Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

Sc'-Manom PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jfjg 9 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Ára I.ííO forint 19S7. OKTOBER 21., SZERDA Németh Károly fogadta az SZNSZ képviselőit Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke kedden talál­kozott a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagjaival; s fo­gadást adott tiszteletükre a Parlament Munkácsy-termé- ben, A szívélyes légkörű találko­zón jelen volt Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke. Befejezte munkáját a szovjet parlament Törvény a fejlesztésekről Az 1388-ra szóló népgazdasági tervről, valamint a jővő évi állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával kedden a Kremlben be­fejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A két törvény elfogadása után a törvényhozó testületek két háza együt­tes ülésén módosította a felelős beosztású személyek törvénysértő, az állampolgárok jogait csorbító intézkedéseivel szembeni bírósági fel­lebbezésről szóló törvényt is. A keddi munkanapot kü- lönüléseken, a kormány gaz­dasági és költségvetési tervé­nek megvitatásával kezdte a KÁPOSZTA K edvesnek szánt rajzok régről és mostanról a gyermekeknek. Raj­tuk mesék és valóság jám­bor jószága, a tapsifüles látható, amint répát, ká­posztát majszol. A házinyúl ugyan, jobb híján, meg­eszi ezeket is (amint szin­te minden mást elfogyaszt), szabadban élő rokonai azonban, mondják a szak­emberek, sokkal előbb rág­ják le a fák kérgé| (ha már más nincsen), mint a répa- és káposztaföldek ter­mését. Tapsifüles bará­tunk, ha szeret valamit, akkor az az ún. keserűfü­vek gazdag családja, s kí­nálják bár a legharmato- sábban zsenge káposztafej­jel, ha teheti, a keserűfü­vet választja ... Azért per­sze, rajzókban, mesékben, mi csak-csak erőltetjük azt a káposztát; abban hi­szünk. Sok ilyen „káposz­tában” hiszünk. Lehet vitatkozni azon, s2ükséges-e az átlagos ál­lampolgárnak az ismeret arról, miként alakul a ki­vitel áruszerkezete (s ezek­nek a soroknak az írója azt tartja, nem lenne fö­lösleges az ilyen ismeret, mert akkor saját munkáját ki-ki reálisabban tudná értékelni), az azonban tény, hogy a közvélekedés ezen a kiemelkedő fontosságú népgazdasági területen ká­posztákban hisz... A szak­emberek persze tudják, szemben a hiedelmekkel, a kivitelnek a meghatározó részét (egynegyedét) nyolc termék, termékcsoport ad­ja. Ezeknek a kiemelkedő fontosságú árucikkeknek az élén pedig nem más, ha­nem az autóbusz áll. Az idén, az év első félében, 6227 -ilyen jármű került kivitelre, s ez a mennyi­ség 11,5 százalékkal több a tavalyi, hasonló időszak­ban elértnél. Amit manap­ság, sajnos, nem sok ter­mék esetében mondhatunk el, az ellenkezőjét annál in­kább. Nagy vitákra, szélsőséges nézetekre kell emlékez­nünk, ha felelevenítjük azt az időszakot, amikor a me­gye. ipara, elsőként és ért­hetően a Csepel Autógyár, beszállt az üzletbe, azaz részese lett a közútijármű­gyártás központi fejleszté­si programjának. A viták­nak, a szélsőséges nézetek­nek nem szakadt vége! Más tényezőkön és más formában ugyan, de tarta­nak ma is a nézetcsaták, ismétlődő bizonyítékaként a káposzta erőltetésének, azaz annak a felfogásnak, amely a gépipar e kiemel­kedő fontosságú területét megtűri csupán, de fejlesz­tése feltételeit már nem nézi. S azért nem, mert lé­teznek felkapott, divatos (és hamar' : elenyésző) fej­lesztési célok, amelyek be­tévhitek­idegződéssé vált hez kötődnek. Azt, hogy a hazai ipar- fejlesztésen belül milyen érdekcsoportok (lobbyk) vannak jelen, most nem feladatunk . taglalni, ám az tény, hogy kezdettől hord­ja magában a közútijár- mű-gyártás a rendezetlen­ség, az érdekegyeztetés hiá­nya sokféle jelét. Amint kezdettől küszködik a hát­térágazatok, a beszállítók serege okozta, gyakran ele­mi gondokkal. Amiket te­téz azután a három legna­gyobb cég közötti (valójá­ban a szabályozási ellent­mondásokra visszavezethe­tő), hol elcsituló, hol fel­éledő érdekkonfliktus. Ta­valy a teljes kivitelnek a 4,5 százalékát tették ki az autóbuszok, vitathatatlan első helyet adva ezzel a terméklista élén. Éppen en­nek tudatában hat furcsán, ha esztendőkbe telik egy- egy ár-, kooperációs prob­léma rendezése, ha a szük­ségesnél jóval több időt emészt fel egy-egv nem­zetközi kooperációs lépés elbírálása, fejlesztési hitel- kérelem megítélése stb. A lassúság mindig és minden iparterületen (sok) pénzbe kerül, itt azonban végképp könnyű hoppon maradni, hiszen a világ legjelentő­sebb és legpatinásabb au­tóbuszgyártói is a túlkíná­lat gondjával kénytelenek szembenézni. Nincsen tehát semmi túl­zás a megállapításban, ami szerint két-három dara­bos megrendeléseket is tel­jesíteni kell. A is bevétel, s ami. még fontosabb, • a későbbiekben nagyobb üz­let megalapozója lehet egy- egy ilyen, csekély tétel. Ehhez azonban például na­gyon kellenének az egy­mással versengő beszállí­tók ... Gyakran azonban egyetlen beszállító sem akad, nem hogy több, amely árban, minőségben, határidőben versenyezne. ermelési feszültségek és ellentmondások minden gazdaságban jelen vannak, ez természe­tes kísérője a változások­nak, a fejlődésnek. A gond hazai viszonyaink között ezeknek a feszültségeknek, ellentmondásoknak a fel­oldási (kevesebbel beérve: az enyhítési) módjában van. Abban, hogy a ható­sági megkötések, a pénz­ügyi korlátozások logikát­lan módon keverednek a piaci helyzet támasztotta követelményekkel, olyan félpiaci állapotokat hozva létre, amikor valójában senkinek sincsen tiszta ké­pe arról, mit érdemes, mit lehetséges lépni előre. S tiszta kép híján gyakran a mesék is hihetővé vál­nak a. káposztát kedvelő tapsifülesről... Mészáros Ottó T szovjet parlament két háza. A gazdasági tervről folytatott építő szellemű, kritikus hang­vételű vitában elhangzott, hogy túl sok az ország ipará­ban a veszteséges vállalat — összesen mintegy 4 ezer. Kölönösen sok. bírálat érte a szovjet építőipart, amely az év első kilenc hónapjában az 548 nagyszabású beruházásból csupán 338-at adott át. A képviselők ezzel összefüggés­ben elmarasztalták az érintett minisztériumokat, amiért hi­básan terveztek, illetve nem biztosították a tervek végre­hajtásához szükséges feltéte­leket. A délutáni együttes ülésen a legfelsőbb tanács tör­vényerőre emelte a gazdasági és szociális fejlesztésről és a költségvetésről szóló javasla­tokat, majd megvitatta az állampolgárok jogi védelmét erősítő törvényjavaslatot, amelyet Georgij Razumovsz- kij képviselő,, az SZKP KB titkára terjesztett elő. A leg­felsőbb tanács egyetértett a módosítások szükségességével és elfogadta a törvény mó­dosítását. A szovjet parlament ezután a legfelsőbb tanács elnöksége helyettes elnökévé választot­ta meg Tastanbek Akmato- vot, a Kirgiz SZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökét. A szovjet parlament végül jóváhagyta az elnökség előző ülésszaka óta hozott törtvényerejű rendeletet és befejezte munkáját. Mire kfflfik a nyereséget ? „Végül is a lakáshiány szorításában kizökkent kényelméből s' hallatlan nyugalmából az .építőipar, s ha vonakodva is, de egyre több tetőtér kezdett megtelni élettel. Ez volt az a pil­lanat, amikor kiderült, hogy egy“ dolgot nem elég elha­tározni, de illik meg is csinálni. Márpedig a megvaló­sításnak egész sor akadálya lehet, például az, hogy nincs tetőtéri ablak.” (3. OLDAL) A físstvlok »Más, újabb veszélyek , . ,. . is. fenyegetik a gyer­KfSrOS ssenveaetyei mekek egészséges fej­lődését. Becslések szerint 25—30. ezerre nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik,rabjává, váltak a ragasztózás­nak,' a gyógyszerek és az alkohol együttes élvezetének. E kábító szenvedélynek az elmúlt tizenhárom évben 37 fiatal halálos áldozata volt az országban.” (6. OLDAL) BíéssSMédSk a mrágpiess „A felkészülés egyik állomása, hogy jövő héten átadják az új parkolóhelyet, amit a nyári hóna­pokban kezdtek el építeni. Ezzel biztosítani kívánják, hogy a virágpiac■ körül az elmúlt esztendőkben sok bo­nyodalmat okozó forgalmi dugókat megszüntessék. Ugyancsak most adnak át 200 új élárusítóhelyet is.” (S. OLDAL) Kamarai elnökök tanácskozása Időszerű a korszerűsítés A Budapest Kongresszusi Központban kedden megkezd­te munkáját a KGST-tagor- szágok és Jugoszlávia belke­reskedelmi kamaráinak 27. el­nöki értekezlete. A háromnapos tanácskozá­son megvitatják, hogy a ke­reskedelmi kamarák miként segíthetik elő a szodälista or­szágok műszaki-tudományos fejlődésének gyorsítását, a külkereskedelmi kápcsolatok szélesítését. A keddi ülésen — melyet Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vezetett — elhangzott: a KGST múlt héten befejeződött 43. (rendkívüli) ülésszaka óta ez az első olyan fórum, ame­lyen meghatározhatják az ott hozott határozatok végrehaj­tásának kamarai teendőit. Hangsúlyozták: a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés tartalmi és for­mai elemeit egyaránt korsze­rűsíteni kell ahhoz, hogy fel­gyorsulhasson a tagországok gazdasági növekedése. A politikai irodalom nép­szerűsítésére immár huszon­hatodszor rendezik meg a könyvkiadás évről évre visz- szatérő jelentős eseményét, a politikai könyvnapokat. Az ünnepi megnyitót november 2-án Százhalombattán a párt- és tömegszervezetek székhá­zában tartják, ahol Pál Lé­nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mond beszédet. Csibra István, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyette­se elmondta, hogy a párt ki­adója 22 kötettel készült' a könyvnépszerűsítő almióra, amelyet az. idén a ..„forrada­lom-megújulás — politikai tu­datformálás” gondolatkör je­gyében rendeznek meg. A könyvnapokhoz kapcsolódó helyi .megemlékezések, író­olvasó találkozók, üzemi és tanintézeti ünnepségek jó al­kalmat 'kínálnak a politika iránt érdeklődő olvasók köré­nek, szélesítésére. Különösen kedvező 'lehetőséget ad erre a fokozott érdeklődés, amely a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási programját, il­letve a Minisztertanács mun­(Foly tatás az 5. oldalon.) Újabb eredmények, eljárások Pest megyei műszaki tietek Tegnap délután Szentend­rén, a Pest Megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár szín­háztermében megnyitották a megyei műszaki heteket. A mintegy 270 résztvevő megte­kintette azt a kiállítást, ame­lyen a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége Pest Megyei Szerveze­téhez tartozó vállalatok, kö­zöttük a Pest Megyei Fém­Számos üzemünk részvételével Interarmatura ’87 Tegnap délelőtt ismét meg­élénkült a forgalom a Buda­pesti Nemzetközi Vásár terü­letén, ahol a 25. pavilonban megnyílt az első nemzetközi szerelvényipari szakkiállítás, az Interarmatura ’87. A Sze­relvényipari Koordinációs Gazdasági Társaság és a Hungexpo által rendezett be­mutatón 18 hazai vállalat és szövetkezet mellett az NDK, Lengyelország, Svájc, Auszt­ria, az NSZK és Nvugat-Ber- lin szerelvénygyártói, illetve forgalmazói mulatják be a gazdasági élet számos terü­letén és a háztartásokban nélkülözhetetlen szerelvénye­ket. Megyénk képviseletében a budaörsi Vegyesipari Szö­vetkezet, a vecsési Ferro- elektrika Ipari Szövetkezet, az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár, valamint a Magyar Szénhidrogénipari Kutató- Fejlesztő Intézet mutatkozik be termékeinek széles skálá­jával. Amint azt Kuczik György, a gazdasági társaság irodave­zetője a megnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a vártnál jóval ke­vesebben hozták el termékei­ket, amit a rendezők elsősor­ban annak tulajdonítanak, hogy a kiállítás meghirdeté­sétől a. nyitásig kevés idő állt rendelkezésükre. Ennek ellenére látogatási szándékát s az elkövetkező években megrendezésre kerülő szakki­állításon való részvételét már most számos hazai és külföl­di cég jelezte. Ami pedig az október 23-ig nyitva tartó kiállítást illeti, a szakemberek úgy vélekednek, hogy a viszonylag kis számú résztvevő ellenére az idei ki­állítás megrendezésével is je­lentős mértékben járulhatnak hozzá a szerelvénygyártás és -értékesítés jelenlegi gond­jainak enyhítéséhez. Tóth B. Zoltán megnyitja a megyei műszaki heteket. A képen bal oldalon dr. Csonka Tibor, jobbra Lénárd László. (Ex-dösi Ágnes felvétele) ipari Vállalat, a Budaflax, az Óbuda Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet, az Építéstudo­mányi Intézet és a Vízügyi Számítógép Központ mutatta Évi kétmillió tekercs Átviteltechnikái berendezésekhez gyártanak különböző mé­retű tekercseket a Telefongyár nagykátai gyáregységében. Do­monkos Jánosné, a korszerű berendezésen a tekercseket ké­szíti. (Hancsovszki János felvétele) be termékeit, legújabb kuta­tásainak eredményeit. Az ünnepi megnyitón részt vett Németh Ferenc, az MSZMP Szentendre Városi Bizottságának titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának el­nöke, dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettese, Haness László, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának titkára, Winkler Erika, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, Kraj- csovits Istvánná, Szentendre Tanácsának elnökhelyettese. Az egybegyűlteket Tóth B. Zoltán, az MTESZ Pest Me­gyei Szervezetének elnöke, a Váci Kötöttárugyár vezérigaz­gatója köszöntötte, aki a mű­szaki hetek céljául az újabb eredmények, eljárások megis­mertetését, a tudás szinten- tartását, a megye értelmiségé­nek mozgósítását jelölte meg. Megnyitóbeszédében . Lé­nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára szólt napjaink gazdasági prob­lémáiról, a műszaki értelmi­ség helyzetéről, szerepéről, a rájuk vái-ó feladatokról. A Szentendréi megnyitót elő­adások, programok sora kö­veti megyeszerte. Megnyitó november 2-án, Százhalombattán Politikai könyvnapok Pál lénárd mond ünnepi beszédet

Next

/
Oldalképek
Tartalom