Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

1987. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK mi»] 3 Növekszik a tévé műsorideje Versenyhelyzet a piacon Tegnap két országgyűlési bizottság is ülést tarott. A Parlamentben a kereskedelmi bizottság — Nyers Rezső elnökletével — a belkeres­kedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló jogszabályok múlt évi módosításának tapasztalatait, valamint a kereskedelmi vállalko­zási formák helyzetét, eredményeit és gondjait vette számba. A kul­turális bizottság — Horn Péter elnökletével — a műszaki-tudományos tájékoztatás helyzetét, fejlesztésének feladatait, valamint a hazai te­levíziózás aktuális kérdéseit vitatta meg a Magyar Televízió székha­zában tartott kihelyezett ülésén. Új szelek fújnak az energetikában Dönteni egy perc alatt kell! Szájtátva Hasra ütve Mindannyian elfogultak va­gyunk a magunk ügyeinek, dolgainak a megítélésében. Ezért nem szabad, nem illik kárhoztatni azt, aki, éppen mert elfogult, arányt téveszt, úgy szól valamiről, hogy nin­csen arról pontos ismerete, megbízható tájékozottsága. Persze ha ez a szólás már nem marad meg a magánérint­kezések körén belül, hanem nyilvánosságot kap, ráadásul ismétlődően és sok helyen, ak­kor hiba lenne elsiklani fe­lette. Hiba lenne tehát szótlanul el­siklani a megyében a Minisz­tertanács munkaprogramjáról, az adótörvényekről rendezett fórumokon elhangzott olyan vélemények felett, hogy az állam „azt a rengeteg” nyug- díjjárulékot miért nem adja maradéktalanul vissza azoknak, akiket illet, a nyugdíjasok­nak. A nyugdíjasok bizonyos cso­portjainak nehéz helyzetét nem az világítja meg cselek­vést sürgetően, ha téves, ha­mis hivatkozások keverednek a jogos érvek közé. Az előbbi érv ugyanis téves, hamis, szájtátva látja az ember, mi­lyen makacsul tartják magu­kat hasra ütve hozott vélemé­nyek, ítéletek. Valójában a dolgozók által fizetett (tőlük levont) nyug­díjjárulék a nyugdíjkiadások­nak az egyharmadát fe­dezi. A kétharmadot a mun­kaadók által befizetett társa­dalombiztosítási járulék adja. Ezek a reális arányok, ezzel kell(ene) számolni akkor, ami­kor valaki a nyilvánosság elé lép, hogy véleményt mondjon. A v>smény nem attól meg­győző, ha hasra ütve gyártott és túlzó érvekkel rukkol elő...! A való tények hango­san érvelnek a nyugdíjrend­szer korszerűsítése, a nyugdí­jasok bizonyos csoportjai hely­zetének rendezése mellett. A rossz érv rossz irányba te­reli a figyelmet, az érvelők szándékaival ellentétben nem a lényegre irányítja a figyelmet, hanem éppen elvonja attól. A hangulatok bozótosába té­vedve ugyanis nagyon nehéz kiigázodni, merre és miként kell előbbre jutni. Feltéve persze, ha lesz va­laki, aki megjavítja. Hogy mi­lyen lehetőségek vannak érre megyénkben, arról tárgyal mai ülésén a Fogyasztók Pest Megyei Tanácsa szolgál­tató albizottsága. Kojanicz László, a KIOSZ Pest Megyei vezetőségének titkárhelyettese számol be arról, milyen sze­repet játszanak a kisiparosok a kistelepülések lakosságának életében. — Minden kistelepülésre eljuttattunk egy felmérőla­pot, ennek alapján ítéltük meg a helyzetet — mondta Kojanicz László. — Kiderült, hogy a kistelepüléseken élők iparcikkeiket csak a kisiparo­sokkal javíttathatják, mert a javítóvállalatok ezeken a he­lyeken nem képviseltétik ma­gukat. A kisiparosoknak na­gyon sok nehézséggel kell szembénézniük: romlott az anyag- és alkatrészellátás, nem rendelkeznek olyan meg­rendelői háttérrel, amely fő- foglalkozásként biztosítaná megélhetésüket. Éppen ezért nagyon sokan csak másodál­lásban gyakorolják az ipart, s jövedelmüket háztáji gaz­dálkodással egészítik ki. A KIOSZ szorgalmazta az úgy- nevézett átjárásos akciókat, de költségessége miatt ez a szolgáltatási forma visszafej­lődött. — Ha ennyire nehéz a kis­iparosok helyzete a kistele­püléseken, akkor nem kell attól tartani, hogy a meglévők is visszaadják az ipart? — A tanácsok gyakrabban részesíthetnék kedvezmények­ben a kisiparosokat, tájékoz­tatást nyújthatnának arról, milyen szakmákban van hiány. Erre többféle mód is van: falugyűlések, tanácstagi beszámolók, hirdetőtáblák. — Ahol egyes szakmákban A kereskedelmi bizottság-' ban a képviselők elé terjesz­tett írásos tájékoztató megál­lapítja: az egy évvel ezelőtt korszerűsített belkereskedelmi törvény és az éhhez kapcsoló­dó jogszabályok megfelelő ke­retet biztosítanak a kereske­delem fejlődéséhez. Jól szol­gálják a piaci verseny kibon­takozását, mert módot terem­tenek arra, hogy a korábbiak­nál több szervezet keresked­jék, mégpedig egyenlő felté­telek mellett. Az előírások csökkentették a piac érvé­nyesülését akadályozó admi­nisztratív korlátokat is. A kereskedelmi vállalkozá­sokról, a szerződéses, jövede­lemérdekeltségű és bérelt üz­letek hálózatáról szóló tájé­koztató szerint ezekben a for­mákban a kiskereskedelmi há­lózat 34,6 százaléka működik, s bonyolítja le a kiskereske­delmi és vendéglátó forgalom 39 százalékát. A magánkeres­kedelemnek változatlanul fontos szerepe van a lakos­ság áruellátásában. A kistele­püléseken lehetővé vált az is, hogy a kisiparos egyben eladó is legyen. A tájékoztatók feletti vitá­ban többen úgy ítélték meg, hogy a törvény végrehajtása a kereskedők egyenrangúságá­nak megteremtésében sokhe­lyütt kívánnivalót hagy maga után. Nem egyenlőek a be­szerzési feltételek, a kiskeres­kedők és a szerződéses boltok vezetői esetenként hátrányban egyáltalán nincs kisiparos, ott a lakosság hogyan oldja meg a háztartási gépek javí­tását? — Vagy elviszi olyan na­gyobb -településre, ahol talál vállalkozót a javításra, vagy kontárt hív segítségül. — Sok van belőlük a me­gyében? — Meglehetősen. Ez nem­csak azért probléma, mert ezek az emberek nem fizetnek adót, haném, mert velük szemben a javíttatónak nem lehetnek garanciális igényei. Aki kontárral javíttat, a sa­ját felelősségére teszi. Pest megyében a százharminc község közül ötvenkilenc olyan kicsi, hogy lélekszáma nem haladja meg a kétezer főt. Ezeken a kistejépüléseken a lakossági szolgáltatásokat kizárólag a kisipar lenne hi­vatott ellátni, de ennek a tárgyi és személyi feltételeit meg kell teremteni. Fokozot­tabb felvilágosító munkát kell tehát végezni az ipar­gyakorlás lehetőségeinek meg­ismertetésére. Az érintett kis- telépüléseken szükséges lenne egy-egy felvevőhelyet kialakí­tani. Az újonnan ipart vál­tók nevét és címét — esetleg a Szomszédos községekre is kiterjedően — ismertetni a lakossággal. Jó lenne, ha a posta beleegyezne, hogy a se­gélykérő telefonok használata a javítási igények bejelenté­sére is kiterjedjen. Szorosabb együttműködésre volna szük­ség a kistelepüléseken, illetve az azok vonzáskörében dolgo­zó gazdálkodó szervezetekkel és a tanácsi költségvetési üzemekkel, hiszen nagyon so­kat segíthetnének a kisiparo­soknak az anyag- és alkat­részbeszerzésben, áruszállítás­ban. P. M. vannak, máskor viszont előnyt élveznek, főleg csúszópénzek fizetésével. Vitát váltott ki az üzletek szerzödésbeadásának jelenlegi módszere is. A vi­tában hét képviselő szólalt fel. A kulturális bizottságban, a képviselők elé terjesztett írá­sos tájékoztatóhoz fűzött szó­beli kiegészítésében Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke kiemelte: bár az elmúlt időszakban a mű­szaki-tudományos profilú la­pok, televíziós és rádióműso­rok köre örvendetesen bővült, mégis a lakosság jelentős ré­sze a kívánatosnál és a lehet­ségesnél kevesebbet tud a műszaki fejlesztés s a tudo­mány eredményeiről, lényegi kérdéseiről és gondjairól. A jövőben a műszaki-tudomá­nyos tájékoztatásban igyekez­nek megteremteni azokat a jeltételeket, amelyek között ez a terület — a gazdasági sajtó­hoz hasonlóan — kiteljesed­het. A vendéglátó MTV elnöke, Bereczky Gyula a magyar te­levíziózás fejlődésének rövid áttekintése után elsősorban arról a kihívásról beszélt, amelyet a korszerű tájékozta­tási eszközök jelentenek a Magyar Televízió számára. Mint mondta, napjainkban a műsorszóró műholdak, az Európa-szerte vehető műsorok és programok megjelenése olyan új helyzetet teremtett, amely ellen nem védekezni, hanem amelyre válaszolni kell, éspedig a Magyar Tele­vízió versenyképességének fokozásával. A változások máris jelentkeznek: novem­berben megkezdi működését egy NSZK-beli műsorszóró műhold — amelynek vételé­hez engedély nem szükséges —, 1989 végén pedig felbo­csátják a szocialista országok műholdját, amely a Magyar Televízió 1-es csatornájának programját is átveszi, és Európa-szerte sugározza. A televízió ezért is tervezi, hogy műsoridejét növeli — a jelen­legi heti száz óráról 130 órá­ra'. A vitában tizennégy képvi­selő szólalt fel. Tegnap a Művelődési Mi­nisztériumban köszöntötték a képviselőit azoknak a nyom­dáknak, amelyek nagyban hozzájárulták a tankönyvki­adás sikeréhez. Rét Péterné, a Nyomda, a Papíripar, a Sajtó- és Könyvkiadás Dolgo­zóinak Szakszervezete köz­ponti vezetőségének titkára üdvözölte a szakembereket, majd dr. Inkei Péter, a Ki­adói Főigazgatóság igazgatója vázolta a tankönyvkiadás helyzetét. Szólt a terjesztés, a papírhiány gondjairól, s arról, hogy bizony ném kapják meg mindig időben a kéziratokat. — Mikor erre a találkozóra készültem, elhatároztam, hogy elmondom, milyen nehéz ke- resztülvihni egy jó gondolatot ebben az országban. S nem­csak hogy jó gondolatot, ha­nem egy olyan elképzelést, amelynek megvalósítására na­gyon nagy szüksége van az országnak — kezdte Kolozár György, a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat vezérigazgató-he­lyettese a beszélgetést. — S azóta történt valami? Ingatja a fejét. — Szinte hihetetlen események játszód­tak le ma. Most jövök a Ma­gyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának üléséről, ahol egy új tech­nológiai eljárás bevezetéséről született döntés. Pontosabban ez nem annyira új, hiszen mi már tudtunk, hallottunk róla, A téma, amivel kapcsolat­ban Kolozár Györgyöt meg akartam kérdezni, mi lehetett volna más, mint a DHV re­konstrukciója. De hol van az már? — Nem lesz rekonstrukció, hanem egy merőben új tur­binarendszert építünk a meg­levő mellé. A régi még tíz évig használható megfelelő karbantartással, s kíméletes kezeléssel; tehát nem az elő­írt ötszáznegyven fokos gőzt használjuk, hanem ötszázhúsz fokos kering a rendszerben. — Megéri az az anyagi rá­fordítás, amivel a karbantar­tás jár? — őszintén szólva nem. Ezt az egész rendszert úgy, ahogy van, ki kellene cserélni — ha volna rá elég pénzünk, akkor ezt is tennénk. Módosított határozat — Hazánk évi elektromos- energia-fogyasztása harminc- ötmilliárd kilowatt. Ebből kö­rülbelül tízmilliárd importból származik, a többit a hazai erőművek állítják elő. A DHV, a paksi, a leninvárosi és a gyöngyösvisontai Gagarin ezer-ezer megawatt körül ter­mel, s ezenkívül több kisebb erőmű, a pécsi, a borsodi biztosítja az energiaellátást. A hazai hőerőműveket huszonöt esztendőre tervezték, s a DHV ezek szerint épp mostanra érett meg a rekonstrukcióra. S hogy miért nem lesz még­sem rekonstrukció? — Mikor a nagy felújításra készült a terv az Erőtervnél, akkor azzal egy időben ugyanott egy másik szobában formálódott egy másik elkép­Mindent összevetve, a tan- könyvkiadás helyzete nem olyan rossz, mint ahogy az a közvéleményben elterjedt. A jövő évben fel kell számolni a korábbi hiányosságokat, hogy június-júliusban az üzle­tekben legyenek a tanköny­vek. Ezután a megjelent 13 nyomda képviselőjének átad­ta a jó munkát elismerő okle­veleket és a pénzjutalmakat. A legmagasabb, 135 ezer fo­rintos jutalmat a Dabasi Nyomda kollektívája érde­melte ki. Kép és szöveg; Vimola Károly zelés. Az első vezérfonala ér­telmében az elhasználódott s korszerűnek egyáltalán nem nevezhető berendezéseket fel­újítanák. A másik tanulmány- terv pedig egy új eljárás be­vezetésének tematikáját dol­gozta ki. Ezt szakmai berkek­ben gáz-gőz körfolyamatnak nevezik. — Óriási ugrás ez az ener­getikában — mondja Kolozár György. — Nem tudom más példával jobban illusztrálni, mint egy olyan hasonlattal, ami a gépkocsik fogyasztását jelzi. Képzelje el, hogy egyik percről a másikra tíz liter fo­gyasztású gépkocsi helyett öt­litereseket állítanánk elő. S persze mi kezdettől fogva nem a régi állapotot akartuk konzerválni, hanem az újat bevezetni. De a korábbi vál­tozat megvalósítására már határozat született, s meg is kapta rá az Országos Terv­hivataltól az Állami Fejlesz­tési Bizottságtól és az Ipari Minisztériumtól az ehhez szükséges összeget a Magyar Villamos Tröszt. S egyszer csak a tröszt, s azok, akik a döntéseket hozták, revideálták korábbi véleményüket, állás­pontjukat, s az új eljárás be­vezetése mellett határoztak. — Feltételezem, hogy ezt azért tették, mert erre van szükség. Nyilvánvaló, hogy mindenki az újabb, korsze­rűbb technológia bevezetése melleit szavaz, mint egy régi, elhasználódott újratermelése oldalán teszi le a voksát. — Látom, nem érti igazán a háttérben játszódó folyama­tokat. Valójában nem én va­gyok hivatott véleményt mon­dani e kérdésben, de hadd mondjam el a tapasztalato­mat! Valamikor úgy döntötte el a kormány, a Miniszterta­nács egy-egy erőmű létreho­zását, hogy elhatározták: ide ekkora és ilyen teljesítmé­nyű erőmű kell. Nem mindig azok határoztak, akik igazán járatosak voltak a szakmá­ban. Mindig magasabb szin­ten dőlt el egy-egy kérdés. Az óriási lépés most az, hogy azok határoztak — ebben az esetben az MVT —, akik valóban felelősek, s szakmai­lag leginkább illetékesek e témában. Telefon Párizsból — Korábban talán voltak ellenzői az új technológia be­vezetésének? — Az ellenzést nem szó szerint kell érteni! Többnyire úgy szokott lenni, hogy kicsit meg kell fordítani egy témát, kicsit vizsgálgatni, mondván: hátha van ennél egy még jobb. Akkor meg kell nézni azt is, jól körüljárni, s már rég más kérdésről van szó, mint amiről dönteni kellett. Szépen lehet így késleltetni a dolgokat, ahogy szokták mon­dani: be lehet tartani egy- egy elképzelés végigvitelének, « végül még a jő akaratú em­berekben is kétely támad az eredeti megoldással kapcsolat­Tegnap Pest megyében töl­tötte napját a Bolgár Szak- szervezetek Központi Taná­csának delegációja, amely a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának meghívására tartóz­kodik hazánkban. Elena Veli­kova főmunkatárs és Sztoján Csocsev munkatárs főleg a szakszervezetek egyéni érdek- védelmi munkájáról, ezen be­lül is a panaszügyek intézésé­ről tájékozódnak. Tegnap a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárában és a Dunai Ce­ment- és Mészműveknél gyűj­töttek gyakorlati tapasztalato­kat és erről volt szó azon a megbeszélésen is, amit Horto- lányi Elemérrel, a Szakszer­vezetek Pest Megyei Tanácsá­nak titkárával folytattak a váci MTESZ-székházban. Bolgár vendégeink elmond­ták, hogy hazájukban is tör­vény szabályozza a panaszok, közérdekű bejelentések keze­ban. Igazából soha nem a szakma ellenezte egy-egy jó ötlet bevezetését, akik értettek egy-egy vitatott témához, mindig a legjobbért harcoltak. — Hogy sikerült mégis vé­gigvinni ezt a megoldást? — A legkézenfekvőbb ér­vekkel. Mire befejeznénk a rekonstrukciót, s elkészülne a paksi erőmű , blokkja, máris kevés lesz az erőművek kapa­citása az elektromos igény fe­dezésére. Még akkor is, ha a korábbi tervek helyett Pakson nem négyszáznegyven mega­wattos blokkot, hanem két darab ezerwattost építenek fel, s belép a bős—nagyma­rosi vízi erőmű is. Az MVT kapott húszmilliárd forintot a szerkezetátalakítási program keretében az erőmű-rekonst­rukcióra. Ebből az összegből futja a gáz-gőz körfolyamat megvalósítására Is. Ennek nemcsak az az előnye, hogy a jelenlegi berendezések har- harminchét százalékos teljesít­ményével szemben negyven­hetet produkál, hanem az Is, hogy rendkívül gyorsan elké­szül. Az év elején még csak kacérkodott a magyar energe­tikai ipar az új eljárás beve­zetésének gondolatával, mi­kor már januárban megkere­sett bennünket Párizsból egy rés. hoev vásároljuk meg az ő technológiájukat. Gésjek cserébe — Elképzelhető ezek sze­rint. hogy devizáért importált berendezések képezik a fejlő­dés útját a DHV-ban? — .Tártunk a Szovjetunió­ban e témakörben tárgyalni, de ott nincsenek hagyomá­nyai ennek az eljárásnak. Itt­hon alig találunk gyártót, külön kellett könyörögni a turbinákért, más gépekért, s örülnünk kell, ha a pénzün­kért egyáltalán megcsinálják azt, amit kifizetünk.. A szer­ződéses fegyelemről pedig hadd ne beszéljek! Persze el kell ismerni, hogy itthon nincs verseny. A franciák le­het, hogy évente hat erőmű­vet gyártanak — egyfajtából. S ott van még a millió többi. Az általunk bevezetésre ke­rülő eljárásban otthon vannak a japánok, a nyugatnémetek, az olaszok a már említett franciák mellett. Igazán ipari méretű gőzturbinákat azon­ban az Egyesült Államok gyárt. — A sok ajánlkozó közül melyik kerül ki győztesen, s mennyibe fog ez kerülni? — Az lenne a legegyesze- rűbb, ha kifizetnénk tízmillió dollárt, s akkor a legjobbat kapnánk. Most azt a jelentke­zőt kell választanunk, aki az erőmű árának fejében vásárol Magyarországról árut. Van egy javaslat egy komoly ér­deklődőtől gépipari termékek vásárlására. Most folynak a külkereskedelmi tárgyalások, de érzem, hogy ezzel sietni kell! Fiedler Anna Mária lését. A bolgár dolgozók több intézménytől, szervezettől kér­hetnek segítséget gondjaik or­voslásához. Így például for­dulhatnak a közvetlen mun­kahelyi vezetőkhöz, de akár a legfelsőbb államhatalmi szervekhez is. A szakszerve­zeti hierarchia különböző szintjein és a központi ta­nácsnál is tartanak fogadó­órákat, tanácsadást, ahol jo­gászoktól kaphatnak szaksze­rű útbaigazítást a panaszo­sok. A központi tanácsnak olyan jogköre is van, hogy intézkedésre kötelezheti a gaz­dálkodókat, az intézményeket, a szervezeteket. Ahogy elmondták, igen jó be­nyomásokat szereztek Magyar- országon, különösen érdekes­nek találták a jogsegélyszol­gálatok működését. Bulgáriá­ban is döntés született egy hasonló jogintézmény létreho­zásáról. MOTTÖ Iparosok és kontárok Ki javítsa meg a hűtőt? ¥ Nagyon sokat beszélünk arról, miként fognak érinteni S bennünket a jövő évi változások. Tudjuk, hogy hely- ^ zetünk nem lesz könnyebb, életszínvonalunk nem fog ^ emelkedni, ebből többek között az is következik ^ majd, hogy nemcsak az élelmiszerekkel és az energiá- ^ val bánunk takarékosabban, hanem tartós fogyasztási ^ cikkeinkkel is. Azokat a készülékeket, amelyeket ré- ^ gebben vásároltunk, eddig talán könnyebben cseréltük ^ ki újakra, jövőre azonban, ha háztartási gépeink el- í romlanak, ismét és ismét megjavíttatjuk majd azokat. Helytállt a Dabasi Nyomda A Dabasi Nyomda kollektívája nevében Bálint Csaba igazga­tó vette át a pénzjutalmat. Szakszervezeti tapasztalatcsere Panaszügyek intézéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom