Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

«rvr 1987. OKTÓBER 2., PÉNTEK Mihail Gorbacsov mar mamiki beszéde (Folytatás az 1 oldalról.} be került. — Most, amikor megindult a széles körű de­mokratizálás, a munkahelyi kollektívák felelősségének és önállóságának növelése, az irányítás gazdasági módsze­reire való áttérés, természete­sen gondolnunk kell a mér­hetetlenül jelduzzadt irányítá­si apparátus csökkentésére is — mondotta Gorbacsov. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára foglalkozott a murmanszki terület problé­máival, majd külpolitikai kér­désekkel folytatta beszédét. A nemzetközi helyzet to­vábbra is bonyolult, valami azonban mégis megváltozott — hangsúlyozta. — Ha csak egyes nyugati politikusok ki­jelentései alapján ítélnénk meg a helyzetet, minden vál­tozatlannak tűnne, de sok minden bizonyítja, hogy ide­jétmúlt szónoki fogásokkal van dolgunk, tehát valami mégiscsak változóban van. En­nek egyik eleme, hogy ma már nehéz lenne elhitetni az emberekkel, hogy külpoliti­kánk, kezdeményezéseink, az atommentes világ megterem­tését célzó programunk kizá­rólag propaganda. A béke térsége Az államközi kapcsolatok­ban is erősödnek a kedvező tendenciák. A tartalmas, nyílt és közel sem eredménytelen kelet—nyugati párbeszéd a világpolitika szerves részévé vált. Nemrégiben pedig az egész világ üdvözölhette azt a washingtoni tárgyalások során született megegyezést. hogy a lehető legrövidebb időn be­lül befejeződik a közepes ha­tótávolságú és a hadműveleti­harcászati rakétákra vonatko­zó megállapodás kidolgozása és sor kerül legfelsőbb szintű aláírására. Ily módon hamaro­san nagy lépést teszünk a tényleges nukleáris leszerelés­hez vezető úton. Az SZKP, KB főtitkára el­mondta: nehéz út vezetett a kétoldalú szovjet—amerikai döntéshez, amelynek forduló­pontja o rejkjavíki találkozó volt. Rejkjavík után már sen­ki sem tehetett úgy, mintha mi sem történt volna. Ám az ott megalapozott lehetősé­gek teljes kihasználása még messze van. Ugyanakkor a közepes ha­tótávolságú és a hadműveleti- harcászati rakétákkal kap­csolatos megállapodáson kí­vül már az atomfegyver-kí­sérletek betiltásának kérdé­sében is haladás mutatkozik. hamarosan megkezdődnek az átfogó tárgyalások. Nyilvánvaló, hogy a napok­ban Washingtonban született első eredmények s az Egye­sült Államok elnökével terve­zett találkozónk sajátságos bé­kés láncreakciót válthatnak ki a hadászati támadófegyve­rek (korlátozása — a szerk.) és az űrfegyverkezés megaka­dályozása terén, s a nemzet­közi párbeszéd más aktuális kérdéseit illetően — mondot­ta Mihail Gorbacsov, majd szólt a nemzetközi helyzet ag­gasztó, veszélyes momentu­mairól. Hangsúlyozta: felelőtlenség lenne, ha alábecsülnénk azo­kat a befolyásos, agresszív, a haladás iránti gyűlölettől el­vakult erőket, amelyek szeiu- beszállnak minden változás­sal. Ezek az ■ erők fellelhetők a nyugati világ legkülönbö­zőbb köreiben, de a legna­gyobb számban azok között, akik ideológiai és politikai té­ren közvetlenül kiszolgálják a hadiipari komplexumot, s belőle élnek. Az Egyesült Államok nyílt, cinikus álláspontját nem le­het figyelmen kívül hagyni. Mihail Gorbacsov beszédé­nek további részében a Szov­jetunió északi területének biz­tonságával és az északi fél­teke országainak együttműkö­désével foglalkozott. Megálla­pította, hogy a fegyverkezés ebben a térségben egyre nö­vekvő méreteket ölt. Haladás mutatkozik Egyre nagyobb az Egyesült Államok és a NATO katonai aktivitása azokban a térségek­ben, amelyek szomszédosak a Szovjetunió északi részeivel, növekszik a NATO jelenléte Norvégiában és Dániában — mondta az SZKP KB főtitká­ra. — Éppen ezért Mur- manszkban. a sarkvidék és az észak-atlanti terület küszöbén járva, szeretném felkérni, el­sősorban ennek a térséginek az államait a már rég megoldásra érett kérdések megvitatására. A Szovjetunió a katonai szem­benállás szintjének radikális csökkentését kívánja ebben a térségben. Hadd legyen a föld északi területe, a sarkövezet a béke térsége. Minden érdekelt államnak javasoljuk: kezdjünk tárgyalásokat a keleti és a nyu­gati félteke északi területein folytatott katonai tevékenység korlátozásáról és csökkentésé­ről. A Szovjetunió kész megtár­gyalni valamennyi érdekelt ál­lammal vagy államcsoporttal minden, az atom-mentes térség kialakításával kapcsolatos kér­dést, többek között azokat is, amelyek szovjet területeket érintenek. Készek vagyunk meglehető­sen messzire elmenni, egyebek között kivonni a Balti-flotta kötelékéből a ballisztikus ra­kétákkal felszerelt tenger­alattjárókat. A Szovjetunió javasolja, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kezdjen konzultáció­kat a katonai aktivitás mér­sékléséről, a haditengerészet és légierő katonai tevékeny­ségének korlátozásáról a Bal­ti-, Északi-, Norvég- és a Grönlandi-tengeren és a bi­zalomerősítő intézkedések ki­terjesztéséről ezekre a terüle­tekre. Ilyen intézkedés lehetne egy megállapodás, amely korlátozná a versengést a ten- geralattjáró-elhárító fegyve­rek területén, előírná a tájé­koztatást a nagyobb haditen­gerészeti és légi gyakorlatok­ról, s az európai folyamat­ban részt vevő országok meg­figyelőinek meghívását ezek­re a gyakorlatokra. Ezzel egyidejűleg tárgyalá­sokat javaslunk a haditenge­részeti tevékenység betiltásá­ról a nemzetközi tengerszoro­sok közösen meghatározott te­rületein és általában a for­galmas hajó,utakon. Ennek érdekében találkozót lehetne szervezni az érintett országok képviselőinek részvételével, például Leningrádban. Az atomfegyvermentes öve­zettel kapcsolatban felmerül XSAK RÖVIDEN... egy másik kérdés is. Az észa­ki országok — ■ Dánia, Finn­ország, Izland, Norvégia. Svédország — nem rendelkez­nek atomfegyverrel. Tudjuk, hogy aggasztja őket az Űj- földön levő atomfegyver-kí­sérleti telepünk. Gondolkozunk azon, miként lehetne megoldani ezt a szá­munkra is összetett problé­mát, hiszen elég sokat áldo­zunk erre. A Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít a békés együttműködésnek az északi területek és a sarkkör nyers­anyagainak kiaknázásában. Megállapodást javaslunk Eszak-Európa egységes ener­getikai programjának kidolgo­zásáról. A rendelkezésünkre álló adatok szerint szinte fel­mérhetetlen ennek a vidék­nek az olaj- és gázvagyona. Kitermelésük azonban rendkí­vül nagy nehézségekkel jár. Érdekeltek vagyunk abban, hogy közös vállalatokat ala­pítsunk kanadai és norvég cé­gekkel az Északi-tenger talap­zata gáz- és olajkincsének ki­aknázására. Készek vagyunk erre más országokkal is. Az egész emberiség szem­pontjából nagy jelentősége van az északi sarkvidék tanulmá­nyozásának. Javasoljuk, hogy 1988-ban az északi államok tartsanak értekezletet a terület tudományos feltárásának ösz- szehangolásáról, egy közös arktiszi tudományos tanács létrehozásáról. Az értekezlet színhelye Murmanszk is le­hetne. Északi együttműködés Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az északi országok kör­nyezetvédelmi együttműködé­sének. A Szovjetunió javasol­ja az északi területek átfogó környezetvédelmi programjá­nak kidolgozását. Az Arktiszon át vezet a legrövidebb út Európából a Távol-Keletre, a Csendes óceánra. A nemzetközi viszo­nyok rendeződése mértékében megnyithatjuk az északi-ten­geri hajóutat külföldi hajók előtt is és jégtörőkísérletet biztosíthatunk számukra. Ezek a javaslataink. Termé­szetesen a biztonság és az együttműködés megvalósítása az északi területeken nemzet közi feladat, és nemcsak tő lünk függ. Készek vagyunk megvitatni minden más javas latot is. Egyvalamiben senki sem ké­telkedhet: a Szovjetunió ér­dekelt abban, hogy az északi területek, országok sohase vál­janak háborús színtérré, ab ban, hogy a sarkvidék a béke és együttműködés övezete le­gyen — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. Kína, Izrael Kétoldalú találkozó Az eddigi legmagasabb szintű kínai—izraeli találkozó zajlott le szerdán az ENSZ székhelyén. Vu Hszüe-csien kínai és Simon Peresz izraeli külügyminiszter másfél órás megbeszélést folytatott Kíná­nak egy esetleges közel-keleti békekonferencián való részvé­teléről. Kína a Biztonsági Ta­nács állandó tagjaként vehet­ne részt az ENSZ égisze alatt rendezendő értekezleten. Suer.es Aires Ssvurdiwdzo tárgyalásai Buenos Airesben csütörtö­kön megkezdődtek a szovjet külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Sevardnadze elő­ször megkoszorúzta az ar­gentin nemzeti hősként tisz­telt San Martin tábornok em­lékművét, majd tárgyalóasz­talhoz ült Dante Caputo kül­ügyminiszterrel., Ezt követően a Casa Rosadában felkereste Raul Alfonsin államfőt. Sevardnadze újságíróknak adott nyilatkozatában nagyra értékelte Argentínának az el nem kötelezettek imozgalmá- ban, továbbá a hatok cso­portjában és a Contadorát támogató csoportban játszott dinamikus szerepét. Bécshen, a haderőcsökkentésről Nem segíti a NATO a közeledést Változatlanul egy helyben topognak a közép-európai haderőcsökkentésről folyó tár­gyalások. A csütörtöki ülés egyetlen felszólalója Stephen Ledogar amerikai nagykövet volt, aki ismét egyszer a NA­TO 1985. decemberi javaslatát ajánlotta elfogadásra. A Var­sói Szerződés országai, ame­lyek már konkrét egyezmény­tervezetet terjesztettek elő, ko­rábban ismételten rámutattak: semmi jele annak, hogy a NATO haladást akar e fóru­mon, sőt, valószínű, hogy a saját javaslataihoz való egy­oldalú ragaszkodással, a lét- .számvita felmelegítésével tu­datosan akadályozza a köze­ledést. George Shultz televíziós nyilatkozata Több kérdéshez bizalommal George Shultz amerikai külügyminiszter egy csütörtö­ki televíziós nyilatkozatában kijelentette: bizik abban, hogy még október 22-én kezdődó moszkvai megbeszélései előtt sikerül megoldani a közepes hatótávolságú rakétákról meg­kötendő szerződés nyitva ma­radt részleteit, és így a szov­jet • fővárosban a leszerelési kérdések közül elsősorban a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentésére összpontosíthatják a figyel­met. Az ABC televíziónak adott nyilatkozatában a miniszter kijelentette: bízik abban, hogy még az idén megtartják Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozóját. Shultz a The New York Times című lapnak is terjedel­mes nyilatkozatot adott első­sorban az Iránnal kapcsolatos amerikai álláspontról. Mind ebben, mind a televíziós in­terjúban- kijélentétte, lehetsé­gesnek tartja, hogy a Bizton­sági Tanács szankciókat hoz Iránnal szemben, ha Teherán nem fogadja el a tanács ko­rábbi tűzszüneti határozatát. Megállapította azonban, hogy a tanács egységének megőr­zése érdekében még időt biz­tosítottak az Iránnal folyta­tandó tárgyalásokra. Bár azt mondotta, hogy szkeptikusan ítéli meg az ilyen tárgyalások lehetőségét és csupán jelké­pes értékűnek tartana egy fegyverszállítási tilalmat is, mindkét lépést szükségesnek tekintik ahhoz, hogy Teherán hajlandó legyen a fegyverszü­net elfogadására. A miniszter, aki moszkvai tárgyalásai előtt körutat tesz a Közel-Keleten is, kijelentet­te: minden érdekelt fél szük­ségesnek tartja a nemzetközi konferenciát, de egyelőre nem találták még meg az eh­hez vezető utat. Megbeszélései során elsősorban azt szeretné megtudni, milyen módon ke­rülhet sor a rendezési folya­matot megnyitó konferen­ciára. A közép-amerikai helyzetről szólva a miniszter ugyan úgy vélekedett, hogy az öt érintett állam béketerve sok jó elemet tartalmaz, — de hozzátette: a terv számos kérdést nyitva is hagy. Szerinte Nicaraguá­ban csak úgy lehetséges a fegyverszünet megvalósítása, ha a sandinista kormány haj­landó lesz a közvetlen tárgya­lásokra az általa szabadság­harcosoknak nevezett kont­rákkal. A szovjet—amerikai tárgya­lásokról szólva a miniszter is­mét azt húzta alá, hogy azok nem csupán a leszerelés kér­déseire terjednek ki, hanem a regionális témákra és az em­beri jogi problémákra is. Ki­jelentette, hogy az utóbbi té­máról minden eddiginél ered­ményesebb tárgyalásokat foly­tatott Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel. Mihail Gorbacsov tervezett amerikai útjáról szólva Shultz azt mondotta, hogy a szovjet vezetőt tiszteletteljes és mél­tóságteljes fogadtatásban kí­vánják részesíteni, de nem le­het szó igazi felmelegedésről, amíg az emberi jogi problé­mákat nem oldják meg telje­sen. Egyidejűleg folytatódnak az osztrák fővárosban a két ka­tonai szövetség megbeszélései egy új, összeurópai haderő- csökkentési fórum megterém- téséről. KAMBODZSAI TALÁLKOZÓ A Kambodzsai Népköztársa­ság megelégedéssel fogadta, hogy Norodom Szihanuk kész részt venni a kambodzsai kor­mány és a három ellenzéki kambodzsai csoport képvise­lőinek találkozóján — szögezte le a Los Angeles Timesnak adott nyilatkozatában Hun Sen, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt KB PB tagja, miniszterelnök. Hun Sen hangsúlyozta, hogy Szihanuk döntése összhangban áll a kambodzsai kormány au­gusztus 27-én meghirdetett nemzeti megbékélési politikájá­val. A térség feszültségét szító erők szabotázsa ellenére ér­vényben marad és bizonyára teljesülni fog az a vietnami- indonéz elképzelés, amely a szemben álló erők nem hivata­los találkozóját, később pedig más érdekelt felek — többek között Vietnam — bekapcsoló­dását irányozza elő — mutatott rá a kambodzsai kormányfő. Mitterrand—Bush eszmecsere Francios Mitterrand francia elnök fogadta George Bush amerikai alelnököt, aki előző­leg tanácskozott Párizsban a francia külügy- és hadügymi­niszterrel is. Mitterrand és Bush megbeszélésén szó volt a kelet—nyugati viszonyról, a csádi—líbiai konfliktusról, a Perzsa (Arab)-öböl körül ki­alakult feszültségről és fő­képpen a leszerelési kilátá­sokról. A guatemalai béketerv megvalósításáért Fegyvernyugvás egy hónapra A sandinista népi hadsereg — a kormány által meghirde­tett egyoldalú tűzszünet értel­mében — Nicaragua északi és keleti térségében október 7- től egy hónapra felfüggeszti katonai tevékenységét — je­lentette be szerdán este Ma- naguában Daniel Ortega ni- caraguai elnök. A nicaraguai kormány ezzel a guatemalai béketerv megvalósítását akar­ja elősegíteni — hangoztatta az államfő. A fegyvernyugvás idejére a sandinista hadsereg egysé­geit visszavonják a hondurasi határ mentén fekvő térségből, Nueva Segovia, Jinotega és Zelaya tartományok érintett körzeteiből. A tűzszünet — fejtette ki Ortega — lehető­séget ad az ország, helyzetének rendezését szolgáló nemzeti megbékélési bizottságnak ar­ra, hogy kapcsolatba lépjen a kontrák helyi képviselőivel. A sandinista hadsereg ugyanakkor válaszolni fog minden olyan támadásra, amely a kormány, a népi mi­lícia, a távközlési eszközök, valamint polgári célpontok el­len irányul — szögezte le az elnök. mm 1 EGNAP Ti )R1 ÍN imm 541 NAPI BÖRTÖNRE ítél­te egy santiagói bíróság szer­dán a terrorizmus támogatása címén Clodomiro Almeydát, a Chilei Szocialista Párt főtitká­rát, az Allende-kormány kül­ügyminiszterét. Az ítélet még nem jogerős. BERECZ JÁNOS, az MSZMP KB PB tagja, a KB titkára, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára szerdán hivatalos látoga­tásra Kubába érkezett. Havan­na nemzetközi repülőterén Car­los Aldano, a KKP KB titkár­ságának tagja fogadta. SITIVENI RABUKA ezre­des, a Fidzsi-szigeteken a múlt pénteken államcsínnyel hata­lomra jutott katonai vezető teg­nap államfőnek kiáltotta ki magát és szeptember 25-ével hatályon kívül helyezte az or­szág alkotmányát. Suvában megtartott sajtóértekezletén megszűntnek nyilvánította a főkormányzói posztot — amely a szigetoszágnak a nemzetkö­zösséghez tartozását jelzi. MEGALLAPQDAS jött létre a Szovjetunió és az ír Köztár­saság között, melynek értel­mében a szovjet Aeroflot és az ír Aer Lingus légitársaság köz­vetlen járatokat indíthat a két ország között, és szélesítheti tranzitforgalmát a kontinens­közi útvonalakon. Az Aeroflot így a jövőben tengerentúli já­ratainak leszállóhelyéül igény­be veheti Shannon repülőterét . Írországban. DÉL-AFRIKAI SZANKCIÓK Csütörtöktől kezdve Svédországban érvénybe lépett a dél­afrikai fajüldöző rendszerrel szemben az árucikkekre elren­delt tilalom. A svéd parlament által még májusban jóváha­gyott döntés értelmében a svéd vállalatok bojkottal sújtják a dél-afrikai termékeket és a svéd áruk Dél-Afrikába irányu­ló exportját is leállították. A helyi lapok megjegyzik: a svéd kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozzon a dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen irár nyúló átfogó szankciókról. Merőben ellentétes véleményt fogalmazott meg Shultz ame­rikai külügyminiszter legutóbbi New York-i állásfoglalásában. Ebben — mint jelentettük é az amerikai diplomácia vezetője az amerikai gazdasági és politikai jelenlét dél-afrikai fenn­tartását tartotta az egyediüli helyes megoldásnak. Azoknak a táborát gyarapította, akik — elsősorban saját anyagi érdekeik­ből kiindulva — úgy vélekednek, hogy a fajüldöző rendszert nem lehet szankciókkal megváltoztatni. Megelégedéssel nyugtázta a Pretoria számára kedvező ame­rikai hozzáállást Roeíof Botha dél-afrikai külügyminiszter. Csü­törtöki nyilatkozatában á pretoriai vezető semmi jelét nem adta annak, hogy a Shultz által is kifogásolt faji megkülön­böztető politikán a dél-afrikai fehér kisebbség valamit is vál­toztatni akarna. Brit vendég Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­& kár meghívására szeptember 27. és októ­ber 1. között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott David Mellár brit külügyi államminiszter. A brit vendéget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes. A találko­zón, illetve az államtitkári tárgyalásokon a nemzetközi élet időszerű kérdései közül különösen nagy figyelmet szenteltek a leszerelési tárgyalásoknak. A magyar—brit kapcsolatokat át­tekintve megállapították, hogy azok minden területen fejlőd­nek. Különösen fontosnak minősítették a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok szélesítését, az együttműködés új, korsze­rű formáinak alkalmazását, a műszaki-tudományos együttmű­ködés bővítését. Leszerelés Hazaérkezett csütörtökön Horváth Éva, az Országos Béketanács titkára, aki részt vett Genfben, a nem kormányközi szervezetek leszerelési bizott­ságának ülésén. A tanácskozáson a fejlesztés és leszerelés kér­déseiről rendezett ENSZ-világkonferencia tapasztalatait tár­gyalták meg. A tanácskozás résztvevői — az OBT javaslatát elfogadva — úgy határoztak, hogy a bizottság legközelebbi ülését 1988-ban Budapesten tartja. Kínai koktél <~hen Zúiliu, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Óvári Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más vezető szemé­lyisége. Részt vett a koktélon a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom