Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

1987. NOVEMBER 13., PÉNTEK Közlemény a KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) dűli útja. Céljainkat társadal- A reformlépéseket egyeztet- mi összefogással, a közjóért ni kell egymással, és össze végzett állhatatos munkával kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlő­dési sajátosságaival. A reform nem lehet öncél, szocialista társadalmunk fejlődését, az ország anyagi és szellemi gaz­dagítását, nemzetünk felemel­kedését kell szolgálnia. —— A dolgozó osztá­4 iyoknak, rétegek­nek, csoportoknak * és az egyéneknek ■ a szocialista tár­sadalomban is vannak sajá­tos érdekeik, de az alapvető érdekek közösek. A szocializ­mus építése során a politikai hatalom a proletárdiktatúrá­ból össznépi hatalommá fejlő­dött. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg, amelyben a párt a társadalom különböző kö­zösségeivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. Az állami, a népképvi­seleti szervek és a társadal­mi érdekszervezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesztése a szocializmus építésének nél­külözhetetlen feltétele. A szo­cialista demokrácia kiszélesí­tésének útján a fejlődés irá­nya a marxi értelemben vett társadalmi önigazgatás. A tár­sadalom igazgatása akkor ha­tékony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakításának és a kérdések eldöntésének is részesei. Ehhez nélkülözhetet­len a valóságismeret, a társa­dalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás, a végrehajtás el­lenőrzése és a konstruktív kri­tika. hm A marxizmus—le­5 ninizmus ideoló­giája magában • foglalja az egye- ■ temes kultúra alapértékeit. Olyan társadalmi értékrend kialakítására irá­nyul, amelynek alapján hu­mánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor ki­bontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A mások érdekeit sértő önző törekvé­sekkel szemben szükséges a közösségi értékek határozott ideológiai képviselete. 0 A szocializmus felépítése korunk­ban a magyar nép történelmi vállal­kozása, sorskérdé­seink megoldásának, nemze­tünk felemelkedésének egye­érhetjük el. A nemzeti öntudat és a ha- zafiság szocialista társadal­munk fontos eszmei összetar­tó ereje. Világnézetünkben a hazafiság az internacionaliz­mussal elválaszthatatlan egy­séget alkot. Az eszmék küz­delmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a kozmopolitizmussal. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele az általános törvény- szerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajá­tosságoknak egyidejű figye­lembevétele. Fejlődésünk köl­csönhatásban van a többi szo­cialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. A szocia­lista országok kapcsolatainak lényeges eleme egymás meg­értése és támogatása, az együttműködés, a tapasztala­tok kölcsönös hasznosítása. Az elméleti kuta­tásokban és az ideológiai munká­ban nagy figyel­met kell fordítani korunk új általános kérdései­re, amelyek között első helyre került az emberiség fennma­radásához kötődő egyetemes érdek. Ide tartozik: — a béke és biztonság sza­vatolása, — a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, — új, igazságos gazdasági világrend kialakítása, — a természeti környezet védelme; minden olyan glo­bális feladat, amely a legszé­lesebb nemzeti összefogással és együttműködéssel oldható meg. ——, A Központi Bi­8 zottság úgy fog­lalt állást, hogy • az ideológiai kér­1 dések tanulmá­nyozását folytatni kell a párt- szervezetekben és a társada­lomtudományi alkotóműhe­lyekben, az alapvető témákról újabb tanácskozásokat ' kell tartani. A tapasztalatok ösz­szegezése alapján a Központi Bizottság a kérdést ismét na­pirendre tűzi. A Központi Bizottság Ko­vács Imre elvtársat, a gazda­ságpolitikai osztály helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Építő jellegű párbeszédet! A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsolatos eseményeket érté­kelte csütörtöki ülésén az SZKF KB Politikai Bizottsága. A testület megállapította, hogy az ünnepségsorozat rendkívüli jelentőségű politikai esemény- nyé vált. Megerősítette az SZKP és a szovjet állam nagy nemzetközi tekintélyét, bizo­nyította, hogy a világközvéle­mény mind élénkebben érdek­lődik a Szovjetunióban kibon­takozott átalakítási folyamat eszméje és menete iránt. A politikai bizottság hang­súlyozta: a párt egész tevé­kenysége és a szovjet társa­dalom élete szempontjából rendkívül nagy jelentősége van Mihail Gorbacsov főtitkár beszédének, amelyet a közpon­ti ünnepi ülésen mondott el. A testület hangsúlyozta, hogy a párt-, tanácsi és gazda­sági szervek, a szakszervezeti és Komszomol-szervezetek te­vékenységének középpontjába kell kerülniük azoknak a kulcsfontosságú problémáknak, amelyek meghatározzák az át­alakítás sorsát. A politikai bizottság megál­lapította: rendkívüli jelentő­sége van a nagy október 70. évfordulójának ünnepségein részt vett pártok és mozgal­mak képviselői tanácskozásá­nak. A testület jóváhagyta azok­nak a megbeszéléseknek az eredményeit, amelyeket a szovjet vezetők az ünnepség- sorozaton részt vett több párt­ós állami vezetővel folytattak. A politikai bizottság átte­kintette és jóváhagyta az ok­tóberben Moszkvában meg­kezdett, majd Washingtonban folytatott szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a Mihail Gorbacsovnak az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain megfogalmazott, a nukleáris leszerelést érintő új, mélyreható javaslatai — amelyeket a Reagan elnöknek küldött levelében továbbfej­lesztett a főtitkár — megte­remtik a szükséges objektív feltételeket ahhoz, hogy tar­talmas és építő jellegű legyen a küszöbönálló csúcsszintű pár­beszéd. A testület jóváhagyta a Var­sói Szerződés tagországai kül­ügyminiszteri bizottságának ülésén (Prága, október 28—29.) született eredményeket. Meg­elégedéssel állapította meg, hogy a nukleáris és űrfegy­verzetek kérdéskörében az Egyesült Államokkal folyta­tott tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontot egyhangú­lag támogatják a Szovjetunió­val szövetséges országok. A politikai bizottság csütör­töki ülésén az ország bel- és külpolitikájának további kér­déseit is megtárgyalta. Belgrad Elhalasztották a pártplénumot December elejére halasztot­ták a JKSZ KB ülését, ame­lyet eredetileg november 16-ra hívtak össze. A központi bi­zottság elnöksége azért döntött így, mert értékelése szerint a plénumot.a kitűzött időpontig nem tudják elég gondosan elő­készíteni. A KB ülésén négy fontos napirenoi pont szere­pel: 1. Az infláció leküzdésé­ről és a gazdasági stabilizáció­ról szóló program eszmei-poli­tikai kérdései. 2. Az 1988. évi népgazdasági terv irányelvei. 3. A JKSZ jövő márciusban megtartandó országos értekez­letének előkészítése. 4. Jelen­tés Fadíl Hoxha (Hodzsa) nyugdíjas koszovói politikus­nak, a jugosziav álíamelnök- ség volt alelnükének régebbi hibáiról, felelősségéről. A belga külügyi szóvivő sajtóértekezlete Brüsszel várja Kádár Jánost Cremitszkih moszkvai tájékoztatója a csúcsról Felgyorsultak az előkészületek Nagy erővel folyik Mihail Gorbacsov washingtoni láto­gatásának előkészítése — kö­zölte csütörtöki sajtótájékoz­tatóján Jurij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályvezető­jének első helyettese. — Mint október 30-án a Szovjetunió és az Egyesült Államok beje­lentette, a látogatás kezdete december 7-e; annak időtar­tamával és programjával kap­csolatban diplomáciai csator­nákon folyik az egyeztetés. Washingtonban előkészítő csoport tartózkodik, amelynek vezetője Vlagyimir Csernisov, a szovjet külügyminisztérium protokollfőnöke. November 15-én Moszkvába érkezik John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes, aki Adamisin és Besszmertnih külügyminiszter-helyettesek­kel folytat megbeszéléseket. Julij Voroncov első külügymi­niszter-helyettes Genfben no­vember 16-án a szovjet—ame­rikai tárgyalásokon részt ve­vő amerikai küldöttség veze­tőjével, Max Kampelmannal tárgyal a fegyverzetcsökkentés és leszerelés kérdéseiről, Mi­chael Armacost amerikai kül­ügyminiszter-helyettessel pe­dig a regionális konfliktuso­kat tekinti át november 17-én. Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön dél­után fogadta Maurice Vaisiére-t, a Belga Királyság bu­dapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A ta­lálkozóra a nagykövet kérésére került sor. A belga külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóér­tekezletén tájékoztatást adott Kádár János küszöbönálló lá­togatásáról es a tárgyalások várható tartajrr.aról. A magyar—belga kapcsola­tokat illetően — mondta a szóvivő — folytatni szándé­koznak a gazdasági és politi­kai együttműködés azon té­máinak megvitatását, amelyek a korábbi miniszterelnöki, mi­niszterelnök-helyettesi és mi­Irán is elfogadta Cuellar javaslatát Viták az ammani értekezlet után niszteri tárgyalásokon szere­peltek. Ismertette a szóvivő a Magyarország és a Belga- Luxemburgi Unió közötti ke­reskedelmi forgalom adatait, valamint utalt á Magyarország és Belgium között érvényes gazdasági, kulturális, közleke­dési és beruházásvédelmi egyezményekre, amelyeket a mostani látoga.ás alkalmába' egészségügyi együttműködési egyezménnyel kívánnak gyara­pítani. A nemzetközi politika kér­dései között a kelet—nyugati kapcsolatoknak szánnak első­séget, ezen belül Magyaror­,s*%és Piac kapcso­latának, Irán is elfogadta az ENSZ főtitkárának javaslatát, haj­landó magas rangú illetékest küldeni a világszervezet szék­helyére. de a küldött szemé­lyéről még nem döntött. Tehe­rán válaszát Szaid Radzsi-Ho- raszani, Irán ENSZ-képvise- lője szerdán ismertette az ENSZ főtitkárával. Pérez de Cuellar javaslata A KÖZELI NAPOKBAN Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a három dél­amerikai országot — Argentí­nát, Brazíliát és Uruguayt — érintő körútra indul. A láto­gatásokkal Magyarország a politikai, államközi kapcsola­tok fejlesztését kívánja elő­mozdítani, ami elválaszthatat­lan a gazdasági együttműkö­dés bővítésétől. Argentína, Brazília és Uru­guay több esztendős katonai diktatúra után a nyolcvanas évek elején tért át a polgári kormányzásra. A demokra­tikus változások élénkülést hoztak mindhárom állam kül­politikájában is. Síkraszáll- nak a nukleáris leszerelésért és a világűr felfegyverzése el­len, a konfliktusok tárgyalá­sos rendezése mellett. Mind­három ország egyre nagyobb szerepet vállal a közép-ame­rikai válság békés rendezésé­ben és a kontinenst érintő súlyos gazdasági gondok, min­denekelőtt az adósság problé­májának megoldásában. A külpolitikai nyitás keretében keresik a kapcsolatok bővíté­sének lehetőségeit a szocialista országokkal is. E törekvés egybeesik hazánk szándékai­val; ennek jele az is, hogy magyar államfő most első íz­ben látogat ezekbe az orszá­gokba. A megbeszéléseken várha­tóan szóba kerül, hogy Ma­gyarországot csakúgy, mint a dél-amerikai államokat, egy­aránt érintik a világgazdasá­gi helyzet kedvezőtlen válto­zásai. Ezért érdekeltek va­gyunk a gazdasági, kereske­delmi kapcsolatok szélesítésé­ben. Vonatkozik ez elsősorban olyan területekre, mint a vasúti, a kórházi, valamint az oktatási berendezések gyártá­sa, szállítása. Országaink kö­Németh Károly dél-amerikai körútja elé Szorosabbá váló kapcsolatok zös érdeke továbbá, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) keretein belül fellépjünk a mezőgazdasági piac liberalizá­lásáért, az exporttámogatás megszüntetéséért, valamint a protekcionizmus és a megkü­lönböztetés ellen. Brazíliával, Németh Károly kőrútjának első állomásával Magyarország még a múlt század elején létesített diplo­máciai kapcsolatokat, amelyek többszöri megszakítás után 1961-től folyamatosak. A leg­nagyobb dél-amerikai ország­gal fenntartott állami szintű kontaktusaink a nyolcvanas évektől szarosabbakká váltak. Ehhez hozzájárult a Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes vezette kormányküldöttség 1982-es látogatása. Ugyaneb­ben az évben Aureliano Cha­ves alelnök volt hazánk ven­dége. KAPCSOLATAINK ápolá­sára a kommunista párt­tal és a szakszervezetekkel szintén a polgári kormány hatalomra jutása óta van le­hetőség. 1986 végén Aczél György folytatott tárgyaláso­kat a Brazil Kommunista Párt vezetőivel Brazíliában. A BKP első legális kongresszu­sára magyar küldöttség is utazott 1987 júliusában. Az utóbbi esztendőkben egy­re több magyar szakmai és üzleti küldöttség látogatott a dél-amerikai országba. Ez érthető, hiszen a kontinensen Brazília a legnagyobb keres­kedelmi partnerünk: az innen származó behozatalunk 1986­szerint Irak és Irán küldötte — közvetítéssel — tárgyalá­sokat kezdene New Yorkban a tűzszünetről és az öböl men­ti háború befejezéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján. Szerdán az eddigi legna­gyobb, amerikai hadihajók ál­tal kísért konvoj haladt át a Hormuzi-szoroson, s már az öbölben hajózik. Közben Irán és Líbia élesen bírálta az ammani arab csúcs- értekezlet határozatait, Irak viszont a csúcs nyomán be­szüntette a Szíria elleni sajtó­támadásokat. Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök csütörtökön az ÍRNA iráni hírügynökség ál­tal ismertetett nyilatkozatá­ban a csúcsértekezletnek azt a határozatát ítélte el. amely szorgalmazza, hogy Teherán fogadja el a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát. Leszö­gezte, hogy az Irak elleni há­borúban Irán „az agresszor teljes leveréséig” folytatja har­cát. Abdusszalam Dzsallud, Lí­bia második számú vezetője Ammanból való elutazása előtt hangsúlyozta, hogy a csúcs „amerikaiak által ihletett” ha­tározatot hozott az öböl menti háborúval és a közel-keleti békekonferenciával kapcsolat­ban. — Elutasítjuk ezeket a döntéseket — mondotta Dzsal­lud, aki országa küldöttségét vezette az ammani konferen­cián. KÉNYSZERLESZÁLLÁS Egy ember meghalt, ketten megsebesültek csütörtök dél­után Varsóban, amikor egy helikopter a Város sűrűn la­kott területén kényszerleszál­lást hajtott végre. A lengyel mentőszolgálat gé­pe eddig ismeretlen okból Var­só Prága negyedében közvet­lenül az FSO autógyár mellett ért földet öszeroncsolva szá­mos parkoló autót, légcsavar­jával pedig halálra sebzett egy 46 éves férfit. A kigyulladt he­likoptert a helyszínre érkező tűzoltók oltották el és azon­nal kórházba szállították a pi­lótát és az egyik utast, akik komoly sérüléseket szenved­tek. u Csak rövidin... m A SZOVJETUNIÓ álláspont­ja értelmében a szovjet—iz­raeli államközi kapcsolatok helyreállítására a közel-keleti probléma rendezése keretében kerülhetne sor — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki számában Oleg Pe- reszipkin, a diplomáciai aka­démia rektora. A LONDONI Nagy-Britan- nia—Kelet-Európa Központ fennállásának 20. évfordulóján rendezett megemlékezésen Da­vid Mellor külügyi és nefnzet- közösségi államminisztér szér- dán este kiemelten üdvözölte a csütörtökön kezdődött ma­gyar—brit kerekasztal-értekez- let jelen levő résztvevőit. Tegnap történT dvnzln távirnt Grósz Károly, a Minisztertanács el- UUVUa.lu luvllul nöke táviratban fejezte ki jókíván­ságait Takesita Noborunak Japán miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. Parlamenti küldöttség Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével csütörtökön magyar parlamenti küldöttség utazott In- dokínába. A delegáció útja során látogatást tesz Kambodzsá­ban, Laoszban, Thaiföldön és Vietnamban. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Chim Nguon, a Kam­bodzsai Népköztársaság és Thongdan Manivanh, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetei, vala­mint Luu Kiem, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. portban számít rá partner­ként, s mind több feldolgozott terméket vásárol e latin-ame­rikai országtól. Argentínához hazánkat szin­tén történelmi szálak fűzik, kapcsolataik több mint két évszázados múltra tekintenek vissza. A hagyományos kon­taktusok a nyolcvanas évek elejen kaptak új lendületet: gyakoribbakká váltak a ma­gas szintű találkozók, látoga­tások. Kormányküldöttség 1982-ben, Faluvégi Lajos ve­zetésével járt Argentínában. 1983 végén Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára képvi­selte Magyarországot Raul Al- fonsin államfő beiktatásán. Az elmúlt években több mi­niszteri találkozóra került sor: 1986 februárjában Dante Ca- puto külügyminiszter járt Bu­dapesten. és ugyanebben az évben Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter látogatott Buenos Airesbe. Ugyancsak rendszeresek a kétoldalú kül­ügyminiszteri konzultációk az ENSZ-közgyűlés ülésszaka al­kalmával. Jó kapcsolatokat ápol az MSZMP az Argentin Kom­munista Párttal. 1986-ban, az AKP legutóbbi kongresszusán Aczél György képviselte ha­zánkat. Ekkor fogadta őt Raul Alfonsin államfő is. A LATIN-AMERIKAI ál­lam hagyományos kereskedel­mi partnerünk, bár a forga­lom volumene az elmúlt más­fél évtizedben stagnált. 1986- ban 16 millió dollár értékben szállítottunk Argentínának, behozatalunk ugyanakkor 23,3 millió dollár volt. Magyaror­szág a gazdasági együttmű­ködés korszerűbb formáit is szorgalmazza; lehetőséget lát vegyes vállalatok létrehozásá­ra és termelési kooperáció ki­alakítására több területen. ban az egész latin-amerikai import 56,7 százaléka volt, és kivitelünk is itt volt legjelen­tősebb: 57,6 százalék. Magyar- ország és Brazília a kereske­delmi forgalom bővítésére, valamint annak kiegyensúlyo­zottságára törekszik. Ehhez a brazil fél ipari termékei szál­lításának növelésével kíván hozzájárulni. Nem újkeletűek Magyar- ország kapcsolatai Uruguayjal sem. Diplomáciai kapcsola­taink több mint százévesek; rövidebb-hosszabb szünetek után 1964 óta állnak fenn is­mét nagyköveti szinten. A dél-amerikai országban 1973-ban puccsal hatalomra került katonai diktatúra kor­mányzása idején a magyar— uruguayi hivatalos politikai érintkezés lényegében szüne­telt. A polgári kormányzásra való visszatérés, Julio Maria Sanguinetti elnök 1985-ös be­iktatása után azonban már több, miniszteri szintű látoga­tásra is sor került uruguayi és magyar részről egyaránt. 1986 júliusában Enrique lgle- sias külügyminiszter buda­pesti tárgyalásai gazdasági te­rületen is eredményesek vol­tak: a két fél szerződést írt alá a gazdasági vegyes bizott­ság létrehozásáról és uruguayi —magyar vegyes vállalatok megalakításáról. Gazdasági kapcsolatunk Uruguayjal folyamatos, bár a kereskedelmi forgalom volu­mene a három latin-amerikai ország közül ezzel a legki­sebb. Uruguay felvevőpiaca viszonylag kicsi, ezért Ma­gyarország elsősorban az im-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom