Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 213. SZÁM 1987. >KTÓRFR 20.. KFDO Intézkedési terv a tanácsnál A lakosság érdekeit szolgálja Nyilvánosság, határozottság, gyorsaság A Vác Városi Tanács Vég-' rehajó Bizottsága legutóbbi ülésén intézkedési tervet ha­gyott jóvá, amely a megyei beszámoltatás nyomán — és az azt megelőző értékelés ta­pasztalatait felhasználva — készült. Mint a tanács vb-tit- kára jellemezte e tervet: a tanácsi munkát tovább javító feladatokat tartalmaz, átfog­va szinte minden tevékenysé­gi területet. Mint a tanácselnök előter­jesztésében szerepel, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a beszámoltatáskor a végrehajtó bizottság munká­ját eredményesnek értékelte; ennek az értékelésnek, a fel­készülésnek és a megyei el­lenőrzéseknek a tapasztalatait kell felhasználni arra, hogy munkájukat tovább fejlesszék, javítsák. A feladatokat a be­számoltatást követően megis­merték a tanács dolgozói és valamennyi szakigazgatási szerv feldolgozta saját mun­katerületének aktuális teen­dőit. Az elkészült intézkedési terv jó alap ahhoz, hogy a testület figyelemmel kisérhes­se a kitűzött feladatok el­végzését, teljesítését. A vég­rehajtásra, mint dr. Bóth János mondta, garancia az időarányos végrehajtás átte­kintése a meghatározott ha­táridőket követő testületi ülé­sekre készített jelentések se­gítségével, illetve, folyamatos határidők esetén, kétévente, testületi üléseken. Bár ■ ez az intézkedési terv mint sok hasonló — jellegé­ből adódóan belső használat­ra készült, ám éppen a tervben is célként megfogalmazott na­gyobb nyitottság, fokozott nyilvánosság indokolja, hogy ne maradjon csak a tanács belső ügye. Alapvető cél, hogy erősödjék a népképviseleti, önkormányzati jelleg, az irá­nyító és meghatározó szerep, erősödjék a tanácstagok sze­repe, közéleti tevékenysége. Fontos cél az is, hogy a jog- politikai elvek következetes alkalmazásával, a megalapo­zott és gyors államigazgatási munka járuljon hozzá a ta­nács tömegkapcsolatainak ja­vításához. Feladat és egyben cél, hogy a tanácstagok vélemény- nyilvánításukkal markánsab­ban jelenítsék meg válasz­tóik — tehát a lakosság — akaratát, és a választópolgá­rok is jobbgn ismerjék meg tanácstaguk tevékenységét. A tanács tovább kívánja foly­tatni azt a gyakorlatot, hogy a rendeletalkotás folyamatá­ban megismerje a lakosság véleményét, és a végső forma kidolgozása előtt lakossági fórumokon ismertesse kon­cepcióját. Az ott elhangzott ésszerű javaslatok pedig ke­rüljenek be a tervezetbe. Az elkészült tanácsrendeleteket minél szélesebb körben kí­vánják ismertté tenni — és természetesen, határozottan végre is hajtani. Az intézkedési terv tartal­maz feladatokat a bizottsági munka, körzetközponti sze­repkör, az ellenőrzési munka továbbfejlesztése érdekében, foglalkozik a városépítő mun­kában, a hatósági munkában megvalósítandó célokkal. Kü­lön meghatározza az egyes szakigazgatási szervek tenni­valóit is. Az elhatározottak — és megvalósításuk — közvetve vagy közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálják. És ez szo­rosan összefügg azzal, amit a lakossági kapcsolatokról szól­va a tanácselnök vallott: „A tanács és a lakosság közötti kapcsolatok is állandóan vál­toznak és átalakulóban van­nak. A tanácsi munka nem nélkülözheti a lakosság bizal­mát.” — Ha úgy tetszik, ez az intézkedési terv felfogha­tó akár egy bizalomerősítő intézkedésnek is ... Neufeíd Anna-emlékdíj Négy kitüntetett az idén „így állunk majd a sírjá­nál: a Hincz-jelenséget nem lehet eltemetni” — szerepel az „ördöngös képességű festő” halálakor, 1986 januárjában megjelent egyik nekrológban. És talán ehhez a Hincz-jelen- séghez tartozik az általa — felesége emlékére — alapított díj is, a Neufeld Anna-em­lékdíj, amellyel minden évben azokat jutalmazzák, akik mű­vészi tevékenységükkel, alko­tó munkájukkal a megye mű­vészeti életét tették teljeseb­bé. Hincz mester ezzel kíván­ta támogatni Pest megye művészeti életét... Kis bensőséges ünnepség keretében, október 15-én dél­után a Hincz Gyula Képtár­ban adta át az emlékdíj idei kitüntetettjeinek az elisme­rést dr. Monori Balázs, a Vác Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára. A hétta­gú bizottság döntése alapján a díjat idén négyen kapták: Dániel Kornél festőművész, Kocsis Iván fotóművész, Nagy B. István festőművész és Zi- mányi István karnagy. A díj átadásánál jelen volt Farkas Ferenc Kossuth-díjas zene­szerző is, az emlékdíj koráb­bi kitüntetettje. Az ünnepséget követően az emlékdíjjal jutalmazottak egyikét, Nagy B. István fes­tőművészt kérdeztük arról, hogy mit jelent számára ez a kitüntetés. — Ennek a díjnak az ala­pítása szép gesztus volt Hincz mestertől. Egyszerre igazol vissza művészi eredményt és valamiféle közösséghez tarto­zást; a művészi munka mel­lett a közösségi tevékenység elismerését is jelenti. A me­gyéhez. a városhoz kötődő közösségi munka elismeré­sét... Az ember örül min­denféle visszaigazolásnak, hi­szen ez megerősíti hitét, ked­vét. Én nem úgy kötődöm ide, hogy váci tájakat festek. 1972-ben költöztem a városba, és azóta több művésszel együtt részt vállaltam a váci Családi tömegsportnap Családi tömegsportnapot rendez a Szakszervezetek Vác Városi Bizottsága október 24- én, szombaton, reggel nyolc órától, a 204. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben (Vác, Csikós J. u. 8.). A tömegsport­napra a rendezők a város la­kóit, az iskolai tanulókat, az úttörőcsapatokat várják, jó idő esetén szabadtéri versenyek­re, rossz idő esetén a szak­munkásképző intézet tornater­mében rendezendő vetélke­dőkre. A sportnapon huszonöt kü­lönböző játékban, sportágban, vetélkedőben mérhetik össze tudásukat, ügyességüket a résztvevők; lesznek régi és új játékok, csapat- és egyéni ver­senyek. Minden játék és sport- verseny győztese ajándékot kap. lesz tombola is, a legna­gyobb létszámban megjelenő iskola pedig külön ajándék­ban részesül. A díjkiosztást követően, a résztvevők — ajándékként — a városi Kultúr filmszínház­ban megtekinthetik a Mátyás, az igazságos című magyar rajzfilmet. kiállításpolítika alakításában, szervezésében, A munkássá­gunk hatása, hogy mások is szívesen jönnek ide kiállítani, és ennek nyomán fellendült a képzőművészeti élet a város­ban — fejezte be Nagy B. István. B. J. Elhunyt Juhász Árpád Hatvanhárom éves korá­ban, tragikus hirtelenséggel elhunyt Juhász Árpád főta­nácsos, a Vác Városi Tanács adóügyi csoportjának nyugdí­jas csoportvezetője. Néhány hónappal ezelőtt búcsúztatták munkahelyén, nyugdíjba vo­nulásakor. Negyvenhat évet dolgozott, ugyanabban az épü­letben. 1971-ben lett a Pénz­ügyminisztérium Kiváló Dol­gozója, megkapta a törzsgár­da arany fokozatát. Az ut­cán lett rosszul, kórházba szállították, de a gyors orvosi beavatkozás sem segített raj­ta. Halála városszerte nagy részvétet keltett, temetéséről később intézkednek. A színhely a „tízes”, a Széchenyi utcai ABC. A reggeli csúcsforgalom után kicsit nyugodtabb pillana­tok a pultok és a pénztár­gépek előtt. Most nincs to­lakodás, lökdösődés. Szinte csábító alkalom ez vásár­lónak és eladónak az egy­más iránti türelem, az ud­variassági gesztusok gya­korlására. A pénztár előtt négyen várakozunk. A fia­tal pénztáros hölgy gya­korlott, serény mozdulatok­kal, üti a gépbe a tétele­ket. Az előttem álló vevő még így is sietne, ezért az őt megelőző férfi kosarát veszi szemügyre. Abban egy üveg sör árválkodik, ide-oda gurulva a kosár alján. A vevő elégedetten nyugtázza a számára ked­vező helyzetet, még egy pillanat, és sorra kerül... Ám a férfivásárlónál a gyakorlott ujjak hirtelen megállnak, s ahelyett, hogy heütnék az árat, a karóra után kutatnak. A követke­ző pillanatban a pénztáros hölgy udvariasan, de hatá­rozottan közli, hogy sajnos nincs még kilenc óra, le­gyen szíves várjon a ked­ves vevő. A szabályzat ér­telmében szeszes italt csak kilenc óra után szolgálhat­nak ki. A férfi indulato­san a saját órájára néz. és kihívó arroganciával meg­állapítja: — Ugyan, mit kötözködik, néhány perc múlva kilenc óra! — Uram, csak kilenckor blokkolom a sört — mondja még min­dig kedvesen, de hajthatat- lanul a pénztárban ülő hölgy. A férfi duzzogva kilép a sorból, de folytatja: — Nézzék milyen határozott, de játssza magát! Nem be­képzelt maga egy kicsit? Mi múlik azon a néhány percen? Mit kicsinyeske­dik! A pénztáros hölgy fi­gyelmen kívül hagyva az elhangzottakat — nem le­hetett könnyű! —, folytatja tovább a munkáját. Nem hajlott az engedékenység­re. Türelmes és udvarias viselkedése tetszést váltott ki a körülötte levőkben. Talán megdőlni látszik az a beidegződés, hogy minden nagykapu mellett nyílik egy kiskapu? Mert az említett esetben, ott a pénztárgép mellett, bizony példát kaphattunk abból a határozottságból, ami a rendet, a fegyelmet hiva­tott segíteni. Mert vannak dolgok életünkben, amik nem válhatnak az alkudo­zás tárgyává. S napjaink­ban ilyen az alkohol. Szórád Ágnes NSíiszaki hetek Tudományos előadások A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Pest megyei szerve­zete az idén október 20-tól november 17-ig Műszaki he­tek címmel idén is megrende­zi a hagyományos előadás- és kiállítássoroza tot. A megnyitóünnepség ma lesz Szentendrén a Pest Me­gyei Művelődési Központ és könyvtár épületében. Megnyi­tót mond Tóth M. Zoltán, a Senior Váci Kötöttárugyár vezérigazgatója, a Pest megyei MTESZ elnöke. Vác is helyet ad egy-két programnak. A Lőwy Sándor Szakközépiskolában október 27-én Tűri László szaktanács- adó ismerteti a számítógép szerepét a fizika tanulásában, november 11-én ugyanott Ká- rolyházi Frigyes egyetemi ta­nár ismerteti az áramvezetés titkait. A váci Technika Há­zában október 28-án Simonjai László tudományos főmunka­társ tart előadást a Mikro- sztár—32 típusú számítógép felépítéséről, alkalmazásáról és beszerzésének lehetőségéről. Az épületben lesz az érték­elemzési szakmai konferencia október 24-én, öt nappal ké­sőbb tájékoztató az innová­cióról. Egy-egy előadásnak ad Válaszol az érintett Volt-e pofon vagy sem? Nézzük meg közelebbről Kérdezem a kollégákat, tudnak ilyenről ? 'Nem. Való­ban létezik, de nem a film­vásznon, nem is az élet pro­dukálja, csupán egy „újság­író” fantáziájának szülemé­nye. Olcsó ponyvák szenzáció- hajhász stílusában, rágalma­zásoktól. becsületsértésektől sem mentes cikkben olvashat­tuk a Váci Hírlap XXXI. év­folyama 229. számában. Soha el nem csattant pofo­nokról ír, becsületes adófize­tő, napi 14—16 órát dolgozó állampolgárokat emleget egy lapon pénzhamisítókkal és nepperekkel!! Mi ez, ha nem rágalmazás, becsületsértés, üz­letrontás! Van-e olyan bíró­ság, amely az érintett felek közül csak az egyiknek ad­ja meg a szót és úgy hoz íté­letet? Reméljük nincs. Újság­író viszont , v^n. Cikket ír és akiről ír, még a fáradságot sem veszi, hogy beszéljen ve­lük! Csodálkozunk? Espár Pé­ter a tanács részéről, talán a szocialista demokrácia szelle­mében jelenti ki, hogy „az ér­dekeltekkel; a Közúti Igazga­tósággal, a MÁV-val, a Vo- lán-nai és a KlOSZ-szal kö­zösen ...” döntés született. És a taxisok, akiknek a sorsá­ról döntenek? A mi vélemé­nyünk nem számít? Alapvető emberi tulajdon­ság, hogy a gyengébbeket, az üldözötteket sajnáljuk. Ezt ők ki is használják. Nem sajnál­ják a tintát és a papírt, ír­nak, panaszkodnak. Igen, az úgynevezett szabadúszókról van szó. Hát nézzük'meg őket egy kicsit közelebbről! Kö­rültekintően, a reális lehető­ségeket figyelembe véve vál­tották e ki engedélyüket. Mi­ért a más által bejáratott és hivatalosan bérelt területekre pályáznak, ahelyett hogy megpróbálnának maguknak eddig még szabadon hagyott területeket bérelni, telefonszá­mokat reklámozni stb.? Ja igen, a zsebbe kellene nyúl- niok, utána kéne járni. Így egyszerűbb, csak tisztességte­len; nem számít. Miért ebben az irányban támogatják őket az illetékesek? Itt az élő pél­da, a Dunataxi, ők a tisz­tességesebb utat választották, és sikerült nekik. Ha már a tisztességnél tar­tunk, az egyik kolléga mesél­te, hogy az egyik szabadúszó taxis a taxiállomásunkra át-, jön gyalog, és 50 forintért ajánlkozik kórházi fuvarra, amely hivatalosan kb. 30 fo­rint lenne. Egy ismerősünket pedig Sződöt is érintve vitte egy hölgy Őrbottyánba 500 fo­rintért. (Ez kb. 300 Ft.) A fent említett két esetet termé­szetesen bizonyítani is tudjuk. Az újságot tartó ujjam he­gye is elfehéredett, mikor még azért is panaszkodnak, hogy CB-rádiójuk sincs. Hát el­mondjuk, hogy mi sem a ta­nács szociálpolitikai csoport­jától kaptuk. Végül a taxi nélküli állo­más zseniális tapasztalatáról csupán annyit, hogy talán a világon nincs olyan taxiállo­más, amely rövidebb-hosszabb időre üres ne maradna. Tud­niillik a taxis, ha dolgozik, akkor nincs az állomáson. Taxisháborúról pedig csak annyit, hogy nincs, és remél­jük, hogy nem is lesz. A vég­ső megoldást hozza meg a tisztességes üzleti harc, hozza meg a döntő többség az utas­ellátás és a taxis saját hasz­nára. Kiss Péter a Váci Taxi nevében Eléri a célját Talán csak nem mondják helyet a DCM és a Híradás- technikai Anyagok Gyára. A műszaki hetek zárónap­ján Tóth B. Zoltán értékeli a program megvalósítását, és el­nöki zárszót mond. P. R. Akkor hát válaszol az ille­tékes. Illetve, az illetékes le­velére válaszol az illetékes, mármint a cikk írója. A pofonok. Hogy el sem csattantak? Inkább arról van szó, hogy senki nem nyi­latkozik szívesen erről. Az ilyen dolgokat, azt hiszem, nem szokták a főtéren, dob­szó mellett közzétenni. Per­sze, a hallgatás még nem je­lenti valaminek a meg nem történtét, hisz a fenyegetések­ről — melyekről az érintet­tek igen meggyőzően meséltek — sem esik szó a Váci Taxi levelében... De menjünk tovább! Sze­gény műszaki osztály, ha tudná, mibe keveredett! „Lel­ketlenül” döntött, az érdekel­tek meghallgatása nélkül. Kár, hogy a levélben a KIOSZ ne­ve is szerepel, mely szervezet a kisiparosok (többek között a személyszállítók) érdekvé­delmét, képviseletét látja el adott esetben! Márpedig azon a bizonyos, parkolókat érin­tő megbeszélésen részt vett a KIOSZ titkára. (Egyébként ér­dekes módon a szerkesztőség­be sem az a tízenvalahány váci taxis jött be. csupán két küldöttjük.) Persze, nem akarok foga- datlan prókátora lenni a ta­Kiszélesítik az utat f iÉÉI A Kóspallag felé vezető utat, mintegy két kilométer hosszú­ságban, kiszélesítik és ú,j aszfaltszőnyeggel borítják az Egri Betonútépítő Vállalat dolgozói. (Vimola Károly felvétele) nácsnak; az, hogy ki mint döntött, jószerivel nem rám tartozik. Ahogy az sem rám tartozik, mennyiért fuvaroz­nak a taxisok, ezt intézzék el egymás között. Vívják meg a tarifákkal azt a bizonyos har­cot ... Egy-két bekezdést viszont illene megköszönnöm a levél- író(k)nak. Nagy segítségemre voltak abban, hogy megma­gyarázzam, miért is írtam, amit írtam. Tudniillik az ter­mészetes, hogy az „újak” mindenképpen valamiféle „késszel” találják szembe ma­gukat. Ez azonban senkit sem jogosít fel a konkurenciaharc idézett eszközeinek használa­tára! Furcsa, hogy néhányan elfelejtik: az „újak” műkö­dését ugyanazok a jogszabá­lyok teszik lehetővé, amelyek a „régieket” jogosítják fel személyszállításra. Természetesen a leírtak nem vonatkoznak a taxisokra általában. Csakhogy ha már többen azonos mezben játsza­nak, a csapatról szoktak vé­leményt mondani, nem X. vagy Y. gyenge teljesítményét emlegetik. A váci taxisok levele mel­lesleg minden bizonnyal eléri célját. Hiszen akinek ilyen előzmények után még kedve van taxizni a városban... Hát igazán nem tudom ... Falusy Zsigmond Ma délután Fogadóóra Ma, kedden 14 órától Ritecz György tanácselnök-helyettes tart fogadóórát a DMRV iro­daépületében. Síbörze Október 25-én 10 órakor síbörzét tartanak a szobi sza­badidőközpontban. Sífelsze­relések cseréje és adásvétele mellett szakmai tanácsadásra is számíthatnak a sport ked­velői. A délelőttöt filmvetítés is színesíti, valamint az uta­zási irodák ajánlataival is megismerkedhetnek. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom