Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
1987. NOVEMBER 13., PÉNTEK Államilag minősítve Fajtaválaszték A mezőgazdasági nagyüzemek az Utóbbi években mind szívesebben foglalkoznak a zabbal, amelynek termőterülete egy ideig méltánytalanul visszaszorult más gabonafajokkal szemben. A magas tápanyagtartalmú növény termesztését eddig külföldi fajtákra alapozták, ezek azonban nem adtak megfelelő hozamot, ezért termesztésük és vetőmagjuk importját a MÉM nem javasolta. Sokat javít a helyzeten, hogy a csóti Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet növénytermesztői új fajtát nemesítettek ki; ezt — Bakonyalja néven — a Növénytermesztési és Minősítő Intézet el is fogadta és ennek nyomán az állami minősítést megadta a MÉM. A Bakonyalja jó termőképességű és egyéb szempontból is kedvező termesztési tulajdonságokkal rendelkezik. Általában azt tudja, amit a legjobb holland fajta, ám végül , is gazdaságosabban termeszthető, mivel vetőmagja, olcsóbb, mint az import fajtáké. Az új tavaszi zab vetőmagszaporítása jó ütemben halad, így a következő években újabb magyar nemesítésű növénnyel gazdagoknak a nagyüzemi termelők. A fejlesztés lehetőségei Pest megye és a posta vezetőinek megbeszélése Csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytattak Pest megye párt- és tanácsi vezetői' a Magyar Posta képviselőivel. A találkozón részt vett Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága titkára, Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese és dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnök- helyettese, valamint vezető munkatársaik. A tárgyaláson áttekintették az elmúlt évi megállapodások végrehajtásának helyzetét, megvitatták a VII. ötéves terv hátralévő időszakának főbb postai fejlődési feladatait, különös tekintettel a távbeszélő-ellátottság javítására. Felüljárón halad mr a forgalom Az MO-ás új szakasza Tegnap délután adták át a forgalomnak az MO-ás autópálya beruházásának egyik fontos pontját, azt a felüljárót, amely alatt az MO-ás halad majd. Ez a szakasz jelenleg az 50-es fő közlekedési út része, s úgy alakították ki az építők, hogy a kivitelezés alatt nem zavarták a forgalmat. Most, a korábbj úttal párhuzamosan, attól körülbelül húsz méterre haladnak a gépkocsik a felüljárón keresztül. Ez a korrekció hatszáz méteres új útszelvény kiépítésével járt együtt, mely a felüljáróval együtt körülbelül harmincmillió forintba került. Miért kellett most elkészíteni ezt a felüljárót? Mint Bá- nóczi Istvántól, a beruházás főmérnökétől megtudtuk, erre azért volt szükség, hogy az 50-es fő közlekedési út forgalmának korlátozása nélkül biztosítsák a kivitelezésben részt vevő gépkocsik haladását. Ezzel egy időben tovább folyik az M5-ÖS és az 50-es fő közlekedési út között az autópálya kivitelezése. A megyei népfronteínökség ülése Védje a közösség a rászorulót Szorosabb kapcsok "■A4“ tovább; a-kban? .a-..jáv,á- hfigyott napirendnek megfelelően, áz elnökié^ áttekintette a megyei tanács szociálpolitikai programjával összefüggő népfrontmozgalmi teendőket, majd tájékoztatót vett tudomásul a nagyközségi és községi népfrontbizottságok anyagi-tárgyi működési feltételeit vizsgáló felmérés tapasztalatairól. A továbbiakban a napirendnek a szociálpolitikával összefüggő pontját ismertetjük részletesebben. Erőteljesen változó gazdasági feladataink, a megnehezedett megélhetés sokféle tényével társulva, fokozott figyelmet keltenek a szociálpolitikai teendők iránt. A megyei tanács által elfogadott, 1990-ig szóló szociálpolitikai programhoz éppen ezért az eddigieknél szorosabb teendőszálakkal kíván kapcsolódni a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának család- védelmi tanácsa. Az elnökség elé terjesztett programjában a tanács ennek a kapcsolódásnak sokféle módját, útját vázolta fel. A legegyszerűbb természetesen az, amikor a családsegítő központokhoz, a gyámügyi hatóságokhoz, a gyermek- és ifjúság- védelmi intézethez társként szegődve, a családvédelmi tanács sajátos oktatási-képzési formák kialakításával lehetővé teszi a családokat közvetlenül segítő, társadalmi munkások kellő felkészítését különleges. mert nagy tapintatot követelő feladatukra. A bonyolultabb, s kétségtelenül az eisődlegesebb teendő a megyében élő összes család differenciálódó helyzetének nyomon követése, az egyes típusokra jellemző vonások Összevetése a társadalmi kívánalmakkal. Amint az az elnökség ülésén megfogalmazódott, a tevékenységnek ez az átfogó része egyszerre kell hogy szintetizáljon, kezdeményezzen a haladás érdekében, s ugyanakkor a társadalmi ellenőrzésnek is sajátos formája legyen. Megoszlottak ugyan a vélemények a téma tárgyalásakor a hogyanról, abban azonban teljes Volt az egyetértés, hogy a népfrontmozgalomnak, a családvédelmi tanácsnak fontos szerep jut az önsegítő csoportokba, kiíl^bexő. -Kisközösségi érdekérvényesítési törekvések felkarolásában. Főként akkor áldásos ez a szerep, ha nem a bekövetkezett baj enyhítésére szorítkozik — mert sajnálatosan, sok esetben már csak erről lehet szó —, hanem a megelőzésre, a szépen élő családok óvására. NyiStan feltárni Nélkülözhetetlen a népfrontmozgalom közreműködése a megye egyes területei közötti szociális különbségek eddigieknél alaposabb megismerésében, a különböző családtípusokat jellemző sajátosságok feltárásában, illetve a helyi érdekegyeztetési mechanizmusok kialakításában. Ugyanakkor — és erre többen rámutattak a véleményt nyilvánítók közül — elengedhetetlen az így szerzett tapasztalatok elemzése, megyei összegzése, a szociálpolitika egyes ellentmondásainak a nyílt feltárása. Az elnökség, a családvédelmi tanáccsal egyetértésben, úgy véli és ajánlja, hogy a helyi népfront- testületek kapcsolódva a megyei tanács szociálpolitikai programjához, folyamatosan keressék azokat a megoldásokat. amelyek elősegíthetik a többi között a lábadozók, az állandó gondozást igénylő idősek kórházi kezelést mellőzhető ellátását. Így nemcsak kórházi ágyak szabadulhatnak fel, hanem a bajba jutottak testközelből érzékelhetik, a közösség védi a rászorulókat, támaszként ott van mellettük, a lehetőségek határain belül igyekszik pótolni a családi gondoskodást. Ide tarto- zi.; a családsegítő humán szolgáltatásokra vállalkozó kisszervezetek tevékenységének támogatása, de olyan, aprónak látszó mozzanat is, mint a szociális étkeztetés megoldása mái lehetőség híján magánkifőzdék nyitásának szorgalmazásával. Felhívta a testületi ülés a figyelmet arra is, hogy jelentős tartalékok rejlenek ma még az olyan gondozási, gondoskodási formák megélésében, amelyekben egyesül a társadalmi segítőkészség és az igénybe vevők saját anyagi ereje. A megyében ugyanis egyre több olyan idős ember él, akinek gondjai döntően nem anyagi természetűek, azaz tudnának fizetni bizonyos, helyzetüket könnyítő szolgáltatásokért, ha lennének ilyenek. Gyors segítséget A munka középpontjában — mondta ki- az i-einükpég . ülése —■ a niegelőzés átt. A nehéz körülmények közé jutott családhoz minél előbb ér el a közösség segítsége,1 annál nagyobb a remény a komoly bajok megelőzésére. Éppen ezért szükség mutatkozik a segélyezés jelenlegi gyakorlatának elemző áttekintésére, a szociálpolitikai indítékú hitelezés gyakorlatának korszerűsítésére. Más természetű, de ugyancsak a népfrontmozgalom által felkarolandó teendőnek ítéltetett az átlagosnál nehezebb szociális terheket hordó családok (a fogyatékos gyermekeket nevelők, a volt állami gondozottak, a nagy- családosok, a magukra maradt elözvegyültek stb.) érdek- képviseleti egyesületeinek támogatása. Az elnökség, mindezek ismeretében, helyeslőleg tudomásul vette a családvédelmi tanács 1988-ra vonatkozó munkaprogramját. M. O. A miniszterelnök a Rába Vagon* és Gépgyárban lem több - jobb munkát kérünk (Folytatás az 1. oldalról.) bizottság első titkára, Janko- vits György a megyei tanács elnökhelyettese és Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója fogadta. A miniszterelnök kíséretében volt a kormány több tagja, hiszen a látogatás egyúttal folytatása volt annak a néhány napja Budapesten megkezdődött konzultációnak, amelynek során a kormány és a vállalatvezetők egyeztetik a stabilizációs munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat és további elképzeléseiket. Lakatos László röviden tájékoztatta a vendégeket a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről. Elmondta, hogy a dolgozókban nagy a tenni akarás, a gazdasági vezetők hangulatát reális optimizmus jellemzi. Nagy a várakozás a kormány intézkedései iránt. Helyenként tapasztalható türelmetlenség, s olykor szélsőséges megnyilvánulások is előfordulnak. Szólt a megye legégetőbb gondjairól is, mindenekelőtt az idegenforgalom nem mindig kedvező hatásáról, Győr közlekedési gondjairól, és az országrész infrastrukturális problémáiról. Grósz Károly megköszönte az őszinte tájékoztatást és örömét fejezte ki, hogy a megyében — minden gond ellenére — kiegyensúlyozott a politikai helyzet. Elmondta: ma a kormányzati munkában az a legfontosabb feladat, hogy precíz, reális 1988-as terv készüljön. Ez a munka nem látványos, de rendkívül fontos, hogy a szigorúbb követelmények alkalmazásával megteremthessük a későbbi gyorsabb ütemű építkezés alapjait. A miniszterelnök ezután a kormányzati munka megújulásának szükségességéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az új irányítási stílus nem elhatározás kérdése, azt a napi politikai gyakorlat is formálja, alakítja. Lényeges szempont az is, hogy a kormányzati munka korszerűsítésének vannak alkotmányos szabályai: a parlament ülése előtt nem születhet olyan döntés, amelynek meghozatalára az Országgyűlés hivatott. A kormányzati irányítás háttérintézményeinek tevékenységét egyébként hamarosan áttekinti a Minisztertanács. Grósz Károly arról is beszélt, hogy az utóbbi időben megjelent a politikai ellenzék új módszere: a vezetés komp- romittálása, szándékainak lejáratása. Sanda szándékú, hazug vádaskodásokat hallunk. Ez elfogadhatatlan, ilyen híresztelésekkel nem lehet vitatkozni. Rendelkezünk a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ezekkel szemben fellépjünk. A másként gondolkodóknak van létjogosultságuk a politikában, de tisztességtelen eszközöknek nincs — hangsúlyozta. A Győr-Sopron megyében is tapasztalható felvásárlási lázra utalva Grósz Károly rámutatott: egy ilyen adóreformnak és árarány-korrekciónak mindenütt a világon velejárója a felvásárlás. Ígéretet tett arra, hogy o kormány mindent megtesz a jó karácsonyi ellátás érdekében. Az idegen- forgalom eredményeiről, a fejlődés feltételeiről szólva megemlítette: úgy tűnik, reális alapja van annak, hogy 1995- ben Bécs és Budapest közösen rendezzen világkiállítást. Erre azonban sok szempontból fel kell készülni, az anyagi és egyéb feltételeket külön kormánybizottság vizsgálja majd meg. A miniszterelnök végül hangsúlyozta: az emberektől nem több, hanem jobb, értékesebb, társadalmilag hasznosabb munkát kell kérni. Ez elsősorban vállalati feladat, s megvalósításához mindenekelőtt a szellemi münka rangját kell újra megteremteni. A kibontakozás kulcsa a műszaki értelmiség kezében van és ahhoz, hogy alkotni tudjon, el kell ismerni anyagilag és erkölcsileg, helyileg és központilag egyaránt. Az export- és importjog szabályozása Az eszmecserében felszólaló termelőszövetkezeti és vállalatvezetők két fő gondolat köré csoportosították mondanivalójukat. Termelőegységük eredményeinek bemutatásával, törekvéseik, vállalkozási elképzeléseik ismertetésével fejezték ki cselekvő egyetértésüket a stabilizációs munka- program tartalmával. Felhívták ugyanakkor a kormány jelen lévő képviselőinek figyelmét számos olyan jelenségre, amelyet az eltérő követelmények egyidejű megvalósításának szándéka okoz. Szóltak a nehézkes importMódosífott felújítási ütem A múzeumok helyzetéről A hazai múzeumok helyzetét, a múzeumok távlati fejlesztésének koncepcióját vitatta meg csütörtökön Egerben a Heves Megyei Tanács székházában tartott ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága. Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a. képviselők elé terjesztett írásbeli tájékoztatóhoz. A továbbiakban a hazai múzeumi épületek egyre aggasztóbb műszaki állapotával foglalkozott. Mint rámutatott. a nagy hazai közgyűjtemények otthonának többsége a múlt század végén épült, felújításuk, korszerűsítésük szükségessége az elmúlt időszakban szinte egyszerre jelentkezett. Rendkívüli részvényesközgyűlés Versenyben a Budapest Bank Fontos, a bank jövőjét és versenyképességét alapvetően meghatározó döntés érdekében hívta össze tegnap a részvényesek rendkívüli közgyűlését a Budapest Bank Rt. Az ügyvezetőség és az Igazgatóság az alaptőke emelésére tett javaslatot, amelynek elfogadása után állást kellett foglalni az alapszabály módosításának kérdésében is. A Budapestre, a Váci utcai nemzetközi kereskedelmi központba összehívott értekezleten a negyvenegy részvényesből harminckilenc jelent meg, köztük nagyon sok Pest megyei gazdálkodó, hiszen az alapítók között két tucat termelőszövetkezetet és vállalatot találunk szűkebb pátriánkból. Az ilyenkor szokásos formális feladatok elosztása után Hegedűs Oszkár, a bank elnökvezérigazgatója igyekezett megfelelő érvekkel a javaslat elfogadására bírni a résztvevőket. Legfontosabbként azt említette, hogy a kereskedelmi pénzintézetek létrehozása után kialakult konkurencia- harcban valóságos verseny- futás alakult ki a betétek növelésére — ennek nagysága a bankok likviditásának egyik fontos feltétele —, s az elhelyezett pénzek után fizetett kamatok gyors növekedése kedvezőtlenül hatott a Budapest Bank Rt. gazdálkodására. Hogy fel tudják venni a kesztyűt, a legjárhatóbb útnak az alaptőke növelése tűnik. A részvénytársaság jelenleg mintegy 3 milliárd 524 millió forintos alaptőkével rendelkezik, s ezt néhány hónap alatt másfél milliárddal szeretnék bővíteni. A részvényesek a javaslatot rövid vita után elfogadták, annak tudatában, hogy az alaptőke növelésére kibocsátott részvényekre elővásárlási joguk van. A Hegedűs Oszkártól kapott legfrissebb információk szerint az érdeklődés rendkívül nagy, s napokon belül elkel az egyenként egymilliót érő értékpapírok jelentős része. F. Z. A hetedik ötéves terv kulturális beruházásai között jelentős tétellel, kiemelten szerepel például a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Égyetemi Könyvtár rekonstrukciója, az új Magyar Központi Levéltár és a Pécsi Tudományegyetemi Könyvtár felújítása. Valamint számos más hazai múzeum korszerűsítése. Mivel azonban a következő három évben nem számolhatunk az eredetileg előirányzott összegekkel, e tervek jelentős része csak egy-két éves késéssel valósulhat meg, illetve módosított ütemben kezdődik és fejeződik be. A képviselők kérdéseire Pusztai Ferenc válaszolt, majd Bodó Sándor, a Heves Megyei Múzeumok igazgatója adott tájékoztatást az egri vár rekonstrukciójáról. A képviselők végül meglátogatták az egri Vármúzeumot. engedélyezés miatt elmaradó haszonról, a külföldi tőke bevonásának bürokratikus akadályairól, a rugalmasabb szakoktatás szükségességéről. Többen nagyobb rendet, fegyelmet sürgettek, kifogásolva például, hogy az év utolsó napjaiban rendszeresen leállnak a munkával olyan gyárak is, amelyeknek jelentős adósságuk van. A külkereskedelmi árrendszer is számos hozzászólás visszatérő témája volt: a mai szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a konvertibilis, a szocialista és a hazai piac igényei együttesen szabják meg egy nagyvállalat stratégiáját — hangsúlyozták. Ä felszólaló kormánytagok, Kapolyi László ipari miniszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter ugyancsak megfogalmazták igényeiket. Egyebek között azt, hogy — a mezőgazdaságban már jól bevált módon — az iparban is nagyobb aktivitással keressék a gazdálkodók a társulások lehetőségét. Ehhez hamarosan jogszabályi változások is ösztönzést adnak majd. Veress Péter bejelentette: január 1-jétől a termelővállalatok — amennyiben házon belül biztosítják a szükséges feltételeket — automatikusan megkapják az export- és importjogot konvertibilis piacra. A több mint ötórás eszmecsere után Grósz Károly a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyárának munkájával ismerkedett. Megtekintette a Rába új, százezer négyzetméteres csarnokának építését, majd az esti órákban visszautazott Budapestre. A kormány és a vállalatvezetők közötti konzultáció december elején Miskolcon folytatódik. Cipőgyártás hagyományosan Hagyományos módon készítik a lábbeliket a ceglédi Cipész Szövetkezetben. Ezeket a termékeket a város és vonzáskörzete üzleteiben árulják. Képünkön: Herédi István férficipőket talpal (Vimola Károly felvétele) Csütörtöki, a mozgalom megyei székhazában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége először azzal a tervezettel foglalkozott, amely a Minisztertanács társadalmi-gazdasági kibontakozási programjához kapcsolódó területi feladatok népfrontmozgalmi részét összegzi. Elemző vita után a testület úgy elöntött, hogy a tervezetet a megyei népfrontbizottság legközelebbi ülésére beterjeszti.
