Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

PEST MEGYEI VtÜCPBOlETSmí, EGYESÜLJ ETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ára 1,80 forint 1987. OKTÓBER 13., KEDD Elkezdődtek a hivatalos tárgyalások Kádár János Pekingben Csao Ce-jang kínai államfő, a KKP KB megbízott főtitkára a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt fogadja Kádár Já­nost, az MSZMP KB főtitkárát. A kínai—magyar barátság megalapozói között tartjuk önt számon — mondotta Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának megbízott főtitkára, az államtanács elnöke Kádár Jánosnak hétfőn délelőtt Pe­kingben, amikor az Országos Népi Gyűlés házának keleti nagytermében megkezdődtek a két tárgyalócsoport hivata­los megbeszélései. A Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára — aki Csao Ce-jang meghívására tartóz­kodik hivatalos, baráti látoga­táson Kínában —, előbb szűk körben találkozott vendéglá­tójával, s ezt követően — a tervezettnél majd háromne­gyed órával később — ült asztalhoz a két tárgyalócso­port. A magyar delegációt Kádár János vezette, tagja volt töb­bek között Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára, Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője, dr. Med- gyessy Péter, az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter, a Magyar—Kínai Tudományos Kormányközi Vegyesbizottság társelnöke és Iván László, a Magyar Népköztársaság pe­kingi nagykövete. A kínai tárgyalócsoport élén Csao Ce-jang állt, s többek között tagja volt Tien Csi-jün, a KKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyette­se, Csu Liang, a KKP KB tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Liu Ji, a KKP KB póttagja, kereske­delmi miniszter, a Kínai—Ma­gyar Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnöke és Li Su-cseng, a KKP KB póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. A szűk körű megbeszélé­sen áttekintették a kétoldalú párt- és államközi kapcsola­tok fejlődését, s véleményt cseréltek a két országban megvalósuló reformfolyamat menetéről. Csao Ce-jang részletes tá­jékoztatást adott a Kínai Kommunista Párt közelgő 13. kongresszusának előkészületei­ről. Az MTI tudósítóinak érte­sülése szerint a szűk körű megbeszélést követő plenáris tárgyaláson Csao Ce-jang meleg szavakkal emlékezett vissza budapesti tárgyalásaira, amelynek tapasztalatait igen nagyra értékelte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága is. Kádár János pekingi útja lehetőséget te­remt az ígéretes párbeszéd folytatására — jelentette ki KGST-ülésszak Moszkvában Megérkeztek a delegációk Grósz Károly vezeti küldöttségünket Csao Ce-jang, aki elismerés­sel szólt a magyar gazdaság megújítását célzó reformok­ról. Kínában nagy figyelemmel kísérték Kádár Jánosnak a magyar parlament őszi ülés­szakán elmondott beszédét, s nagyon fontosnak tartják az általa összegzett, megszívle­lendő tanulságokat. Bizonyo­sak vagyunk abban — tette hozzá —, hogy a Magyar Népköztársaság megbirkózik időleges nehézségeivel, s a reformutat járva előbbre jut. Csao Ce-jang örvendetes tényként nyugtázta a kínai— magyar kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett változásokat. Látogatásunk — mutatott rá Kádár János — hangsúlyo­zottan politikai jellegű. Kon- taktaink már rendezettek, éppen Csao Ce-jang budapesti látogatásával jutottak új fej­lődési szakaszba. A továbblé­péshez szilárd és jó alapjaink vannak. Az MSZMP főtitkára a kapcsolatok fejlesztésében alapvető kérdésként említette azt, hogy mindkét országban szocialista építés folyik — lehet mondani: történelmileg azonos kérdések megoldásán fáradozunk. Együttműködé­sünket — nem utolsósorban — meghatározza az a tény is, hogy a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában mindkét országnak rendkívül bonyolult kérdésekre kell megtalálnia a megfelelő vála­szokat. A gazdaságban is rendszeres, folyamatos, terv­szerű kontaktusokra törek­szünk, sőt, a kettőt jóformán azonos értékűnek tekintjük. További erőfeszítéseket kell tennünk a még feltáratlan le­hetőségek kiaknázására. Kádár János kifejezte azt a meggyőződését, hogy újabb megbeszélései hatékonyan já­rulnak majd hozzá a két nép hagyományos barátságának erősödéséhez, hiszen ebben történelmi lemaradást kell be­hoznunk. Hétfőn, pekingi tartózkodá­sának harmadik napján Ká­dár János a történelmi Kíná­val is ismerkedett: ellátoga­tott a híres kínai nagy fal­hoz. A több mint hatezer ki­lométer hosszú építmény egy részét Pekingtől északra, Pa- talingnál tekintette meg. E falszakasz ötszáz esztendős, a bástyák a Ming-kor óta őrzik a szoros bejáratát. Kádár Já­nos és kísérete végigsétált az itt hat és fél méter magas — s alapjánál ugyanilyen széles — kőfal egy szakaszán, meg­nézte a kettős kapu kis erő­dítményét. Az MSZMP főtitkára és kí- (Folytatás a 2. oldalon) UNIDO-tanacskozás Műszerszolgálat Egyhetes műszerügyi tanács­kozás kezdődött hétfőn Buda­pesten az ENSZ iparfejleszté­si szervezete, az UNIDO szer­vezésében. Az előadásokon a fejlődő országokból érkezett szakem­berek tájékoztatást kapnak a Magyár Tudományos Akadé­mia müszerszolgájjjti intézmé­nyéről, annak módszereiről. A részvevők áttekintik annak le­hetőségét, hogy hasonló mű­szerszolgálatot miként lehetne a fejlődő országokban nem­zetközi együttműködéssel lét­rehozni. AtuOÍtváltV „Alfred Nobel eloir­" , ,. ta, hogy az alapítvány a szántok tükrében tőkéje kizárólag fix kamatú kötvényeikben és kincstári jegyekben legyen. E kétségbeejtő helyzet miatt, amely már magának a díj­nak a létét fenyegette, a kormányzat felhatalmazta az alapítványt arra, hogy tőkéje hetven százalékát részvé­nyekbe fektesse.” (2. OLDAL) Botrány cu> '„Valóban in­■ M ~ '■ kább akciónak amit annak nevesünk ? nevezhető ez a kivonulás és nem botránynak, hiszen nem okozott köz­felháborodást, ráadásul nem károsodott a közönség sem. Igaz, a tárlat anyaga így lényegesen szerényebb, keve­sebb annál, mint amilyen lehetne, de egy helyett, egy időben három kiállítást is láthat az érdeklődő. Az utób­bi évtizedekben nem voltunk ilyen eseményekhez hozzá­szokva.” (5. OLDAL) Egykor (Sugdosták a gépeket „Egy idő után persze _ _ Mégsem bántam meg, mert így legalább megmenekültek a ma már pótolha­tatlan nemzeti értékek, kincset jelentő masinák. Nem úgy, mint azok a társaik, amelyeket a 60-as években 35 ezerért adtak el hulladékként, hogy aztán beolvasz- szák.” (5. OLDAL) Előzetes ><A nagy erőkkel megin­“ , , , _ dított nyomozás során letartóztatásban alapos gyanú merült fel, hogy a rablótámadást és az emberölést Török Sándor követte el, aki lopott vadászfegyvert használt tettéhez. Török emellett alaposan gyanúsítható más bűncselek­mények elkövetésével is.” (8. OLDAL) Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakára, amelyet október 13-án és 14-ón rendeznek meg. A delegáció tagjai: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­lyettes, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke. A küldöttséghez Moszkvában csatlakozik Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, va­lamint Bartha Ferenc minisz­terhelyettes, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcso­latok titkárságának vezetője. Delegációnk megérkezett Moszkvába. A KGST kedden kezdődő 43. rendkívüli ülésszakára hétfőn Moszkvába érkeztek a tagálla­mok küldöttségei, amelyeket Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lubomír Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Zbig­niew Messner, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Dumágin Szod- nom, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Constantin Dascalescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának elnöke és Vo Van Kiét, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese vezet. A küldöttségeket Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és más szovjet vezetők fogadták a vnukovói repülőtéren. Elméleti konferencia ideológiai időszerű kérdésekről Értékeink a közösségteremtő erők Benke Valéria látogatása Pest megyében Dr. Tóth Albert a műemlék kaput és a főiskola szép környezetét mutatja be Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnöke tegnap az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának meghívására Pest megyébe látogatott. A megyei pártbizottság székházában Krasznai Lajos, a pártbizott­ság első titkára, valamint Nagy Sándorné, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta. A vendég tájékoztatót hallgatott meg a megyében folyó mun­Bővltett, felújított boltok Fejlesztések az áfész-eknél Fejlesztési elképzeléseikben elsősorban a felújítással, re­konstrukcióval összekötött bő­vítések szerepelnek Pest me­gye áfész-einél. Kevesebb új bolt, üzlet építését tervezik és az átalakításokat is egyre in­kább csak külső segítséggel — tanácsi támogatással, kistele­pülési dotációval, célrészjegy­gyei — tudják csak megoldani. Ebben az évben 2060 négy­zetmétert tesz ki az elkészült létesítmények összalapterüle- te. Biatorbágyon tanácsi be­ruházásként adták át az ABC-t, felújították a húsbol­tot és az italboltot. Erdőkerte­sen és Űri községben új ABC épült, Sóskúton az élelmiszer- boltot, Ikladon a vendéglőt modernizálták. Mindezek össz­költsége megközelíti a 30 mil­lió forintot. A folyamatban lévő épít­mények 5325 négyzetméter alapterületen készülnek. Bő­vítik az érdi mézüzemet, a budakeszi és a sülysápi áfész- irodákat. Felújítják a tárnoki iparcikkboltot, a ceglédi Kecs­kés csárdát és élelmiszerbol­tot, a Körösi úton lévő bútor­boltot, a mendei italboltot és a csömöri ABC-t. A Martfűi Tisza Cipőgyárral közösen készül a ceglédi cipőbolt a Rá­kóczi úton, Abonyban pedig tanácsi beruházásban a hús­bolt. Gödöllőn a Rét utcába kerül a korábban Kerepes- tarcsára tervezett ABC. való­színűleg 1988-ban adják át. káról, a társadalmi és ideoló­giai élet kérdéseiről. A program Zsámbékon foly­tatódott, ahová Krasznai La­jos és Nagy Sándorné kísérte el Benke Valériát. A látogatás első állomása a tanítóképző főiskola volt, ahol Szemethy Lászióné, az MSZMP Budaörs Városi Bizottságának első tit­kára, Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­se, valamint dr. Tóth Albert, a főiskola főigazgatója fogadta a Központi Bizottság tagját. A kötetlen beszélgetésnél, a főiskola megtekintésénél jelen volt Simonná Földi Julianna, a nagyközségi pártbizottság titkára, Czink Imre, a nagy­községi tanács elnöke, Papp Miklós, a főiskola pártszerve­zetének titkára, dr. Albertina Béla és Bódt Andrásné főigaz­gató-helyettesek, valamint Pa­lásti Béla, a KISZ-szervezet titkára. A Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottságának elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta dr. Tóth Albert tömör, élveze­tes összefoglalóját a tíz éve működő főiskola életéről. A történelmi előzményekről is adott áttekintést, hiszen a szá­lak 1186-ra, III. Béla idejére nyúlnak vissza, amikor vár ál­lott e helyt, majd török kéz­re került a környék, s így az épület is. A török uralom után Vak Bottyán volt itt kapi­tány ... majd a Zichy csa­lád ... később gazdasági isko­la. S tanítóképző volt 1929- —1948-ig is. A szépen rendbe hozott in­tézmény 1983-tól működik ön­álló főiskolaként, de újkori történelme 1977-ben kezdődött, amikor hosszú küszködés után mint az esztergomi főiskola tagozata nyithatta meg kapuit és fogadta 61 hallgatóját. Ma már több mint ezer hallgatója van (levelező és nappali tago­zaton), háromszáz hallgatót tudtak elhelyeani kollégium­ban. S nagy lépés fejlődésük­ben, hogy a községi általános iskola gyakorló iskolájukká vált. 1987-ben 324 hallgató diplomázott, de eddig összesen 1500-an vették kézbe okleve­lüket. Alkalmas-e ? Ötszörös a túljelentkezés a nappali és hétszeres a levele­ző tagozatra. Évente 300 pe­dagógust bocsátanak útra, hogy enyhítsék Pest megye pedagógusgondjait. Hat tan­széken két kandidátus és 14 egyetemi doktori címet szer­zett tanár tanít. Csupán az utóbbi másfél évben hatan doktoráltak. Igényesség ön­magukkal és a diákokkal — ez a rövid jellemzés illetheti az ott dolgozókat, akár a ta­nító-, akár az óvónőképzésről van szó. Számos újításról is számot adhattak a látogatónak. Ilyen például a pedagóguspályára való alkalmasságot, ráter­mettséget vizsgáló módszerük. A felvételi előtt 8—10 perces önálló foglalkozást kell tarta­nia a főiskolára jelentkező­nek. E rövid idő alatt is fel tudják mérni a tanárok a je- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom