Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
6 1937. NOVEMBER 18., SZERDA ■ Jogi takácsok—— A büntethefőség elévülése ® Az ági öröklés A korengedményről ® A családtagok jövedelemadója 0 A bérlő felmondása ® Felelősség a leltárhiányért A főnöknő és beosztottjai Sikkasztott a kereskedő © Ügy hallottam, hogy a bűncselekményt elkövető egy bizonyos idő múltával nem vonható felelősségre. Hagy év eltelte szükséges ehhez? — kérdezi egy nagykőrösi olvasónk. ’ A büntetésnek hármas célja van. Az elkövető megbüntetése, nevelése és a visszatartása. Ha azonban a bűntett elkövetése óta már hosszú idő múlt él, az intézkedés aligha érheti el a célját. Ilyen esetben ugyanis az elkövető egyéniségében és életviszonyaiban olyan változások következhetnek be, amelyre figyelemmel a felelősségre vonás már nem lenne igazságos. Ezenfelül a bűnüldöző szervek számára * bizonyítékok megőrzése és beszerzése egyre nehezebbé vagy lehetetlenné válik. Erre figyelemmel. az idő múlásától és az elkövetett cselekmény jellegétől függ az, hogy az állam mikortól nem kívánja az elkövető felelősségre vonását. A büntethetőség olyan cselekmény esetén, amely halállal is büntethető, 20 év elteltével évül el. A többi esetben az elévülés a büntetési tétel felső határához igazodik, de nem lehet kevesebb 3 évnél (pl. a 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetője 8 év elteltével nem vonható felelősségre). Azoknak a bűncselekményeknek, melyeknek a társadalmi megítélése rendkívül súlyos, a törvény kivételesen kizárja az elévülést. Ilyenek pl. a háborús bűntettek és az emberiség elleni más bűncselekmények. • A közjegyzői eljárás so- rán tudtam meg, hogy a feleségem után, nemcsak én örökölök, hanem szülei is. A végzést jogtalannak tartom, mert szerintem, ha nincs gyermek, mindent a házastárs örököl — írja S. I. Olvasónk valóban jól ismeri az öröklés azon szabályait, amely szerint, ha nincs leszármazó, a házastárs kapja a hagyatékot. A polgári törvény- könyvben azonban külön szabályozzák azt az esetet, amikor olyan vagyontárgy örökléséről van szó, amely az elhunytra valamelyik szülőjétől vagy nagyszülőjétől öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Az elhunyt vagyona tehát a hagyatéki eljárás során kétféle elbírálás alá esik. Azok a vagyontárgyak tehát, amelyeket az elhunyt életében megszerzett, szerzeményi vagyonnak minősülnek, a felmenőktől kapott, örökölt értékek pedig úgynevezett ági vagyonnak. Az ági vagyon a hagyaték egyéb tárgyaihoz képest kivételnek minősül, ami azt jelenti, hogy a vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítani, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. A bíróság és más hatóság tehát valamely vagyontárgy ági jellegét még akkor sem veszi hivatalból figyelembe, ha erre nézve hivatalos adatok vannak. Az ági örökösnek kifejezetten jelentkezni kell s igényét elő kell terjesztenie, mert különben a bíróság a törvényes öröklés általános szabályait fogja alkalmazni. • V. .7. pilisi eladó az iránt érdeklődik, hogy 53 éves korában jogosult-e a korkedvezményes nyugdíjra az új jogszabályok alapján. A Minisztertanács rendglete 1987. október 15-től lépett hatályba a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes , nyugdíjaztatásról. Olvasóink közül ezt a jogszabályt többen azonosították a korkedvezményre vonatkozó rendelkezésekkel. Ez a kétféle szabályozás teljesen eltérő. Korkedvezményben ugyanis a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők részesülnek. Az erre vonatkozó jogszabályok nem változtak. A korengedményes nyugdíjazás feltétele, hogy a dolgozó munkahelyét felszámolják, illetőleg más módon megszüntessék vagy átszervezzék és részére megfelelő elhelyezés nem biztosítható. A korengedményes nyugdíjazást ilyen esetekben akkor kérheti a munkáltató telephelye szerinti illetékes megyei tanács ^lnöke (és nem a dolgozó), ha a dolgozó nő legalább 25 évi, illetőleg férfi legalább 35 évi szolgálati idővel, és az adott munkahelyen legalább 5 évi munkaviszony- nyal (tagsági viszonnyal) rendelkezik. További feltétel, hogy a dolgozó legfeljebb öt évvel legyen fiatalabb az öregségi nyugdíjkorhatárnál (ideértve a korkedvezményes életkort is), amely jelenleg férfiaknál 60, nőknél 55 év. • Együtt gazdálkodunk 21 éves nevelt gyermekünkkel, írja egy zsámboki olvasónk. Be- leszámít-e a gyermek a családba. amikor az adót megállapítják? A mezőgazdasági kistermelést az adózók általában nem egyedül, hanem családtagjaikkal együtt végzik. A bevételnek és így a jövedelemnek a családtagok közti valóságos megoszlása nem állapítható meg egyértelműen, ezért az adótörvény úgy határozott, hogy a közös háztartásban élő 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók által elért bevételt — ha a mezőgazdasági kistermelést közösen folytatják — egybe kell számítani és az ebből származó jövedelmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Közeli hozzátartozónak a házastárs, gyermek vagy unoka, illetve az örökbe fogadott, mostoha, nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér minősül. A családtagok közti megosztással a jövedelem egy része kedvezőbben adózik, mint ha egy családtag nevén lenne összevonva. A bevétel 500 000,— Ft-ig terjedő részének adómentessége az adózókat csak családtagonként együttesen illeti meg. Ha a kisgazdaság éves árbevétele az 500 000,— Ft-ot meghaladja, akkor az ezt meghaladó bevételből származó jövedelem után kell az érintett családtagoknak — természetesen más jövedelmekkel összevonva — adózniuk. © S. F.-né ceglédi olvasónk üzlethelyiséget adott bérbe egy kiskereskedelmi vállalatnak. A bolt ez év végére felmondta a bérletet. Mennyi valójában a felmondási idő? — kérdezi. A jogszabályok eltérően rendelkeznek a szerint, hogy a bérlő vagy a bérbeadó kíván- ja-e a helyiségre vonatkozó jogviszonyt megszüntetni. A szűkös lakás-, illetve helyiségellátás miatt a bérbeadó köny- nyebben találhat új bérlőt, ezért a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti, illetve helyiségbérleti szerződést bármikor írásban felmondhatAz igazgatóság azonban kijelentette: a fasor a közút- nak nem tartozéka. Végül is az állami közigazgatási eljárást felfüggesztették, hogy a bíróság döntsön. Ezek után a gyár a Közúti Igazgatóság ellen „fasor úttartozék jellegének megállapítása iránt’’ pert indított. A megyei bíróság szakértőt hallgatott meg, és ennek alapján, a keresetnek részben helyt adva, kimondta: a fasor a közút tartozéka. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság álláspontja más volt. Rámutatott arra, hogy a közutakról szóló törvényerejű rendelet értelmében az 1945. január 1. ja. Ezt indokolni nem kell, csupán az az előírás, hogy a felmondás a hónap utolsp napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál (pl. november 20-án már csak a következő hónap utolsó napjára, december 31- re lehet felmondani a bérletet). © Vállalatom kártérítésre akar kötelezni, mert az általam vezetett raktárból 20 000,— Ft értékű áru hiányzik. Felelősségemet vitatom, mert az anyagokat hely hiányában csak a folyosóra tudtuk kirakni — frja S. N. Gyömrőről. A munkáltató a raktári dolgozókat a leltárhiányért más jogszabály alapján vonhatja felelősségre, mint a munkaviszonyban keletkezett egyéb károkért. A leltárhiányról akkor beszélhetünk, ha a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban ismeretlen okból a természetes mennyiségi csökkenés és kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány keletkezik. Ha tehát bűncselekményből, szabálysértésből vagy más ismert okból éri kár a munkáltatót, a leltárfelelősség szabályait alkalmazni nem lehet. A leltárhiányért a raktár vezetője és helyettese legfeljebb hat havi átlagkeresete erejéig felel. A beosztott dolgozóknál a felelősség nem haladhatja meg a négy havi átlagkeresetet. Természetesen, ha a dolgozó olyan munkakörben tevékenykedik, amelyben az átvett raktári készleteket egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felelősséggel tartozik. A dolgozó anyagi felelőssége tehát igen szigorú, a jogszabály ezért olyan feltételeket határoz meg, amelyek bármelyikének hiánya esetén a dolgozó nem tartozik leltárfelelősséggel. A leltárhiányért anyagi felelősséget csak akkor lehet érvényesíteni, ha a dolgozót írásban tájékoztatták munkakörének elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok változásakor az anyagi felelősség formájáról és mértékéről. További feltétel az is, hogy az anyagokat a felelősök kezelésre szabályszerűen átvegyék, valamint, hogy a dolgozó a két egymást követő leltározás között eltelt időszaknak legalább a felében a raktárban dolgozzon. Dr. Sinka Imre Olvasóink rés7ére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar- lünk Bp. Vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezeti levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított két méter távolságon belül ültetett fákat — az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével — az út tartozékának kell tekinteni. A külterületi közút szélére ültetett fák tulajdonjogáról, kezeléséről, fenntartásáról és pótlásáról szóló jogszabályi rendelkezés szerint a fáknak a földtulajdonost (kezelőt) megillető tulajdonjogát nem lehet elvenni, csak közérdekből korlátozni, úgy, hogy a fák az utak használatát, épségben tartását biztosítsák. Az újabb kormányrendelet nem tesz különbséget a bel- és a külteFelgyújtotta a házat Kelten meghaltak Különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja a Pest Megyei Főügyészség Ferencsik Józsefet. A vádlott évek óta munkakerülő, italozó életmódot folytatott. Durva magatartása miatt a febesége többször menekült át a szomszédba, Király Sándor Dunavarsány, Epres utca 12. szám alatti hétvégi házába. .Az asszony ez év május 23-án is Király házában tartózkodott. Ferencsik délután hat óra körül indult a felesége keresésére. Király Sándor nem engedte be házába, ezért veszekedés közben betörte az ajtó üvegét a férfi. A házigazda felszólítására hazafelé indult, de közben eszébe jutott, hogy a ház pincéjében benzint tárolnak. Egy marmonkannát magához vett és az abban levő benzint a törött üvegen keresztül belocsolta a házba, majd égő gyufákat dobott be. A benzin lángra lobbant és robbanásszerűen égni kezdett. Ferencsik ekkor hazament, majd később elindult a rendőrségre, hogy intézkedjenek. Ekkor azonban a szerencsétlenül járt embereken már nem lehetett segíteni. Ferencsik Józsefné a helyszínen, Király Sándor pedig kórházba szállítása után halt bele égési sérüléseibe. A bűnügyet november 25-én tárgyalja a Pest Megyei Bíróságon Rédeiné dr. Pásztor Ágnes tanácsa. Munkaügy. A 2/1987. (X. 25.) ME rendelet módosította az egyes munkaügyi rendelkezéseket. Szabályozás. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke 7/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelkezésével a vállalati bérszabályozást határozta meg. Mentesítés. A 8/1987. (X .25.) ÁBMH—AH rendelkezés az egyes gazdálkodó szervezeteket mentesítette a bérszabályozási előírások alól. Ösztönzés. Az adózott nyereség anyagi célú felhasználásáról szól a 9/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés. Anyagi érdekeltség. A 10 1987. (X. 25.) ÁBMH és a 11/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelkezések a vállalatok, illetve a szövetkezetek magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségéről szólnak. Munkabér. A munkabérek legkisebb összegét 1983. január 1-jétől 3000,— Ft-ban határozta meg a í2/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés. Módosítás. Az ÁBMH elrületen lévő közutak melletti fák közt. Úgy rendelkezik, hogy a közúthoz tartozhat várakozóhely, közúti jelzés, áramvezető oszlop is, továbbá az 1945. január 1. előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított két méter távolságon belül ültetett fa is. A bel- és külterület közötti megkülönböztetés hiányából, továbbá a feltételes módú meghatározásból nem lehet arra következtetni, hogy ebben az ügyben a fák a közút tartozékának minősülnének — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A Közúti Igazgatóság nyilatkozata szerint a szóban forgó fasor az út védelméhez nem szükséges. A fák a gyár területén, a kerítésen belül vannak. Céljuk a gyár működésével kapcsolatban keletkező környezeti ártalmak csökkentése. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a gyár megállapítási keresetét teljesen elutasítotla. A vásárló, aki bútorgarnitúrát keres, mert be akarja rendezni vagy felújítani a lakását, sokféle szempontra ügyel. Alkalmazkodni kell a szobák méretéhez, a tapéta szí néhez, mintájához, a családtagok elképzeléséhez és így tovább. Ami pedig a kínálatot illeti, az hol ilyen, hol olyan. A kárpitozás zöld, pedig piros kellene. A faanyag túl sötét vagy túl világos, és így tovább. Szóval, az ember elégedett, ha valahol úgy véli, hogy megtalálta az igazit, örül. fizet és rendszerint nem is tudja pontosan, hogy hány darabból áll az a garnitúra, amit megvásárolt. A vevő gyakran a hivatalos árnál jóval többet ad. Kifizeti a hálapénzt, a borravalót, a csúszópénzt, nevezzük aminek akarjuk, azért, hogy számára megfelelő, tetszetős darabokhoz jusson. Történetünk erről szól. Ezer tanúvallomás Az események színhelye a Pest Megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat szigetszent- miklósi 178. számú bútorboltja. Itt volt üzletvezető Vrba- niczkyné Kobolák Teréz, a beosztottjai pedig Török Lászióné és Szűcs Ferencné. A rendőrök több mint ezer vásárlót meghallgattak, s így lett teljes a kép arról, hogyan károsította meg a három kereskedelmi alkalmazott folyamanöke módosította az egyes bértarifák megállapításáról szóló jogszabályokat. Kedvezmény. A nem függetlenített szakszervezeti tisztségviselők számára munkaidőkedvezményt lehet megállapítani a 14/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés alapján. Bruttósítás. Az MT, a SZOT, az OKISZ, a Szövosz és a TOT irányelveket adott ki a magánszemélyek jövedelemadójának hatását ellensúlyozó egyéni keresetnövelés (bruttósítás) végrehajtásához. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 49. számában találhatók. Amikor a lakók több mint tíz évvel ezelőtt beköltöztek az újonnan épült házba, nem sokáig örülhettek, mert a lakások — a tetőszerkezet hibái miatt — éveken át beáztak. Az építővállalat nem volt hajlandó a javításokat elvégezni, ezért az OTP, amely a házat építtette, a tetőt megjavíttatta, majd ennek költségei és az épület értékének csökkenése miatt, mind a tervező, mind pedig a kivitelező ellen pert indított. A megyei bíróságon az igazságügyi műszaki szakértő- bizottság véleményéből kiderült: a terv jó volt, azonban a kivitelezésnél eltértek az előírástól, de kivitelezési hibákat is követtek el, amelyek javítást tesznek szükségessé, illetve az épület élettartamának csökkentését idézik elő. Mindezek alapján a megyei A büntetett előéletű Kővári Gyula, 35 éves dunaharaszti alkalmi munkás, egy presszó előtt parkoló Lada gépkocsi csomagtartóját felnyitva, kiemelt egy diplomatatáskát, melyben a kocsi tulajdonosának személyi igazolványa és más iratai voltak. Az iratokat a közeli kukába dobta, míg a táskát egyik ismerősének ajándékozta. Ugyancsak elvitt a kocsiból egy japán napelemes számolótosan a vevőket. A nagyobb összegű készpénzes vásárlásoknál a vezető megkérte beosztottjait: szóljanak neki. A számlákkal manipulált és a pénzt eltette, 1985-ben és a következő év első negyedévében összesen 164 340 forint volt az az összeg, melyből a beosztottak alkalmanként ezerezer forintot kaptak a főnökasszonytól. Minden szék drága Urbaniczkyné emellett a saját zsebére felemelte az árakat is. Egy alkalommal a bútorüzletbe 140 darab kárpitozott széket szállítottak. Ezek öt típusból, különféle áron kerültek forgalomba. A legmagasabb ár 680 forint volt, a legalacsonyabb 550 forint. Nos ezeket — valamennyit — a legmagasabb áron adták el. Nézzük ezek után a bevezetőben már említett garnitúrával kapcsolatos manipulációkat. A vásárló örült, ha megbontották a garnitúrát, melyből nem minden darabra volt szüksége. Fizetett, de észre sem vette, legalábbis sok esetben. hogy kifizetett egy dohányzóasztalt vagy egy polcot, ami az üzletben maradt. Hamis okiratokat csinált A bűncselekmények elkövetéséhez Urbaniczkyné folytatólagosan hamis okiratokat állított ki. Mindezeket az igazságügyi könyvszakértői vélemény és a kihallgatott tanúk vallomásai is bizonyítják. A ráckevei ügyészség vádolja Urbaniczkyné Kobolák Terézt, mint tettest és felbujtót, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen és jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, üzérkedéssel, pénzügyi fegyelem megsértésével, valamint árdrágítással. Török Lászlóné és Szűcs Ferencné bűnsegédként kerültek a vádlottak padjára. Ga. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság A gondcitbif munka ára A kukába dobta Horgásznak álcázva bíróság a tervezővel szemben a keresetet mint alaptalant elutasította, viszont a kivitelező vállalatot gondatlan és hibás munkája miatt kötelezte, hogy az OTP-nek nagy összegű javítási költséget és díjleszállítást fizessen. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság kimondta: hibátlan kivitelezés esetén a tetőszer- kezet élettartama harminc év volna. Az eredeti tervtől történt eltérés miatt azonban hét-nyolc évenként kisebb felújításra van szükség. Ennek költségei és a kivitelezési díj leszállítása mérvének megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Ezért a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a díj- leszállítás összegét lényegesen felemelte, tehát a kivitelező vállalatnak összesen 413 ezer 959 forintot kell fizetnie. gépet és egy rádiós magnót is Ezután elment Mikádra, ahol a víz partján horgásznak álcázva magát, megvárta, míg a környék elnéptelenedik, utána a felállított sátrak kifosztásához kezdett. Az összeszedett ingóságokat, az ott lopott kerékpáron vitte magával. A notórius tolvaj ügyét a Ráckevei Bíróság fogja tárgyalni. Asztalos Imre A környezetet védik Az út tartozékaié a fasor? ^ Ki a gazdája egy fasornak? Ebben a különös kérdés- ^ ben kellett dönteniük a bíróságoknak. Az ügy előzmé- ^ nye az, hogy az egyik község belterületén egy gyár ke- ^ zelésében álló közút külső rézsűjétől számított kétméte- ^ rés sávon belül 28 darab, körülbelül 60—65 éves jege- % nyefa áll. Elöregedésük miatt a gyár már négy évvel ^ ezelőtt engedélyt kért kivágásukra, de nem kapott. Az ^ egyik fa két évvel ezelőtt kidőlt, és ekkor a gyár a ^ közigazgatási szervtől azt kérte: a Közúti Igazgatósául got kötelezzék a veszélyessé vált fasor kivágására. TSZ NAP RENDELETÉI
