Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
Jármú'boltot nyitottak Gyomron Már az ünnepekre is gondolnak — Az eltelt tíz hónap alatt hogyan alakult az Önök mérlege? — kérdezem G. Bíró Gézát, az Opál Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesét. — Gyakorlatilag az árbevételünk a tervnek megfelelően realizálódott. Boltjainkban nőtt a termelékenység, s ezt tulajdonképpen a korábbihoz képest kisebb alapnégyzetméteren sikerült elérni. Ugyanis a bérleti díjakkal megterhelt egy-két személyes üzleteket már nem lehetett gazdaságosan működtetni. Sajnos, ezeket az egységeket kénytelenek voltunk megszüntetni, hogy ne rontsák az eredményeinket. Egyébként az árbevételünknek és a beszerzési stratégiánknak is köszönhetjük, hogy a kitűzött nyereséget szintén megvalósítottuk. Ázt hiszem, kimondhatom, minden remény megvan arra, hogy az 1987-es évet az elképzeléseink szerint zárjuk. Lecsillapodtak — Igen jelentős események váltották egymást. Először boltokat szerveztek át — nem kis viharral —, aztán ABC-áruházat és egy boltot adtak át. Néhány hónap távlatából hogyan látja ezt? — Körülbelül nyolc boltunkban részben megváltozott a vezetés, illetve a kollektíva. Eltelt annyi idő, hogy most már higgadtabban értékelhetjük a hatást, az eredményességet. Ügy ítélem meg, hogy az akkori túlfűtött hangulat lecsillapodott, a kollégák is reálisabban látják a dolgokat. Mindenesetre a vevők — és persze mi is — elégedettek a- tevékenységünkkel. Kellemes esemény volt az, amikor a nyáron átadtuk Cegléden a Vörösmarty téri ABC-áruházat és a Budai úti boltot. Röviden szólva: beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Eddig lényeges panasz nem érkezett a vásárlóktól. Talán itt említeném azt, hogy tavasszal a vállalatunk Gyomron egy járműboltot nyitott meg. Tehát némi profilváltás első lépéseit tettük meg. Ettől függetlenül természetesen a fő profil továbbra is az élelmiszer lesz. — Az utóbbi hetekben azt tapasztaltam, hogy egy-egy cikkből kevésbé folyamatos az ellátás. — Mi is tapasztaltuk, hogy némely cikkből egyes boltokban túlzott kereslet mutatkozik. Főleg alapvető élelmiszerekből — cukorból, rizsből, lisztből. Ettől a túlzott kereslettől sem jövünk zavarba, mert bőven van árunk. Előfordulhat, hogy a nap egy-egy periódusában esetleg kifogy vagy lecsökken a készlet, de legkésőbb másnap pótolni tudjuk. Hangsúlyozom, hogy a továbbiakban élelmiszerekből bármilyen igényt képesek vagyunk kielégíteni a megszokott színvonalon. Bár ez az indokolatlan vásárlás alaposan próbára teszi fizikailag és idegileg a kollégáinkat. Gondos mérlegelés — Megszüntetnek-e újabb gazdaságtalan kisboltot? — Amit ebben az évben meg kellett szüntetnünk, azt azért, tettük, mert nem voltak rentábilisak. Elsősorban a bérleti díjakat nem bírják el a jelenlegi haszonkulcsok. Nemhogy a nyereséget nem hozták, de többnyire ráfizetésesek voltak. Azt egyetlen cégtől sem lehet elvárni, hogy veszteségesen működtessen egy boltot. Egy üzlet bezárását gondosan mérlegeljük, hogy a környék lakossága ne járjon rosszabbul. Gyakorlatilag eddig mindig az átadott áruházak körzetében hajtottunk végre ilyen megoldást. — Várható-e létszámcsökkentés? — Arra törekszünk, hogy a jelenlegi létszám megmaradjon. Senkinek sem mondunk fel. Azt elvárjuk, hogy kollégáink becsületesen, pontosan végezzék munkájukat. Nekünk szükségünk van minden jó dolgozónkra. Felkészültek — Hogyan tovább? — Az elkövetkező hónapokban sűrűsödnek a feladataink és gondjaink. Már megérkeztek a Télapó- és a karácsom nyi ünnepekre a szaloncukor- és csokoládészállítmányok. Ezeket folyamatosan szállítják az üzletekbe. Felkészültünk az ünnepi csúcsforgalomra is. Nem lesz gond a kínálattal. Ami bennünket még nagyon foglalkoztat, s a vásárlókat is érinti — az év végi leltárok. Az általános forgalmi adó bevezetése miatt a készlet átértékelésére van szükség. Minden boltunk leltározni fog. Ezt úgy kívánjuk lebonyolítani, hogy a lakosság lehetőleg minél kevesebbet érezzen meg ebből. A leltározás ideje körülbelül december 31-e és január 4-e között lesz. Mindig nyitva tartunk olyan boltot, hogy a tejet, kenyeret stb. megvásárolhassák a vevőink. Ez a három-négy nap nagyon nehéz lesz számunkra, hiszen a vállalat mintegy 120 egységét kell leltároznunk Nagykőröstől Gyömrőig. F. F. Hulladékok hasznosítása A hazánkban évente keletkező több mint 90 millió tonna mezőgazdasági hulladék Kellemetlen sarok Belefogna-e megint? C lőbb-utóbb mindenki " harmincéves lesz — aki megéri. Helyesebben ez a határozatlanság nem a korra vonatkozik, hiszen az idő mindenki számára egyformán múlik. Inkább arról van szó, hogy korábban, vagy későbben beletörődünk létünk korlátaiba. Nem tudjuk, mások hogyan vannak vele, de mi, szellemi munkát végző fiatalok, így érezzük. Kik vagyunk mi? Micsodák? Szívünk szerint azt mondanánk, még pályakezdők. Izgatottan hallgatjuk különféle fórumokon: vajon mások is annak tartanak-e még bennünket? Aligha. Pedig bizony itt-ott jó volna a kedvezményekből részesülni. Munkánkkal ugyanis vagy nem érdemelhettük még ki a jussot, vagy ha igen, akkor sem kaptuk meg. Létezésünk korlátáit nem csak és főleg nem abban látjuk, hogy ma kevesebbet vagy egyáltalán nem járunk moziba, színházba, s a hegyek láttán már meg sem dobban a szívünk, nem érezzük, merre vezet a völgyekben, a gerinceken a turistaösvény. Sokkal Inkább az a baj, hogy a kibocsátó iskolát hat-hét éve elhagyva, tudásunk alapján még mindig pályakezdőnek érezzük magunkat. Vannak persze sokan, akik ennyi idő alatt is szép tudományos karriert futottak be, akiknek felfelé ível a pályájuk, ám a felsőfokú tanintézetekből kikerülő tízezrekhez képest az az arány kicsiny. Közhelyszerű az a gyakori megfogalmazás, hogy a fiatalok önmaguk képzése, ismereteik szinten tartása, ne adj isten bővítése helyett arra kényszerülnek, hogy otthonteremtésükön fáradozzanak. Nem is nagyon tetszik nekem ez a szöveg. Az otthonteremtés mindig a fiatalokra várt. Igaz, ha sokáig várt rájuk a feladat, megöregedtek. Az otthonteremtésen mindig fáradozni kellett. Szokás megkérdezni egy ház elkészülte után, belefogna-e még egyszer a gazdája. A válasz is szokásos: nem. Pedig ha nem zárnánk le a kérdést egy újabb kérdéssel, hanem kicsit várnánk, hadd gondolkozzon az a másik, hamarosan hozzátenné, de megérte! Ami pedig az otthonteremtés kényszerét illeti, hát ez a belső kényszer egyidős az emberrel. A gondok forrása ott van, hogy az igények és a technika, az építészet követelményei hihetetlenül megnőttek. Ugyanakkor érvényes ez a tudásra, a tudományra is. Pedagógusok, közgazdászok, mérnökök és társaik e kettős szorítást érzik terhesnek. Amikor egy általános iskola igazgatójával a tanoda bővítéséről beszélgettünk, meglepetésemre a tanítók, tanárok lakáshelyzetével is foglalkozott. Ügy vélte, hogy ez is hozzátartozik az iskolaépítéshez. A számlákban nem jelentkezik, de amíg a fiatal pedagógus fúr-farag. falaz, addig nem kerül könyv a kezébe. Az egyéni érdeklődésen kívül, gazdasági szükség- szerűség is odavezeti a pályakezdőt, hogy többet költsön szerszámokra, bar- kácseszközökre, mint könyvekre, folyóiratokra, előadásokra. Csak gazdagodik vele az ember, ha magyartanár létére megtanulja a csőszerelvények nevét. Ilyen egyértelmű volna az erénye a szükségnek? Nem baj, ha időnként eljutva a könyvtárba, az Ezermestert is forgatjuk a többi olvasmány között. Bizonyos önbizalmat ad nekünk. ha bebizonyítjuk, ha lassabban is, de néhány alapvető szakmunkát el tudunk végezni otthonunk körül. De ki pótolja közben a mi hiányzó munkánkat? B. G. I hasznosítására új eljárást fejlesztettek ki a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet bio- ‘ technológiai főosztályának szakemberei. Az alapkutatások célja az volt, hogy a szalmát és a kukoricaszárat állatok etetésére alkalmassá tegyék. Többéves munka eredményeként kidolgoztak egy olyan folyamatos fermentációs, vagyis erjesztési eljárást, amellyel a mező- gazdasági hulladékok lignintartalma csökken, s a cellulózrostok feltárulnak. A növényi szövetekben lévő szerves ve- gyületet, a lignint azért kell kivonni, mert a fás, rostos anyag emészthetetlen az állatok számára. A szakemberek az intézetben szabadalmaztatott berendezésbe, a forgó nedves fermentorba behelyezett kukoricaszárat úgynevezett fehér korhadást okozó gombával oltották be, amely a hulladék felszínén elszaporodott. A folyamat eredményeként csökkent a kukoricaszár lignintartalma és növekedett a hulladék fehérjetartalma. Az eljárás eredményeként a kukoricaszár és a szalma fehérjetartalma csaknem háromszorosára növekedett, s a benne lévő lignin 10-20 százaléka lebomlott. A biotechnológusok a kutatást tovább folytatják. Azon dolgoznak, hogy az eljárás a mindennapi gyakorlatban be- vezethetővé váljék. Ennek érdekében csökkenteni kell az erjesztéshez szükséges energiamennyiséget azért, hogy a takarmány előállítása olcsóbb legyen. Az élelmiszer-ipari kutató- intézetben kísérleteket folytatnak ligninbontó enzimek előállítására is. Ezek az enzimek felhasználhatók a silókészítés adalékanyagaként, valamint az állatok takarmányába keverve elősegítik a tápanyag-hasznosulást. ezért hozamnövelő hatásúak. A ligninbontó enzimeket az intézetben szabadalmaztatott oszlop típusú fermen torban, úgynevezett fél' szilárd-félfolyamatos módszerrel állították elő. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 198". NOVEMBER 2., HÉTFŐ Negyvenéves az MHSZ Jubileumi megemlékezés lesz ■ A Magyar Honvédelmi Szövetség jelentős évfordulójához érkezik jövőre — pontosabban február 29-én. Négy évtized telt el azóta, hogy a jogelőd (Magyar Szabadság- harcos Szövetség) új társadalmi szervezetbe hívott mindenkit: ... „aki azt akarja, hogy a Duna—Tisza-tája a dolgozók boldog és szabad országa legyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiség ...” A szervezet célul tűzte ki, hogy egyesíti azokat az erőket, amelyek tovább viszik a szabadságharcos szellemet, segítenek nevelni a lakosságot — különösen az ifjúságot — arra, hogy testben és lélekben alkalmas legyen a haza építésére és ha kell, megvédésére is. Az MHSZ szervei, szervezetei és tagjai az eltelt négy évtized alatt bizonyították, hogy képesek a feladatok megvalósítására, mindenkor arra törekedve, hogy megfeleljenek pártunk és népünk bizalmának. Jövőre olyan jeles hazai és nemzetközi politikai, társadalmi események évfordulói lesznek, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc győztes pá- kozdi csatájának . 140. évfordulója, amelyek elválaszthatatlanok népünk történelmétől, mai hétköznapjainktól. Mindezekhez tartalmában szorosan kapcsolódva lehet csak méltón megemlékezni a Magyar Honvédelmi Szövetség 40. évfordulójáról. Az MHSZ — szorosan együttműködve a KISZ Központi Bizottságával, a Magyar Üttörök Szövetségével, a Honvédelmi Minisztériummal és a BM Határőrséggel — korábban (1982—83-ban) megrendezte a „Nekem szülőhazám ...“ című, felmenő rendszerű honvédelmi játéksorozatot, amely jó eszköze volt a fiatalok hazafias internacionalista nevelésének. Most valami hasonló — de formájában, tartalmában azért más — rendezvénysorozat kezdődött. Szocialista hazánkért címA péteri piros nyakkendősök felkötik a saját szalagjukat (Bagóczky Sándorné felvételei) Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának foglalkozása. 18-tól filmvetítés: Víz és szappan (olasz film vígjáték). Gyomron filmvetítés a művelődési házban 17.30-tól: Én a vízilovakkal vagyok. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-től: Én a vízilovakkal vagyok (színes, szinkronizált olasz kalandfilm). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör foglalkozása. A gyömrői úttörők egy csoportja a község központjában fogadta a stafétát mel felmenő rendszerű honvédelmi vetélkedő, amely 1987. szeptember 29. és 1988. szeptember 29. között zajlik. Több mint egy hónapja Nagykőrösről indult az a megyei staféta, amely jövő márciusban érkezik Szentendrére, a megyei központi ünnepség színhelyére. A monori körzetbe — Nagykáta irányából — egy hete érkezett, s Káván, Bényén, Gombán, Üriban, Sülysápon, Mendén, Maglódon, Ecseren, Vecsésen, Üllőn, Gyömrőn, Péteriben, Vasadon és Csévharaszton járt. Ma, hétfőn fogadják — ünnepélyes külsőségek között — Monoron a stafétát, s ebből az alkalomból központi megemlékezésre is sor kerül délután négy órakor a művelődési központ nagytermében. A Himnusz és a megnyitó elhangzása után dr. Szászik Károly, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára mond ünnepi megemlékezést. Ezt követően kitüntetések, elismerések átadására kerül sor, majd ünnepi műsor következik. A Szózattal ér véget a monori megemlékezés. A stafétát eddig minden községben a jubileumhoz méltó módon — ünnepélyes keretek között — fogadták az úttörők, az MHSZ aktivistái. Bizonyára így lesz ezután is, mert kedden Monori-erdőn és Pilisen, csütörtökön Nyáregyházán fogadják a stafétát. Ez utóbbi helyen búcsúzik a monori vonzáskörzettől, s megkezdi útját a szomszédos da- basi körzetben. Eldőlt már az is, hogy a Szocialista hazáért elnevezésű vetélkedő monori körzetének győztese Dabason vesz részt a területi elődöntőn. Gér József In memóriám Laci bácsi elment F ekete gyászlobogót lenget a november eleji hűvös szél a monori tanácsházán. Szomorú esemény miatt kellett kitenni: 73 éves korában elhunyt Haár László, a volt községi tanács nyugdíjas elnök- helyettese, mindenki Laci bácsija. Mi is sűrűn találkoztunk vele, személyes ismeretségünk kezdete több mint két évtizedre datálódik. Ö irányította a 60-as évek elején a monori építkezéseket, nagyobb beruházásokat. Már a tanácsok megalakulásakor — 1950-ben — elkötelezte magát az államigazgatással, annak előtte is a tanács jogelődjénél dolgozott. Mindig a legjobb tudása szerint tette a dolgát. Szívesen szolgált felvilágosítással lapunknak 'is, bármikor felkértük erre. Monor községképének kialakításában döntő érdemei voltak, talán ezért is szívesen sétálgatott a központban, a Fő téren, ha csak tehette. Mert Laci bácsi nagyon beteg volt. Húszéves korában támadta meg őt az évszázad betegsége, a tüdőbaj. A csodának köszönhető, hogy nem vitte őt el fiatal korában. Aztán a szíve is rakoncátlankodni kezdett, de ezen ő maga sem lepődött meg, hiszen a köz- szolgálat napi megpróbáltatásai a legfontosabb belső szervet támadják meg ... 1957-től a Monori Tanács vb-elnökhelyetteseként dolgozott — egészen 1966-ig — nyugdíjba meneteléig. Utána sem tudott elszakadni a munkájától, a kollégáktól, most már nyugdíjasként vállalt feladatokat. Körzetében sok éven keresztül tanácstagként élvezte az állampolgárok bizalmát és szeretetét. Mert Laci bácsit nagyon szerették a monoriak. Nem tudott úgy végigmenni az utcán, hogy ne váltson szót szinte mindenkivel. Csendes, szerény tagja volt ő a tanácsi közösségnek, később a nyugdíjasok táborának. A pártnak 1946 óta volt tagja, az idén kapta meg az MSZMP és az Elnöki Tanács jubileumi emléklapját 40 éves párttagsága alkalmából. Számos más elismerés birtokosa volt. Fiára hagyott iratai között az alábbiak olvashatók többek között: „Az én életemben a gyermekkorom volt a legszebb, igaz, hogy nem mindig volt ruhám, cipőm, de egészséges voltam és ezért boldog.” Mindez jól jellemzi Haár László nehéz életútját. Haár László — Laci bácsi — temetése november 4-én, szerdán délután két órakor lesz a monori katolikus temetőben. (Ravatalozása a református temetőben történik.) L aci bácsi örökre elment. Emlékét azonban bizonyára sokan és sokáig — mi is — őrizni fogjuk. G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
