Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1987. NOVEMBER 17., KEDD Talajvizsgálatok és trágyázás Feltárul a termőföld titka Az agglomerációt szolgálják Guruló növénypatika A korszerű növénytermesz­tést, kertgazdálkodást megta­nítandó annyi előadás hangzik el és tanulmány, átfogó szak- irodalom látott és lát napvi­lágot, hogy a tárgykörből való felkészítés anyaga, úgy tűnik, kimerült. Ez persze nem igaz, a kutatásokkal együtt a gya­korlat is sorra veti fel az új problémákat, minél jobban el­mélyülnek az ismeretek. Ijesztő pazarlás Sokáig a szó igazi értelmé­ben is inkább csak a felszín­re korlátozódott a szántóföldi és kertészeti termesztésben az ok-okozati összefüggések ke­resése, és bár régóta gyűjtö­geti jeles felfedezéseit, a ta­lajkémia tudománya, eredmé­nyei, illetve azok hasznosítá­sa valahogy kiszorult a látó­körből. A talajok legfonto­sabb paramétereit feltáró ta­lajvizsgálatokat még a nagy­üzemek számára is csak né­hány éve tette kötelezővé a MÉM növényvédelmi és agro­kémiai központja, s adott hoz­zá jól használható szakmai irányelveket. A termőföldet az ember Ős­idők óta a gazdálkodás olyan konstans tényezőjének tekinti, aminek minőségi megváltoz­tatásába csak részlegesen, a tápanyag-utánpótlás, talaj - megmunkálás ismert módsze­reivel tud beavatkozni. S itt lényegében be is zárül a föld­művelő objektív természeti korlátok által megszabott te­vékenységi köre, amit évszá­zadokon át spontánul, ta­pasztalati ismeretre alapozva gyakorolt. A növénytermesztés pro­duktumának, mennyiségi, mi­nőségi fejlesztésének, a mű­trágyák árának a növekedése, a szerves trágyák megfogyat­kozása, egyszóval a ráfordítá­si költségek csökkentésének szándéka könyörtelenül rá­kényszeríti az embert, hogy megismerje azt a földet, ahol termeszt, s ennek alapján op­timálisra vagy legalábbis ah­hoz közelítve hangolja be a tápanyag-gazdálkodást. Mert a kellő ismeretek hí­ján ma ijesztő pazarlás fo­lyik a kiskertekben a műtrá­gyákkal. Hupka Pált, a Mészáros Já­nos Tsz kemizálási ágazatának vezetőjét kértük meg, körvo­nalazza a talajvizsgálatok lé­nyegét, elsősorban a kertészeti termesztés látószögéből. — Előbb hadd utaljak né­hány szóban a nagyüzemi vizsgálatokra. Nálunk 3 éve kezdődött el a táblák mintá­zása. Az analízis kémhatásra, kötöttségi számra, kalcium­karbonát-, humusz-, foszfor- pentoxid-, káliumoxid- és mikroelem-tartalomra terjed ki. A termesztést ennél azért több szempont alapján kell végezni, de ezek a mérések a legfontosabbak. Az adatok alapján alakul ki a táblák termőhelyi rangsora. A telepí­tendő növény tápanyagigényé­nek, valamint a talajvizsgá­latok adatai alapján számít­juk ki a műtrágyadózist. Ugyanez a szisztéma igaz a kiskertekben is ... — Csakhogy ez így túl el- vontnak hangzik. Mi a teen­dője a magánembernek, hogy földje jellemzőit megismer­hesse? — Csupán annyi a feladata, hogy a termőhelyről az arra jellemző mintát elkészítse, to­vábbítsa. A mintavételt nem részletezem, vannak róla le­írások. Bács-Kiskun és Pest megyében több helyen foglal­koznak az elemzéssel, lehet küldeni Gödöllőre a növény­védő állomásra. Kiskörösön a Mezőkémia Közös Vállalat. Kecskeméten ugyancsak a növényvédő állomás illetékes a dologban. Az eredmény ál­talában egy hét múlva meg­jön, s konkrét trágyázási út­mutatót is mellékelnek hozzá. Ez azonban inkább csak egy általános helyzetjelentés a ta­laj állapotáról, az adott növé­nyek tápanyagigényeit — mindez ragyogóan le van ír­va a szakkönyvekben — ösz- szevetve . a kapott adatokkal, egyszerűen meghatározható az a tápanyagmennyiség, amit a trágyákkal ki kell juttatni. — A lényeg: műtrágyát ak­kor adjuk a földnek, amikor az rögtön hasznosul, vagyis a zömét tavasszal. Számításba kell venni a szerves trágyá­ban lévő tápelemeket is — erre is van útmutató —, de tekintettel arra, hogy a feltá- rolódás itt 3 év alatt megy végbe, a kiszórt mennyiség­nek évente csak harmadrészéi vehetjük számításunk alap­jául. Irányjelző lesz Sajnos, valóban az a ta­pasztalat, hogy a műtrágya­felhasználás szinte minden kettben nagyobb a kelleténél. Ez milyen veszélyeket rejt? — Miként a tápanyagok hasznosulását a minimumtör­vény határozza meg, úgy a túlsúlyban lévő elemek is ugyanezt a visszahúzó hatást fejtik ki. S bár nem történik helyrehozhatatlan kár, a fo­lyamatos túlszórás visszaveti a hozamokat, s áttételesen megnehezíti a növényvédelmet is. Az optimális tápanyag- ellátottságú földek növényze­te ellenállóbb a kártevőkkel, betegségekkel szemben. A sok műtrágya viszont súlyos stresszhatást vált ki, s ez ki­hat a növényzet egész életére. — Nem kétséges tehát, a talajvizsgálatok kimutatásai nélkülözhetetlen irányjelző lesz a kertészek számára. Nem lenne célszerű idehaza is berendezkedni rá? — Ami egy vizsgálóbázis létrehozását illeti, túl költsé­ges vállalkozás lenne, hiszen abba komoly műszerek kelle­nek, a régi értelemben vett labornak pedig ma már nem lenne értelme. Az említett helyeken olcsón elvégzik a vizsgálatokat, másrészt 3—4 évenként ismétlődő feladat ez. Inkább a helyi igények összegezését, a vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek terjesz­tését, a lebonyolítás elősegí­tését kellene megszervezni. Egyébként itt, a gazdaságban mi is bárkinek segítséget, út­baigazítást adunk a témában. Csak amíg újdonság — Végül: a műtrágyázás és a szerves trágyázás kombiná­cióját illetően még ma is na­gyon eltérő gyakorlatot foly­tatnak a kertészek. A talaj- vizsgálatok befolyásolják-e esetenként a szerves trágyá­zás általános megítélését? — Egyáltalán nem, de nyil­ván itt is meg kell vonni az ésszerűség felső és alsó hatá­rát, a talajadottságoktól füg­gően, hiszen a szerves trágya is jelentős mennyiségű táp­anyagot és nélkülözhetetlen mikroelemeket hordoz. Az érett istállótrágyának a talaj­szerkezet javításában, a víz- és levegőgazdálkodásban is nagy a szerepe. A műtrágyát viszont csak tápanyaghordo­zóként értékeljük. — A két anyag helyes'ará­nyának megválasztását segí­tik a talajvizsgálatok, s bár első ránézésre komplikáltnak tűnnek, amit felvetnek, de csak addig, míg újdonság. Meggyőződésem, hogy a mo­dern kertkultúra eszköztárá­ból továbbá nem hiányozhat. Miklay Jenő Színház, mozi A kecskeméti Kelemen Lász­ló Kamaraszínházban, este 7 órakor: Pygmalion. Bérletszü­net. A szolnoki Szigligeti Színház szobaszínházában, es­te fél 8-kor A hattyú halála avagy a hosszú széklet. A nagyteremben: A sma­ragd románca. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stú­dióteremben: Egy fiatal zene­szerző utazása. Színes szovjet film, fél 6-kor. A termelők kiszolgálásának újszerű módját választotta a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központjának nö­vényegészségügyi szolgáltató leányvállalata; autóbuszt ren­deznek be növénypatikának. A jármű — meghatározott menetrend szerint — járja majd a főváros környéki tele­püléseket. A guruló növénypatikával lényegében ugyanazt a szol­gáltatást nyújtják a terme­lőknek, mint a főváros két pontján lévő üzleteikben. Az e célra elkülönített részben a helyszínen vizsgálják meg az ellenőrzésre vitt növény­mintákat: a gombáktól, rova­roktól stb. károsodott növé­nyi részeket: leveleket, gyö­kereket, termést. A minták vizsgálatát minimális költség ellenében végzik el, majd re­ceptre felírják a betegség el­leni szereket. Ezek adagját, felhasználási módját pedig /élőszóban is közük az ügyfe­lekkel. A mozgó növénypatikával a legkisebb településre is eljut­hatnak, s ilyenkor a helyszín­re viszik a többnyire kis cso­magolásban is értékesíthető növényvédő szereket. Újab­ban így árusítják a deeist, a rézoxikloridot, polyramot, di- tánt, bankolt stb. A járművel a tervek szerint elsőként a Dunakanyar helységeit kere­sik fel: Vácot, Szentendrét. A guruló növénypatika általá­Üj elvek szerint működő szennyvíztisztító berendezést próbáltak ki a salgótarjáni Karancs Húsfeldolgozó Szö­vetkezeti Vállalat telepén. A magyar szabadalom alap­ján kialakított, alig két négy­zetméter alapterületen elhe­lyezett berendezés képes a vágóhíd és feldolgozó naponta képződő szennyvizét folyama­tosan ülepíteni, tisztítani úgy, hogy a fennmaradó víz felhasználható öntözésre, de kockázat nélkül élővízbe is engedhető, a víztisztítóban fennmaradó üledék pedig szerves trágyázás céljaira hasznosítható. A berendezést az Innoterv Ipari Fővállalkozó Kisszövet­kezet hozza forgalomba. Mű­ködésének lényege, hogy a je­lenleg használatos mechanikai, illetve biológiai tisztítás he­lyett két „természetbarát” vegyszert adagol (e két vegy­szer összetétele találmányi ti­tok), ezek vegyi reakciójának hatására a készülék reaktorá­ban kicsapódnak a szerves és szervetlen szennyező anyagok. Az eljárás előnye a tisztí­tás rendkívüli gyors üteme, a berendezés kis térfogata, szag­talan, csendes működése, ki­próbálták már élelmiszer-fel­dolgozó és ipari üzemekben, állattartó telepeken, kocsimo­só és járműszervizek szenny­vizének tisztítására. Figyelemre méltó, hogy tu­lajdonságainál fogva lakótele­ban a városok és községek piacain áll majd meg. A növényegészségügyi leány- vállalat szakemberei már sze­reztek gyakorlatot ebben a munkában: egy-egy kölcsön­zött kisbusszal kérésre fel­keresték már például a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem soroksári tangazda­ságának zöldség-, gyümölcster­melő szakcsoportjait, valamint a fővárosi áfész-ek szakcso­portját. A vállalat növénypatikáit egyébként kétéves működésük alatt tízezernél több zöldsé­get, gyümölcsöt termelő gaz­da, hobbikertész és virágker­tész kereste fel. Közülük csaknem 6 ezernek adtak írá­sos szakvéleményt. Munkájuk iránt növekvő az érdeklődés; az idei háromnegyedévi for­galmuk nagyobb volt, mint ami tavaly egész évben. Ta­valy csaknem 8 millió forint, az idén eddig már mintegy 12,5 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ebből a na­gyobb hányad a vegyszerek és az egyszerűbb kerti szer­számok eladásából származó bevétel. A vállalattól mind több megyéből kérik növénypatika létesítését. Ehhez esetenként díjtalanul adnának bérle­ményt is. A vállalat gondja, hogy patikai és a bolti beru­házásra egyelőre kevés anyagi erő jut. Ezért is jó megoldás a mozgó bolti szolgáltatás. pék kommunális szennyvizé­nek tisztítására is alkalmas, ami nagymértékben teher­mentesítheti a nagy kiterje­désű és drága városi szenny- vizderítő telepeket. A labdarúgó-bajnokság őszi idényének utolsó mérkőzésén a Kinizsi mindhárom csapata győzött. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Tököl 6-2 (2-2). Kinizsi: Barabás (Petrik 12. p.) — Farkas, Virág, Nyári, Adámi — Kovács, Petrezse­lyem (Pörge 77. p.), Soós — Benkó, Mari, Vígh (Szabó 63. p.). Az esőzés ellenére a jól gondozott Kinizsi-pálya meg­felelő játéktérnek bizonyult. A hazai csapat jó támadások­kal kezdte a mérkőzést. Mari lövését védte a vendégek ka­pusa, Vigh beadását pedig szög­letre hárította. A 10. percben gyors akció után Farkas be­adásából Mari ügyesen átível­te a labdát a kapuson. 1-0. Az ellentámadásnál Adámi a fél­pályáról hátrafelé adta a lab­dát, Virág elcsúszott, tököli csatárhoz került a labda, aki a kifutó és vetődő Barabás mellett egyenlített. 1-1. Hiba volt az elkerülhető gól, de sokkal nagyobb baj, hogy Barabás súlyosan meg­sérült, helyére az ifjúsági Pet­rik állt. A sajnálatos eset né­mileg bénította a Kinizsi len­dületét, növelte az ellenfél esélyeit. Továbbra is többet támadott a körösi csapat, de csak eredménytelen szögletek mutatták a fölényt. Benkó erős lövését védte a kapus, majd nagy helyzetben kapu mellé lőtt. Nyári szerelt jól. A 30. percben jó támadás vé­gén Mari az üres kapu fölé emelte a labdát. Adámi jó lö­vését lábbal hárította a ka­pus. A 38. percben Benkó jó beadását Mari szép fejessel juttatta a hálóba. 2-1. A 44. percben tököli szabadrúgás után Virág hárított jól két íz­ben is. A 47. percben (Bara­bás ápolása miatt hosszabbí­tott a játékvezető). Nyári hi­bázott az alapvonalnál és a beadásból egyenlítettek a ven­dégek. 2-2. A félidőben történt edzői el­igazítás ellenére a második félidőt gyengén kezdte a Ki­nizsi, a vendégek voltak a len­dületesebbek. Petrik jó érzék­kel ütött ki egy veszélyes be­adást, majd egy közeli lövést jó vetődéssel csípett el. Ne­gyed óra eltelte után magára talált a körösi csapat. A 63. percben Petrezselyem átadása után Mari csavart lövéssel megszerezte a megnyugtató Történt, hogy... A szomszéd szétverte a vá­lyogból épült nyári konyháját. Az udvaron már minden el­képzelhető gödröt betemetett a bontási hulladékkal, de mégis maradt egy jelentékeny kupac szemét. Hirtelen ötlet­tel vezérelve megpakolta a talicskát és a szomszéd előtti útszakasz kátyúit kezdte fel­töltögetni. Annak dohogására így fakadt ki: — Ne háborog- jon, szomszéd! Inkább örül­jön, hogy maga előtt megcsi­nálom az utat. ★ A korosodó hölgy mindig büszke volt arra, hogy öltöz­ködéséért dicsérik. Kollégái­nak rendszeresen beszámolt, melyik külföldi rokona leple meg újabb divatos ruhadarab­bal. Egyszer véletlenül össze­akadt a turkálóban a kollé­gáival. Attól kezdve elmaradt a mese, de a ruhák választé­ka is szegényesebb lett rajta. ★ A férfi szemmel láthatóan fájdalmas képpel érkezett az üzemorvos rendelőjébe. A várakozó betegek együttérzés­sel engedték a sor elejére. Ki­nyílt az ajtó, s rövidesen az orvos előtt állt a szenvedő. — Csak a receptért jöttem, amit tegnap itt felejtettem — mondta. S boldog volt, mert a színjáték nélkül bizony vé­gig kellett volna ülnie a sort. A vásárló öt deka felvá­gottat kért. Az elárusító ha­talmas papírba csomagolta az árut. s úgy dobta a mérlegre. Amikor reklamációra került a sor emiatt, a kárvallott ezt a választ kapta: — örüljön a vevő. hogy ebben a takarékos világban ilyen gondosan be­csomagolt árut kaphat! K. I. Cs. vezetést, egyben a 3. gólját. 3-2. Egy veszélyes tököli lövés elcsúszott a körösi kapu előtt, Adámi szerelt biztosan. A 68. percben Benkó beadását Soós juttatta ügyesen a hálóba. 4-2. Soós jó szabadrúgása épphogy elsuhant a léc fölött. A 71. percben Kovács beadását Ben­kó fejjel maga elé pördítette, és a védők között a hálóba juttatta a labdát. 5-2. A 80. percben veszélyes helyzetben a jól védő tököli kapus (41 éves) hárított. A 87. percben Farkas átívelését Pörge szép csukafejessel védhetetlenül küldte a hálóba. 6-2. Az utol­só percben Benkó 2 méterről kapu mellé lőtt. Balszerencsés első félidő után, a mérkőzés utolsó fél­órájában játszotta azt a körö­si csapat, amire valójában ké­pes, ekkor tetszés szerint ala­kította ki a helyzeteket és lőt­te a gólokat. Az akarásért is elismerés illeti a teljes csa­patot. Jók: Benkó, Mari, Soós. az ifjúsági Petrik kapus be­mutatkozása sikerült, a gólró nem tehet, volt két nagyszer, védése. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Tököl > ifi 5-0 (4-0). Kinizsi ifi: Petrik — Sz Tóth, Czinkus, Sipos, Aszód: — Bari, Parázs, Pavelkó —• Dér. Vikor, Szabó (Szrapkó). Már az első félidőben dön­tő fölénnyel biztosította győ­zelmét a körösi csapat. Gól- lövő: Vikor 3, Parázs 2. Jók: Sz. Tóth, Parázs, Pavelkó, Vikor. Nk. Kgy. Kinizsi serd.— Dánszentmiklós serd. 6-1 (2-1). Kinizsi serd.: Nagy G. — Faragó, Bíró, Szűcs, Nagy Zs. Lengyel, Baranyi, Balanyi — Potróczki, Varga, Zsiga. Cse­re: Tóth, Csonka. Csikós G., Csikós Zs., Raffael. Javuló csapatjáték, biztos győzelem. Góllövő: Varga 3, Zsiga, Potróczki, Raffael. Jók: Lengyel, Baranyi, Var­ga. P. S. Hálás szívvel mondunk köszöne tét mindazoknak a rokonoknak ismerősöknek, jó szomszédoknak akik szeretett férjem, édesapánk Angyal József temetésén megje­lentek utolsó útjára elkísérte’- sírjára koszorút virágot helyezek nagy fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlai Műveltek a jómódúak? Mire is neveljük mi az ifjúságot? Legyetek olva­sókká! Nyitott szemmel járjatok a nagyvilágban! Az információk közül vá­logassatok! Legyetek igé­nyesek a befogadásban! Ne a külsőségekre töreked­jetek! S hogy valósul meg mindez a hétköznapokban? Nehezen. Még egy műve­lődni szándékozó felnőtt is érthetetlen korlátok között találja magát. Miért? A következőkről van szó. Egészen természetes mó­don a rádió felhívja figyel­münket reggelenként az újságok hasábjain megje­lenő legújabb, s egyben talán legérdekesebb cik­kekre. De mi történik az információ-áramlással? Sajnos megszakad — ha­csak meg nem veszünk minden újságot. Pedig a befogadóra legalább olyan szükség van, mint a szer­zőre. Vagy: próbáljanak meg csak egy ízben például Élet é$ Irodalmat, Élet és Tudományt vagy Nők Lap­ját vásárolni! Ugye nem sikerül? Miért? Az ok: pa­pírhiány. így rögtön akár el is fogadhatnánk a vá­laszt, csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű! Menjenek el újra az új­ságárushoz. s kérjenek if­júsági lapokat! (Megjegy­zem, ezek ára 30—100 fo­rint között mozog.) Tele vannak színes poszterek­kel, együttesek képeivel. Ez önmagában nem is lenne baj. De milyen papírra nyomtatják? Minőségire, így hát még sincs papír­hiány? Vagy már olyan fejlettségi fokon állunk, hogy olcsóbb papírt nem is tudunk előállítani? Higgyék el, nem mindenki veszi az újságokat csak a képek kedvéért! S ha en­gem érdekel egy-egy hír a különféle lapok hasábjain, miért kellene nekem ál­landó előfizetővé válnom? (Mert csak így biztosíthat­ják az igényesebb lapok­hoz való hozzájutást.) őszintén szólva másodál­lást kellene vállalnom, ha ennyiféle kiadványra rend­szeresen elő akarnék fizet­ni. Vagy a takarékoskodás ezt jelentené? Éppen a kultúráról mondjunk le anyagi okok miatt? Nem kellene inkább körülnézni, hogy miben vagyunk pa­zarlók? Gondolkodjunk el a kö­vetkező idézeteken! Az egyik: „— Milyen sűrűn lakott ez a föld! — Ha már ilyen sokan vannak, mivé lehet őket tenni? — Jómódúvá. — És ha már jómódúak? — Műveltté.” (Kung Fu- ce). A másik: „Az erkölcsök minden népnél abban a mérték­ben korcsoisultak el, ahogy a tanulmányok és a műve­lődés iránti hajlam elter­jedt az emberek között.” (Rousseau). Remélem, nem az utób­bit szeretnénk mindenáron bebizonyítani! Tóth Istvánná Természetbarát tisztító Hármas győzelem a finálén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom