Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
IDSTf. OKTÓBER 9„ PÉNTEK 3 Örbottyánban kitiltották a viszonteladókat Tégla — minden áron jeligére Nem nagyobb az építési kedv, mint tavaly ilyenkor. Ezt bizonyítják a helyi tanácsoknál kiadott építési engedélyek és az OTP-nél igényelt hosszú lejáratú kölcsönök, de ugyanerről győződhetünk meg, ha végigjárunk néhány települést. Az állami Tüzép-tcle- 5 pék, a maszek építőanyag- ^ árudák mégis konganak az ^ ürességtől, s pankrációhoz i hasonlatos jelenetek ta- $ pasztalhatók a téglagyárak § környékén. Melegen elviszik Az Épületkerámia-ipari Vállalat őrbottyáni téglagyára teljes energiával termel, ezt bizonyítja a serény munka, míg az igazgatót keresve ve- gigmegyünik a gyáron. A szal- lítóudvaron hatalmas, pótkocsis Volán-teherautók érnek egymásba, s úgy kanyarognak, hogy teljesen eltakarják a középen felhalmozott téglarakásokat. Láthatóan gyorsan, szervezetten megy a szállítás, a gondokra, feszültségekre csupán az irodában akaratlanul kihallgatott ingerült telefonbeszélgetések utalnak. Kék köpenyes fiatalember győzködi beszélgetőpartnerét a vonal túlsó, végén — valószínűleg téglára váró intézmény képviselője. Szoba kerül a megyei tanács, majd _ a kék köpenyes fiatalember végső érvként kijelenti: most mar a legmagasabb szinten dől el, ki kap téglát soron kívül, s ki nem. Tóth Jenő, gyárvezetőre csaknem egy órát várunk, s mikor végre bejutunk hozza kiderül, hogy miattunk késik majd el az őrbottyáni tanácselnökkel tervezett megbeszéle!l° Ügy hallottuk, értékesítési gondjaik vannak sütjük el a viccet, de a gyárvezető csupán egy kényszeredett mosollyal honorálja a poént. _ Megijedtem, hogy önok is téglát akarnak soron kivin - vallja be, amikor eláruljuk jövetelünk célját. Sok távoli barát, régen nem látott ismerős vagy olyan ember keres meg, akit pozíciójánál fogva ismernem kéne. Megalapozhatnám a j övömet, ha valamennyiük téglaigényet ki tudnám elégíteni. Így azonban csak ellenségeket szerzek. Három hónapja kiadott téglautalványokkal toporognak a kapunál a vevők. Pedig ennél többet már képtelenek vagyunk gyártani. Szinte kihűlni sincs ideje az árunak, kocsira kerül és viszik. A gyárvezető előszobájában is fültanúi voltunk egy telefonbeszélgetésnek, amikor Tóth Jenő lelkére kötötte valakinek, hogy mindegy milyen kocsival jön a tégláért, csak ne maszek fuvarossal. _ — Már több mint egy hónapja nem kapnak téglát ebben a gyárban a viszonteladók _ magyarázza Tóth Jenő némi büszkeséggel a hangjában. _ Ismerjük mi is a maszekok tarifáját. Ezekben a napokban a négy forint ötvenhárom filléres ikersejttéglát kilenc és tizenkét forint között adják. T árolnak a hiénák Erről győződhettünk meg magunk is, hiszen próbaképpen Dunakeszitől Veresegyházig végigjártuk a magánker.es- kedéseket ötezer darab ikersejttéglát keresve. Az építo- anyagkereskedők válasza mindenütt kísértetiesen azonos volt: már az összes idei utalványt felhasználtam. Am _ kis könyörgés után, s kilátásba helyezve, hogy nekünk bármi áron kell a tégla, öt helyen is biztosítottak, hogy egy heten belül meglesz. — Mikor kezdődött a tegla- felvásárlási láz? — kérdezem Tóth Jenőt. — Tavasszal még kilenc-tiz millió tégla volt raktáron. A környéken minden igénybe vehető helyen, használaton kívüli traktorszínben, istállóban, akolban a mi téglánk állt. Bértárolást vettünk igénybe, hogy ne kelljen leállítani a termelést. S közben bankhiAz őrbottyáni téglagyárban szinte még ki sem kerül a kemencéből a tégla, máris teherautóra teszik (Erdősi Ágnes felvétette) télből éltünk. A felvásárlás nyár elején kezdődött, s nem :s a viszonteladók voltak az elsők. Befolyásos, pozícionált emberek megbízottai jelentek meg nálunk sorban, akkor amikor még az építési tárca vallalata; sem tudták, milyen döntések várhatók az építő- anyagárak dolgában. Akkor kezdtük sejteni, hogy rövidesen számítanunk kell ezzel kapcsolatban magasabb döntésre. Nem sokkal később megkezdődött a felvásárlási laz. Szinte napok alatt kiürültek a raktáraink, s azóta is szinte kocsira termelünk. Személy szerint engem mélységesen felháborít az, hogy viszonteladók hiéna módjára kihasználják a kispénzű építkezőket. Ezért is állítottuk le a fuvarosok, magánkereskedők szamára az értékesítést. . ítyi^ánvajó, ftogy az október elején; vásárait családi háznyi tégla nem idei igényelj elégít ki, hiszen ilyen rövid idő alatt képtelenség a tetőt is felrakni az épületre. Ugyanakkor eppen azok nem jutnak téglához, akiknek a kisebb tétel a házuk befeje- zesehez kellene. Kirabolt üzem — A tavalyi tapasztalatokat alapul véve, mennyi a tényleges igény, s mennyi a hisztérián vagy uzsorán alapuló felvásárlás? — A tőlünk mostanában elszállított árunak alig húszharminc százaléka kerül olyan vásárlóhoz, aki a házát feje- ?*..,> a ,töb*3i egyértelműen felhalmozás. Aki most nem viszonteladási céllal, hanem a jovo évi építkezéshez vette felárral a téglát, egyértelműen ráfizet. Hiszen az áremelkedés nem lesz többszörös, a forgalmi adót pedig a lakásépítőknek visszatérítik. — Nemcsak egyéni vásárlók, hanem közületek, például tanácsok is kerültek nehéz helyzetbe most. ök hogyan juthatnak téglához? Legalább olyan nehezen mint a magánosok. Volt olyan építkezni szándékozó tanács amely már az első félév vé- gén nem kapott diszpozíciót. A környékbeli települések valamivel előnyösebb helyzetben vannak, de tudomásunk van arról, hogy ki is segítik egymást téglával, ha szükséges. A baj az, hogy éppen olyan tanácsok nem jutnak anyaghoz amelyeknek ez esetleg egy megkezdett beruházás befejezéséhez kell. Tulajdonképpen még rosszabb helyzetben is vannak, mint az egyéni építkezők, mert inkább a lakossági kereteket növelik ilyen esetekben, talán ezzel is fékezve a beruházási kedvet az állami szektorban. — A gyárnak végül is nem rossz, hogy nincsenek értékesítési gondjai, ám az is biz- tos, hogy jövőre meg lesz a böjtje ennek a nagy vásárlási laznak. — Mivel már a jövő évi készletek felvásárlása folyik bizonyos, hogy 1988 nyarára ismét megtelnek a raktáraink — válaszol Tóth Jenő. — Ráadásul az idei felfokozott igényeket csak rengeteg túlórával tudjuk kielégíteni, javításra, karbantartásra nem is gondolhatunk. Kirabolt üzemmel megyünk a rendkívül nehéz gazdasági évnek. Annak idején évi hatvanmillió tégla gyártására építették az üzemet. Az idén legalább hetven- milliót készítünk, leállás nélkül. A lehetőségeinket mindig a legvégsőkig kiaknáztuk, de az a nyomás, ami mostanában nehezedik ránk rablógazdálkodást követel. Ellenőrizni kellene A legtöbb egyéni vásárló — boldog téglatulajdonos — a gyárban rendel fuvart, így a legolcsóbb. Van, aki a munkahelyétől kapott C-menetle- vél birtokában vállalati, szövetkezeti teherautóval jön. Az őrbottyáni téglagyárból nem kap árut a viszöntéladó. Vé gül is nincs jogszabály, amely megengedné ezt a megkülönböztetést a gyár vezetőinek, egyszerűen a lelkiismeretük diktálta e megoldást. S már ezzel is többet tettek, mint .a lehetőségeik. Az is tény, hogy minden áron jeligével még ma is téglához lehet jutni a magánkereskedőknél — szemérmetlenül magas felárral. A gyár megtette, amit tehetett. Az illetékesek ellenőrzésén a sor! Móza Katalin A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) zásokra való új rendszabályokat firtatta, a kormány szóvivője rámutatott, hogy az egyes nyilatkozatokban esetleg tapasztalható ellentmondások abból adódnak, hogy a végleges döntésről szóló előzetes gondolkodást tükrözik. Idézte ezzel kapcsolatban Grósz Károly miniszterelnökünk sajtóértekezletén elhangzott megnyilatkozását, s rámutatott, a konkrét intézkedések ezzel kapcsolatban még nem szerepeltek a kormány ülésein. Bejelentette, hogy erre előreláthatólag november végén kerül majd sor. A kormány akkor dönt majd az útlevéladminisztráció és a pénzügyi háttér gyakorlati kérdéseiről, amelyek célja, hogy megköny- nyítsék a magyar állampolgárok külföldi utazásait, olyan módon, ahogyan azt miniszter- elnökünk nemzetközi sajtóértekezletén körvonalazta. A kormány szóvivője ígéretet tett, hogy amint a Miniszter- tanács döntése megszületik, részletes tájékoztatót adnak a közvéleménynek. Az előny a pontosan teljesítőké Egy másik kérdésre, amely a jövő évi keresetszabályozásra vonatkozott, a Tájékoztatási Hivatal elnöke elmondta, hogy ez összhangban van a kormány stabilizációs programjával. Azok a vállalatok mentesülnek a központi kere setszabályozás előírásai alól, válnak így kedvezményezet tekké, amelyek az átlagosnál jövedelmezőbbekké válnak. Mint Bányász Rezső kifejtette: alapvető érdekünk, hogy a gazdálkodó szervezetek 1988 ban a mérsékelt keresetnöve lési lehetőségek ellenére is érdekeltek legyenek a gazdaság- politikai célok megvalósítása ban, a kormányprogram vég rehajtásában. Olyan bérszabá lyozási formát vezetnek be jövőre, amely előnyt biztosít a feladataikat csökkent létszámmal teljesítő vállalatok számá ra. A népgazdaság néhány területén viszont — döntően a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál — ott, ahol a létszám megtartására vagy növelésére van szükség, átlagbérszabályozás lesz. Valószínűleg az is fokozza majd a vállalatok kezdeményezőkészségét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai lehetnek egy úgyneve-' zett bérklubnak. Ide azok a vállalatok tartozhatnak, amelyek a maguk erejére támaszkodnak, nem az állami költségvetésből kérnek támogatást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költség- vetés iránti kötelezettségeiket, betartják a termelői árakra vonatkozó szabályokat. Ezek vállalatok teljes mértékben mentesülhetnek a bér-, és keresetszabályozás központi előírásai alól. Javíttatás másakkal is az építőváltelat terhére A szóvivőtől bővebb tájékoztatást kértek a lakásépítéssel kapcsolatos jótállásról. Bányász Rezső rámutatott: a jogszabály előírja, hogy a vállalkozó, tehát aki a házat építette — legyen magánszemély, vállalat vagy szövetkezet —, három évig köteles jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kijavítását, a lakás vételárának csökkentését vagy a hibás tárgyak kicserélését. Sőt a hibajavítást a vállalkozó költségére mással is elvégeztethetik. Remélhetően megszűnik az az áldatlan állapot, hogy csak hónapokig, olykor évekig tartó huzavona és pereskedés után ismerik el és javítják ki a hi bát. A kivitelező csupán ab ban az esetben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a hiba a lakás átadása után keletkezett. A Pest Megyei Hírlap jelenlevő munkatársa a következő kérdést intézte a kormány szóvivőjéhez: A kormány éppen egy évvel ezelőtt hozott határozatot az alkoholizmus visszaszorítására. Elérte ez a határozat a célját? Az alkcholizmus elleni küzdelem eredményei „Kedvező fejleményekről, legalábbis, tudok beszámolni — mondotta Bányász Rezső. — Az intézkedések hatására csökkent az alkoholtartalmú italok, leginkább az igen káros rumé és pálinkaféleségek forgalma. Az égetett szesz értékesítése a kereskedelemben körülbelül 3 százalékkal, a vendéglátásban csaknem 10 százalékkal mérséklődött. ftár nem hitel nélkül gazdálkodnak Eddig mentek mások után Tompán koppan a forint, majd sűrűbben, csilingelve hullanak utána a szállítóberendezés futószalagjáról a filléresek. Forgács híján meggyőzően illusztrálják, hogy fiadzik az a pénz, amelyet két éve egy új, importhelyettesítő gép gyártásába fektetett a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet. a konfekciógyártás! az már — mondja Szávai elnöke.- Hja Hol van a múltba révedezve Tibor, a szövetkezet — Igaz, némi segítséggel, de elhalt. Abbahagytuk. Azt mindenki tudja csinálni. Úgy éreztük, hogy annak, amire más is képes, nem lehet igazán nagy jövője. Itt talán abba is hagyná a múlt idézését, ha nem kérdeznék rá, hogy miként jutottak el addig, míg biztosan állíthatja: olyasmit gyártanak, amire más nem képes, s amire a jövőben is lesz kereslet. — Majd’ negyven évig kullogtunk mások után — mondja magára véve a szövetkezet múltját is az azzal hasonló korú férfi. — Lépéshátrányban, fáziskésésben voltunk évtizedeken keresztül azokhoz képest, akik idejében váltottak, jókor fogták vitorlájukba a változások szelét. Mi ezt nem tehettük. Igaz, nem csu pán a rűgalmatlanság. lassúság vagy kényelem, hanem a számunkra kedvezőtlen szabá lyozók, s a szövetkezet területi széttagoltsága is közrejátszott ebben. De ezután ... Ezután bizonyára másképp lesz minden. A szövetkezet elnöke legalábbis nagyon bízik ebben. Az alig két éve megkezdett forgácsszállító berendezés gyártása ugyanis gyökeresen megváltoztatta életüket. A hajdan csupán 11 milliós termelési értéket produkáló lakatosüzem ma már ennek háromszorosát viszi a közös kasszába, csupán e berendezés előállításával. Igaz, nem egy csapásra érték el ezt, hiszen hazai vállalataink többsége még a közelmúltban is inkább külföldről hozatta be gépeit, berendezéseit. Ám az importtakarékosság jó néhány céget nézetének, álláspontjának felülvizsgálatára, megváltoztatására késztetett. Olyannyira, hogy a gödöllőiek egy idő után felismerték: a növekvő igényeket korábbi felállásukban, széttagolt üzemrészeikben képtelenek kielégíteni. — Nem maradt más választás, meg kellett vennünk azt a telket, amelyen egy központi üzemépületben jóval több berendezést tudunk gyártani. Pénzünk azonban nem volt elegendő a beruházáshoz, így fel kellett adnunk a hitel nélküli gazdálkodás elvét Mintegy 30 milliós kölcsönből teremtjük meg végre a korszerű termelést biztosító feltételeket. Azt persze joggal kérdezheti meg bárki, hogy ez volt-e a legkedvezőbb időpont egy ekkora beruházáshoz, most kellett-e eladósodnia a gödöllői szövetkezetnek, s elég szilárd-e a talaj a lábuk alatt, hogy jövőre, majd a későbbi, várhatóan nehéz években biztonsággal gazdálkodjanak. Erre azonban ma még nincs, nem is lehet pontos a válasz. Szávai Tibor sem erőlködik, hogy meggyőzzön: — Tavaly, amikor erről a kérdésről döntöttünk, még vakrepülésnek tetszett a vállalkozás. De túlságosan sokáig kullogtunk ahhoz mások után, hogy úgy döntsünk, vállaljuk a kockázatot. Főként akkor, ha az a termékünk, amelyre a beruházást alapoztuk, még legalább két-három évig a csúcson lesz. Szerénytelenségnek tűnik talán, de akkor is állítom, befutottunk a forgácsszállítóval. Számításaink szerint ez alatt a pár év alatt, míg a hiteleket törleszt- jük. még a fejlesztésre is marad pár forint, s ameddig ezek a gépek kelendőek, már törhetjük a fejünket a módosított, korszerűbb változat továbbfejlesztésén. Ami pedig a gazdálkodás feltételeit illeti, arról csak annyit: képtelenségnek tartom, hogy minden majdani intézkedés nehezítse helyzetünket... P. Zs. A munkahelyi ellenőrzések során azonban még mindig a dolgozók 3,6 százalékát találták ittas állapotban, igaz, hogy szemben a korábbi 9 százalékos aránnyal — folytatta a kormány szóvivője. — Tovább nőtt — lényegében elérte a nyugat-európai szintet — a hazai üdítőital-fogyasztás. A kormányzat természetesen ma is komoly figyelemmel kíséri az alkoholfogyasztás alakulását. Szükség esetén a termelés és forgalmazás feltételeinek további szigorítására is sor kerülhet. Jól tudjuk persze, hogy a korlátozó intézkedések önmagukban nem hozhatnak kellő eredményt. A józan életvitel csak társadalmi összefogással, a családok és egyének támogatásával érhető el. Szociális vonatkozása miatt itt említem meg, hogy egy, a legutóbbi tájékoztatónkon elhangzott félmondatommal, néhány olvasó vitatkozott — folytatta Bányász Rezső. — Nevezetesen azzal, hogy Magyarországon a kétgyermekes család tekinthető modellnek. Az egyik levélíró — egy négygyerekes apa, nyolc unokával — így fogalmazott: Két gyereket egy családban én nem tartok modellnek. Gyorsan hozzáteszem: mi sem tekintjük annak. Sőt, az sem tetszik nekünk, hogy a két gyermeket nevelő családot modellként kell említeni. Ám a tények mindenképpen tények, mint ahogyan realitás az. is — múltkori tájékoztatónkon éppen erre kívántam rámutatni —, hogy jelenlegi gazdasági nehézségeink között nem tudjuk olyan mértékű szociális kedvezményben részesíteni a kétgyermekes családokat, mint szeretnénk. Végeredmény-ben a családmodell fogalmának két oldala van. Egyfelől valóban az a kívánatos, hogy a magyar családok ne csupáii újra termeljék önmagukat és a nemzetet — amint ez a két gyermek esetében történik. Másfelől kívánatos az is, hogy gyermekeinket jól képzett, erkölcsiekben szilárd felnőttekké nevelhessük. S ehhez normális életvitel, rendezett családi élet szükséges” — mondotta lapunk kérdésére adott válaszában a kormány szóvivője. Tilos NladéSsanyagot külföldről behozni Egy további kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy az emberi környezetre veszélyes anyagok importjának megakadályozására a Minisztertanács rendelete kimondja: hulladékanyagot külföldről égetés, végleges lerakás vagy áttneneti tárolás céljából tilos behozni az országba. Az, aki megszegi ezt a rendeletet, nagy összegű pénzbírsággal sújtható és kötelezhető e veszélyes anyag ártalmatlanná tételére. A szóvivő egy másik kérdésre adott tájékoztatójában rámutatott, hogy a szövetkezetekre vonatkozó egyes jogszabályok korszerűsítése a többi között megszünteti a vagyonrészesedés korlátáit is, ami esetleg nagyobb anyagi befektetésekre ösztönözheti a szövetkezet tagjait. Miklós Imre vatikáni látogatására vonatkozó kérdésre Bányász Rezső elmondta, hogy ezen szóba került I. István királyunk halála 950. évfordulójának méltó megünneplése is. A szóvivő végül az állami vezetők fizetésére vonatkozó kérdésre válaszolt. Elmondotta, bogy a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyetteseinek fizetési átlaga 31 ezer forint, s a miniszterek átlagosan havi 29 500 forintot kapnak. A minisztériumi államtitkárok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok pedig átlagosan 23 ezer forintot keresnek; a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természetesen a bruttó személyi alapbérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más munkabért. A. L
