lakást vettek használatba, 22 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A lakás- építkezésekben bekövetkezett cspkkenés az egy évvel ko­rábbinál valamivel nagyobb mértékű volt, s a városokat és községeket egyaránt jelle­mezte. A lakások szinte tel­jes egészében magánerőből épültek. Oktatás A megyében ez évben Is to­vább folytatódott az óvodás gyermekek és az óvodai he­lyek számának csökkenése. A helyek száma 450-nel keve­sebb a megelőző évinél, ösz- szességében 37 350 helyre 37 800 gyermeket vettek fel, 393-cal kevesebbet, mint ta­valy ilyenkor. A helyek meg­Hazánk határain túlra te­kintve kiderül, hogy a nyugat­európai országokban is — a mienknél jóval nagyobb tekin­télyű környezetvédő mozgal­mak ellenére — többnyire ugyancsak nátrium-kloridot, azaz sót használnak az utak síkosságmentesítésére. Igaz, kí­sérleteznek más anyagokkal és módszerekkel, s minden esz­közzel igyekeznek csökkenteni a kiszórt só mennyiségét. Nem véletlenül örvend a kő­só ilyen nagy népszerűségnek: ára az összes olvasztószer kö­zött a legolcsóbb, kezelése, tá­rolása viszonylag egyszerű, s nem utolsósorban hatásos. Ki­válóan megfelelne a célnak a kevésbé káros kálcium-klorid is, de ez nálunk legalább har­mincszor többe kerülne a só­nál. Hasonló a helyzet a mag- nézium-kloriddal is. Az utób­bi években sikeres kísérleteket folytattak a CMA néven is­mertté vált kálcium-magné- zium-acetáttal is, aminek egy szépséghibája van: 100—400 dollárba kerül belőle egy ton­na. Elavult géppark Magyarországon az úgyne­vezett síkos napok száma 50— 70 egy-egy téli időszakban. A síkosság elleni védekezés a té­li útüzemeltetés legköltsége­sebb, legtöbb anyagot és esz­közt igénylő részfeladata. Az utakra kiszórt só mennyiségét jelenleg a technológia korsze­rűsítésével lehet a legeredmé­nyesebben csöjkkenteni. Az úgy­nevezett nedvesített szórás si­keres módszernek bizonyult, igaz speciális és drága gépek kellenek hozzá. Ennek eredmé­nyeként, amíg 1980-ban 38 gramm sót szórtak egy négy­zetméternyi útburkolatra, ad­dig tavaly már csak 27 gram­mot. (Az NSZK-ban, ahol ezt az eljárást széles körben al­szűnésének mértéke több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, így a 100 helyre jutó beírt gyerme­kek száma változatlanul 101. A gyermekeket ellátó 2857 óvodapedagógus körében emelkedett a szakképzettek aránya; egy óvodapedagógus­ra változatlanul 13 gyermek jut. Az 1087/88. tanév elején a megyében 120 646 általános is­kolás kezdte meg az iskola­évet, 2500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tanu­lólétszám csökkenése és az osztálytermek előző évinél na­gyobb mértékű bővülése ered­ményeként javult az alapfo­kú oktatás Intézményi ellá­tottsága. Az osztálytermek száma 126-tal növekedett, így a váltakozó tanítással oktatott tanulók aránya 16 százalékra mérséklődött. Az alsó tagoza­tosok létszámfogyása miatt csökkent a napközis tanulók aránya, s a csoportok zsúfolt­sága enyhült. A középfokú iskolahálózat az előző évi jelentősebb fej­lesztésekkel szemben az idén szerényebb mértékben bővült. Százhalombattán elkészült a 9 tantermes Ipari és Közgaz­dasági Szakközépiskola, az idén két első osztály kezdte meg az iskolaévet. Ezen kívül a váci 23. számú, valamint a halásztelki 72. számú szak­munkásképző intézetben in­dítottak egy-egy szakközép­iskolai osztályt kereskedelmi, illetve szőlő-gyümölcsterme- lőj szakon. Az új tanévben a megye középfokú iskoláinak tanulólétszáma együttesen csak mérsékelten emelkedett, ezen belül a szakmunkástanu­lóké nem változott. így a me­gye szakmunkásképző intéze­teiben 10 130, középiskoláiban pedig 11 026 fiatal tanul. kivitelező építőiparban együt­tesen. Mezőgazdaság A mezőgazdasági alaptevé­kenység két fő ágazatának termelése az elmúlt évivel el­lentétesen alakult, a nö­vénytermelésben a hozamoka tavalyinál kedvezőbbek, míg az állattenyésztésben az ered­mények mérsékeltebbek. A kalászos gabonafélék ve­tésterületének idei alakulá­sát a szélsőséges időjárás ked­vezőtlenül befolyásolta. Az ország többi területéhez ha­sonlóan a megyében is csök­kent a búzavetés, de különö­sen az ősziárpa-termelés esett vissza. Az ősziek kedvezőtlen áttelelését a tavaszi árpa te­rületnövelésével igyekeztek el­lensúlyozni a gazdaságok. Az országossal ellentétben a megyében kedvezőbben ala­kult a betakarított termés mennyisége, összességében kö­zel 10 ezer tonnával termett több kalászos gabona az el­múlt évinél. A megye állatállománya 1987. szeptember 30-án vala­mennyi fő állatfajból keve­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. Az állománycsökke­nés szarvasmarhából és ser­tésből kisebb arányú volt az országosnál, juhból megegye­zett azzal, tyúkfélékből vi­szont nagyobb mértékű lema­radás következett be. A foglalkoztatottak száma mind az állami gazdaságok­ban, mind a termelőszövetke­zetekben kisebb mértékben csökkent az elmúlt évinél. Az előbbiekben mindössze 0,4, az utóbbiakban pedig 3,7 száza­lékkal dolgoztak kevesebben, mint tavaly. Életkörülmények A foglalkoztatottak száma az elmúlt három negyedévben átlagosan — a kereskedelem, a vízgazdálkodás, valamint a személyi és gazdasági szolgál­tatás kivételével — minden megfigyelt népgazdasági ág­ban csökkent az előző évhez képest. A megye munkaerőhelyze­te és a dolgozók átcsoportosí­tását segítő intézkedések egy­értelműen tükrözik, hogy bár erősödött a munkáltatók lét­számcsökkentő törekvése, a munkát keresőknek még nem okoz gondot e térségben az el­helyezkedés. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a termelő ágak közül az iparban és az építő­iparban az év első kilenc hó­napjában erőteljesebben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben mér­sékeltebben emelkedett, mint a megelőző évben. A közleke­désben dolgozók átlagkerese­te egy év alatt 12 százalék­kal nőtt, a többi megfigyelt népgazdasági ág ennél jóval szerényebb, 5-6 százalékos emelést hajtott végre. A lakossági takarékbetétek állománya szeptember 30-án 16 milliárd Ft volt, amely 9,8 százalékkal haladta meg az 1986. év ugyanezen időpont­jáét. A növekedés mértéke mérsékeltebb az előző éve­kénél, a tárgyévi állomány- gyarapodás pedig csak fele a tavalyinak. A hitelek állománya szep­tember végén 17 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időpontjáét, értéke több mint 26 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a személyi hiteleké 25, az áruvásárlásé 12 százalékkal emelkedett. Az 1988. január 1-jén beve­zetésre kerülő személyi jöve­delemadó, valamint a már bejelentett jövő évi 15 száza­lékos fogyasztói áremelkedés a lakosság megtakarítási hajlamának csökkenésével egy időben jelentősen növelte vásárlásait. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi egységei 31 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak, 9,3 száza­lékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Figyelembe véve a kiskeres­kedelmi árváltozásokat, a forgalom mennyisége 2,3 szá­zalékkal emelkedett. Ezt ki­zárólag a vegyes iparcikkek vásárlásának az utóbbi 7 év­ben nem tapasztalt dinamikus emelkedése okozta, mivel élelmiszerből és ruházatból a lakosság közel azonos mennyi­séget vásárolt, a vendéglátó helyeken pedig kevesebbet fo­gyasztott az idén. A lakossági kereslet növekedése elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kek iránt nyilvánult meg. A felfokozott keresletet a kereskedelem nem tudta hiánytalanul kielégíteni, a III. negyedévben jelentősen bő­vült a hiánycikkek listája. Így például akadozott az el­látás gáztűzhelyből, automata mosógépből, hűtő- és fagyasz­tószekrényekből, de hiányzott az üzletekből a fekete-fehér televízió, a kerékpár és sze­rény a kínálat bútorokból is. A tüzelő- és építőanyag­telepeken sok gondot okoz az építőanyag-ellátás. E termé­kek körében várható nagy­arányú fogyasztóiár-emelke- dések hatására tömeges elő­vásárlás indult meg, s így a telepekre beérkező áru szin­te órák alatt elfogy. Jól fel­készült a kereskedelem vi­szont a téli tüzelőanyag-ellá­tásra. A telepeken van ele­gendő hazai szén és tűzifa, de időnként hiányzik az igen ke­resett NDK-brikett. Az idényáras cikkek kíná­Szivattyú a motorhoz A Csepel Autógyárban szerelik — mint ismert — az Ikarus- alvázakat. A futószalagon a motort is beépítik, majd az autó­busz a ruháját Székesfehérváron kapja meg, A képen: Lázár Gáspár motorszerelő a sebességváltóval összeszerelt egységre a szivattyút rögzíti. (Vimola Károly felvétele) küszöbén kalmazzák, már 20 grammnál tartanak.) A szakemberek azt is állít­ják, hogy lényegesen több sót használunk fel a szükségesnél, ennek legfőbb okát abban lát­ják, hogy az erre a célra hasz­nálható géppark 70—80 száza­léka elavult. Még azt az érvet is megkockáztatják, hogy a sí­kosságmentesítés szintje meg­haladja a kívánt mértéket, mondván, hogy a közvélemény igényei sokszor túlzóak! Ma­gyarul: az emberek nem sze­retnek csúszós, jeges úton autózni. (Más kérdés, hogy so­kan nem is tudnak.) Ha ezeket az érveket elfo­gadjuk, akkor kézenfekvő, hogy a fölhasznált só mennyi­ségét úgy lehet a leghatéko­nyabban csökkenteni, ha ke­vesebb utat sóznak. Ez termé­szetesen kevesebbe is kerül, ami ugye nem utolsó szem­pont. Hatásos, de káros Az OKTH a Közlekedési Minisztériummal közösen ké­szített is egy javaslatot, ami­nek alapján a közterületeket három kategóriába sorolnák. Az első kategóriába tartozó utakon tilos lenne bármilyen kloridtartalmú oldószer hasz­nálata, a következő lép­csőfok ezeknek a szereknek a korlátozott alkalmazása, míg a harmadik kategóriába tartozó helyeken sózhatok az utak. Az OKTH véleménye egyéb­ként az, hogy a jelenlegi évi 100—120 ezer tonna sófelhasz­nálást 4—5 év alatt 30—40 százalékkal lehetne csökkente­ni. Feltehetően ezt úgy értik, hogy ezzel nem romlanának a közlekedés feltételei. A sózzunk vág ’ ne sózzunk kérdésre tehát ez a mostani sókonferencia sem adhat ka­tegorikus választ. A megala­pozott ellenérvek terjedelmes számbavétele mellett ugyanis a következőket szögezi ie az OKTH állásfoglalása: „...a nemzetközi gyakorlat és a je­lenleg fennálló hazai feltéte­lek mellett a kloridokkal tör­ténő síkosságmentesítés a jö­vőben is az egyik legfontosabb eszköze lesz a biztonságos té­li közlekedési feltételek megte­remtésének. Ezt elsődlegesen kedvező fajlagos költségei, a rendelkezésre álló hazai gép­park, valamint a kialakult közlekedési magatartásunk és szokásaink indokolják." Hozzáfűzik ehhez természe­tesen, hogy lehetőleg úgy kell eleget tenni ennek a feladat­nak, hogy minél kevesebbet használjunk föl ebből a ha­tásos, de káros anyagból. Közeleg a tél. Jegesek lesz­nek az utak. A kérdés nem lesz kérdés többé: ha nem aka­runk csúszkálni, akkor sózunk. Tavasszal aztán majd szám­ba vesszük a környezeti és anyagi károkat. M. Nagy Péter Világszínvonalú műszerek Geofizikai kutatás A Geofizikai Kutatóválla­lat tizenhat geofizikai csoport­ja az ország több nagy tér­ségében: a Kisalföldön, Nyu- gat-Dunántúlon, a Dél-Alföl- dön, a Tiszántúlon és a Jász­ságban folytat kutatásokat újabb földgáz- és kőolajlelőhe­lyek feltárására. Az alapvető cél, hogy az újonnan felfede­zett készletekkel folyamatosan pótolják a kimerülő szénhid­rogénmezőket, s így az iparág legalább a 90-es évekig, de ha lehet még tovább is fenntart­hassa termelésének jelenlegi színvonalát, tehát évente 2 millió tonna kőolajat és 7 milliárd köbméter földgázt adjon az országnak. Ezért a kutatás már hosszú ideje el­sőbbséget élvez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési terveiben. Az ehhez szükséges műszerbeszerzési le­hetőségeket világbanki kölcsön is bővítette. Így a geofizikai kutatók az utóbbi két évben világszínvonalon álló új be­rendezésekkel, 120 csatornás szeizmikus műszerekkel egé­szítették ki a készülékállo­mányt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom