Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

1987. OKTÓBER 2., PÉNTEK rrsr m*i. 11 Országgyűlési bizottság tárgyalta Idegenforgalmi bázis lesz Csütörtökön — Nyers Rezső elnökletével — a Szolnok me­gyei Abádszalókon ülést tar­tott az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága. A testület elsőként a Tisza II. víztározó környékének ide­genforgalmi adottságaival, il­letve fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. A bizottság tagjai elé került tájékoztató, szerint a központi nagyberuházással létrehozott kiskörei vízlépcső és -tározó öntözési, termelési feladatai mellett kitűnően al­kalmas arra is. hogy idegen- forgalmi bázissá fejlődjön. A Velencei-tónál négyszer na­gyobb vízfelületű tározó für­dőzésre, vitorlázásra, szörfö­zésre, horgászásra egyaránt alkalmas, sajátos hangulatú környéke pedig a kempinge­zők körében nagyon népsze­rű. Az egyre növekvő számú vendégsereg igényeit azonban az eddig elkészült létesítmé­nyek — kempingek, vendéglá­tó helyek — csak részben tudják kielégíteni. Az írásos anyaghoz Jantner Antal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. Rá­mutatott: jelenleg még min­den lehetőség és adottság megvan ahhoz, hogy ésszerű, jövőbelátó rendezéssel e te­rületet az Alföldön . élők Ba­latonjává tegyük, mégpedig úgy, hogy elkerüljük mind­azokat a hibákat, amelyeket ott elkövettünk. Mint mondot­ta: különösen a telkek ki­osztásánál kell . vigyázni ar­ra, hogy ne hozzunk létre ha­sonlóan kedvezőtlen állapoto­kat. Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes hoz­zászólásában arról beszélt, hogy az 'idegenforgalmi alap­ból nyújtott támogatás az idén már négymillió forintot tett ki, különféle pályázatok út­ján pedig 1 — több mint tizenkétmillió forintot kapott az üdülőkör­zet. A vita zárásaként Nyers Rezső kifejtette: örvendetes, ho'gy a Tisza II. üdülőkörzet iránt évről- évre egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. El­ismeréssel szolt azokról . az. önerőből megvalósított helyi kezdeményezésekről, amelyek alapját jelentik az eddigi ered­ményeknek. A terület fejlesz­tése a továbbiakban is fontos feladat, hiszen országos ér­dekeket, az ifjúsági turizmus fellendítését, új üdülési le­hetőségek teremtését szolgál­ja. A testület második napiren­di pontként a fogyasztóiár­alakulás mérése és tervezése, az. áralakulási folyamat főbb jellemzői és hatása a lakosság különböző rétegeinek életkö­rülményeire című KSH-tájé- koztatót tekintette át. A szovjet nagykövetségen Aczél György kitüntetése Borisz Sztukalin. a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete csütörtökön a nagykövet­ségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta Aczél Györgynek, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézete főigazgatójának a Népek Barátsága Érdemren­det. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szov­jet—magyar barátság és együttműködés erősítésében, fejlesztésében végzett kiemel­kedő tevékenységéért, 70. szü­letésnapja alkalmából adomá­nyozta Aczél- Györgynek a magas kitüntetést. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Silókukorica betakarítása A napokban kezdték vágni a silókukoricát a Tápióvölgye Tsz- heu. Képünkön Deszkás József komba,jnos Sülysáp határában a láz 15 hektáros tábláján dolgozik. (Vimölá Károly felvétele) Zavartalannak ígérkezik a csúcsforgalom Felkészültek az utolsó negyedre A korábbi évektől eltérően idén csúcsforgalom nélkül kezdték meg az őszi szezont megyénk szállítmányozó vál­lalatai: a MÁV Budapesti Igazgatósága, a Pest Megyei Volán és a Volán-Tefu Válla­lat. Tapasztalataik szerint a megszokotthoz képest ez évben az áruféleségek össze­tétele vegyes, kevés még a kifejezetten őszi jellegű rako­mány. Ezért az úgymond „szélcsendes” hetekben vi­szonylag könnyen tudtak fel­készülni az év utolsó negye­dében várható hajrára. Elő­készítették együttműködési megállapodásaikat a fuvaroz­tatókkal és a partner szállít­mányozó cégekkel egyaránt, illetve meghatározták az őszi forgalmi verseny feltételeit. MÁV és Volán Eszerint a MÁV miskolci és debreceni igazgatósága, ame­lyek túlnyomórészt megyénk keleti területén látják el szál­lítási feladataikat, elsősorban a fuvaroztatók kirakodási készségét igyekeznek fokozni oly módon, hogy azoknak a megrendelőiknek, akik de­cember 31-ig legalább 85 szá­zalékban késedelem nélkül rakják ki árujukat, a jövő év első negyedében kedvez­ményes kocsiálláspénzt szá­mítanak fel majd. Ugyancsak jelentősnek mondható a MÁV Budapesti Igazgatóságának a Pest Me­gyei Volánnal kötött megál­lapodása, amely szerint a két szállítmányozó cég dolgozói komplexbrigádokban vesznek részt az őszi forgalmi ver­senyben. Az őszi felkészülés mellett azonban néhány téli feladat elvégzéséhez is hozzálátott a MÁV. Megkezdték a rakodó- területek előkészítéséi és tisz­títását, s hamarosan megkez­dik a vasúti szerelvények té­liesítését, a fűtőberendezések felülvizsgálatát Is. Folyamatos műszakok Az őszi csúcsra való felké­szülés jegyében a Volán-Te­fu, csatlakozva a MÁV által meghirdetett hétvégi rakodá­si kampányokhoz, folyamatos műszakokat szervez, s azok­nál a vállalatoknál, ahol ra­kodási kapacitáshiány mutat­kozik, átvállalják az áruk be-, illetve kirakását és a fuva­rozás szervezését. Célkitűzé­sükként valamennyi fuvar- megrendelés teljesítését jelöl­ték meg, bár pillanatnyilag csupán a Tigáz budaörsi töl­tőállomásának fuvarozási és rakodási feladatait látják el. Működési területét illetően természetesen jóval nagyobb terheket rótt az előkészület a Pest Megyei Volánra, amely­nek illetékesei a korábbi évekhez hasonlóan megkeres­ték állandó fuvaroztatóikat és azokat a mezőgazdasági nagy­üzemeket, cukor- és konzerv­gyárakat, amelyeknél az őszi, illetve az év végi szállítások­nál torlódás várható. Az így szerzett információik szerint a szállítási igények az utolsó negyedévben alig haladjál: meg az előző év hasonló idő­szakában teljesített megren­deléseket. Ezért a Volán sa­ját gépjárműparkjával, vala­mint alvállalkozók foglalkoz­tatásával előreláthatóan idén is eleget tud tenni szállítási kötelezettségeinek. Közületi megrendelőik mellett ugyan­csak felkészültek a lakosság szállítási megrendeléseinek teljesítésére. Pest megye 16 településén összesen 20 szol­gálati helyen vállalnak ma­gánszemélyek részére fuvaro­zást. Pontos igények A csúcsforgalom zavartalan lebonyolításához 24 órás fo­lyamatos szolgálatot biztosíta­nak. s ennek igénybevételére ösztönzik is megbízóikat. A gépkocsi- és rakodógép-kapa­citás növelésével erősítették meg azokat a szolgálati he­lyeket, ahol a korábbi évek gyakorlata, illetve a jelenlegi információk szerint jelentős feladatnövekedésre számíta­nak. összességében tehát megfe­lelőnek tűnik a szállítmányo­zók év végi felkészülése. Ah­hoz azonban, hogy a közelgő csúcsforgalomban valóban zökkenőmentesen és zavarta­lanul végezhessék feladatu­kat. a fuvaroztatók együttmű­ködése és a szállítási. igények pontos megjelölése is szüksé­ges. No és az, hogy az évközi lemaradást ne csak a fuva­rozók hajrájával akarják be­hozni a vállalatok. P. Zs. Mérleg a gazdálkodás új rendjéről A Pest Megyei Tanács ülése A lapunk első oldalán ol­vasható beszámolóban hírt adunk a többi között arról, hogy a megyei tanács csütör­töki ülésén megtárgyalta azt az előterjesztést, melyet ko­rábban megvitatott és írásos állásfoglalással látott el a me­gyei tanács tervgazdasági, il- letve számvizsgáló bizottsága, s amely a tanácsok új gazdál­kodási rend szerinti tevékeny­ségének tapasztalatairól, azon belül is a társadalmilag ki­emelt célok eléréséről adott időarányos értékelést. Az aláb­biakban a testületi ülés na­pirendjének ezt a pontját is­mertetjük részletesen. Jogos elsőbbség Lényegét tekintve egy hosz- szabb ideje tartó folyamat, a tanácsok önállósága növekedé­se újabb, fontos állomása volt a tavalyi év januárja, amikor átalakult mind a tervezési, mind az irányítási, valamint a gazdálkodási rendszer a ta­nácsoknál. Nagyjából ismerve az idei év végéig még hátra­levő időszak lehetőségeit, a megyei tanács ülésén két esz­tendő adta az áttekintés alap­ját, az 1986-os és az 1987-es. Ez a két év már úgy telt, hogy a tanácsok — az állam­polgár valójában ezen az el­nevezésen át ismerte meg a gazdálkodás új rendjét — egy­séges pénzalappal gazdálkod­tak, azaz a korábbiakkal szemben nem különült el a költségvetés (a működés) és a fejlesztés (a beruházás) pénzalapja. A kezdeti tapasz­talatok azt mutatják, állapí­totta meg a testületi ülés, hogy a tanácsok döntő több­ségé ' d Megyében kellő módon felkészült az új feladatok meg­oldására, nagy körültekintés­sel állították össze program­jukat. Ami akkor is igaz, ha — és erre példák hangzottak el az ülésen — a tanácsok né­melyike tetemes gondokkal kényszerült szembenézni, il­letve általában megnehezedtek a gazdálkodás feltételei, hi­szen a népgazdaság ismeretes gondjai következtében mér­séklődött az állami támogatás ösSzege. Ilyen helyzetben elsődleges­sé válik az ésszerű takaré­kosság, valamint az is, hogy a működés kiadásaira folya­matosan legyen fedezet. A meglevő intézmények fenn­tartása. a lakossági alapellá­tás kapott indokolt elsőbbsé­get, valamint a fejlesztések esetében a mar folyamatban levő beruházások befejezése. Elősegítette ezeknek a fő cé­loknak a szem előtt tartását az az ún. fejlesztési fejkvóta­rendszer. amely öt kategóriá­ban. a lakosság száma — és a települési szerepkör, funk­ció, ellátottsági színvonal stb. — alapján nyújtott a terve­zésnél fixen figyelembe vehe­tő összeget, azaz a megyei ta­A konténeres rakodás megkönnyíti a szállítást nács által követett módszert a gyakorlat igazolta. Igazolódott a fejlesztési céltámogatások pályázat alapján történő oda­ítélésének módszertana is a mindennapos valóságban. Az egységes pénzalap bevé­telei. az állami támogatás em­lített mérséklődése ellenére is, a tervezettet meghaladták, illetve meghaladják 1986-ban és 1987-ben. Tapasztalható a tanácsok korábbiaknál na­gyobb igyekezete a bevételi lehetőségek bővítésében, igaz, a többletben része van annak is. hogy a tervezéskor a ta­nácsok egy része a bevételek bizonyos csoportjánál szándé­kosan óvatoskodott, azaz alul­tervezett. Ugyanakkor az érem másik oldalaként, arra is akadtak példák, amikor a helyi tanácsok, nem eléggé értve a gazdálkodás új rend­jét és azt, hogy ténylegesen nincsen miből adni. a megyei tanácstól egyedi elbírálást és támogatást kértek. Ott ahol erre számítottak, kétségtele­nül felbukkantak átmeneti pénzügyi nehézségek, ami azt mutatja — hangzott el az ülésen —. a tanácsok tisztség- viselőinek. testületi tagjainak egy csoportjában még hatnak a megszokott módszerek, le­lassítva a normativitás érvé­nyesítését a gazdálkodás min­den részterületén. A gazdál­kodáshoz a pénz mellett — fogalmazódott meg a véle­mény — új szemléletmód is kell. ezen belül elsőként a helyi döntések megalapozott­ságának az első helyre emelé­se. Ma egész egyszerűen nem lehet mentség kellően át nem gondolt, a fedezeti oldalról nem tiszta beruházás elkezdésére, s arra végképp, ha az intéz­ményhálózat működésében okoznak fennakadásokat a fej­lesztési célú kiadások. Azért vált' ez ennyire' hangsúlyossá a megyei tanács csütörtöki ülésén, mert a testületi ta­gok nem tápláltak illúziókat afelől, vajon a következő évek­ben milyenek lesznek a taná­csi gazdálkodás feltételei, az­az nagyfokú fegyelemre, szi­gorú takarékosságra, a célok folyamatos rangsorolására van szükség. A kettőt együtt látni Kedvező példákat kínál a tavalyi és az idei esztendő ar­ra. ha fegyelmezett és átgon­dolt a gazdálkodás, akkor a nehezebb feltételek ellenére is, lehet-e eredményeket fel­mutatni a fejlesztésben. A vá­lasz egyértelmű igen volt a testületi ülésen, hiszen a me­gye népessége a legutóbbi két évben is sok olyasmivel gaz­dagodott, ami könnyíti a min­dennapi életet. Ilyen gyara­podás például a két esztendő alatt elkészülő 519 kilométer hosszúságú vízvezetékhálózat, ami a tervezettet több, mint hatvan százalékkal haladja meg, a kereskedelmi üzlethá­lózat 15 ezer négyzetméterrel történő bővítése, az eredeti­leg számítottal szemben ne­gyedével több. 275 általános iskolai tanterem kialakítása. Korántsem érnek véget a lehetséges példák az előb­biekkel, hiszen folytatható az eredménylista a gázhálózat 362 kilométert kitevő gyara­podásával, a tervezett har­minchattal szemben 64 kö­zépiskolai tanterem haszná­latba vételével, a csatornahá­lózat bővülésével. Hiba lenne tehát, ha — és ez a téma bi­zottsági üléseken történt tár­gyalásakor is erőteljesen meg­fogalmazódott — a települések közvéleménye, a tanácstestü­let csak azt tartaná számon, mi tolódott el későbbre, mit kellett a tervekből kénysze­rűen törölni, s elfelejtődne az, ami kézzelfogható haladás, aminek a szűkös körülmények között éppen hogy kiemelke­dő az értéke. Ennek hangsúlyozása mel­lett sem kerülte el a résztve­vők figyelmét a megyei ta­nács tegnapi ülésén a téma tárgyalásakor az a kedvezőt­len irányzat, amely a lakás­építésnél tapasztalható. Az egyébként is nagyon szerény mértékű, tanácsi szociális és bérlakásépítésként ismert teendőnél a teljesítés elma­rad a tervezettől, a számított 227 ilyen új otthonnal szem­ben 194 készül el két év alatt, s ugyan a családiház-építés mértéke ma is jelentős — 10 124 kerül ezekből tető alá az esztendő végéig —, de itt is fel kell figyelni a gyara­podás mértékének zsugorodár sára, a tervezettet el nem érő teljesítésre. A telepszerű ma­gánlakás-építésnél például egy­re több gondot okoz a helyi tanácsok tartózkodása a terü­letelőkészítéstől, mert ennek a költségei rohamosan emel­kednek, olykor már olyan fo­kig, hogy a tervezett terület­előkészítést (az ár ismereté­ben) a kereslet nagy mértékű visszaesése hiúsítja meg. Némi vigasz ugyanakkor, hogy a magánerős lakásépítés szociális támogatására a he­lyi tanácsok megkülönbözte­tett gondot, fordítanak. Két esztendőre ilyen célra 163 mil­lió forintot irányzott elő a terv, a tényleges felhasználás ezzel szemben várhatóan el­éri a 233 milliót. A mérlegre tett időszakban a megyében 782 nagy család és 1610 fiatal házas " laká'oroblémájának megoldását segítette elő a megadott kedvezményes köl­csön és az ehhez társított he­lyi támogatás. Leszűrhető az ilyen és ha­sonló, haladást és feszültséget egyszerre felmutató tapaszta­latok birtokában az a követ­keztetés — és a megyei ta­nács levonta ezt —, hogy a gazdálkodás új rendje, a ta­nácsok önállóságának továb­bi növekedése beváltotta az előzetes reményekét.Hiba len­ne ugyanakkor szem elől vesz­teni azt a fontos jellemzőt, hogy a kedvező fejlesztési eredményekben döntő része van a hatodik ötéves tervről áthúzódó, most befejezett, be­fejeződő beruházásoknak. A jövőt illetően számításban kell venni, hogy jelentős új fej­lesztések — fedezet híján — csak kevés helyen kezdődtek el, s a tanácsok egy része eleve a nyolcadik ötéves terv­re áthúzódóan programozza ilyen elképzeléseit, azaz 1988- ban, 1989-ben kezdenek ugyan beruházásokat, de befejezé­sükre csak 1990 után kerül majd sor, A figyelmeztető tapasztala­tok közé tartozik több tanács gazdálkodási nehézségeinek forrása, a tervezettnél kisebb mértékű vállalati befizetés. Ez érzékelteti a termelésben levő feszültségeket és ellent­mondásokat, világosan látnia kell tehát mindenütt a lakos­ságnak, az aktív keresőknek, hogy a gyarapodás forrásai szorosan összefüggnek a ter­melésben létrehozott új érté­kekkel, társadalmi tiszta jö­vedelemmel. Kamatozzon mielőbb Kezdeti, mégis gazdag ta­pasztalatok. birtokában foglal­hatott tehát állást a megyei tanács a további teendőket illetően. Takarékosságra Van szükség minden területen, vál­tozatlanul elsőbbséget kell kapnia a működés fedezeté­nek, az alapellátás színvonala megtartásának. A jövő esz­tendőben kapjon megkülön­böztetett figyelmet a közép­fokú oktatás, a vízgazdálko­dás, a magánerős lakásépítés szociális támogatása. Arra kell törekedni, hogy építésze­tileg folyamatban levő beru­házásokat ne kényszerüljenek szüneteltetni a tanácsok, ha­nem a már befektetett pénz mielőbb kamatozni kezdjen. Ehhez igazodva fogadott el a gazdálkodás további menetére vonatkozó határozatot a me­gyei tanács. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom