Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

1981. OKTOBER 3., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEK A helyi háborúk rendezésének esélyei Fontos kétoldalú megbeszélések sora az ENSZ közgyűlése idején A Szovjetunió új diplomúdai nyitása a dél-amerikai országokban Általános PILLANATKÉP A genfi szovjet—amerikai megbeszélés, amely eddig a nemzetközi érdeklődés közép­pontjában állt, kevésbé lát­ványos szakaszába jutott. Most ugyanis szövegeket tanulmá­nyoznak, s egyes megfogalma­zásokon folyik a vita. Ez per­sze nélkülözhetetlen és fontos a jövendő szerződés értelmezé­se és megtartatása szempont­jából. De az, hogy milyen sza­vakkal, mondatokkal rögzítik ezt az okmánytervezetben, pil­lanatnyilag nem túlságosan érdekli a szenzációkra éhes nemzetközi sajtót. Hiszen az áttörés már korábban magas szinten megtörtént: létrejött az elvi megállapodás az 500—• 5000 kilométer hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverrend­szerek felszámolására. S a leg­közelebbi nagy eseményre ok­tóber végén kerül sor. Sliultz amerikai és Sevardnadze szov­jet külügyminiszter újabb megbeszélésein áttekinti: mit értek el időközben a szakértők Genfben, létrejött-e az a ter­vezet, amely egy csúcstalál­kozón aláírásra kerülhet? S végül az igazi szenzáció ezután következik — ha minden az eredeti menetrend szerint zaj­lik majd — Mihail Gorbacsov az Egyesült Államokba uta­zik, s a Ronald Reagannel megrendezett tárgyalásokon a két vezető aláírja azt a szer­ződést, amely első ízben a nukleáris korunkban megsem­misítésre ítéli e pusztító fegy­verfajták egész osztályait. Ebben az átmeneti időszak­ban, amikor e csendes, fayoI?a folyik a jövendő szerződés ügyében, érthető, ha a figye­lem másfelé fordul. De ennek: más okai is vannak. Egyrészt az, hogy a szeptember köze­pén megnyílt ENSZ-ülésszakon a napirenden ott vannak azok / a problémák is, amelyek konf­liktusos volta csak néhány or­szágot érint, de összességük­ben, ezek a helyi viszályok, feszültségek hátrányosan hat­nak földünk biztonságára, hi­szen bármikor azzal a veszély- lyel járnak, hogy kiszélesed­nek, nemzetköziekké terebé­lyesednek. Másrészt a világ- szervezet közgyűlésének álta­lános vitájában részt vesznek a külügyminiszterek, s így jó alkalom kínálkozik az ENSZ égisze alatt .olyan kétoldalú megbeszélésekre, amelyek .nor­mális diplomáciai csatornákon, csak hosszabb előkészítő mun­kával vagy sehogyan sem va­lósulhatnak meg. Gondoljuk meg ugyanis, hogy az ENSZ- közgyűlés idején olyan álla­mok is minden feltűnés nél­kül folytathatnak magas szin­tű megbeszélést, amelyek kö­zött szünetel a diplomáciai kapcsolat, vagy feszült a vi­szony. merész húzások, EGYOLDALÚ LÉPÉSEK Az egyik ilyen viszályokat okozó helyi probléma az úgy­nevezett kambodzsai ügy, amely évről évre az ország ENSZ-beli képviselete nyomán a világszervezet napirendjére, s így a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül. Ismert, hogy vörös khmerek egykori vezetői mily rémuralmat való­sítottak meg az országban, s szinte egy egész nép léte kér- dőjeleződött meg az emberek tömeges mégsemmisítése kö­vetkeztében, amikor Kam­bodzsa demokratikus, népi ve­zetői háborút indítottak a vé­res zsarnokság ellen, s a segít­ségül hívott vietnami testvé- réikkei' karöltve megdöntötték a zsarnokság véres uralmát. A belháború azonban az or­szág Thaifölddel határos ré­széin tovább folyik, akadályoz­va az ország fejlődését, Bo- nvolítja a helyzetet,, hogy a Kínai Népköztársaság az or­szág törvényes demokratikus rendje ellen gerillaháborút folytató vörös khmereket tá­mogatja, s "ahhoz, hogy bele­egyezését adja egy átfogó dél­kelet-ázsiai biztonsági rend­szer megteremtéséhez, a viet­nami kontingensek kivonását és a gerillákkal való egyez­kedést követeli. Világos, hogy a kambodzsai demokratikus népi rendszer — amely óriási előrehaladást tett az újjáépítés munkájában, s élvezi a tömegek széles kö­rű támogatását —, nem bo­csátkozik alkudozásokba azok utódaival, akik pusztulásba sodorták Kambodzsát, kockáz­tatták népének további létezé­sét. De a vörös khmerek léte a dzsungelekben olyan reali­tás, amellyel szembe kell néz­ni. S azzal is, hogy az ország egy részét állandóan veszélyez­tetik, mivel ki-kicsapnak az általuk elfoglalt területekről, s hadműveleteket indítanak. Kambodzsának pedig, amely­nek népe annyit szenvedett, nagy szüksége volna végre a megbékélésre. Ezért nyilatko­zott úgy a kambodzsai vezetés, hogy esetleg szó lehetne arról, hogy Norodom Sziltanuk her­ceg, aki valaha a semleges Kambodzsa vezetője volt, sze­repet vállalna a megbékélési erőfeszítésekben. Ez azért fon­tos bejelentés, mert a herceg állásfoglalásai nagy súllyal es­nek latba, mind Pekingben, mind a vörös khmereknél. Merész lépés volt ugyancsak az az egyoldalú tűzszünet, amit két, jelenleg belháború által sújtott országban, Afga­nisztánban és Nicaraguában meghirdettek a demokratikus népi erők, amelyek pedig a törvényes hatalom birtokában kormányozzák az illető álla­mot. Bár a helyzet sok tekin­tetben, eltérő, mások a körül­mények, a módszerekben még­is sok a hasonlóság. A fő cél az, hogy a kormány egyoldalú lépésével kényszerítő nyomást gyakoroljon az ellene fegyver­rel küzdőkre, s rábírja őket, hogy a megbékélés útjára tér­jenek. Mint Kabulban nem­rég összegezték az eseménye­ket, sikerült bizonyos előre­haladást elérni az év eleje, a fegyvernyugvás meghirdetése óta. Nem arról van szó, hogy az ellenforradalmárok abba­hagyták volna a fegyveres harcot. De a megbékélési poli­tika meghirdetése alkalmat adott sokezer lázadónak, hogy éljen a számára biztosított am­nesztiával, s letegye a fegy­vert. A kormányerők pedig tartották magukat ahhoz a kö­telezettségvállalásukhoz, hogy ők maguk nem kezdeményez­nek hadműveleteket, csak vá­laszolnak a támadásra. Az a tény viszont, hogy az ellenforradalmárok új, modern fegyvereket — köztük rakétá­kat — kaptak elsősorban az Egyesült Államokból, még job­ban kiterjesztette a gerillák tevékenységét. Ez elsősorban a polgári lakosság köréből szedett áldozatokat, mivel fő­ként utasszállító repülőgépe­ket lőttek le a korszerű harci eszközökkel. Lassú volt az elő­rehaladás a diplomáciai terü­leten is, de itt is azért kimoz­dult az ügy az addigi holt­pontról. A megbékélés sikeré­nek külső feltétele, hogy Pa­kisztán felől megszűnjön a be­avatkozás. Erre nézve Genf­ben tárgyalások folytak. S ma­ga az a tény, hogy ezek a megbeszélések létrejöttek, már eredménynek számít, s ugyan­csak az is, hogy a beavatkozás megszüntetésének kérdése ott témává válhatott. MANAGUA VÉGREHAJTJA A BÉKETERVET Nicaragua az egyetlen kö­zép-amerikai ország, amely következetesen megvalósítja az augusztusi guatemalai állam­fői értekezlet előírásait. Mint emlékezetes, ezen a tanácsko­záson öt közép-amerikai ál­lam folytatott eszmecserét, az Egyesült Államok részvétele néikül, e térség feszültségének enyhítésére. Washington, bár földrajzilag nem tartozik e körzetbe, mégis igényt tart meghatározó szerepre, ugyan­úgy, mint a nyugati félteke más részein, a kormányok po­litikájának kialakításában. S hogy Közép-Amerikában fe­szültséggel terhes, veszélyes helyzet alakult ki, az azzal magyarázható, hogy az ame­rikai kormányzat módszere­sen törekszik a managuai kor­mány meggyengítésére, niajd ennek nyomán megbuktatásá­nak kivívására. Ezért támo­gatja a Honduras területén te­vékenykedő nicaraguai ellen­forradalmár csoportokat, ame­lyek átcsapnak a szomszédos ország északi vidékeire és ösz- szecsapnak a sandinista erők­kel. A guatemalai okmány értel­mében mind az öt közép-ame­rikai állam kormánya megbé­kélési programba kezd, amely-, nek célja a feszültség enyhí­tése. Tilos volna minden kül­ső beavatkozás, titkos fegyver- szállítás. segélyezés e térség országaiba, s például Hondu­ras nem adna tovább mene­déket a nicaraguai kontrák­nak. A következő magas szin­tű értekezletet november 7-én tartják, s ezen megvizsgálják majd, hogy mennyi valósult meg ezekből az előírásokból. Eddig csak Managua beszélhet eredményekről. Intézkedések egész sorát hajtották végre, s legutóbb egyoldalú tűzszünetet rendeltek el a sandinista erők­nek az ország északi részén. A kontrák azonban háborítatla­nul működnek Hondurasban, a guatemalai békeokmány el­lenére, sőt a Reagan-kormány- zat biztosította őket további támogatásukról. Shultz kül­ügyminiszter arról nyilatko­zott. hogy a következő költség- vetési évben fel akarják emel­tetni a törvényhozással a ni­caraguai ellenforradalmárok segélyezésének összegét. SEVARDNADZE BRAZÍLIÁBAN ÉS Argentínában Latin-Amerika iránt növek­szik az érdeklődés, hiszen sze­repe is, súlya is megnöveke­dett a világpolitikában. El­múltak már azok az idők, amikor katonai puccsokat irá­nyítottak tetszésük szerint a washingtoni politikái vezetők, ha egy-egy dél-amerikai kor­mány önállóbb vonalvezetést határozott el. Brazília és Ar­gentína Dél-Amerika két leg­jelentősebb országa, s így nem véletlen, hogy Sevardnadze a héten ellátogatott ezekbe az államokba. Megjegyzendő, hogy Brazíliában soha eddig nem járt szovjet külügymi­niszter. A Brazíliával most megkötött gazdasági és kultu­rális megállapodásokat sok világlap kommentátora való­ságos új nyitásként értékeli. Mint az AFP rámutatott: a látogatás ..a szovjet diplomá­cia jelentős előretörése egy mindeddig érintetlen térség­ben.” Ami Argentínát illeti, ezzel az országgal már eddig is voltak kapcsolatai a Szov­jetuniónak. Sevardnadze láto­gatása most az aláírt megál­lapodások alapján új ösztön­zést ad a kapcsolatok további fejlődésének. Árkus István Mihail Gorbacsov békecsomagtervvel tért vissza szabadsúgúról A javaslatok nemzetközi visszhangja A legújabb szovjet békekezdeményezések, melyekről Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára tett javasla­tot murmanszki beszédében, főleg az északi térséget érintik vizen és levegőben. A javaslatban foglaltak: mint egy jelképes béke-híd pillérei. Több ország máris reagált az elhangzottakra, elemezve azokat, s hozzá­fűzve véleményüket. A jelentős kereskedelmi flottával rendelkező és hadi­tengerészeti tevékenységet is kifejtő NATO-tagállam NSZK- ban a sajtó érdeklődéssel fo­gadta Gorbacsov legújabb ja­vaslatait. Az Hjságok egyidejűleg fel­hívták a figyelmet arra is, hogy a szovjet pártvezető vi­lágosan utalt az átalakítási politika következetes folytatá­sának, a reformok milliókat érintő megvalósításának szük­ségességére, de a meglevő ne­hézségekre is. A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General— Anzeiger című napilap Gor­bacsov enyhülést szorgalmaz a tengereken is, a tekintélyes konzervatív Frankfurter All­gemeine Zeitung A főtitkár csökkenteni kívánja északon a katonai tevékenységet; a Frankfurter Rundschau pedig Moszkva kevesebb fegyvert óhajt az északi vizeken cím­mel számol be az új indít­ványról, amely tárgyalásokat irányoz elő a Varsói Szerző­dés és a NATO között. A Keleti-, az Északi, a Grönlandi- és a Norvég-ten­ger övezetére vonatkozóan előterjesztett szovjet elkép­zelések leírása mellett egybe­hangzóan kiemelik azt a gon­dolatot, hogy a nemzetközi kapcsolatok normalizálása nyomán a Szovjetunió kész lenne jégtörővel megnyitni az utat az. északi vizeken kül­földi hajók számára is. Gorbacsov békecsomagterv­vel tért vissza nyári szabad­ságáról — javasolja, hogy az északi sarkkör övezete legyen a béke pólusa —emeli ki pén­teken á The Daily Telegraph a szovjet vezető murmanszki beszédéről beszámoló jelentés­ben. A Londonban nagy érdeklő­dést keltő szovjet kezdemé­nyezéshez fűzött kommentár­jában a Financial Times ka­tonapolitikai szakértője rámu­tat: az északkelet-atlanti és a balti-tengeri kelet—nyugati flottatevékenység csökkentés­re tett javaslatában Gorba­csov olyan aggodalmaknak adott kifejezést az Egyesült Államok agresszív előretolt stratégiájával kapcsolatban, amelyek nem korlátozódnak pusztán a Szovjetunióra, vagy a Varsói Szerződés tagjaira. A Reagan-kormányzat első hat évében John Lehman haditen­gerészeti miniszter irányítása alatt az Egyesült Államok megkezdte repülőgép-hordozó és tengeralattjáró flottaegysé­gek előretolt alkalmazásának begyakorlását a Norvég-tenger északi részén. Nem minden NATO-tagállamot tesz boldog­gá Lehman stratégiája. Norvé­gia például úgy érzi, hogy ez a stratégia provokálja az oro­szokat — állapítja meg a Fi­nancial Times hírmagyarázója. Denis Healey, volt munkás­párti hadügyminiszter és .kül­ügyi szóvivő a BBC televízió­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Gorbacsov ja­vaslata újabb példája annak, hogy olyan szovjet vezetéssel van dolgunk, amely hátat aka» fordítani a hidegháború­nak. Az új szovjet vezetés megegyezésre akar jutni a Nyugattal és az enyhülés megalapozására törekszik. Ez olyan lehetőségeket kínál, amelyeket a munkáspárt nemzetbiztonsági politikája eltökélten iparkodik majd ki­aknázni. Elégedetten nyilatkozott a legújabb szovjet békekezde­ményezésekről csütörtökön Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter. Reálisnak nevezte Mihail Gorbacsov Murmanszkban előterjesztett javaslatát. A norvég tömeg­tájékoztatási eszközök Gor­bacsov murmanszki javasla­tait elemezve elsősorban a Szovjetuniónak a katonai te­vékenység csökkentésére való készségét emelik ki. Johan Holst norvég had­ügyminiszter szerint viszont a NÁTO-nak vigyáznia kell ar­ra, hogy nyitva maradjanak azok a tengeri útvonalak, amelyek válság vagy háború esetén utánpótlást biztosít­hatnak Észak-Európának. A finn televízió részletesen beszámolt az SZKP KB főtit­kárának Murmanszkban el­hangzott újabb javaslatairól. A kommentár megállapítja: az észak-európai tengereken lévő katonai erők csökkenté­sére tett szovjet kezdeménye­zés megfelel Finnország érde­keinek, mivel megvalósítása elősegítené a haditengerészeti és légi aktivitás csökkentését. A Norrskensflamm. a Svéd Munkapárt-Kommunisták lap­jának főszerkesztője a TASZSZ-nak adott nyilatko­zatában rámutatott, hogy a Murmanszkban előterjesztett kezdeményezés a szovjet kül­politikában megnyilvánuló új gondolkodásmód bizonyítéka. Washingtonban hivatalos források azt közölték, hogy tanulmányozzák Gorbacsov javaslatait. Szovjet konzulátus nyílhat Buenos Airesben Egyezményeket írtak alá A szovjet és az argentin külügyminiszter pénteken egyezményeket írt alá az or­szágaik közti gazdasági, kultu­rális és konzuli kapcsolatok fejlesztéséről. Többek között megállapod­tak abban, hogy a Szovjetunió konzulátust nyit Buenos Aires­ben, amint az argentin ható­ságok Viedmába, Argentína majdani új fővárosába tele­pítik át a kormány székhelyét. Alfonsin köztársaság elnök­kel folytatott csütörtöki meg­beszélésén Eduard Sevard­nadze átadta az argentin ál­lamfőnek Mihail Gorbacsov üzenetét. Négyoldalas levelé­ben Gorbacsov elismerését fe­jezte ki Alfonsínnak a lesze­relés és a béke érdekében ki­fejtett munkájáért. Alfonsin és Sevardnadze köztársasági elnök méltatta a szovjet társadalomban végbe­menő változásokat mind a Szovjetunió, mind pedig a vi­lág más országai szempontjá­ból. Egyetértett Sevardnadzé- nak azzal az elemzésével, mi­Nagyon lassan készül a záródokumentum Nints egységes NA TO-álláspont Halad az európai utótalál­kozón a záródokumentum szerkesztésének munkája, bár igen lassan — hangoztatták NATO-források pénteken a sajtó előtt. Mint mondták, az első ko­sár, a katonai biztonság kér­déseiben kezd kibontakozni a REAGAN ELNÖK PANASZKODIK Reagan elnök teljes mértékben úgy vélekedik, hogy a kommunisták a különböző félrevezető technikákkal, tervek­kel, programokkal befolyásolják az amerikai kongresszus és a sajtó állásfoglalásait, a közvéleményt — jelentette ki az el­nök szóvivője. Mariin Fitzwater. Reagan ezt a nézetet a The Washington Times című, szélsőségesen konzervatív lapnak adott interjújában fejtette ki, s az elnöki szóvivő megerősí­tette: a lap pontosan adta vissza az elnök szavait. Reagan az interjúban azt hangoztatta, hogy kommunista befolyás érvényesül a kongresszus számos olyan határozatá­ban, a sajtóban, a közvélemény állásfoglalásaiban, amelyek ellentétesek saját politikai programjával, korlátozzák fegyver­kezési terveit. Panaszosan emlegette fel, hogy egyebek között eltörölték a hírhedt Aínerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság működését. Ez mutatja, milyen eredményeket értek el a szov­jetek a mi országunkban: ma nem divatos kommunistaelle­nesnek lenni — mondotta az interjúban az amerikai elnök. A szóvivő szerint Reagan nem gondolja úgy, hogy a kong­resszus, vagy az amerikai sajtó szovjet ügynök lenne. Senkit sem vádol meg, csupán rámutat egy olyan folyamatra, amely napjainkban létezik az országban. Fitzwater kijelentette: Rea­gan nem kívánja, hogy felújítsák a hírhedt McCarthy-féle bi­zottság munkáját. Szovjet részről határozottan elutasították Reagan vádjait arról, hogy a Szovjetunió dezinformációs tevékenységet fejte­ne ki az Egyesült Államokban, munka, haladást ígér a keres­kedelmi-gazdasági együttmű­ködéssel foglalkozó bizottság is, és kezdődik a szövege­zés a földközi-tengeri bizott­ságban. Ugyanakkor — a nyu­gati vélemény szerint —■ nincs érdemi haladás az em­beri jogok és kapcsolatok fe­jezetének szövegezésében. Nincs még egységes NATO- álláspont arról, elfogadják-e a Szovjetunió javaslatát moszk­vai konferencia rendezésére a humanitárius kapcsolatokról. Egyes NATO-tagok a javaslat mellett, mások ellene foglal­nak állást és vannak elgon­dolások több ilyen jellegű ta­nácskozás rendezésére, az egyikre 1989-ben, a forrada­lom 200. évfordulója alkal­mából, Párizsban. Nem alakult még ki végle­ges NATO-álláspont arról sem, hogy végül is milyen ke­retben hívják majd össze az összeurópai haderőcsökkentési tárgyalásokat. Változatlan a francia vélemény, hogy el­utasítják a két katonai szö­vetség közötti tárgyalásokat. (A VSZ és a NATO országai február óta tárgyalnak Bécs- ben e fórum előkészítéséről.) szerint egy új nemzetközi gaz­dasági rend kialakítása szoro­san összefügg a fegyverzetkor­látozással és ,a leszereléssel, hiszen a fejlődés egyik legna­gyobb akadálya a íegyverke- ók oV • A dél-atlanti térség hely­zetét érintve a szovjet tiiplo- mácia vezetője síkraszállt a térség atomfegyverektől való mentesítéséért, béke- és együttműködési övezetté nyil­vánításáért. Kormányának rokonszenvéről biztosította a Malvin-szigetek feletti szuve­renitással kapcsolatos argentin álláspontot, és Argentína ezzel kapcsolatos lépéseit az ENSZ- ben. Az NSZK sajtójában Lútogatás előtt A Német Szövetségi Köt társaság és a Magyar , Né% köztársaság kapcsolatai pé dósnak tekinthetők a külör böző társadalmi berendezkf désű államok viszonya szerr pontjából. Ezt hangsúlyozl péntek déli sajtóértekezleté Friedhelm Ost államtitkár, nyugatnémet kabinet szóvive je azzal összefüggésben, hog Grósz Károly, a magyar M nisztertanács elnöke a jöv héten hivatalos látogatá: tesz az NSZK-ban. Mint Ost emlékeztetet Grósz Károly ezzel Helmi Kohl szövetségi kancellár 198 júniusi magyarországi látogt tását viszonozza. Belgium Bush alelnök Brüsszelben George Bush amerikai alel­nök pénteken európai útjá­nak utolsó állomására, Brüsz- szelbe érkezett. Wilfried Martens minisz­terelnökkel folytatott első megbeszélését követően Bau- douin király fogadta az alel- nököt, aki ezután Jacques De- lors-ral, a közös piaci bi­zottság elnökével és Willy de Clercqkel, a nemzetközi kap­csolatokért és a külkereskede­lemért felelős bizottsági tag­gal tárgyalt. A Közös Piac bizottságának szóvivője szerint elsősorban az EGK és az Egyesült Álla­mok közötti kereskedelmi né­zetkülönbségekről volt szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom