Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ara: 1,00 forint 1987. NOVEMBER 13., PÉNTEK m 19S7. NOVEMBER U-i ÜLÉSÉRŐL KÉM A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság jelen­tést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. _____ A Központi Bi­E z ottság jóváhagyó­lag tudomásul vet­te a Kádár Já­nos elvtárs vezet­te küldöttség beszámolóját a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, a jubileum alkalmából rende­zett széles körű nemzetközi találkozóról és a Mihail Gor­bacsov elvtárssal folytatott megbeszélésről. A nagy októberi szocialista forradalom az emberiség leg­újabb kori történetének leg­nagyobb hatású eseménye volt, amely az emberi tár­sadalom fejlődésének új irányt szabott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyő­zően bizonyítja, hogy a ki­zsákmányolás nélküli társada­lom a népek és nemzetek fej­lődésének új történelmi lehe­tőségét jelenti. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli Mihail Gorbacsov elvtárs 'ünnepi beszédét, a megtett történelmi út tanul­ságainak mélyreható elemzé­sét és azokat a törekvéseket, amelyek a szovjet gazdaság és társadalom gyökeres meg­újítására, a szocialista de­mokrácia kiteljesítésére, a széles nyilvánosság megterem­tésére, a szocializmus tartalé­kainak feltárására és haszno­sítására irányulnak. Pártunk és népünk megkülönbözte­tett figyelemmel és rokon- szenvvel kíséri a szovjetunió­beli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a bé­ke minden magyar híve tá­mogatja azokat az állhatatos erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió napjainkban a béke megőrzése, a kölcsönös és egyenlő biztonság megte­remtése, a leszerelés előmoz­dítása. a minden nép számá­ra előnyös együttműködés és az emberiség egyetemes gondjainak megoldása érde­kében kifejt. _____ Kádár János és a I Mihail Gorbacsov */ I megbeszélésükön I áttekintették pártjaink tevé­kenységét, az országainkban folyó szocialista építés tapasz­talatait, kétoldalú kapcsola­tainkat. A Központi Bizott­ság megelégedéssel állapítot­ta még: e fontos találkozón ismét kitűnt, hpgy pártjaink azonos nézeteket -vallanak a szocialista megújulás _ és a nemzetközi helyzet fő kérdé­seiben. A baloldali és más 3 haladó pártok, mozgalmak rész- • vételével az év­fordulók alkalmá- Moszkvában megrende­zett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért — a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A tanácskozás egyben bi­zonyította, hogy a jelenlegi viszonyok között szükséges és lehetséges a különböző párt­állású és ideológiai nézeteket valló társadalmi tényezők kö­tetlen, szabad véleménycseré­je minden olyan kérdésben, amely csak nemzetközi össze­fogással oldható meg. _____ A Központi Bi­4 zottság megálla­pította, hogy az * utóbbi időben élénkült és érde­mibbé vált a kelet—nyugati párbeszéd, enyhült a nemzet­közi légkör. Üdvözöljük a közös szov­jet-amerikai bejelentést ar­ról, hogy december elején Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban talál­kozik, és a tervek szerint alá­írja a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szerződést. Ez jelentős lépés a nukleáris le­szerelés felé vezető úton. Megteremtheti a két nagyha­talom. a két katonai és politi­kai szövetségi rendszer kö­zötti nagyobb bizalmat, to­vább javítja az államok kö­zötti együttműködést, hozzá­járul Európa és a világ biz­tonságához. 0 A Központi Bi­zottság nagy fon­tosságot tulajdo­nít annak, hogy az elmúlt idő­szakban tovább fejlődtek ^ a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlő­désének minőségileg új sza­kaszát nyitotta meg Csao Ce- jang elvtárs Magyarországon tett látogatása. A tárgyaláso­kon kifejezésre jutott: a ma­gyar-kínai kapcsolatok elyi alapokon nyugszanak, bővíté­süket mindkét párt és kor­mány politikája tartós elemé­nek, fontos feladatának tekin­ti. Jól szolgálta a magyar- mongol kapcsolatok elmélyíté­sét Dzsambin Batmönh elv­társnak, a . Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­sága főtitkárának magyaror­szági látogatása, a megbeszé­lések eredményeként aláírt hosszú távra szóló együttmű­ködési program. ____- A magyar—szov­6 jet államközi együttműködés el­mélyítésének je- lentős eseménye volt Grósz Károly elvtársnak, a Minisztertanács elnökének moszkvai megbeszélése Nyiko- laj Rizskov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökével. A tárgyalások tükrözték azt a közös szándé­kunkat, hogy együttműködé­sünk javításával segítjük elő az országaink előtt álló felada­tok megoldását. Miniszterelnökünk budapesti megbeszélései Lubomír Strou- gal elvtárssal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökével, varsói- tárgyalásai Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével előmozdították az országaink közötti együttmű­ködés hatékony formáinak bővítését. Hazánk képviselői a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának októberi rendkívüli ülésszakán szorgalmazták az együttműködés formáinak, módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javítá­sát. A Magyar Nép­7 köztársaság a bé­t kés egymás mel­lett élés szelle­mében folytatja a más társadalmi rendszerű or­szágokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együtt­működést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 1. János Károly spanyol uralko­dóval és II. Margit dán ki­rálynővel folytatott tárgyalá­saira hazánkban. A tárgyalá­sokon kifejezésre jutottak az együttműködés fejlesztésére irányuló közös törekvések. Grcsz Károly elvtárs buda­pesti találkozója Franz. Wra- nitzkyvel, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellár­jával tovább erősítette a ha­gyományos jószomszédi kap­csolatainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztársa­ságban, tett látogatása, tárgya­lásai Helmut Kohllal, a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával és más közéleti személyiségekkel, valamint az aláírt megállapo­dások a politikai, gazdasági műszaki-tudományos és kul­turális együttműködés további lehetőségeit tárták fel. 1 A szolidaritás és 8 a kölcsönös elő­» nyök alapján az elmúlt időszakban is bővítettük kap­csolatainkat a fejlődő orszá­gokkal. Ezt a törekvést juttat­ták kifejezésre Kenneth David Kannádnak, a Zambiai Köz­társaság elnökének és Ma­hathir Mohamadnak, Malaysia miniszterelnökének magyaror­szági tárgyalásai. H. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdései­ről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására törekszik. A legutóbbi három évtizedben több ideológiai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mély­reható változások korában élünk, a társadalmi gazdasá­gi fejlődés új szakaszához ér­keztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatai­nak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gazda­godott, a szocializmus eszméi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi kö­vetelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista tár­sadalom lehetőségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. _____ A gazdasági-tár­I sadalmi kibonta­kozás programjá- * nak megvalósítá­sához elvi követ­kezetességre, megújuló elmé­leti tevékenységre, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására, az alkotni ké­pes erők összefogására, ered­ményesebb eszmei nevelő munkára van szükség. Az oktatás, a pártpropagán- da eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocia­lista építőmunkát, növelje a tudatosságot, ösztönözzön a cselekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megíté­léséről nemcsak a más világ­nézetet vallók, hanem a mar­xisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhat­nak ki. Az elméleti, politikai- ideológiai véleménykülönbsé­geket alkotó szellemű viták­ban és a gyakorlati tapaszta­latok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből beszi­várgó, a szocializmussal szem­ben ellenséges nézetekkel ha­tározottan és következetesen harcolni káli. _____ Fejlődésünk mai 2 szakaszában a döntő láncszem a * gazdaság megújí- * • tása. A szocialista gazdaság fejlődési törvényei­vel és működésének alapel­veivel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az eredményesebb gaz­dálkodást. A gazdasági me­chanizmus gyakorlati alakítá­sa azonban a szaktudomá­nyokra is támaszkodó gazda­ságpolitika feladata. A belátható történelmi sza­kaszban a szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelő- eszközök társadalmi tulajdo­nának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermelés törvényszerűsé­geire, a piaci viszonyokra épít. A termelőerők fejlődé­sével a tulajdonformák sok­féle kombinációi jelennek meg. A magántevékenység, a magántulajdon is hasznos sze­repet tölt be a társadalmi szükségletek kielégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka szerinti el­osztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a visszaszorítása. ii A szocializmus 3 építése nem men­tés érdekütközé­• sektől, konfliktu- ■ soktól. A társa­dalmi ellentmondások megol­dásának, a szocialista társa­dalom megújulásának eszköze a reform. Szükségességének felismerésében és bevezetésé­ben kulcsszerepe van a párt­nak. A reformok bevezetésé­nek ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társa­dalmi feltételektől függ. (Folytatás a 2. oldalon.) A megbeszélésen; jobbról balra; Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Kapolyi László ipari miniszter, Grósz Károly és Mcdgyessy Péter pénzügyminiszter. Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön ■Győr-Sopron megyébe látoga­tott. A vendéget a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár ke­reskedelmi központjában La­katos László, a megyei párt- (Folytatás a 3. oldatom Áprily-centenárium Szentendrén Teret, szobrot avattak Szentendre. város tanácselnö­ke 'átadta azoknak, akik mun­kájukkal kiemelkedő eredmé­nyeket értek el a költő szel­lemi örökségének ápolásában: Jékely Mártának, Győri János irodalomtörténésznek, az Áp- rily-éleímű kutatójának és tá­vollétében Balogh Edgár pro­fesszornak, valamint Vita Zsigmond . irodalomtörtén,ész- nek. Az Ápri.ly tér kialakításá­ban, és a szobor elhelyezésé­ben dr. Möcsényi Mihály ter­vező, dr. Bürecs László főker­tész, Szuromi ímre építész, il­letve a Ferences Gimnázium diákkollektívája és dr. Soós János tánár. áldozatkész mun­káját is emlékplakettel viszo­nozták. Ezt követően megkoszorúz­ták a , költő portrészobráj, majd az ünnepség a Pest Me­gyei Művelődési' Központ.. es Könyvtár ‘ színháztermében , a Forrás kör emlékműsorávcl zárult. ■ Aprily Lajos születésének századik évfordulóján, a cen­tenáriumi rendezvénysorozat keretében tegnap délután Szentendrén, a Ferences Gim­názium előtti teret a költőről nevezték el. Felavatták, meg­koszorúzták szobrát, amelyet lánya, Jékely Márta készített és Szentendre városának ado­mányozott. Az avatóünnepségén jelen volt .dr. Szabó József, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetőrhelyet- tese. Turcsányi Imréné, az MSZMP Szentendre Városi Bi­zottságának titkára, valamint a város intézményeinek szá­mos képviselője. Ünnepi be­szédet dr. Bodolay Géza iro­dalomtörténész. a ■ debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem tanára mondott. Az Áprily-emlékbizottság nevében Csikszentmihályi Ró­bert szobrászművész emlék­plakettjét dr. Színi István, A költő szobrát elsőként Jékely Márta koszorúzta meg, majd — a mögötte álló — dr. Színi István. (Hancsovszki János felt vétele) Grósz Károly látogatása Győr-Sopron megyében Konzultáció vállalati vezetőkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom