Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

1987. OKTOBER 24., SZOMBAT Káposztaszüret r A Pest Megyei Hírlap adószolgálata Hogyan adóznak a kistermelők? Nem lehet csodálkozni azon, hogy mind több levél érke­zik lapunkhoz a kistermelők adózásáról tudakozódván. Jelen­leg hazánkban egymillió-hétszázezren foglalkoznak ilyen for­mában állattartással és növénytermesztéssel, közülük nem ke­vesen Test megyében gazdálkodnak. Ezért illendőnek tartjuk, hogy ezt a témát alaposan körüljárjuk. Naponta száz mázsa káposz­tát takarítanak be a vecsési Ferihegy Tsz dolgozói. A ke­vés csapadék ellenére jó minő­ségű a termés. A földekről a helyi savanyitóba, majd cso­magolás után az NDK-ba ke­rül a káposzta. (Vimola Károly felvétele) Csúszásgátlóval Kíméli az árut Az élelmiszer-ipari alap­anyagnak szánt tojások szál­lításánál a jelentős károkat okozó törés csökkentésére, a kíméletes rakodásra újfajta műanyag rekeszeket alakítottak ki a göngyöleggyártó és -for­galmazó szövetkezeti vállalat­nál. A rekeszekben csúszás- gátlókat helyeztek el, ezekre egymás mellett két oszlopban biztonságosan rakhatók fel a tálcák, s így égy szerre 300 to­jás továbbítható. Enrjek a<z. eszköznek a nagyüzemi és ke­reskedelmi használata azért is előnyös, mert több rekesz egymásra helyezésével javul a szállítójármű kihasználása. Talán olvasóink is megér­tik: arra nem vállalkozhatunk, hogy mindenkinek személyre szóló tanácsokat adjunk Nem kívánunk belemenni olyan részletkérdésekbe, hogy pél­dául 110 ezer naposcsibénél, vagy 180 sertésnél többet vagy kevesebbet érdemes-e tartani évente, viszont megadjuk azo­kat az információkat, amelyek birtokában ki-ki választ kaphat a maga kérdésére is. Családi formában Abból kell kiindulni, hogy a kistermelők jelentős részt vállalnak a lakosság ellátásá­ból, mi több, az agrárexport­hoz is hozzájárulnak, s ezt az adózásnál méltányolni kell! Nem kevésbé a magas kocká­zatvállalást, a befektetési igényt és a nagy munkaráfor­dítást. Ezért a kistermelésből származó családi bevétel évi 500 ezer forintig — ebbe a ka­tegóriába tartozik a kisterme­lők csaknem 90 százaléka — adómentes. Tehát nem a jö­vedelem, hanem az árbevétel! Ez azért van így, mert a szak­értők szerint a kistermelők árbevételarányos nyeresége kö­rülbelül 15 százalék. A kistermelés jellegzetessé­ge továbbá az, hogy általá­ban a családtagok mindegyike részt vesz a munkában és így egyúttal az árbevétel és a jö­vedelem részese is. Ezért az adóreform minden 16 éven fe­lüli családtagot termelőként kezel, s ennek megfelelően a kiszámított személyi jövedel­met elosztja ezek számával. A kistermelőknél tehát a szemé­lyi jövedelemadó családi adó formájában jelenik meg. Amennyiben az éves árbe­vétel nem haladja meg a 2 millió forintot, de 500 ezer forint fölött van, akkor az ál-1 lattenyésztésből származó be­vétel 10, a növénytermesztés­ből származó bevétel 30 szá­zalékát kell jövedelemnek te­kinteni. A személyi jövedelem- adó elve alapján ez után az egyéb jövedelmekkel össze­vonva, a jövedelmi határok­nak megfelelő adókulcs szerint kell adózni. Meg kell említe­ni azt is, hogy számlákkal bi- zonylatolva lehetőség van a forgalmi adó visszaigénylésére. Az évi 2 millió forintos ár­bevétel felett az elérhető jö­vedelem szabályozása kétcsa­tornás adózási rendszerre épül.. Az üzleti nyereséget a vállal­kozói adó, a személyes fo­gyasztásra kerülő részt a jö­vedelemadó terheli. A vállal­kozói adó alapja a költségek­kel csökkentett árbevétel. Ez tehát azt jelenti, hogy a gaz­dálkodó az összes működési költségeit, kiadásait levonhat­ja. A vállalkozói adó mérté­ke 25 százalék. A mezőgazda- sági kistermelők azonban 200 ezer forintos jövedelemig nem fizetnek vállalkozói, adót. Ajándék, nyeremény A személyi jövedelemadó kedvezményeket biztosít a gyermekek után. Ezzel kap­csolatban érkezett hozzánk kérdés, K. J. monogrammal. Olvasónk — aki nem kívánja felfedni kilétét — azt írja, hogy három gyermeke közül kettő iskolába jár, a harmadik most tölti katonai szolgálatát. Azt tudakolja: érvényes-e rá­juk a gyermekenkénti 12 ezer forintos kedvezmény? Először is azt kell tudni, hogy három vagy ennél több gyermek ese­tében'¥ehéf levonni ézt az Ősz­szeget az adóalapból. A ked­vezmény a gyermekek 14 éves koráig, illetve továbbtanulá­suk befejezéséig, de legfeljebb Nehezen lelik meg helyüket A pénz mellé Jé szó is kell Kezdőnek lenni múló, ám igencsak nehéz állapot. Az ember életé­ben talán ez az időszak — a pályakezdés, munkába állás, családala­pítás első néhány éve — okozza a lestöbb gondot. Nem csoda, ha sokan akár egy fél életen, de legalábbis hosszú éveken át kezdők maradnak. Külső segítség, támogatás híján, a nehézségek elől me­nekülve újra és újra elölről kezdik életüket, munkájukat, s előfor­dul, hogy soha nem lelik meg tehetségükhöz, képességeikhez méltó helyüket. Elítélni ezért csak egyedül őket nem lehet, hiszen gyak­ran elegendő lenne néhány jó szó, egy-két gyakorlati tanács vagy némi anyagi támogatás ahhoz, hogy magukra, helyükre találjanak, s később, évek múltán legalább ragaszkodásukkal, az utánuk követ­kező nemzedék segítésévei hálálják meg az egykori segítséget. Csak­úgy, mint a csenevéSz, nyesegetésre, gondozásra szoruló facsemeték a gondos gazda munkáját, törődését. az az életben, kint a gyárban néha egészen másképp van. Nehezen szokják meg, hogy a sorban addig, míg újak nem jönnek, csak hátul állhatnak, a jutalmakra, elismerésekre pedig esetleg évekig várniuk kell. Azaz kellene, mert épp az a gond, hogy hamar veszik a kabátjukat, s odébbállnak egy-két házzal. Elmennek máshová, megintcsak kezdő­nek. Hosszú éveken át kere­sik, kutatják a helyüket, nem azért elsősorban, mert a vál­lalat, a gyár, a munka nem felel meg, vagy mert pont ide jöttek, hanem azért, mert nem szoktak még hozzá a merőben új élethez és körül­ményekhez. Nincs ami marasz­talja őket, amihez kötődné­nek ... Dr. Oláh András nem állít­ja ugyan, hogy ők már meg­találták az egyedül üdvözítő megoldást e problémára, ám vallja: valahol el kellett kez­deni a fiatalok támogatását, pályára segítését. Mert ha a kötődés megteremtéséhez az anyagi juttatás nem is elegen­dő, a mód. a kedves, csalá­dias hangulatú ünnepségek, ahol azt átadják az újonnan belépőknek, az első munka­helyes pályakezdőknek, úgy tűnik, eredményhez vezet. — Két év alatt, amióta be­vezettük a pályakezdési jutta­tás rendszerét, 66 fiatal kapta — Azt hiszem, hogy két év­vel ezelőtt, amikor bevezettük a pályakezdő fiataloknak nyúj­tott anyagi támogatás rend­szerét, a döntést hozó válla­lati tanács tagjai valameny- nyien felidézték egykori in­dulásuk keserves emlékeit, kezdeti lépéseik buktatóit. Mint ahogy bennem is élén­ken él, még lassan három év­tized távolából is az a sok ne­hézség, amellyel a munkába állás első éveiben szembe kel­lett néznem — mondja dr. Oláh András, az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. Még ma is eleve­nébe vág, ha felidézi, milyen sokáig érezte rosszul magát kezdőként a bőrében. Állítja, talán hamarabb értette volna meg a felnőttek világát, ha úgy fogadják akkoriban az első munkahelyén, ahogy most ők várják a fiatalokat. Igaz, másképp ma már nem is lehetne megszerezni a szép, ám gyötrelmesen nehéz sü­tőipari munkának a fiatalo­kat. Megtartani őket a kemen­cék mellett pedig talán még a megnyerésnél is nehezebb. Az iskolából egyenesen az éj­szakai műszakba csöppenve bizony sokan hátrálnak meg, s néznek más, könnyebb mun­ka után. — Eleinte csak a kudarc éri őket. Kiderül, hogy amit és ahogy az iskolában tanultak, meg két részletben a szak­munkásoknak járó 9, illetve a szakképzetleneknek adott 6 ezer forintos juttatást. Talán nem is az összeg nagysága, hanem az az elv, amely alapján adjuk ezt a pénzt, vezetett odáig, hogy ezeknek a fiataloknak a fele még ma is közöttünk van. A pályakezdési juttatásért ugyanis nem kérünk semmi mást, csupán azt, hogy 3 évig nálunk maradnak. Ügy vélem, hogy már a kezdeti nehézsé­geket, az első pár évet átvé­szelték, akkor valószínűleg megszoktak nálunk, megsze­rették a gyárat, a munkáju­kat, szakmájukat, ök valószí­nűleg nem mennek el egy­könnyen tőlünk. Igaz, ehhez a korábbi éveknél többet, jobban kellett foglalkoznunk velük, figyelnünk munkájuk­ra, problémáikra. Remélem, érzik, mennyire fontosak szá­munkra. S ha az ittmaradot- tak 50 százalékos aránya még nem is a legjobb, a korábbi évekhez képest lényegesen ja­vult a helyzet. Az elmúlt két évben többen jöttek hozzánk és maradtak meg a vállalat­nál, mint az azt megelőző fél évtizedben. — Azt persze, hogy az „in­gyenradírnak” titulált szak­munkásképzési támogatás mel­lett ez a pályakezdőknek ala- nyi jogon járó juttatás hogyan váltja be a hozzá fűzött re­ményeket. csak évek múltán dől el. Akkor, ha a kezdeti nehézségek után, biztos tala­jon állva is mellettünk ma­radnak a fiatalok. Ehhez a pénz mellett türelem, jó szó, biztatás is szükséges. Legalább annyi, mint amennyiben a ná­lunk dolgozó fiatalok idáig is részesültek... Fató Zsuzsa 25 éves korukig jár. Amennyi­ben olvasónk nagyobbik gyer­meke továbbtanul és mondjuk előfelvételiskcnt katonáskodik, akkor évi 36 ezer forinttal csökken az adóalapja. Ellenke­ző esetben viszont változatlan marad. Zakar Ferencné Ceglédről azt szeretné megtudni, hogy ha 1988-ban utazási célú BC- számlájára ajándékba kap va­lutát, akkor ez után kell-e majd adót fizetnie? Ügy gon­dolja, hogy nem, mert ez aján­dék, s mint ilyen, adómentes. Olvasónk jól kombinál, ugyanis a törvény kimondja, hogy az örökség, az ajándék, a nyeremény, valamint az il­letékfizetési kötelezettséggel járó más vagyoni érték meg­szerzése adómentes. Zelenka István ugyancsak Ceglédről azt kérdezi, hogy fi­zet-e forgalmi adót az a kis­iparos, aki nem forgalmaz — nem ad, vesz —, hanem csak bérmunkát vállal? A kérdés­ben benne van a válasz is. Természetesen nem terheli a forgalmi adó. hiszen az az ér­tékesítéshez kötődik. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ne érintené a személyi jövede­lemadó, s ha olyan a tevé­kenysége, akkor a vállalkozói adó is. A Faragó Mihály Vecsésről azt írja, hogy családi okok miatt költözés előtt áll. Vecsé­si házukat ezért el akarják adni, de egyelőre nem találtak rá megfelelő vevőt. Kérdése pedig az, hogyan kell adóz­nia akkor, ha csak 1988-ban tudnak túladni rajta? Vála­szunk: sehogyan! A törvény szerint ugyanis a tíz évnél ré­gebbi ingatlanok, vagyontár­gyak értékesítéséből származó jövedelmek adómentesek. Ez vonatkozik olvasónkra is, hi­szen leveléből kiderül, hogy a, házat 1972-ben vásárolták. A végrehajtásról Sok olvasónk kérdezi:, ho­gyan juthatna hozzá az adó­táblához, illetve.a két adótör­vény teljes szövegéhez. Ebből az is kiderül, hogy többen már most szeretnék kiszámí­tani várható adójukat, tisztá­ban akarnak lenni anyagi helyzetükkel. Ehhez azonban segédeszközre van szükségük. A két törvényt több forrás­ból is be lehet szerezni. Visz- sza lehet keresni például a napi sajtóban, különösen ajánljuk a Népszabadság ösz- szeállítását, amely tanácsok­kal kiegészítve füzet alakban is megjelent és kapható az új­ságárusoknál. A legbiztosabb forrás természetesen a Magyar Közlöny 42. száma, ahol szin­tén megtalálható a törvények teljes szövege. K. L. ■hA hét híre FE LIEG LAVAL © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjo­gi bizottsága az elöljáróságok helyzetét tekintette át. ® Emlékülést tartottak Budapesten a hazai gép jár­művezető-képzés kezdete 75. évfordulója alkalmából. ® Szolnokon kiállítás nyílt a kortárs képzőművészet alkotásaiból. © A Textilipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége az iparcsoport szerkezetátalakítási feladataival foglalkozott. ® A hét híre az is, hogy az Építőipari Tudományos Egyesületben vitaülésen tárgyaltak a téglatermékek fejlesztéséről. HIÓ most akárcsak kiejteni (leírni) is azt a szót, hogy tégla, amikor csatajelenetek színhelyei a gyárak ún. művi kiszolgálási részlegei éppúgy, mint az építőanyagot árusító telepek? Ne tévesszük össze a napot az esztendővel, a pillanatnyi felfokozott keres­letet a termelés és értékesí­tés hosszú távú alakulásával. A mai (túl) kereslet okai is­mertek. Az előre bejelentett áremelkedésnek logikus von- zata a vásárlások növekedé­se, amint logikus az is (bár nehezen tűrhető), hogy ahol (átmeneti) hiány keletkezik, ott megjelennek a kufárok, a mindenből hasznot fejők. Nem is olyan régen még kedvezmények csábították a tégla vásárlóit, ha szezonon kívül jelentkeztek az áru­ért ... Emlékszik még valaki erre a mai, megbolydult tég­lapiacon?! Ebben az esztendőben, ja­nuár és augusztus között öt százalékkal bővítette termelé­sét a téglaipar, ez a többlet azonban annyi volt, mint éhes embernek a kanálnyi le­ves; semmiség, Ha azt is tud­juk, hogy a megyében min­den száz családból nyolcvan él a saját házában, akkor arról is képet alkothatunk, az ún. hagyományos építési for­ma, a családi ház miért do­minál, miért ez határozza meg az építőanyagok iránti lakossági keresletet. A megye, mint országosan a legtöbb családi házat (és általában magánerőből lakást) építő ilyen közigazgatási terület, egyébként is érzékeny terepe az építőanyag-ellátásnak. Az átmeneti vagy tartós hiány itt nem emberek egy kicsiny csoportját, hanem családok százait érinti egyszerre, azaz itt igazán kritikus közönsé­ge volt azoknak a fejlesztési terveknek, amelyeket a mellét féltéglával verve hirdetett az illetékesek némelyike, s amelyekből olykor fél tégla lett csupán, nem egész... Igaz az, hogy a mai keresle­tet lehetetlenség kielégíteni a termelési feltételek oldaláról nézve, ám az szintén ide tartozik, hogy volt egy idő­szak, amikor az irányítás meghúzta a lélekharangot a hagyományos építőanyagok, elsőként is a tégla felett, s természetesen ehhez igazod­tak a fejlesztési (meg a gyár­bezárási) tervek, tettek. A megyében meghaladja a tízet a bezárt, megszüntetett, felszámolt téglagyárak száma (Maglódtól Százhalombattáig terjedő lista ez), bár épültek újak, korszerűek is, Pilisbo- rosjenötől és Solymártól Tö­rökbálinton át örbottyánig. Mindezekkel együtt is a me­gye „behozatalra” szorul, azaz az építkezők az ország sok más táján voltak kénytele­nek és kényszerülnek ma is megvásárolni a téglát, a foly­tonosan emelkedő fuvarkölt­ségek ellenére. Szerepe van azután a hullámzó kínálatban a gondolkodásmódnak is, hi­szen népszerűek a Budai Tég­laipari Vállalat Poroton és Thermopor elnevezésű termé­kei, de az építkezők egy'ré­sze makacsul ragaszkodik a hagyományos téglához, nem hajlandó kipróbálni olyasmi­ket, mint például a födémbé- léstestek... Az a bizonyos, képletes féltéglával vert mell tehát szinte mindannyiunk melle lehet, gyártóké, keres­kedőké, felhasználóké. S mert ennyiféle a féltéglával dön­getett mell, a tartalék, a fej­lődési, fejlesztési lehetőségek­nek is sokféléknek kell len­niük. Az iparban például a hőszigetelő vakolat nélkül is használható falazóanyagok gyártáson belüli arányának növelése egy lehetőség a sok közül, a felhasználóknál vi­szont ilyen újmódi lehet a vázkerámiák, a béléstestek, a válaszfaltéglák stb. célszerű alkalmazása a ma megszokott mindent sok téglából készít­sünk helyett. Tavaly a megyében a fel­épült lakásoknak a 78 száza­léka volt családi ház, és szin­te kivétel nélkül téglafalak­kal készültek el. Amint tégla kell a többemeletes épületek­hez is, a telepszerű családi házas építkezésekhez, mert ezek az új formák ma még nagyon is hagyományos anya­gokhoz kötődnek. S nemrit­kán ezeknek a hagyományos anyagoknak az egy része szó szerint és átvitt értelemben is fél tégla, bontott anyag, mert csak arra telik a pénztárcá­ból. És erről sem szabad el­feledkezni, amikor (féltéglá­val) döngetjük a mellünket, mekkora a lakásépítési kedv.. Mészáros Ottó Itthonra és külföldre. Kis táska, nagy táska, kis bőrönd, nagy bőrönd százával készül hazai és külföldi piacra a Pevdi pilisszentiváni üzemében. Képünkön az utolsó fá­zist, a meózást látjuk. (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom