Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 198*. OKTOBER 20.. KEDD Brigádok seregnyi vállalása A vasutasok rekordot döntöttek Elmentek az ég vándorai Jönnek a tarka fengelicék Legyekben nem volt Október első felében igazat adok a gólyának, mert meg­érezte. hogy nem szabad so­kat té'olábolni, a száraz szep­tember kevés táplálékot kí­nál. Mire a Mária-napok el­múltak, a gólyák sorba ren­deződve útra keltek. Az idei gólyák is számtalan veszély­be kerülnek útjuk során: a vegyszerek feldúsulása a tes­tükben, és a lőfegyverek ha­lálos veszélyt jelentenek. Még nagy szorgalommal kapkodták tele magukat ro­varokkal a fecskék is. Sajnos volt mit. hiszen rengeteg szú­nyog keserítette életünket, de legyekben sem volt hiány. A rigók is elrepültek, akárcsak hiány ző, meg a szeméttelep, ahol annyi ínyencséget lelnek, mint a diófákon. A cserfes seregé­lyek még kellemetlenkednek, pedig lassan visszaindulnak az Adria partvidékére, ahon­nan feljöttek szüretelni. Üjab- ban megfigyelhettük, hogy né­hány pár seregély kihúzza a telet a környéken, így a fé­mes kék pettyekkel díszített, didergő fekete madarak ta­lán télen riadtak, de bátorsá­guk visszatér majd cseresz­nye- és szőlőérés idejére. Ad­digra azonban ismét egy év­vel öregebbek leszünk. S. D. Előadás Október 21-én, szerdán dél­után fél 3-kor dr. Kozma Tamás, az Iskola mint szer­vezet címmel tartja meg elő­adását a városi tanács há­zasságkötő termében. A ren­dezvényre a tanács művelő­dési osztálya, valamint a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozatának nagykő­rösi munkabizottságának szer­vezésében kerül sor. Mozi A nagyteremben: Víz és szappan. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A. stúdióterem­ben: A kém. Színes, szink­ronizált jugoszláv film, fél 6- kor. A sűrítményt keresik Dzsemek a világ végére A tavalyi harmadik negyed­évben kiszállított 45 ezer ton­na ipari termék rekordot je­lentett a nagykőrösi vasútál­lomás történtében. Azóta ez a teljesítménycsúcs is megdőlt, az idei év hasonló időszaká­ban meghaladta az 50 ezer tonnát a vasút teherforgalma, így az első kilenc hónapra tervezett százezer tonna he­lyett több mint 110 ezer ton­na nagykőrösi áru ért célba bel- és külföldön. Jobb kocsikihasználás Mindez azt jelenti, hogy érutonnaterve teljesítése so­rán kereken egy hónapos előnyre, pénzben kifejezve pedig legalább 6 millió fo­rinttal nagyobb árbevételre tettek szert a körösi vasuta­sok. Ismerve munkájukat, nem meglepő náluk a rekor­dok javítása, ám az idei év fenti gazdasági eredményei azért bővebb magyarázatot kívánnak. Másrészt azért is, mert nemcsak a teherszállítás­ban, de más vonatkozásban is sikeres volt tevékenységük. Rostás Tibor állomásfőnök így látja az előzményeket: — Nos, az 1987-es év a szállítási feltételeket illetően is jócskán különbözött az elő­ző időszakoktól. Számottevő javulás történt a szállítóesz­köz-ellátásban, gyakorlatilag minden időben zökkenőmen­tessé tudtuk tenni a rakodá­sokat, az árutömeg továbbítá­sát. Ehhez megvolt a kellő árufedezet is, gondolok első­sorban a konzervgyár termé­keire, amik különösen július­tól szeptember végéig tették igen intenzívvé a vagon-, de főként a konténerforgalmat. Ebben a hónapban sem lany­hult sokat az ütem, csupán az első két hétben 5 ezer ton­na terméket bocsátott útjára az állomás. — Az érdem tehát, mint láttuk, nem kizárólagosan a mienk, szállítópartnereink ru­galmasságának is domináns szerep jutott itt, bár vannak apró, és önmagukban kevés­bé látványos momentumok is, amiket feltétlenül dolgozóink javára kell írni. Mert a gaz­dasági tervek több mint tíz- százalékos időarányos túltelje­sítése azon is múlt, milyen volt az adott időszakban a ko­csik kihasználása. Különösen a külföldi járművek tartózko­dási idejének lefaragásával tudtunk spórolni, a gyors, so­ron kívüli kezelésük eredmé­nye az lett, hogy a tervezett 23 óra állásidő 19,6 órára re­dukálódott átlagosan. Gyorsítás — Bár nem hangzott el utalás, az elmondottak azt su­gallják, hogy a belső munka- szervezést illetően konkrét in­tézkedések történtek ... — Valóban így van, augusz­tusban kísérleteket folytattunk a járműgazdálkodás moderni­zálására, vagyis pontosabban az igény szerinti elosztás gyor­Köszönetet -mondunk mindazok­nak. akik édesanyám, ozv. Xóih Józsefné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Fájd szívvel köszönetét mon­dunk mindazoknak a rokonok­nak. testvéreknek, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik drága, jó férjem, édesapánk, nagyapánk. Varga László temetésén részt vei­tek. sírjára virágot, koszorút he­lyeztek, ezzel Is n«?y bánatun­kat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk kezelőorvo­sának. dr. Kovács Zsigmondnak és a nővérkéknek. A gyászoló felesége és gyermekei. sítására, amit mi háromlép­csős kocsigazdálkodásnak ne­vezünk. Azzal, hogy élénkeb­bé tettük mind az állomáson belül, mind a partnerekkel az információcserét, adott idő­szakban pontosabb helyzet­képet kaptunk az igényekről, így tovább finomodott az el­osztás rendje, meggyorsult an­nak végrehajtása. — A kísérletből mára gya­korlat lett — folytatja az ál­lomásfőnök — s ez már egyik feltétele annak, hogy az őszi szállítási csúcs fennakadás nélkül bonyolódjék le. Az év hátralévő két és fél hónapjá­ban mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megvannak, sőt, ez idő tájt kocsiparkunk­nak szabad kapacitása is van, ami nagy szó, mert régen er­re alig-alig volt példa. — A személyszállításban történt-e további fejlődés, ha igen, mivel magyarázható, hi­szen köztudottan az ország más területein számottevő­en csökkent, és ezen alacsony szinten stagnál a vasút sze­mélyforgalma. — Az, hogy egy-egy állo­másnak e téren milyen ered­ményei vannak, az függ a környék közlekedési adottsá­gaitól, vagyis a kényelmes, zép ez az őszi kora dél­után a kertben. A szor­galmas nap olyan aranyosan süt, mintha újjá akarná te­remteni a már hervadni kez­dő szirmokat. Élesztgeti a sorsukba beletörődő késői vi­rágokat. E pihenésre szánt röpke órában a zsongító csönd, a fakuló színek egy rég gyako­rolt foglalatosságra ösztönöz­ve verseskönyvet nyomtak a kezembe. Darazsak és versek? Megfordult dongású röpdösé­sek. emberi hitvallások. Sa- jogtató távlatok. Őszi hangu­lat. Rezzenéstelenek, átszelle­mültek a kert végében a le­szüretelt szilvafák. Vörhenye- sedik a cseresznyék levele. Érzik a fák is már a sorsu­kat. Melegséggel tapogatja még végig törzsüket a délután, de egyre hamarabb érkezik a gyorsan hűvösödö alkony. Be­le kell borzongni. Egyre to­vább várat magára a didergő hajnal. Lassan a reggel is gomolygó ködbe burkolódzik. Ijedten szalad tova majd a gyors utazás választási lehe­tőségeitől. Nálunk is jelentős volt kezdetben a visszaesés, de nem maradt tartós ez az állapot. Lassú, folyamatos az utaslétszám gyarapodása, mindenekelőtt a különböző új utazási kedvezményeknek kö­szönhetően. Csak győztesek Mi utasok úgy érezzük, noha áttételesen, de a fentiek­hez köze yan magának az ál­lomásnak is. Mindenekelőtt az ott dolgozó szocialista bri­gádoknak, akik november 7-e tiszteletére tett seregnyi vál­lalásuknak az idén is élére tették az utasok jó közérze­téhez a feltételek megterem­tését. Csak ismételnénk magun­kat, ha ennek részleteibe is belemennénk, de ■ mindenek közt a legfontosabbat azért ki kell emelnünk írásunk vé­gén. Azt, hogy bokros teen­dőik közepette is meg tudták őrizni jó hírűket a személy- és vagyonbiztonság vonatko­zásában is. A munkaverse- nyekböl náluk is csak győzte­sek kerülnek ki... My. J. nyúl a megtört fénnyel csil­lanó, fagyszemű tócsák közt. Nedvesedik az esőktől a le­hulló avar. A napok múlásá­val a mi érkezéseinket is át­itatja majd az ősz. Míg egy nap megfogjuk a metszöolló- kat. Felvesszük meleg kabá­tunkat egy hasonló délutánon. Tömegekkel, repdeső lángú gyertyákkal és szirmok mil- liárdjaival telnek meg az ut­cák és a temetők. Álljunk meg a sírkövek előtt. Kezünkben a lemetszett őszirózsák színes gömbfejeikkel, szívünkben az elmúlás kiszolgáltatottságával. Sajogtató távlatok. Lesznek, akiknek a megkönnyebbülés­ben a könnyre fakadás segít majd. Észre sem vesszük, hazafe­lé már könnyebben visz a lá­bunk. Könnyebben nyílik ott­hon a kapu kilincse. Már mo- solygunk is az elénk szaladó kutyánkra. Egyre színesednek a gondolataink, őrülni tudunk a fészekrakásra, fiókanevelés­re mindig lusta kakukkok, vagy a szalakóták és a gyúr- gyalagok. ★ Nagy kort megért nagy­apám annak idején azt mond­ta, hogy amikor érlelődik az új bor, a kertekben a cine­gék az urak. Egyre beljebb és beljebb merészkednek, túl vannak a fiókák nevelésén, most már minden egyed a sa­ját jövőjéért küzd. Különösen télidőben fontos a fiatalok normális táplálékkeresési ösz­tönének kialakulása. A feketerigók viszont ma­radnak, annyira megszokták a mi klímánkat, hogy igen nagy populációjuk Magyarországon telel, a városok nyújtotta eny­heség és táplálékbőség követ­keztében. Sajnos a hidegben berekedhet a hangjuk, mert nem énekelnek, nyáron bizo­nyosan több a rovar- és ku­kacpecsenye, s az dalra fa­kasztja a rigókat... A bokrok alján még több­féle madárka kapkod a ro­varok után. öreg vörösbegyem hol lehet, néhány hónapja nem látom; megjelenése épp most várható. A ragadozó madarak is ritkábban fognak tollas áldozatot, aligha akad könnyű zsákmány számukra, de az éhséget mégsem szen+ védhetik el az ölyvök, vér­csék, sólymok, mert akad elég riadt rágcsáló szerte a mező­kön. ★ Valahol északon pedig már talán készülődnek a majdani téli jövevények. A legszebb süvöltők pompás színükkel éneklő paradicsombogyónak néznek ki vagy a csapatostól érkező tarka tengelicék, piró­kok, zsezsék. Amikor a leg­szigorúbb a tél, a jégmadár, a léprigó és a csonttollú nem figyel a hidegre: az üres begy érzete idegessé teszi ezeket a madarakat, az ostorfák bogyó­ja kínálja magát. ★ Etetni kell, etetni érdemes a madarakat. Már most el­kezdődhet a madarak szokta­tása; de semmiképpen se ad­junk . nekik kenyeret, mert a begyükbe belesavanyodik, és ettől gyakran elpusztulnak. A varjak sem készülnek tétlenséggel a télre, elhagyják költőtelepeiket, s irány a me­újra minden kis eseménynek. Csöppen a csap, nyikkan a szék, pislant a villanyégő. Megbillen kezünkben az újság lapja. Élünk. Jöhet a tél. Nem féltjük már tőle mindennapjainkat. Tud­juk, eldőlt a jövő: fáinkon ott vannak a rügyek. A megúju­lások hitét, az ocsúdások ta­vaszi erejét magukba zárók. Szép délcegek. Mint ezek itt előttem, amelyeken még barna arannyal csöndes békében pi­hennek az ősz eleji napsuga­rak. Érzések pendülnek meg rajtuk, egy előzetes rekviem hangjaival. F adul csapkodok. Miért tá­madt rám ez a darázs? Az előre csomagolt igazsá­gok és az eltitkolt érzések között az erőszaknak nagyobb szerep juthat, mint az egy­más és önmagunk megbecsü­lésének. B. J. A konzervgyár léüzemébe ősz tájékán köszöntött be a nyár. Súlyban is ki lehet mu­tatni, mennyit késtek a gyü­mölcsök. eddig legalább ezer tonnával kevesebb késztermé­ket tudtak piacra küldeni, mint eredetileg tervezték." És ez csak a tőkés piacokra kül­dendő dzsemekre vonatkozik, mert ezen felül jelentős az üzem elmaradása a nektárok­ból is. A dzsemek értékesítésében sajnos időközben váratlan megtorpanás is történt, ami értelemszerűen visszafogta a termelést. A kanadai piac ki­lépett az üzem vásárlói kö­zül, másik partner után kel­lett nézni. Ausztráliában meg is találták. Igaz, eddig még csak mintatételek utaztak a földgolyó másik fertályára, de a gyártók erősen bíznak ben­ne, hogy a választékos kíná­latból az ő termékeikre vok­solnak odaát. Most két műszakban dol­gozik az üzem. korábban munkáslétszáma jelentős há­Nagykörösi Kgy. Kinizsi— Mernéd 0-0. Kinizsi: Barabás — Farkas, Virág, Nyári, Adámi — Ko­vács (Petrezselyem, a szünet­ben), Soós, Szabó (Gonda, 75. p.) — Benkó, Mari, Toricska (Pörge, 55. p.). Kiegyenlített játékkal in­dult a mérkőzés, a hernádiak nem álltak be védekezni, jó adogatásokkal bátran támad­tak, a hazaiak játéka nem volt meggyőző, támadgattak igazi gólveszély nélkül, több akció is lesen akadt el. To­ricska lövését védte a kapus, Benkó átadása után Mari hi­bázott, Benkó átadás helyett cselezgetett, szerelték. A ven­dégcsapat játszott tudatosab­ban. Két szögletet is rúghat­tak, Barabás hárított. Benkót, majd Toricskát buktatták, a játékvezető továbbengedte a játékot. A 30. percben Soós jó átadása után Toricska közeli lövését a kapus szögletre tud­ta hárítani. Jó hernádi tá­madást hárított a körösi vé­delem, Barabás védett bizto­san, a körösi beíveléseket rendre kifejelték a jól helyez­kedő vendég védők. Soós sza­badrúgását védte a kapus, ugyanúgy Mariét is. Virág jó indítása után Benkót szerel­ték. Hazai próbálkozásokkal in­dult a második félidő. Ben­kó elől szögletre mentettek, Mari jó beadását elvétette Benkó. Az 50. percben Mari ügyes egyéni játék utáni lö­vését védte a kapus. Veszé­lyes hernádi támadásnál ha­zaadással tisztázott a _ Kinizsi­védelem. Az 55. percben Pör­ge nagy helyzetben a kapus­ba lőtte a labdát. Szabó jó beívelése elszállt a fejek fe­lett. Pörge jó helyzetben el­lenfeléhez adta a labdát. Far­kas többször is elhúzott a jobb szélen, de legtöbbször szögletre szerelték. Soós sza­badrúgását védte a kapus. A 65. percben a hernádi szabad­rúgás elsuhant a sorfal mel­lett, Barabás jó vetődéssel a kapufa segítségével hárított. Szerencse volt. Nyári az el­lenfél térfelén céltalanul ellőt­te a labdát. A 75. percben Virág—Farkas összjáték után nyadát a társüzemekben fog­lalkoztatták, ahol még az itteninél is sürgetőbb felada­tokat kellett teljesíteniük. Au­gusztus végétől kezdve az al­ma sajtolása, a lésűrítés is a kapacitás teljes kihasználása mellett történik. A sűrítmény zömét az NSZK-ba szállítják, de sajnos az iránta való ke­resletet aligha tudják teljes egészében kielégíteni. A jel­zések szerint legalább húsz százalékkal kevesebb almát tud felvásárolni a gyár. A gyenge termés miatt a sárga- és őszibaracknektáro­kat kedvelők is híján voltak a nyáron kedvenc italuknak, de az az igazság, a bősége­sebb nyersanyaggal bíró ivó- levek intenzívebb gyártása is — fontosabb feladatait előbb teljesítendő — csak október második felében kezdődhet el. így a lógyártás, csomagolás bőségesen ad munkát az üzembelieknek még a jövő év első hónapjaiban is. —ay Benkó közelről kapu mellé lőtt. Jó körösi támadásnál Mari lövése a felső lécről pat­tant vissza a 78. percben, a hernádi csatár egyedül hifzott kapura, de Barabás a 11-es pontnál bátor vetődéssel há­rított. Ez is szerencse volt. Két perc múlva Farkas szerelt jól. A 80. percben egy szabadrú­gást Soós nagyon könnyelmű­en, csúnyán a kapu fölé kül­dött. A 85. percben helyzet alakulhatott volna, de Benkó önzőnek bizonyult. Ennek és az előző kát mér­kőzésnek nemcsak az ered­ménye nagy csalódás, de a mutatott játék is. A játéko­soknál szemléletváltozás szük­séges úgy a csapatszellemben, mint a játékfelfogásban. Hi­hetetlen és megmagyarázha­tatlan, hogy ugyanaz a csa­pat, amely hat mérkőzésen remekül játszott, így vissza tudjon esni, csalódást okozva elveszíti a szurkolók bizal­mát, szégyent hozva a veze­tők lelkes, önzetlen munká­jára, a város, a konzervgyár tekintélyére. Érthetetlen, hogy a játékosok miért nem akar­ják a sikert. Ilyen teljesít­ményekkel önmaguk emberi és sport beli értékét is lejá­ratják. A Szolnok megyei já­tékvezetői hármas — Pál Ti­bor, Baráth András és Mol­nár, András — jó felkészült­ségű, tárgyilagos játékveze­tőknek bizonyultak a két mér­kőzésen. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—-Her­nádi ifi 7-9 (2-0). Kinizsi ifi: Petiik — Tóth, Czinkus, Parázs, Aszódi F. — Bari (Szrapkő). Pavelkó, Sza­bó — Dér, Vikor (Forgács), Pécsi. Fokozatosan lendült be­le a játékba a Kinizsi ifi és! javuló összjátékkal biztosan győzött. Góllövő: Pavelkó 4 Dér 2, Parázs. Jók: Tóth Pa­rázs, Pavelkó, Dér. P. S. KEDDEN Tekézés. Szánk.: Sz. Olaj­bányász B—Nk. Mészáros Tsz SK B és Sz. Olajbányász ifi —Nk. Mészáros Tsz SK ifi, megyei csapatbajnoki mérkő­zés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hfrla, Kisült a zserbószelet Mostanában, ahogy a naptárban megsokasodtak a neve­zetes névnapók, az áfész cukrászüzemében is összeszaladtak a megrendelések. Naponta több mint százféle finomságot süt­nek a nagy teljesítményű kemencében, de ha valaki ezek kö­zül sem tud választani, ám legyen meg a kedve, megsütik a tésztát ízlése szerint. Igen népszerű csemege a zserbószelet, amelynek készítésében Kása Gyöngyi, a fiatal munkatárs so­kat segédkezik. Képünkön éppen a gázkemencéből veszi ki a hatalmas tepsiben sült tésztát. (Varga Irén felvétele) Darazsak, őszi hangulat Vereséget érő döntetlen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom