Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

MKiiYEI 1987. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK Villanófény Hallom a városban, hogy a tanácshoz tartozó lapos tetejű intézmények sorra beáznak. A Felszabadulás »lakótelepen szintén bosszankodnak a la­kók, mert a felső emeleti otthonok mennyezetén rendre megjelennek a „térképek’*. Hallom a sirámokat és em­lékezem. Arra például, hogy milyen nagy vihart kavart, amikor a felszabadulás-lakó» telepi iskola átadása utáni esztendőben az akkori igazga­tónő nyilatkozata után leír­tam, hogy eső után bokáig járnak a vízben. Akkor a vá­ros egyik vezetője neheztelve kérdezte, miért fanyalgok, amikor a település kapott egy új iskolát. Jól emlékszem még arra is, amikor a lakótelep házainak átadása után, még a garanciális időn belül jelentet­ték a boldog otthontulajdono­sok, hogy beázik a lapos tető. Mindhiába. Az iskolát csak- csak javítgatták, a lakásokkal azonban nem történt semmi. Most aztán itt a baj. Mert ahogy törvényszerű, hogy gyűlnek a felhők és esik az eső, úgy törvényszerű, hogy a beázások maguktól nem szűn­nek meg. Csakhogy ez már nem a hajdani kivitelező, ha­nem a tanács gondja. Több millió forint kellene az iskola, az óvoda és a bölcsödé tete­jének megjavításához. És az épületek közül még egy sem érte el a tízéves kort. A la­kótelep házai sem sokkal ré­gebbiek. Emlékszem. Eszembe jut, hogy nyáron az NDK-beli Ra- benauban olyan iskolában lak­tam, amelyiket 1928-ban épí­tették, Vendéglátóink pana­szolták, hogy a víz- és fűtés­csöveket lassan már ki kell cserélni. Beázásról, repedésről, deformálódott nyílászárókról persze szó sem volt. Sajnos, nálunk még miiidig nem az a megoldás, hogy fü­lön fogják a vétkes kivitelezőt, ez esetben a Pest Megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot, mert a jogszabályok ezt lehe­tetlenné teszik. Hanem az a megoldás, hogy csináltassa meg a tanács, illetve, ha la­kásról van szó, a tulajdonos. Az utóbbira tervek készültek, a Felszabadulás-lakótelep há­zait — ha az épület minden lakója beleegyezik és pénz is lesz rá — nyeregtetővel fedik. Újabb otthonokat lehetne ki­alakítani, és a beázás is meg­szűnne. Igaz, miért volna elég, hogy valaki méregdrágán megvette a hibás lakást? Ha élni akar, alig tíz év után ja­víttassa ki a hanyag kivitele­zésből származó súlyos hibát. Mert micsoda dolog az, hogy egyszer csinálunk meg vala­mit, de akkor rendesen? Ami­kor ugyanannyi pénzért össze­csapni is lehet. SZENTENDREI túian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jólesik a bizalom Szavaztak az ügyfelek Kocsis Csaba Gondoltak egyet Szentendre fogyasztók tanácsának tagjai, s elkezdték vizsgálni, hogyan dolgoznak a posta alkalmazot­tai. Pontosabban arra voltak kiváncsiak, mi a véleménye a lakosságnak a hollóval és kürt­tel büszkélkedő cég szolgálta­tásairól. Elbeszélgettek az ügyfelekkel, becsengettek há­zakba, megkérdezték, mennyi­re elégedettek az emberek a postai küldemények kézbesíté­sének pontosságával, módjá­val! A szavazatok alapján rang­soroltak:’ a sietitendreiék vi­Részletes térkép készül Szentendre földnyilvántartő térképét az idén teszi le a megrendelő városi tanács asz­talára a Kartográfiai Válla­lat. Ez a térkép M=1:1ÓÖ0 léptékben készül el, s hiányt pótol. Mint ahogy a tervek szerinti négy-öt év múlva napvilágra kerülő közműtér­kép is. mely M=l:500 arányú lesz. Aligha kell bizonygatni, hogy mekkora szükség van az utóbbira is. Hiszen többször előfordult, hogy a közműépí­tések során meglévő, ám a térképeken nem jelzett vagy rossz helyre berajzolt kábele­ket tépték el. Példa volt erre mostanában a Vasvári-lakóte­lepen vagy a Füzes parkban. S ilyenkor víz, villany vagy telefon nélkül maradnak la­kások százai. És úgy ráadás­ként esetleg elázik a munka- terület. S aki a vezetéket tépte, annak a helyreállítás költsége is újabb kiadást je­lent. Egy szó, mint száz, ren­geteg gondot okoz, hogy nincs pontos, megbízható tér­képe a városnak a földben meghúzódó közművekről. Nem is lehet, mert mind­össze négy-öt éve, hogy az újonnan épített közműveket pontosan bemérik, jelölik azoknak a helyét. Igaz. nincs még megrendelőlap a Kartog­ráfia kezében Szentendréről, csak árajánlatot kértek, utá­na lehetne szerződni. A köz­műtérkép elkészíttetése ugyan­is jelentős kiadás. De hogy már ma szükség lenne rá, az vitathatatlan! Közérdekű javaslat Veszélyben a gyerekek A Dunakanyar körút és a Lenin út torkolata a rendőr­ség előtt igen veszélyes cso­mópont. Sajnos balesetek ta­núsítják, hogy a kialakítása rosszul sikerült. A HÉV-állomás felől érkező autóbuszok utasai, akik a Fü­zes park, II. KÍSZ-lakótelep irányába mennek, általában nem gyalogolnak vissza a lámpával védett — ha műkö­dik a lámpa — kijelölt gya­logátkelőhöz (zebrához), ha­nem toronyiránt átvágnak a Bölcsőde köz felé. Szabályta­lan és veszélyes! Nagyobb gond, hogy gyermekeik is így járnak át. Még veszélyesebb ugyanez az út a Bölcsőde köz felől visszajövet. Október 14-én reggel voltam tanúja. Két gyermek a Bölcsőde közből átrohant az úttesten úgy, hogy az elöl szaladó fiúcska visszakiabált a 8—10 méterrel utána loholó társának: Vi­gyázz! Skoda! A Skoda Leányfalu irányá­tól közeledett és ugyancsak fékeznie kellett! Ezúttal bal­eset nem történt! A gyerekek­re rászóltam — mivel még elég fiatalok, 11—12 évesek lehettek —. nem is feleseltek vissza. Talán belátták, hogy igazam volt. Mindnyájunk védelmében javaslom: a felnőttek, szülők legyenek szívesek, járjanak elöl jó példával, ne tanítsák a gyerekeket eleve szabályta­lan és rendkívül veszélyes közlekedésre. A Bölcsőde köz torkolatában a járdát ne ki­akasztható, könnyedén át­ugorható lánccal, hanem szi­lárd, tartós korláttal lássák el. Az illetékesek biztosítsák már végre a közlekedési lám­pák folyamatos működését. A különböző balesetek bizonyít­ják, hogy nemcsak a felelőt­lenül, hanem a szabályosan közlekedő autós és gyalogos is veszélybe kerülhet ebben a csomópontban. Fábián Pál, a Szentendrei NEB elnöke Tóth Gabriella leménye szerint Tóth Gabriella az első helyre került Kocsis Csabát, a szentendrei postahivatal vezetőjét megkér­deztük, hogy mit szól ehhez a felméréshez. Azt vártuk, hogy néhány kifogással is elő­hozakodik, mondván, a sok jö­vés-menés, érdeklődés zavarta a munkájukat, netán fölösle­ges volt. Azonban nem ez tör­tént. Kocsis Csaba kifejezetten örült a felmérésnek, mert em­lékezete szerint ilyesmi még nem volt a postahivatalokban. Nála mint vezetőnél, csak az ügyfelek panaszai jelennek meg. A lakosság pozitív véle­ménye kívülre kerül. Ráadá­sul az utca embere nem a szakmai munkát minősíti, mint a hivatal, hanem azt, hogy a „holló dolgozója” miként te­remt kapcsolatot, mennyire udvarias. A fogyasztók taná­csának tagjai is közönségszol­gálati szempontból értékeltek. S ez nagyon nagy segítséget jelent a hivatalvezetésnek az egyes dolgozók munkájának megítélésében. Sőt, a vezető annak is örülne, ha később is lennének hasonló értékelések. Mert ez még abban is segít­het, hogy enyhüljön a króni­kus létszámhiány. Megkerestük Tóth Gabriellát is. Valóban kedves, közvetlen leány. Május óta dolgozik egyesített felvevőként. Ez azt jelenti, hogy táviratokat, leve­leket. telefonbeszélgetéseket intéz. Naponta legalább két­száz emberrel kerül kapcsolat­ba. — Jólestek a szavazatok. Szeretném, ha az emberek to­vábbra is ilyennek tartanának. Amikor egy kissé ingerültebb vagyok, később nagyon (heg- bán om, ha nem úgy szólok va­lakihez. ahogy szerettem vol­na. Pedig nekem sem könv- nyű, mert a munkám mellett segédtiszti iskolába járok. Az alapfizetésem pedig 3200 fo­rint. Tóth Gabriella utolsó mon­datához Kocsis Csaba teszi hozzá, hogy egy szakképesített sem kaphat 3700 forintnál többet. Bizony roppant kevés. Mégis a posta hosszú évtize­dek óta főként a nők kedvelt munkahelye. . Hol tartanak az oktatásban? Még hiányzik a tapasztalat A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az egyik napirendi pont az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló írásbeli anyag áttekintése volt. Köztudott, hogy az iskolák életében az utóbbi esztendőben nagyon sok lényeges változás történt. Az új oktatási törvény megjelenése pillanatá­ban több, mint nyolcszáz jogszabály hatálya szűnt meg. Az uóbbiak körülményessé tették az intézmé­nyek önállóságának kialakítását. Az új elképzelések­ben nagy szerepet kapnak a helyi vezetők, a pedagó­gusok, a tanulók, a szülők, valamint a szükebb tár­sadalmi környezet igénye, akarata. Lényeges az új­szerű gondolkodásra, az önállóságra való törekvés, döntő kérdés, hogy milyen módszerekkel alakítják ki az egyes iskolákban a helyi nevelési rendszereket. Nézzük most konkrétan, milyen főbb változások vár­hatók, illetve milyen lépések érhetők tetten az új törvény hatásának következményeképpen városunkban! Mikor kezdenek ? Az önállóság és a demokra­tikus gondolkodás első próba­tétele a működési szabályzat elkészítése volt. Ez nem más, mint az adott Iskola sajátos, csak rá jellemző nevelési kon­cepciójának a gyűjteménye. Az elkészítés határidejét 1987 szeptember 30-ban jelölték meg. A nyers fogalmazványok már elkészültek, de a végle­ges dokumentum még nem áll rendelkezésre. Annyi már bi­zonyos, hogy az igazgatók, az osztályfőnöki munkaközössé­gek, már kialakították az ál­láspontjukat. Ügy tűnik, hogy a tanulóifjúság és a szülők nincsenek a súlyuknak meg­felelő helyen ezekben a sza­bályzatokban. Természetes, hogy még változtatni lehet a koncepció végleges kidolgozá­sáig. Megváltoztak az óvodából kikerülő gyermekek beiskolá­zásának módszerei is. A ne­bulók első osztályba lépésének időpontját az apróság fejlett­sége alapján kell megállapíta­ni. Könnyen lehet, hogy az el­következendő időszakban egy­re több hatévesnél, fiatalabb gyermeke kezdi meg a betű­vetés, számtan és olvasás el­sajátítását, ugyanakkor lesz­nek olyanok, akik még hét­éves korukban sem kerülnek be a tantermekbe. Hogy ki kezdheti meg, vagy ki nem a tanulást, azt az óvónők és a nevelési tanácsadó munkatár­sai döntik el. Természetes, hogy -roppant felelősségteljes döntésről van szó, s ebben elengedhetetlen a gyermekek alapos ismerete, s a szülőkkel való szoros kapcsolat. A tankötelezettségről . szóló törvény lényeges kitétele, hogy az ifjú 16 éves kora betölté­séig köteles látogatni az isko­lát. Az intézmények vezetői különösen figyelemmel kísérik azokat a tanulókat, akik a nyolcadik osztály befejezése után nem iratkoznak be kö­zép- vagy szakmunkásképző­be. de mée nem töltötték be a 16. életévüket. További sor­sukat a gyámhatóság figyeli ebben a kritikus időszakban. Ugyanez az eljárás vonatkozik például a középfokú intéz­ményből kimaradt, de 16 év­nél fiatalabb gyermekekre is Pályázattal Az új oktatási törvény egyik rendelkezése az intéz­ményvezetők új pályázati rendszerét szabályozza. Esze­rint a leendő igazgatókat a tantestületek választják. Az elmúlt esztendőben Szentend­rén négy intézményben került sor ily módon vezetőcserére. A felszabadulás-lakótelepi is­kolában például a pályázó nem nyerte el a nevelőtestület 51 százalékának egyetértését, ezért megbízott pedagógus ve­zeti az oktató-nevelő munkát, az új, sikeres pályázó megje-. Decemberben Nyugdíjastombola Az Országos Takarékpénz­tár december 12-én nyilvános műsoros tárgynyeremény-sor- solást rendez a nyugdíj-előta- karékossági betéttel rendel­kezők számára Akik novem­ber 20-ig megkötik a szer­ződést, részt vesznek a já­tékban. A nyugdíj-előtakaré­kossági betétszámla annyi­szoros eséllyel szerepel a sor­soláson, ahányszor 10 ezer fo­rintos alapbefizetést eszközölt az ügyfél. A főnyeremény Lada 1200-as kocsi, de gazdát talál egyebek között 30 gép- kocsinyeremény-betétkönyv, 7 személyi számítógép, 7 viedó- magnó. lenéséig. Itt a választásokkal van még tennivaló, mert a titkos szavazást nem mindig előzte meg nyílt és őszinte vi­ta. Roppant fontos rendelkezés az is, hogy a felügyeleti rend­szert felváltotta a szaktanács- adói hálózat. Az ebbe tömö­rült legjobb pedagógusok ad­ják meg az alapját egy-egy «kóla szakmai munkájának. Az ellenőrzés pedig fokozato­san az igazgató feladatkörébe kerül. Természetes, hogy a szakmai-módszertani önálló­sággal együtt növekszik a bel­ső ellenőrzés jelentősége. Eb­ben pedig a munkaközösség vezetőinek jut jelentősebb sze­rep. Ök azok, akik megsok­szorozzák az óralátogatásaik számát, s feladatukká válik a továbbképzések tervezése, a módszertani segítségadások. Ezek a jelenségek már mind­mind megtalálhatók a város oktatási intézményeiben. A munkaközösségek megalakul­tak, a feladatok ismertek, _ de még hiányoznak a szükséges tapasztalatok. Önkormányzat Az új oktatási koncepció egyik sarkalatos kérdése a gyermekönkormányzat valódi tartalommal való megtöltése. Ennek fontos eleme, hogy a nebulók aktívan vegyenek részt saját ügyeik intézésében. Városunk két iskolájában az úttörőkormányzatra bízták a gyermekönkormányzat felada­tát. A központi általános isko­lában az úttörőönkormányzat mellett akarják létrehozni a gyermekönkormányzatot. Ér­dekes, hogy iskolatanács egyik intézményünkben sem alakult. A tantestületek erre még nem találják érettnek sem a belső, sem a külső feltételeket. Az eddigiekből is kitűnik, hogy az új törvény megcéloz­za a szakmailag önálló Isko­lák kialakítását. A fenntartás­sal kapcsolatos feladatok, a vezetői munkáltatói jogkör, il­letve az intézmények törvé­nyes működésének biztosítása továbbra is a tanácsok kezé­ben marad. Ugyanakkor már ez év januárjától városunk mindhárom általános iskolája önálló bérgazdálkodó. A városi tanács végrehajtó bizottsága a kérdések és hoz­zászólások után arra utasítot­ta a tanács művelődési, ifjú­sági és sportosztályának a vezetőjét, hogy az oktatási törvény végrehajtásának elő­segítésére ezután is tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kiemelte az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek elsődle­gességét. Asszonyok és varrógépek Mit, hogyan? Szabászok, mintakészítők kupaktanácsa. A Szentendrei Ipari Szövet­kezet Kőzúzó úti új konfek­ció- és bőrdíszműrészlegét össze sem lehet hasonlítani a régi, belvárosban működött te­lephellyel. A csarnokok tága­sak, világosak, modern gé­pekkel felszereltek. Egyszóval minden vonatkozásban megfe­lelnek a mai követelmények­nek. A konfekcióüzem veze­tője Rajz Gáborné, aki Má­tyásföldről utazik naponta Szentendrére. A felsőfokú ru­haipari technikumot végzett szakember elmondta, hogy fő­ként gyermek- és női ruhákat, köntösöket készítenek a hol­landoknak. franciáknak és nyugatnémeteknek. A Szovjet­unióba kétrészes női ruhákat szállítanak. Belföldön a Módi Kereskedelmi Vállalat az ál­landó vásárlójuk. A konfekcióüzem ez évi ár­bevételi terve 42 millió forint. Különösebb gond nélkül telje­síteni fogják. Harmincöt ipari tanuló és 23 felnőtt dolgozik együtt, a külső bedolgozók 25-en vannak. Körzetükben, ahol főként a nők elhelyezke­dése problémás, örömteli hogy a SZISZ szinte kizáró­lag a gyengébb nem képvise­lőit foglalkoztatja. Az átlagos bérszínvonal 56 ezer forint. A bőrdíszműrészleg Augent Józsefnéhez tartozik. A dip­lomatatáskák szét>ek. Ezenkí­vül öveket, autóstáskákat, pénztárcákat és névjegykár­tya-tartókat készítenek, ők a bedolgozókkal együtt harmin­cán vannak. Árbevételi ter­vük 88 és fél millió. Ezt máris teljesítették, mert a termékeiknek jó a piaca. Sői sikerült tért nyerniük Bel­giumban is, ami azért nagy szó, mert a nyugat-európai bőrdíszműipar igen fejlett. A Tarimex közreműködésével 520 ezer forint értékben ex­portáltak diplomatatáskákat A bérszínvonal a bőrdíszmű­veseknél 62 ezer forint. ÍREK — Tanfolyam. Kis teljesít­ményű kazánfűtői tanfolyam indul Szentendrén a művelő­dési központban e napokban, amely előreláthatólag decem­ber végéig tart. A felvételhez nyolcosztályos végzettség és egészségügyi alkalmasság szükséges. Jelentkezés és fel­világosítás: a művelődési központban (10-222, 10-194), vagy a felszabadulás-lakóte­lepi fűtőműben (11-542). — Űj címen. A Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottság irodája a tömegszervezeti székházba költözött. Szentend­re, Somogyi-Bacsó part 18.. fszt. 2. Levélcím: Pf. 54. A telefonszám változatlan, 06-26- 10-715. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agues

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom